Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
A laoszi frontról Pillanatkép a laoszi frontról: dél-vietnami tüzérek úgynevezett Howitzer-ágyúkkal lövik a szabadságharcosokat. (Telefotó—AP—MTI—KS) Elkeseredett küzdelem Long Cheng visszafoglalásáért A Patet Lao mind nagyobb erőket koncentrál az ország déli területein és lágelhárító ütegei egyre pontosabban tüzelnek a Eaosz fölé hatoló repülőgépekre és helikopterekre — írja az AFP. Saigonban hivatalosan is elismerték, hogy pénteken Laosz fölött újabb hat amerikai helikopter semmisült meg és nyolcvanegyre emelkedett a laoszi háború amerikai áldozatainak száma. A UPI értesülése szerint pénteken az amerikaiak kétezer újabb saigoni zsoldoskatonát dobtak át Laoszba, hogy eredményesebben vehessék fel a harcot a „kommunisták” mind erősebb nyomásával. A Reuter úgy tudja, hogy a saigoni zsoldoscsapatok és az őket támogató vientianei egységek elkeseredett küzdelmet folytatnak Long Cheng városának visszafoglalásáért. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy a harcok igen véresek, de egyelőre semmi jele, hogy a kormánycsapatok ellen- offenzívája sikerrel járna. Brandt a szocialista országokkal való kapcsolatról Dmerika-ellenes lázongás egy dél-vietnami városban Willy Brandt nyugatnémet kancellár pénteken fogadta az NSZK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó Lcsezar Avramov bolgár miniszterelnökhelyettest, külkereskedelmi minisztert. Avramov köszönetét mondott a kancellárnak a bonni kormány vendéglátásáért, tájékoztatta Brandtot az új hosszúlejáratú nyugatnémet—bolgár kereskedelmi megállapodásról. Willy Brandt elégedetten nyilatkozott a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező alakulásáról és hangoztatta, hogy kormánya normalizált kapcsolatokra törekszik a szocialista országokkaL Saigon Amerika-ellenes lázongás rob- - bánt ki szombaton a dél-vietna- s mi Qui Nhon városban. A tűn- j tetők benzines-palackokat és kö- * veket haj igái tak az amerikai § kiképzőközpontokra. Egy ameri- • kai tulajdonban levő épü- 5 letet, továbbá két amerikai buszt 8 és öt katonai járművet felgyúj- ■ tottak, tizenöt más járművet | pedig megrongáltak. A rendőrség gumibotokkal és I könnyfakasztó bombákkal tá- ] madt a háromezer főnyi tüntető ; tömegre. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gyomai Gyulai Mezőberény II. sz. és az Orosházi II. sz. Téglagyáraiba 16 év feletti férfi és női dolgozókat keres segéd- és betanított munkás munkakörbe Magas kereseti lehetőségek mellett a kollektív szerződés rendelkezései szerint számos egyéb juttatást 1® biztosítunk. Üzemi étkeztetésről, a vidéki dolgozók részére, szükség esetén . elhelyezésről is gondoskodunk. Jelentkezés a helyszínen, ahol részletes felvilágosítással szolgálunk. : ■ ■ ■ : a ; ■ ■ ■ ■ ■ : a a : a ■ ■ a a : a : a ■ : a ■ ■ ■ ■ : ■ ■ a a a • : a a ■ a s a a a a a l a a : : Így látja a hetet bonunentátoranfc. Réti írvin: Csend a tengeren, vihar a szárazföldön Nem vagyunk tengeri hata-1 lom, partsávokkal sem rendelkezünk — első pillanatra talán távolesőnek tűnhet a tengerfenék atommentesítéséről szóló egyezmény. Elegendő azonban végiggondolni a mai hadászati feltételeket, s akkor világossá' válhat: fontos lépés történt a leszerelési részmegállapodások sorában. Földünk jó kétharmadat az óceánok és tengerek borítják. Medrük páratlan kincseket rejt, amelyeket most kezdünk kiaknázni, ám lehetőséget ad az atomefegyverkezési hajsza kiterjesztésére is. Az utóbbi idők stratégiai tanulmányaiban már egyre-másra jelentek meg fejtegetések a távirányítású, rejtett tengeralatti kilövőállomások létesítéséről. A három esztendőn át húzódó diplomáciai küzdelem i nyomán megszületett új szerződés — a tengeralattjárók felsze. relését leszámítva — kitiltja az atom. és hidrogénfegyvereket az óceánok mélyéről, ezért korlátozottságában is nagy jelentősé, gű. A bevezető mondathoz visz- szatérve: a tengerfenékről adott esetben egy nem tengerparti országot is veszély fenyegethet. I szocialista országok | az aláírás külsőségeivel is kifejezésre juttatták véleményüket, hogy megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak az atomleszerelés ügyének. Péter János magyar külügyminiszter is Moszkvába repült, hogy hazánk nevében aláírja a megállapodást. Washingtonban és London, ban a magyar nagykövetek jelentették be csatlakozásukat az egyezményhez, amelyet máris több, mint hatvan ország fogadott el. Vercors híres regényeimé, a Tenger csendje időszerű lett tehát a nemzetközi politikában, de annál zajosabb, viharosabb volt egynémely szárazföldi terület. A hét a laoszi invázióval indult; pontosabban ekkor jelentették be hivatalosan is a régen kiszivárgott titkot. Igaz, a saigoni rendszer csapatainak támadása az első jelentések sze. rint sárbafulladt, a washingtoni kormánypolitika pedig teljes bizalmi válságba torkollott. Egymásután jelennék meg a leleplező dokumentumok, film- és fényképfelvételek az amerikai katonák laoszi jelenlétéről, amit a Pentagon tagadni próbál. Vagyis ott tartunk, hogy Nixon „véget vet” a vietnami háborúnak, mert egy sokkal súlyosabb és kiterjedtebb indokínai hábo- I rúban oldja fel... Az aiapvtto katonai sl_ j kertelenséggel egyidóben viszont növekszik az Egyesült Államok bel- és külpolitikai terhelése. Néhány hónapos szünet után, ezen a héten ismét nagyszabású háboruellenes tüntetésekre került sor az amerikai városokban. Többé-kevésbé nyíltan elégedetlenkednek a szövetségesek. Diplomáciai lépésekre került sor India, Kanada és Lengyelország, a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság tagjai, valamint a Szovjetunió a korábbi genfi értekezlet egyik társelnöke részéről. Hallattuk hangunkat mi, magyarok is, a szombat reggeli újságokban megjelent közlemény fejezte ki tiltakozásunkat. A közel-keleti kibontakozás érdekében tett kezdeményezéseket újból izraeli ,jtem”-ek torlaszolták eL Viszonylag hosszas huzavona Után Tel Aviv elutasította Szadat egyiptomi elnök javaslatát, hogy a megszálló csapatoknak legalább részleges visszavonásával adjanak lehető, séget a Szuezi-csatorna munkába állítására. Negatív választ várnak Jarring ENSZ-közvetítő indítványaira is, amelyeket részleteikben még nem ismerünk, de a hírek szerint ugyancsak sürgeti a csapat-visszavonásokat A látszólagos holtpont ellené, re, a korábbiaknál talán mégis valamivel nagyobb derűlátással figyelhetjük a Közel-Kelet eseményeit. Az izraeli merevség fokozza Tel Aviv elszigeteltségét az ENSZ-ben, a nagyhatalmi tárgyalásokon (Nagy-Britanniá- nak évi 250 millió dolláros veszteséget okoz a szuzezi zárlat Franciaországnak sem közömbös a csatorna sorsa), a nemzetközi közvéleményben. Kairó kétségtelenül előnyös helyzetbe került kezdeményezéseivel, s ez egy újabb diplomáciai offenzíva megfelelő kiinduló állása lehet. (Ugyanakkor vannak zavaró tényezők is az arab táborban. Ele. gendő az Amman ban kiújult harcokra utalni, vagy a meglehetősen -kialakulatlan szudáni belpolitikai helyzetről tenni em. lítést.) A közel-keleti előrejelzés nem szélcsendet, hanem élénkséget jelez... Ami kontinensünket mett az európai kérdések kapcsán valóságos idegháború tanúi lehettünk. A biztonsági konferencia ellen mind nyíltabban fellépő NATO-körök különböző álhírek és rágalmak terjesztésével próbálták mérgezni a légkört. A szélsőségesen reakciós nyugatnémet Springer-sajtó egy stockholmi szovjet diplomata ál. Utólagos nyilatkozatára alapozva arról cikkezett, hogy „Moszk. va elvesztette érdeklődését az NSZK-val történő tovább) kapcsolatépítés iránt”. Más nyugati lapok a finn elnökre hivatkozva a Szovjetuniónak az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos „csökkenő érdeklődéséről” Írtak. Az összehangolt kampány nyilvánvaló célja az volt, hogy miközben torpedókat lőnek ki az európai enyhülés ellen, a felelősséget a Szovjetunióra hárítsák. A stockholmi, majd a bonni szovjet nagykövetség határozót- tan megcáfolta a szeltében-hosz- szában terjesztett álhíreket. Ha. sonl óképpen cselekedett a finn külügyminisztérium, a Kékkő, nen elnöknek tulajdonított vélemény kapcsán. A nyugatnémet fővárosban pedig nyilvánosságra hozták Koszigin szovjet államfőnek Brandthoz intézett le. veiét: Ebben pontosan az európai rendezés folytatása mellett száU síkra. Aminek természetszerűleg a moszkvai, illetve varsói szerződéseik ratifikálása lenne a következő mérföldköve. Egy jobboldali nyugatnémet lap csalódottan jegyezte meg, hogy a Koszigin levéllel „nehéztüzérséget” vetettek be az európai idegháborúba, az álhiteik eilen. A hasonlatot folytatva, tegyük hozzá: nem szükségtelenül. Az „ágyúval” ezúttal nem verebeket, sokkal veszedelmesebb héjákat céloztak... ■»■■■■••«■■••■■•■■•■■■■•«■■■■■■•■•«■■■«a 1. Csak a reggeli és az esti hűvösben lehetett látni a tarlón aprójószágot. Napközben a tyúkok, csirkék a szürke porral belepett koronái ú iák, bokrok árnyékában, szárnyukat széttárva pihegtek. A kacsák, libák az udvari kutak körüli pocsolyákban löfötyöltek. Napközben szikrázni látszott minden. A tanyák szérűskertjei mellé rakott asztagokban mintha ezernyi tücsök pattogott volna; a föld színéhez égett legelők rozsda barnáján csak a fehérre száradt szamártöviskek virítottak, tüskéik megannyi apró tűként villogtak hegyesen. A birkák sem találtak már tépdesni valót, csak beleütögették reggelenként az orrukat a rozsdabarna fűtövekbe. Miután a nap a magasba ért, csomókba verődtek és egymásba bújva horpaszuk úgy járt, mint kisebb kovácsfújtató. A tehenek egymást nyalogatták, közben hátsó lábukkal nagyokat rúgtak a hasuk alá, hogy a köldökükre tapadt, potrohúkat vérrel gömbölyűre szívott legyeket elűzzék. Ezen a nyáron a Körös olykor gátat tépő vize is elapadt. A szarvasi és a mezőtúri határban húzódó kövesutakat összekötő komp vitte-hozta ugyan a kocsikat, embereket, de néhány kilométerrel arrébb, a vasúti hídnál, a meder aljából olykor kövek háta villant ki, mintha a sekély víz kapaszkodott volna fel, de annyiszor vissza is esett. A merészebb gyerekek a köveken ugrálva átlábaltak a folyón, s a parton maradiaknak átkiabáltak, hogy azok „berezeltek” és fügét mutogattak nekik. Darabos András a három méternél hosszabb kút-ostort any- nylra lenyomta, hogy a káváig ért a kútgém. Vizet mert, az ólban elnyúlt süldőknek akart önteni, mert lihegtek és hol az egyik, hol a másik nyöszörögve felröffentett Kétszer, háromszor is le kellett nyomnia Darabos Andrásnak a kút-ostort, amíg lent, a kút mélyén megmerült a vödör. A fehér komondor a kútkáva és a vályú árnyékában heveré- szett, pofáját előrenyújtott mellső lábán pihentette. Hosszú, lógó nyelvét csak akkor húzta vissza, amikor ásított Most megnyalogatta az orrát és beleszagolt a levegőbe. Aztán hosszant morgott, majd néhányat vak- kantott Darabos András rákiáltott szétveri a fején a vödröt, ha nem hallgat el, elég baja van a vízzel, nemhogy még kutyaugatást hallgasson, amikor sehol nem lát idegent. A keserves anyját egy teljes napig kínlódott amíg telehordta vízzel az asztag mellé állított két hordót és a rocskát Az előírás szerint elég lett volna egy hordóval, meg az ötvenliteres rocskával, hiszen százötven kereszt van az asztagban mindössze. Dehát biztosabb így. A keserves anyját, a nap nagyon megpörkölte a gazt, olyan, mint a csőröge. A kutya felült, kuncogott egy ideig, aztán nagyot vakkantott, majd hirtelen elrohant a szérüs- kert felé. Darabos András ekkor húzta fel a vödröt a kútból, utána nézett a kutyának, ugyan mi lelhette, hogy úgy viselkedik, mintha bepaprikázták volna a fenekét. Az meg közben fülsiketítőén csaholt, mintha a kertek alatt idegent fogna már, majd berontott az udvarra, aztán vissza a szérüskertbe. Ekkor vette észre Darabos András, hogy a szérüskert felett füst gomolyog. Ügy ugrott és rohant el a kút- tól, mint a háborúban, amikor nem messzire tőle gránát csapódott le és nem robbant fel. A kútgém felszaladt a magasba, s a kút-ostoron lógó vödör odacsapódott a kútágashoz és a benne levő víz szétloccsant. A rocska mellé állított vödröt felkapta Darabos András, megmentette és rázúdította a vizet az asztag végére, hogy a keserves anyját, feleségének is most kellett a piacra menni. A kutya csaholt, vonyított, ő meg úgy ugrott a hordótól az asztagig és vissza, mintha nagy erővel lökték volna. Nem ráhajolt a hordóra, amikor merítette a vödröt, hanem rázuhant. Közben rémület fogta el, mert nem lohadt az asztag végében a paCserei Pál: Leyél a cellából
