Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

Ű) szabvány alapján készül a cukor Az ide« oukornépatetTnesből új szabvány alapján kéBzül a cukor. A korábbinál szigorúbb, új szabvány előírja a cukor édessege meghatározó szaharin- tartalmát, színét, valamint mé­reteit, tárolási, szállítási és vizs­gálati módszereit. Az új előírás alapján javul a kristálycukor minősége, mivel a finomított kristálycukoréhoz hasonlóbb, vagyis apróbb szemű, fehérebb csillogású lesz. A cukrot csak tiszta, szag-, és beázásmentes, zárható ablakú vasúti vagy köz­úti kocsikon szabad szállítani. Meghatározták, hogy az egy ki­logrammos csomagolt cukor sú­lya 0,5-—2 dekagrammal térhet él a jelzett mennyiségitől, s az utóbbi eltérés is csak a darabos cukornál fordulhat elő. Adatfelmérés a telefonközpontok munkájában Augusztus 9-én 0 órától 13-án 24 óráig az ország valamennyi telei onközpon ttal rendelkező postahivatalában — számszerint 2 900-ban — pontosan jegyzik a távolsági telefonforgalom ada­tait, a beszélgetések számát és idejét. Figyelik, hogy két köz­pont, között mekkora forgalmat bonyolítanak le, mennyit kell várni a beszélgetések kapcsolá­sára. Keresik az okot arra is, hogy a beszélgetések előjegyzé­sét miért és mennyi várakozási idő után törölitek. Augusztus a legerősebb hónap a helyközi telefonforgalomban, a legutóbbi megfigyelésnél 5 nap alatt mint­egy 170 000, távolsági beszélge­tést bonyolítottak le, összesen 700 000 percig — ezért jelölték ki, az adatfelvételre ezt az idő­szakot. A forgalomszámlálás alapul szolgál a posta tervezési munkájához, a központok és a hálózat fejlesztéséhez, a közpon­tok közötti összeköttetések bő­vítéséhez, a várakozási Idő csök­kentéséhez. MimiimimiliifiimifiiiinniiMiii előre inná a medve bőrére.' Előbb meg kell találni azt a személyt, aki közli, hogy Zu- zanna csak őeszel szereti a gesztenyét. Még. egy pohárka konyakot rendelt és hirtelen borzongás futott végig testén. A kaszinóba éppen egy Lutf- waffte-százados lépett be, akit von Vormann eddig még so­sem látott, megállt, tekingélt, szabad helyet keresett. Vor­mann kézinitéssel mutatta, hogy az ő asztalánál minden hely szabad. A repülőtiszt arca szinte ra­gyogott harsogó jókedvében. Nem csoda, hisz keletről vezé­nyelitek ide nemrég, s az át­helyezés feletti örömtől a szí­ve is repesett. — Egészségére, von Vormann hadnagy. Csak Franciaország­ban jön rá az emlber, hogy él... bor, nők. Elhiszi — ha­jol közelebb von Vormannihoz —, hogy abban az átkozott Lengyelországban az ember még az orrát is félt ikidúgni az utcára. — Már rég eljött a Főkor- manyzósagból? — kérdezte Erik. — Tíz nappal ezelőtt jöttem el egy nyomorúságos városká­ból, amelyben kerek egy esz­tendőt töltöttem, de a nevét képtelen voltam megtanulni. Kivettem az egyheti szabadsa­gomat, sejtheti, hogy egy hét Párizsban az nagyon kevés. Füh rendiknek természetesen ■igaza van, hogy a hely maga a rothadás, de — nagyot cset- tlntett a nyelvével — azért ér­demes közelebbről megnézni ezt a fothadást. Szociálpolitika a vállalatnál Mindegy, hogy melyik kézből? Ritkán emlegetett fontos szé-’ repet betöltő fogalom a vállalati szociálpolitika. A dolgozók élet­színvonalát nagymértékben be­folyásoló közvetett juttatások jelentős része ugyanis — mint például az üzemi étkeztetés, a vállalati gyermekintézmények igénybevétele, segélyezés, válla­lati üdültetés, tanulmányi ösz­töndíj, lakásépítéshez való hozzájárulás stb. — a vállala­tokhoz kapcsolódik. Az ott végzett műnkig teremt jogot a juttatások élvezésére, tehát —. és egyrészt — a dolgozók érde­ke, hogy olyan munkahelyet válasszon, ahol a kedvezmé­nyek jelentősek, ugyanakkor — és másrészt — a vállalatok is arra törekednek, hogy minél kiterjedtebbé tegyék szociálpo­litikájukat, ezzel is vonzva a munkaerőt. 900 ezer étkező Azt, hogy válóban nem kis dologiról van szó, néhány adat­tal könnyű bizonyítani. Egy óvodai hely létesítése ötvenezer forintba kerül, évi fönntartása pedig a szülő hozzájárulását leszámítva hatezer forintot emészt fel. Naponta 900 ezer ember veszi igénybe az üzemi étkeztetést, és élvezi fejenként négy-öt forint hozzájárulást Évente félmillió fölött van a kedvezményes üdültetésben ré­szesültek száma, s itt egy-egy fő a maga fizette pénzhez át­lagosan 800 forintot kap, hogy pihenése valóban kényelmes legyen, A már eddig említet­teken kívül jórészt a vállalati szociálpolitika körébe tartozik az üdülők létesítése és fenntar­tása, az üzemi egészségügy fejlesztése, az utazási költség- térítés. a külföldi csereüdülite- tések, a kulturális és sportte­vékenység támogatása... még fölsorolni is sok. Miért marad mindez rejtve, miért nem szá­mítják mindezek pénzben! ér­tékét is fizetésükhöz az embe­rek? Párizsban a legjobb geszte­nyét a Place Pigalle-on lehet kapni — mondta Erik, s köz­ben figyelmesen fürkészte a tiszt arcát . — Gesztenyét? — ámuldozott a repülő. — Szereti a sült gesztenyét? Egyszer én is meg­kóstoltam, ehetetlen. De ami a Place Pigalle-t illeti... — Tudom, tudom — vágott szavába Erik. — De nékem már mennem Is kell. — Fáradtnak és fásultnak érezte magát. Kloss nyugtalan volt. Minél előbb el akart jutná Saint Gilles-be. Érkezeséről a köz­pont értesítést küldött és ott most vár rá valaki. Ha újra el­veszti a kapcsolatot... Jobb nem is gondolni rá. Ez már kétszer is előfordult vele, és tisztában volt vele, hogy ennél gonoszabb dolog ügynököt nem érhet . Természetesen mindig egy­magában dolgozik, de a tudat, hogy van valaki, aki tájékoz­tatja, utasításokat ad, átveszi a jelentéseket, egyedüllétét sok­kal elviselhetőbbé teszi, össze­kötő kapocs nélkül, magára hagyatva magányát szinte ta- pinthatóan érzi tulajdonképpen a szerepe Is értelmét veszti ilyenkor. Természetesen tovább­ra is híven teljesíti kötelessé­geit, az emlékezés hibátlan gé­pezete kifogástalanul működik, mindent jegyez, ami hasznos le­het a központ számára, de a felismerés, hogy híreit nem to. vábbíthatja, a tudat, hogy a mai nap szenzációja holnap már senkit sem érdekel, Kloss munkáját alaposan megnehe­zíti. (Folytatjuk) Régről kell kezdeni. Onnét, hogy a munkáshatalom az álla­mi kezelésbe vett vállalatok egyik alapvető kötelességévé tette a kiterjedt széles körű szociálpolitikát. E kötelesség a dolgozók oldalán jogként jelent meg. mégpedig olyan jogként, amely mindenkit, munkájától, beosztásától, képzettségétől, ma­gatartásától függetlenül, meg­illet. Az akkori helyzetben mindez nem szült feszültséget. Az üzemi étkezés lehetősége nagy vívmány volt, ahogy a Balaton, s más üdülőhelyek birtokbavétele is. Űj. s nagy­szerű dolog volt a kulturális intézmények — a könyvtár, a szakkörök, a filmvetítések — igénybevétele, az üzemi böl­csődék és óvodák létrehozása... ám az újdonság izgalma elmúlt, a dolgok fénye megkopott, s a változó helyzet feszültségeket teremtett. Keveseknek sok? Ma sűrűn hallani azt a véle­ményt, hagy a vállalatok köré­be tartozó közvetett juttatások keveseknek adnak sokat. Az így vélekedők arra utalnak ezzel, hogy — tagadhatatlanul — bár évről évre emelkedik az ilyen célokra fordított összeg, az abból részesülők száma lé­nyegesen nem változott, sőt, néhány területen csükkent. A részesedési és a fejlesztési alap — e kettőből fedezhetik ugyanis a vállalatok szociálpo­litikai kiadásaikat — az egész kollektíváé, s mégis csak a kollektíva egy része élvezi a be­lőlük származó kedvezményeket — hangzik az érv. S persze, példa is akad. Az üzemi étkez­tetései csak minden második, harmadik dolgozó veszi igény-» be; a vállalati üdülőbe csak a kisebbség jut el: nincs mindén- kinek kisgyermeke, hogy hasz­nálja a vállalati bölcsődét, óvodát... — s így tovább, szinte a végtelenségig. Valóban ennyire igazságtalan lenne a vállalati szociálpolitika ? Eljátszhatnánk a szavakkal, s megfordíthatnánk a kérdést: inkább sokaiknak kevés? Azaz, a szociálpolitika fedezeteként szolgáló forintokat a vállalatok osszák fel. s kivétel nélkül tegyék mindenki borítékjába a neki jutó részt? Képtelen hely­zet lenne! Nem véletlen, hogy rendelkezések kötik a vállala­tok kezét — az ún. R-fix el­sődlegességével —, azaz az ál­lam kötelezi vállalatait, hogy szociálpolitikai feladatokat is ellássanak. Vajon ha nem lenne üzemi étkeztetés, hol fogyaszta­na meleg ételt a kiskeresetű munkás, a két gyermekét egye­dül nevelő asszony? Mi segi- tené — az állam nyújtotta támogatáson túl — a nagycsa­ládosok helyzetét, ha nem a vállalat kollektívája által meg­termelt pénzből adott segély, lakásépítési hozzájárulás, a te­hetséges gyermekeknek meg­szavazott tanulmányi ösztöndíj? A vállalati kollektívának ugyanis nemcsak termelési fel­adatai vannak. Közösségi funk­ciókat is el kell látnia. Ahogy az igazi család istápolja a gyengét, a rászorulót, úgy ezt kell tennie a nagy családnak, a munkahely kollektívájának is Persze, okosan, igazságosan, a többség érdekeinek tiszteleté­vel. Többet, ésszerűbben Elhangzanak olyan vélemé­nyek Is. hogy lényegében mind­egy lenne, melyik kéz, az álla mé vagy a vállalaté adja amit ad. Anélkül, hogy belebonyo­lódnánk a dolog közgazdasági magyarázatába, szögezzük le: dehogy mindegy! Gondoljunk a legkézenfekvőbbre, a lakásépí­tés támogatására. Mindegy, hogy egy távoli hivatal utalná ki mechanikusan a pénzt, vagy a vállalati kollektíva képviselői szavazzák meg? Ahol az érde­keltek döntenek, ahol a lega­laposabban ismerik a helyzetet, ott a döntés mindig igazságo­sabb, s a visszhangja is más. Ezért, hogy az állam nem szű­kíteni, hanem bővíteni kívánja a vállalata szociálpolitika je­lentőségét is. de jobban kötve — egyrészt — a vállalati gazdál­kodás eredményességéhez, va­lamint — és másrészit — a ésszerűséghez, a dolgozók érdé kéltségéhez. A béren kívüli vállalati jutta­tások összege, ahogy korábban, úgy az elmúlt években is emel­kedett. Szép számmal akadnak rendezésre, megoldásra váró kérdések — így például a gyer­mekintézmények megtartása vagy átadása a tanácsoknak a jobb kihasználás érdekében, s fönntartás! hozzájárulás fizeté­se —, de az bizonyos, hogy a vállalati szociálpolitika a kö­vetkező esztendőkben is fontos helyet foglal el a dolgozók élet­körülményeinek, életszínvona­lának alakulásában. Ezért fej­lesztése kötelesség, ahogy köte­lesség az ésszerűbb, igazságo­sabb elosztás útjának, módjá­nak keresése, hogy érdemesség és rászorultság, szerzett és ter­mészetes jog minél közelebb essék egymáshoz e területen is. Mészáros Ottó Hírek Vésztőrfil A Keletmagyarországi Vízű.— gyi Építő Vállalat december he­lyett várhatóan október közepén befejezi a vízmű építését Vész­tőn. A hálózat hossza mintegy 70 kilométer lesz, mélyből ed­dig 45 kilométer készült el. Üzembehelyezték a 350 köbmé­teres víztornyot is. A három mélyfúrású kút napi 1800 köb­méter vizet ad. A Békés megyei Víz. és Gsa- tarnamű Vállalat félmillió fo­rinttal járul hozzá a vízmű kezelőépület egészségügyi és szociális ellátásához. Szeptemberben kezdik meg a vas-műszaki áruház építését. Az áruház felett 18 OTP-lakás létesül. A földszinten kap helyet az új orvosi rendelő is. Az épület beruházási költsége 9 millió forint, melyből 3 millió az ÁFÉSE-re jut. A IV. ötéves tervidőszakban az ÁFÉSZ mintegy másfél mil­lió forint költséggel hús- és hentesáru, valamint tej boltot létesít. Az építkezés várhatóan még az idén megkezdődik. Tarlódombon 67 házhelyet ad át a tanács az OTP-nek értéke­sítésre, hogy ezzel Is elősegítse a családi házak építését. A DÁV Békéscsabai Üzemi­gazgatóság dolgozói a Révai és a Wesselényi utcában 2 kilomé­teres szakaszon befejezik a köz- világítás korszerűsítését. A költség mintegy 2 millió forint. Nyolcvanmillió füzet í/j. Még nyár van, a Balalonftízbíl Papírgyárban azonban már az új tanévre gondolnak. Az idén 80 millió különféle méretű és formájú füzetet állít elő a gyár. (MTI fotó—Jászai Csaba felv.) A BÉKÉS MEGYEI KISZÖV felsőfokú közgazdasági vagy számviteli végzettségű vagy IX. 1-től felvesz. A jelentkezéseket kizárólag írásban kérjük a KISZÖV Pénzügyi Osztálya (Békéscsaba, Szabadság tér 16—18) címre. •mm mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom