Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Állattenyésztés a háztáji gazdaságokban © efejezésükhöz közelednek ! az 1969-es esztendő ered- ■ menyeinek összegezései termelő- 1 szövetkezeteinkben. A 133 tsz és a közös vállalkozások eseté­ben nem vállalkozhatunk arra, bogy a gazdálkodás tapasztala- tairól, a termelés különböző fo­lyamatait a teljesség igényével felvázoljuk, elemezzük. Bár ez is fontos lenne, de úgy gondol­juk, hogy ezeket a részleteket a közgyűlés résztvevői igen ala­posan megtárgyalták. Így hát a mostani zárszámadási közgyűlé­sekre jól illik az, amit Vass Jó­zsef, a párt békési járási bizott­ságának mezőgazdasági osztály­vezetője mondott: „A tsz-tagság magas fokú politikai érettség­ről tett tanúságot az 1969-es év gazdasági eredményeinek szám­bavételekor. A részvétel, az ak­tivitás és a vezetőség beszámo­lóját kiegészítő megfontolt hoz­zászólások azt mutatják, hogy a tsz-ek nagy többségében a tagság már nemcsak a mát, ha­nem a holnapját is látja.” Évekkel ezelőtt ilyenkor ál­talában olyan törekvéseket ta­pasztaltunk, hogy a tagság min­dent ki akart osztani. Ma en­nek a felfogásnak már csak né­hány szószólója akadt, de ezek is csakhamar elszigetelődtek. A1 tagság szállt szembe velük. Jo­gosam, hiszen a mozgalom erő- j södésének éveiben jól látták szövetkezeti gazdáink, hogy jö­vedelemre csak onnan számol­hatnak, ahová kisebb-nagyobb összeget beruháznak és a jöve­delemért keményen megdolgoz­nak. Aki tehát a mindent ki­osztani véleményének adott hangot, csak vaktölténnyel pu- fogtatott. H zért mondjuk ezt jelentős fordulatnak, mert az í évekkel ezelőtt érvényben levő tsz-törvény a fogyasztási és a felhalmozási alap megválasztá­sának helyes arányát 90, illet-; ve 10 százalék között jelölte meg. Akkoriban a 10 százalékos felhalmozás megvalósításáért j vitatkoztak a szövetkezet veze­tői azokkal, akik a termelésfej­lesztésre sajnálták az ennek megfelelő összeget. Most már nem a 10 százalék teljesítése körül csoportosították a gondo-j latokat, hanem a legtöbb he­lyen elővették a párt és a kor­mány 1969-es gazdaságpolitiká­jával kapcsolatos határozato­kat, s ehhez igazították a fo­gyasztási alap képzését, örven­detes, hogy előkerültek a gaz­daságfejlesztésre kidolgozott. perspektivikus tervek is. Ezek [ megvalósítása is szóba került, mert csalás így tudták behatá-! rolni a felhalmozási alapba ki- I vánkozó összeget. Az arányo-, kát egyeztették, s végül 1968- ! hoz képest igen előnyösen, ki-j alakult a paraszti jövedelem növekedése. Ugyanakkor kon- i centrálódott egy-egy tsz anyagi j ereje is. A bélmegyeri Egyetér­tés Tsz-ben ilyen irányú törek­vés évekkel ezelőtt nemigen j volt. Most pedig a fogyasztási és a felhalmozási alap képzésé­nél a 60, illetve a 40 százalékos arányt követték. Volt miből ilyen vállalkozásra. Jól tették, hogy erre szánták magukat, hi­szen ez az út a biztos jövő útja, a holnapi részesedés záloga. Nemcsak a bébnegyeriek gondolkoztak így. Mások is. Mintha egyidőben lobbant volna fel a beruházások szüksé­gességének felismerése. A mű­szaki fejlesztés így tört utat félreérthetetlen módon. M ind több termelőszövetkezeti tag! látja, csak az anyagiakkal meg-; alapozott gazdasági önállóság: ér valamit, csak a tömegében is tekintélyes közös vagyon nyújthat jó biztonságérzetet vezetőnek, tagnak egyaránt. Még valamit erről a bizton­ságérzetről és a fiatalokról. Ta­valy igen erőteljesen tovább­folytatódott a tsz-ek fiatalodása. A harminc éven aluliak aránya jól javult. Korábban az 55—60 —65 éves emberek voltak töb­ben egy-egy gazdaságban, most pedig legtöbb helyen már a 35 —40 évesek. Ez a változás is jól tükrözi a párt és a kormány agrárpolitikájának helyes irány­vonalát. Visszhangként mutat­ja, helyes úton járunk. Vagyis érdemes volt két-három évvel ezelőtt és azóta is olyan törvé­nyeket, intézkedéseket alkotni, melyek parasztságunk élet-_ és munkakörülményeinek, továb­bá szociális, kulturális helyze­tének javítását szolgálták. Valami tehát megállt falun, s ez az elöregedés veszélye. Ne­héz volt ez a teher, de most már nyugodtan mondhatjuk, véglegesen fordult a kocka. A jövő fiataljaink képében ott van falusi termelőszövetkezete­inkben. A személyes jövedel­mek növekedésével, a felhal­mozás fokozásával, a fiatalabb nemzedék tsz-be áramlásával olyan helyzet alakul ki, ami­Aut ótulajdonosok! Közületek és magáneladók! Használt gépkocsikat VÁSÁROLUNK napi piaci áron, a vételár azonnali átutalásával. Vállaljuk használt személygépkocsik bizományi értékesítését is. keressék fel debreceni kirendeltségünket, (Debrecen, Balmazújvárosi út 3), ahol hétköz­napokon 8—14 óráig, szombaton 8—11.30 óráig állnak t. ügyfeleink rendelkezésére. Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat. ... 163336 lyennek tíz évvel ezelőtt álmod­tuk a jövőt. Senki se gondolja, hogy ez a hármas siker „fentről” jött. Az előrelépéshez a kormány csak keretet adott, törvényekkel, rendeletekkel. Ezek tartalmi része a mindennapos munkában teljesedett ki a gazdaságirányí­tás reformja időszakában kibon­takozó üzemi önállósággal, fe­lelősségérzettel, az árutermelés egyre növekvő színvonalával. Ezekkel is igen jól mérhető pa­rasztságunk előrelépése az egy­séges osztály irányába. Az alkotó munka eredmé­nyessége feletti öröm megsokszorozza az emberi aka­raterőt. A zárszámadások ünne­pélyes alkalmával - ismertetett nem is olyan távoli jövő immár napjaink hatótényezői közé tar­tozik. Az emberek szívesen be­szélnek arról, hogy milyen ter­melési ágazatokat fejlesszen ki a közös, melyek hozzák a leg­nagyobb jövedelmet. A terme­lés színvonalának növelésére tett kezdeményezések, szakem­berek, szakmunkások alkalma­zása, a műszaki, a technológiai fejlesztés gyorsítása, a legter­mékenyebb termelési módszerek átvétele és termelőerővé válása napjaink nagy témája. Gondol­junk csak az állattenyésztés fejlesztésére. És ebben nincse­nek magukra hagyatva a tsz-ek. A területi szövetségek egy-egy termelési folyamatot több va­riációs ajánlásokkal visznek kö­zelebb a mindennapi élethez: tessék választani alapon. Ez így jó, így helyes. Csakis így erő­södhet a helyi önállóság, juthat szerephez a felelősség érzése, s vele növekedhet tovább falun is társadalmi életünk demokra­tizmusa. A Hazafias Népfront járási, bizottságának és a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának közreműködé­sével február 24-én, kedden dél- 1 előtt tanácskozást rendeznek Kunágotán. A háztáji állattartás fejlesztése a mezőkovácsházi já­rásban címmel. Az értekezletre meghívják a járásban működő ] termelőszövetkezetek elnökeit, : háztáji bizottságainak kópvise- I lóit, a népfront községi vezetőit, I valamint az állatforgalmi válla- j latot. A mezőkovácstházi Járási Mű­velődési Központban díszítőmű­vészeti szakkörvezetők képzése kezdődik: a járásból 40—50 dí­szítőművészettel foglalkozó asz- szony másfél éves gyakorlati és elméleti képzésben vesz részt. A tanfolyam gyakorlati fog­lalkozásait dr. Szabó Imréné, a megye egyetlen képesített nép- művészeti szakkörvezetője tart­ja, néprajzi, népművészeti, nép­művelési szakemberek pedig él- méleti vonatkozásban bővítik a hallgatók tudását. A Békés megyei Népújság kamara tárlat-sorozatában Me^kó Anna és Póka György kiállítása után a Képcsamók Vállalat békéscsabai fiókja rézkarcbemutatót rendez. Kondor Béla, Würtz Ádám, Csohány Kálmán néhány ki­emelt grafikáját, Borsos Mik­Tekle.sz János, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára a tanácskozás szervezé­sekor elmondotta, hogy szeretné­nek vitafórumot kialakítani a járás községeiben a háztáji gaz­daságokban rejlő termelési le­hetőségek kihasználásának elő­segítésére. A mostani értekezleten Tóth Balázs, a kunágotai SERTÖV igazgatója, országgyűlési képvi­selő mond vitaindító előadást vei esi Intézet vizsgabizottsága előtt számolnak be a tanultak­ról s a sikeres vizsgázók szak­körvezetői működési engedélyt kapnak. A február 22-i, első összejö­vetelt Tóth Zoltán, a járási ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. Ugyanak­kor díszítőművészeti kiállítást rendeznek, amely a járás szak­köreinek anyagát mutatja be. lós, Imre István, Hantos Fe­renc legszebb rézkarcait lát­hatja a tárlat közönsége. A kamarakiállítást Püski Gábor, a Megyei Művelődési Ház igazgatója nyitja meg február 21-én, szombaton dél­előtt 11 órakor. Dupsi Károly iiiiiiiiiiimiiiiniiiiiiHiiiiiiifiiniHuiwifmfHHunnmiiniitiiHiminuw Díszítőművészeti' tanfolyam Kovácsházán A tanfolyam végén a Nópmű­Újabb kamara-tárlat nyílik szerkesztőségünkben Drezda eltűnt a föld színéről, a lángoszlopok 80 kilométerre világítottak. 35 000-en pusztul­tak el. A Drezda elleni támadások után Goebbels nyilatkozott. Egyetlen szóval sem említette, hogy hová tűnt a fasiszta lég­védelem és arról sem beszélt, hogy a hadviselésnek ezt a faj­táját a nácik kezdték. Ellenben felszólította a súlyos megpró­báltatásokon átesett drezdai la­kosságot, hogy ebből a pokol­ból merítsen új erőt a „végső győzelemhez”. Eközben a romos pincékben gyermekek jöttek a világra, anyák őszültek meg egyetlen éjszakán és ezrek áll­tak közel a megőrüléshez. A német népnek súlyos vér­áldozatot kellett hoznia a mo­nopóliumok bűneiért. Egyre hangosabbá vált a fájdalmas eskü: „Nem bánjuk, ha egész életünkön át száraz kenyeret kell enni, csak ennek a pokol­nak legyén már vége!” «*** A színhely ’gy lakás Berlin- Adlershofban a Silberberg­strassen. Ablakai elsötétítve, mint valamennyié a városban. „Hánykor kezdődik az elsö­tétítés? Hétfő 17 óra 50-től keddi 7 óra 42-ig” — olvashat­juk az aznapi náci sajtóban. A szobában a rádió körül né­hány ember. Mivel tudják, hogy a Goebbels-propagandának csu­pán az a célja, hogy kitartásra ösztönözze a német népet, igyekeznek szavahihetőbb infor­mációkat szerezni. A hangszóróból, egészen hal­kan, harsonaszó hallatszik — az ismert szünetjel. Először hí­reket, majd egy kommentárt közölnek. A bemondó azután a „Szabad Németország” nemzeti bizottságának nyilatkozatát idé­zi: Bennünket németeket egyetlen külső ellenség sem ta­szított soha akkora szerencsét­lenségbe mint Hitler... A há­ború elveszett... Németország azonban nem pusztulhat el. A német népnek haladéktalanul békére van szüksége... Hitlerrel azonban senki sem köt békét. Vele senki sem fog tárgyalni... A cél: a szabad Németország...” A hallgatók közül valaki csendben megjegyzi: „Ezeket az adásokat az egész német népnek kellene hallania.” A rádiót kikapcsolják. Na­gyon fontos az elővigyázatos­ság. A Gestapo ügynökei min­denütt leselkednek és most, a háború végső szakaszában, a terror képtelen méreteket ölt. Ennek ellenére sok német la­kásban rendszeresen hallgatják a „Szabad Németország” rádió­adásait. Sok helyen, ahol anti­fasiszták harcolnak, az adások­nak rendkívül jelentős a sze­repük. *•* A „Szabad Németország” nemzeti bizottságát 1943. július 12—13-án hozták létre a Moszk­va melletti Krasznogorszkban, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának kezde­ményezésére. A küldöttek kö­zött voltak hadifogoly közkato­nák. tisztek, politikusok és tu­dások, a német nép minden ré­tegéből származó emberek. Az elnökséghez tartozott többek között Wilhelm Pieck, Walter Ulbricht, Erich Weiner és Willi Brendel. A mozgalom cél­kitűzése világos volt: véget vet­ni az értelmetlen háborúnak. , békét amilyen gyorsan csak le­het, a Hitler-diktatúra megbuk­tatásával! Felépíteni az új, an­tifasiszta demokratikus Német­országot! A „Szabad Németország” mozgalom nemzeti bizottságá­val létrejött az antifasiszta el­lenállási harc politikai és szer­vezeti központja. Az NKFD központi feladata a német katonák és a német nép antifasiszta jellegű felvilá­gosítása volt. E téren igen je-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom