Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A- MEGYEI TANÁCS, LAP J A 1970. JANUAR 85.. VASÄRNAP Ara 1.80 forint XXV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Mérlegen a tanácsi kiskereskedelem: Kiemelkedő volt a fejlődés, de... Lapunk tartalmából: Kamatostul visszatérül (3. oldal) A Népi Rendőrség 25 éve megyénkben (5. oldal) Piroska szerencsekockája (4—5. oldal) Vasárnap Lökösházán (8. oldal) Ki épit nekik új iskolát? (9. oldal) Tarka hasábok (18. oldal) Nagy a a mezőherényi A Mezőberényi Faipari Ktsz elmúlt évi termelési értéke 39 és fél millió forint volt, az idei terv azonban — a terme­lékenység növelésével — 48 milliót irányoz elő. Ezt előse­gíti majd a mintegy 2 millió forint költséggel épülő gépház üzembe helyezése, ahol szalag­szerű termelést alakítanak ki. Több új gépet is beszereztek. A megrendelés máris annyi, hogy egész évié biztosított a munka. Nagyrészt a Budapesti Bútorértékesítő Vállalatnak, az Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalatnak és a megye általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezeteinek készülnek a me­zőberényi bútorok. A szövetkezet az idei Buda­Dakumenfumfilmek a szabad Békés megyéről Hétfőn, január 26-án dél­után fél 3-kor, a Békéscsabai Szabadság Filmszínházban be­mutatásra kerül két új — Bé­kés megye 25 évét dokumentá­ló — film, a Föl kéne szaba­dulni már és az Ahogy a csil­lag megy az égen című alko­tások. A filmeket a megyei fa­nács megbízásából Borhy Anna és Kiss Károly írták, rendezte Kiss Károly. A bemutatót az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága kö. zösen szervezi. Ünnepi megnyi­tót mond Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának ve­zetője. A héten Békéscsabán megbe­szélést tartottak a megyei tanács irányítása alá tartozó kiskereske­delmi vállalatok és a vendéglátó­ipari vállalat vezetőd, párt-, KISZ. és szakszervezeti bizottsá­gainak titkárai. Az Universal, az élelmiszerkiskereskedelmi és a vendéglátóipari vállalat szakem­berednek megbeszélése azért is tarthat különös érdeklődésre szá­mot, mert e három vállalat nagy részt vállal a megye lakosságának ellátásából. Igaz, a mérlegek még nem készültek el, s a számszerű adatok közlésével adós maradt a tanácskozás, de amint azt Steiger­wald György, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezetője összefoglalójában elmondotta, a vendéglátóipar és általában a tanácsi kiskereskedelem fej­lesztése az 1968—69-es évben kiemelkedő volt és az utóbbi 8—10 évben nem fejlődött eny- nyit. A globálisan pozitívnak ítélt, változások jó néhány gondot, problémát takarnak. Az Univer- zálnál például — amint azt Cs. Szabó Imre főosztályvezető mon­dotta — a beruházások, különösen kereslet bútorok iránt pesti Nemzetközi Vásáron is­mét megjelenik majd terméké­vel. Egy hálószobát mutat be, melynek jellegzetessége, hogy az ágy heverőszerű, aláépített ágyneműtartóval, a szekrény pedig magasított. A tervező ez­zel a bútorral tavaly egy pá­lyázaton első dijat nyert az első félévben gátolták a na-; gyobb készletek kialakítását, s ez | a választék rovására ment. A vál­lalat kettős törekvését (a minél gazdaságosabb működést és a fo­gyasztók érdekének messzemenő figyelembevételét) csak úgy tud- [ ják megvalósítani; ha bővítik az iparral való kapcsolatát, szélesí­tik a szolgáltatások körét és ko­molyan foglalkoznak az ár-stop kérdésével. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat elmúlt évi munkáját ér-! tékelve Engelhardt Ferenc igaz- i gató bejelentette, hogy, noha a forgalom és a kiszolgálás színvo­nala nőtt, ez elkerülhetetlenül együttjárt a létszámemelkedéssel Grafikai kiállítás Békéscsabán Vasárnap délelőtt 11 órakor Lipták Pál festőművész nyitja meg a Mesterművek a békés­csabai múzeum grafikai gyűj­teményéből című tárlatot A város életében jelentős ese­ménynek számító kiállításon a legnagyobb magyar festők kö­zül többek közt Munkácsy Mi­hály, Székely Bertalan, Derko- vits Gyula, Rudnay Gyula, Eg- ry József, Kohán György, Czó- bel Béla, Amos Imre, Szőnyi István, Barcsay Jenő, Würtz Ádám, Kondor Béla — a bé­késcsabai múzeum tulajdoná­ban levő — rajzait, akvarellje- it, sokszorosított rézmetszeteit láthatjuk. A Munkácsy Mihály Múzeum először rendez saját anyagából Különösen javult a zöldség, gyü­mölcs, bor és szeszes ital kíná­lata... A vállalat vezetősége most azon fáradozik, hogy a szomszédos me­gyék társvállalataival létre jöjjön a hatok tanácsa. Ezzel is azt a célt kívánják elérni, hogy a be­szerzések és az értékesítések ru­galmasabbá váljanak és egymás munkáját segítve még többet te­gyenek a fogyasztói érdekvéde- !em továbbfejlesztéséért. A vendéglátóipari vállalat igaz­gatója, Purcsi János megelégedés­sel nyugtázta, hogy a közétkez­tetés mind mennyiségileg, mind pedig a színvonalat illetően jelen­tősen emelkedett az elmúlt évben. Jelentős változásként könyvelhető el a külföldi partnerekkel való szorosabb kapcsolat révén a szár­ba szökkenő idegenforgalom. Gondot jelentett többek között a beruházások elhúzódása és a sör­ellátás elégtelensége. Csatári Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese hozzászólásában meg­állapította, hogy a tanácsi kiskereskedelem és a vendéglátóipari vállalat ered­ményesen látta el feladatát, ám a gazdasági vezetőkre vár, hogy lépésit tartva 3 növekvő igé­nyekkel mind a luxus, mind pe­dig az alacsonyabb árfekvésű cik­kekkel, teljességében elégítsék ki a keresletet, s a nyereségnövelés a forgalomemelkedésből, illetve az önköltségcsökkenésből, s ne áz áremelésből származzék. „Ki­egyensúlyozott, nyugodt ellátást kell biztosítani, s ezenkívül fon­tos feladat a fogyasztói árak sta­bilitásának megtartása*’ — fejez­te be az elnökhelyettes. B. I. kiállítást. A hideg időjárás fokozott munkát követel a MÄV dolgozóitól is. Indulás elö|t a szerelvényeket gondosabban kell átvizsgálni, nehogy útközben a keletkező hiba késést okoizon. Képünkön a békéscsabai pályaudvaron Szombati András mozdonyvezető a szegedi szerelvény gőzmozdo- nyát vizsgálja át» (Fotó: Demény) lizenMrom és fél ezren Ennyiem vesznék részt megye- szerte az 1969—70. évi szakszer­vezeti tömegpolitikai és bizalmi oktatásban. A mostani oktatási év gondosabb előkészítésének és szervezésének eredményeként alaposan megnőtt az érdeklődés. A tervezettnél csaknem két és fél ezerrel többen ismerkednek meg a „Társadalmunk időszerű kérdései” és más tanfolyamokon a politikai és gazdasági törvé­nyekkel, az elvekkel és gyakor­lattal. Helyesnek bizonyult az a szán­dék, mely szerint a mostani ok­tatási idényben a politizáló lég­kör és jelleg erősítésére töréked- tek. A korszerű vállalatvezetés témájának tárgyalásánál igen élénk viták bontakoztak ki. A vitakedv haszna különböző ja­vaslatokban is megmutatkozott. Több hallgató kérte — és teljes joggal — hogy a gazdasági ve­zetők a feladatok kitűzésébe és megoldásába jobban vonják be a szervezett dolgozókat. Nem ki­sebb visszhangja támadt a mun­kahelyi légkör megítélésének és bírálatának. Bizony, s ez fi­gyelmeztető egyben, a vállalati és üzemi dolgozók azt szeretnék, ha ebben is javulna az imitt- amott meglazult vezetési mód­szer és a munkatársi kapcsolat. A bírálok becsületére legyen mondva, nemcsak észrevételez­ték a különböző gondokat, bajo­kat. A jobb együttműködés mód- 4 ját is javasolták. Szerintük ered­ményes és hatásos a személyes példamutatás, a közvetlenebb emberi kapcsolatok ápolása és erősítése lehet. Tegyük hozzá, fején találták a szöget, mert bármennyire is megnőttek a felelős posztok ve­zetőinek jogai, a döntések és különféle intézkedések megho­zatala, főleg pedig azok eredmé­nyes végrehajtása szinte paran­cséiban igényli az előzetes eszme­cserét, a Vélemények meghallga­tását. Márpedig ez nemcsak a biz­tonságosabb elhatározásokhoz nyújt segítséget, hanem azok va­lóra váltásához, a jobb munkahe­lyi légkör és emberi kapcsolatok kialakításához is. Általános tapasztalat, hogy a tanfolyamokon a hallgatók a ta­nultakat jól össze tudják vetni saját tapasztalataikkal s me­részebben nyilvánítanak véle­ményt, mint egyébként, például termelési tanácskozásokon. Nem ritkán szenvedélyesen bírálják munkahelyük bérpolitikáját, munkaszervezését, anyagellátási gondjait. Ezért becsülendő több propagandistának az az eljárása, hogy az ilyen észrevételeket in­tézkedés céljából az adott válla­lat vezetőihez továbbítja. A meg­oldásoknak azonban ez csak egyik része lehet. Az lesz majd jó, ha ők, mind a tizenhárom és fél ezren, akik most, ezekben a téli hónapokban gyarapítják is­mereteiket, a tanfolyamon kívül: műszaki konferenciákon, terme­lési tanácskozásokon, munka- értekezleteken és szakszervezeti taggyűléseken is gyakrabban hallatják szavukat. A kisebb és nagyobb rangú vezetők pedig nemcsak meghallgatják ezeket a véleményeket és jelzéseket, ha­nem fel is használják munká­júkhoz és döntéseikhez, mert csak így válhat a politika gyü­mölcsöző napi gyakorlattá. p. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom