Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
Tudomány — Technika Húspuhítás — papainnal Az orvosok sokat korholják a kultúrnépeket azért, hogy leszoknak az erőteljes rágásról, a puhára főzött vagy sütött húsokat, a pépes ételeket részesítik előnyben. Való igaz: jobban szeretjük a porhanyós húsokat, mint a kemény, rágós pecsenyéket. Ennek érdekében sokféle konyhatechnikai „fogást” állítunk a szolgálatunkba, de vannak olyan húsok, amelyekkel még így sem boldogulunk. A régi aztékok a közismerten „szívós” vadhúst akként készítették elő sütéshez-főzéshez, hogy előzőleg egy Mexikóban őshonos fa, a papaya leveleit helyezték a hússzeletek közé. A levelek nedve rövid időn belül a legkeményebb vadhúst is „megszelídítette”. E tapasztalat birtokában munkáho7 láttak a vegyészek, és a papaya tejszerű levélnedvéből kivonták a papain- enzimet, így sok ország modem háziasszonyai ma már e fehér porral hintik meg vagy alkoholos oldatával kenik be a kemény húsokat. Ezzel párhuzamosan több nyu. gaü országban azzal is próbálkoztak, hogy még „lábon” megpuhítsák a húst: közvetlenül s levágás előtt injekciós fecskendővel papa in-oldatot juttattak be az öreg állatok szervezetébe, érrendszerébe. A hatás így sem maradt el: az eredetileg kemény hús jóval porhanyósabb és könnyebben emészthető lett. Ez a beavatkozás nem befolyásolja a húsok minőségét, ízét, vagy külsejét. Gondos vizsgálatokkal azt is bebizonyították, hogy a papainnaj preparált hús nem káros az ember egészségére. A papain-enzimmel való húspuhítás minden állatfaj esetében bevált. A kísérleteik során különösen az a csupacsont, vén kakas okozta a legnagyobb meglepetést, amelyet a hagyományos konyhatechnológiával talán nem is lehetett volna puhára főzni. De mivel kb. tíz perccel a levágás előtt injekciós tűvel papain-en- zimet fecskendeztek a szárnya tövébe, az állat húsa rövid idő alatt olyan porhanyóssá sült, hogy levált a csontról. Az Egyesült Államokban kb. tíz év óta általánossá vált a pa- pain-enzim beadásával preparált húsok forgalomba hozatala (áruk valamivel magasabb, mint a közönséges húsé). Az angolok hagyományosan konzervatívnak mutatkoztak e kérdésben is. Jóllehet, szeretnék, ha puhábbá és ízesebbé tehetnék kedvelt bifsztekjüket, de erre „természetesebb” módot keresnek. Sikereket értek el az ún. árpadiétával, ami abból áll, hogy a szarvasmarhát vagy más vágóállatot hosszabb ideig árpával hizlalják. Az így „nemesített” állathús ugyancsak könnyebben megpuhul. De térjünk vissza a papainhoz. Az előállításának alapanyagát szolgáló Carica papaya (dinnyefa vagy mamongfa) ma már nemcsak Mexikóban található, hanem Ceylon és Kelet- Afrika felföldjein is honos. Tej- nedve tartalmazza az említett „csodálatos” enzimet, mely a fehérjéket polipeptideken keresztül amonisavakká bontja le (hatásmechanizmusa tehát hasonló a közismert pepszinéhez). Hatását kb. 70 C foknál kezdi kifejteni, amikor a fehérje részlegesen hidrolizál, és a hús megpuhul. A papainhoz hasonló enzimek más növényekből is nyerhetők: az ananászból a bromelin, a fügéből a fikán stb. Várhatóan az egész világon, így hazánkban is rövidesen elterjed a használatuk. A növények vízháztartásának szabályozása Szovjet kutatók megfigyeléseik során megállapították, hogy a növényi sejtközi térben képződő vízpárának mintegy 30 százalékát a levelek belső szövetei nyelik el. Ez függ a sejtközi térben jelenlevő széndioxid mennyiségétől is. Sikerült kimutatni, hogy a futárt jelenség és a pórusokon keresztül történő elpárologtatás között szoros összefüggés van. Mindezeket figyelembe véve olyan oldatot készített, amely csökkenti a növények vízfogyasztását. A paradicsommal folytatott kísérlet során közel 20 százalékkal kevesebb vizet kellett felhasználni az öntözésre, ugyanakkor a termés növekedett. A módszer részletes kidolgozása és hasznosítása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a növénytermesztésben. „A csend világa“ — laboratóriumban Telefonközpont - kerekeken A házgyári építkezés módszerével egy-egy lakótelep olyan gyorsan elkészülhet, hogy a telefonhálózat bővítői nem tudnak lépést tartani ezzel az irammal. Márpedig a lakásokba beköltöző sok ezer ember már kezdettől fogva állandó kapcsolatban szeretne lenni a külvilággal, igényt tart a telefonra. Ebbő! kiindulva, az egyik nagy nyugatnémet híradástechnikai gyár az igények „rugalmas” kielégítésére ún. guruló telefonközpontot készít, amely nem más, mint egy kerekekkel ellátott kocsi, benne kb. 1000 előfizetőt „kiszolgáló” berendezéssel. A kerekeken a helyszínre szállított kis telefonközpontot csatlakoztatják az erősáramú hálózathoz, valamint az előre lefektetett kábel segítségével összekötik a legközelebbi „stabil” telefonközponttal. Ezután vezetékes összeköttetést létesítenek a környező házakkal, ahol minden lakásban már előre, még az építés során megteremtették a telefoncsatlakozás lehetőségét. Amikor a létesítményhez szánt új telefonközpont felépül, a „dobozt” más helyre szállítják, újabb „elsősegély” nyújtására. Amint a világűrbe való „kirándulásokhoz” egész sor sajátos alakú, különleges kivitelű szerkezetet: .mesterséges holdat, űrrakétát hoztak létre, ugyanúgy a mélytengeri kutatójárművek megszerkesztése is nagy tudományos felkészültséget, sokféle ötletet kívánt meg. Mindkét esetben elsődleges probléma a tudományos kutatásokban résztvevő emberek — az asztronauták és hidronauták — megfelelő felkészítése és védelme. Az asztronautáknak — többek között — a gyorsulásból eredő nagy megterheléshez és a súlytalanság állapotához kell még itt a földön valamelyest hozzászokniuk. A hidronautákat ugyancsak fel kell készíteni a kritikus órák és napok elviselésére, a járműben létrehozott mikroklímához való alkalmazkodáshoz, a csend és a magány okozta hatások leküzdéséhez. Ez utóbbiakhoz nyújt segítséget a képen látható amerikai gyártmányú mélytengeri szimulátor, melynek belsejében még a laboratórium falai között ugyanolyan körülmények várnak a hidronautákra, mint majd később a roppant mélységek világában. A szimulátort egyébként pontosan ugyanúgy rendezték be, mint a „valódi” merülésre szolgáló batiszká- fot. A „tréninget” folytató hidronauták egyfolytában több napot is eltölthetnek a szimulátorban, miközben szervezetük minden reakcióját állandóan figyelik a műszerfalak mellett szolgálatot teljesítő szakemberek. Mindenki közlekedése A Szovjetunióban a városi tömegközlekedési eszközök közül, meg az olyan nagyvárosokban is, ahol a villamos és a trolibusz mellett metró is épült, a szállítások volumenét tekintve, az autóbusz foglalja el az első helyek egyikét. A lakosság számát tekintve, a kis- és középméretű városokban a fő közlekedési eszköz az autóbusz. Az autóbuisz nagy szerepet játszik a falvak és városok közötti forgalomban, turisták és kirándulók millióit szolgálja ki és a tömegközlekedés legmanő- verező-képesebb fajtája. A múlt év közepén pl. csupán Ukrajnában 11 ezer útvonalon közlekedtek autóbuszok, és naponta 11 millió utast szállítottak. Mindezt a fejlett vasúthálózat, a trolibuszok, villamosok, a nagyszámú taxi és személygépkocsi mellett teljesítették. Autóbuszgyártásban a Szovjetunió a világ egyik vezető helyét foglalja el. 1969-ben a Szoyjetunióban több, mint 46 ezer autóbuszt gyártottak, 1970 első felében 24 ezret. A szovjet autóbuszok komfortosak, kitűnnek jó menettulajdonságaikkal, megbízható szerkezetükkel. Kénvelmes utasterük és vezetőfülkéjük van. A szovjet autóbuszok több alkalommal kaptak nemzetközi díjakat és elismerő okleveleket A Lvovi Autóbusz Üzem a Szovjetunió egvik legélenjáróbb vállalata e gépek gyártásában. Az üzemben nemrég modernizálták a széleskörűen elterjedt „LAZ—695E” és a „LAZ—697E” típusú márkákat. Ezeken kívül úi turistaautóbuszokat is kidolgoztak új, tökéletesített autóbusztípusokon dolgoznak a Szovjetunió többi gépkocsigyártó üzemében is. Kirobbanás a földrengések oka? Harminc éve, hogy David Frank-Kamenyedkij szovjet fizikus, továbbfejlesztve Nyiko- láj Szemjonov akadémikus klasszikus tanait, kidolgozta elméletét a szilárd 'közegben lezajló vegyi reakciók magyarázatára. E szerint a kémiai reakciók oka: hő robbanás. Ismeretes, hogy annál köny- nyebben deformálódik egy szilárd test, minél nagyobb a hőmérséklete. Kevésbé ismert az a tény, hogy a deformáció hőt választ ki, mégpedig annál többet, minél gyorsabb a deformáció folyamata. Ily módon a hőmérséklet emelése meggyorsítja a deformációt, amely a maga részéről kiváltja a hőmérséklet további növekedését, hasonlóan a robbanóanyagokban lejátszó« dó reakcióhoz.
