Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-12 / 59. szám
I MEGYEI PÁRTRIZOT.TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁRCIUS 12., SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Kilencvenezer tanyai lakos helyzetéről Tanácskozott a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Magyarországon jelenleg több mint egymillió ember él tanyán. Az arányokat tekintve megyénk tanyai lakosságának száma meghaladja az országos átlagot, hiszen egyik legkiterjedtebb tanyavilággal rendelkező megye vagyunk. Békés megye lakosainak mintegy 20 százaléka, 90 ezer ember él még a külterületeken a községek, városok életkörülményeinél lényegesen alacsonyabb színvonalon. Igaz, a tanyai lakosság elöregedőben van, s az ott viszonylag kedvező anyagi helyzet adja magyarázatát annak, hogy a beköltözés üteme lényegesen nem gyorsult. Két év alatt, 1967-ben és 68- ban közel ezer tanyát bontottak le, de a községek, városok belterületére való költözés mértéke területenként igen változó, és alatta marad a korábban reméltnek. Nem szükséges bizonygatni azt, hogy a tanyai lakosság szociális és kulturális ellátottságának hiányai nemcsak megyénk, hanem egész társadalmunk egyik alapvető és hosszú, türelmes munkát igénylő, megoldásra váró problémája. E gondolatok jegyében határozta el a Békés megyei tanács, hogy végrehajtó bizottsági ülés elé viszi a tanyai lakosság helyzetét. A nagy gonddal összeállított tájékoztató elkészítésében részt vett a Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége is. A keddi végrehajtó bizottsági ülésen jelen volt dr. Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese, dr. Szatmári Nagy lm. re, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Ács Ferencné, a Népművelési Intézet igazgatója, Horváth László újságíró, a Hazafias Népfront Országos Titkárságának munkatársa, valamint megyénk tanácsi és tömegszervezeti vezetőd. Az együttes ülés résztvevői nagyszámú hozzászólásban, sokoldalúan foglalkoztak a napirend témájával. A vita különös részletességgel határolt be egy szemléleti kérdést. Azt kellett tisztázni, hogy a tanyai lakosság életkörülményeinek, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének lényeges javítása nem konzerválja-e a kívánatosnál jobban a tanyai világot? Elsődleges feladat — állapították meg az ülés résztvevői — meggyorsítani a tanyákról a bevándorlást, és a már meglevő településeken lehetőséget biztosítani a letelepedésre. Ezzel együtt azonban nem mondhatunk le a tanyai emberek jelenlegi helyzetének javításáról, és fokozatosan törekedni kell arra, hogy a még külterületeken élő emberek életszínvonala közelebb kerüljön a villannyal, telefonnal, vízvezetékkel ellátott községi, városi lakosokéhoz, A határozati javaslatokat Klau- kó Mátyás, a megyed tanács elnöke terjesztette a végrehajtó bizottság ülése elé. Eszerint az 1970-es népszámlálás adatainak ismeretében, készítsenek középtá. vú tervet a tanyai lakosság életzottabb figyelmet a tanyai népművelésre, és a társadalmi, tömegszervezetekkel együtt, biztosítsák a tanyai kulturális centrumok felszerelését, berendezését. A megyei tanács és a Hazafias Népfront két év múlva készítsen tájékoztató jelentést a határozatok végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság Nagy Jánost és Nagy Ferencet, a Hazafias Népfront megyei titkárát megbízta, hogy a tanyai lakosság helyzetéről, az életkörülmények javításának módszeréről készítsenek beszámolót, amelyet majd a kormány elé terjesztenek. Másik napirendi pontként dr. Takács János osztályvezető a megye építésügyi igazgatóságának helyzetéről és feladatairól, körülményednek, kulturális ellá- ! az építőipari tevékenységről tá- tottságának további javítására. A jékoztatta a végrehajtó bizottság községi, városi tanácsok végrehaj- tagjait, majd a bejelentések hangtó bizottságai fordítsanak foko- 1 zottak eL Nyárfaerdőt telepítenek Gyulán Százmillió forint szennyvízhálózatra Bevezetik a 44 órás munkahetet A Békés megyei Tanács Építőipari Vállalatnál április 1-től bevezetik a 44 órás munkahetet. Ennek a feltételeit a vállalat jobb műszaki szervezéssel és bizonyos mérvű fejlesztéssel oldja meg. Az egy főre jutó termelési értéket — főleg a gépek jobb kihasználtsá- gi fokával — mintegy 10—15 százalékkal kell növelni. Csaknem százmillió forintot költenek Gyula város szennyvíz- hálózatának és derítőrendszerének kiépítésére. A tetemes költség — mivel a kiépülő hálózat lehetővé teszi, hogy a szennyvizet nyárfaerdŐöntözésre használják fel — néh'ny év alatt megtérül. A nyárfaerdő hozama ezen túlmenően a teljes szennyvízhálózat és derítőrendszer karbantartási költségét is fedezd majd. A Gyulai Állami Erdőgazdaság 80 holdas területet jelölt kj a párologtató berendezés szerepét betöltő nyárfaerdő telepítésére — a nyárfaerdőt az egészségügyi követelményeknek, illetve külföldi tapasztalatoknak megfelelően négy méter széles védőerdővel veszik körül. A gyulai később az ország hasznosítják. tapasztalatokat más tájain is Lapunk tartalmából: Nyereménylista a Békekölcsön- sorsolásról <S. oldal) • * • Amire a Mezőberényiek választ várnak <3. oldal) Gerlai fordulat <&. oldal) • • • Képes riport az óvodásgyerekekről IS. oldal) Tíz év múlva 65 ezerre növekszik Békéscsaba lakossága A városi tanács végrehajtó bizottsága ele készített jelentés felmérte Békéscsaba munkaerő mozgását az 1960—1980. évek között. Az eddigi mérleg és a további fejlődés érdekes számadatokat tükröz. Első sorban azt, hogy miközben megyénk lakossága 1960 óta 30 ezerrel csökkent, a város népessége 4200-zal növekedett. Ennek az a magyarázata, hogy az iparosodó várost olyan települések övezik, amelyekben a lakosságnak több mint fele még mindig mezőgazdasági foglalkozású. Ennek kapcsán felmerült az a kérdés, hogy mi a célszerűbb: az ipartelepítés széjjelszórása, vagy a dolgozók mozgatása? A váro6 vezetői azt vallják: helyesebb, ha Ebéd tizenhat fogásból Mirelit-újdonságok Ételbörze a békéscsabai Fehér Galamb étteremben Személyszállító drótkötélpálya épül Badacsonyban Még az idén megkezdik a Badacsonyban a személyszállító drótkötélpálya építését A pálya a Balaton partjától a Kisíaludy- házig vezető 1200 méteres hegyi- utat és innen a hegytetőig nyúló 200 méteres távolságot hidalja majd át. Az alsó szakaszon két kötél vontatja a kabinokat, a felső pályán pedig ingajáratban közlekednek majd a személyszállító fülkék. Ennek megfelelően kétféle — négy- és harminc személyes kabinokat készítenek. A drótkötél- pálya elkészülése után előreláthatóan tovább növekszik Badacsony idegenforgalma. A vendéglátóipar éppen ezért kibővíti a Kisfaludy-ház vendéglőjét, korszerűsíti a konyháját, a hegytetőn pedig új éttermet építtet. A badacsonyi személyszállító drótkcitélpá* lyát a tervek szerint a jövő évben adják át a forgalomnak. (MTI) Tegnap, március 11-én délelőttre átrendezték Békéscsabán a Fehér Galamb Éttermet. A Hűtőipari Országos Vállalat itt I tartotta meg mirelit ételbemuta- I tóját. Az ételeket a vállalat budapesti „nagy konyhájában” készítették, majd gyorsfagyasztási eljárással tartósították, az étterem konyhájában felbontották, felmelegítették és tálalták, ösz- szesen 16 fogást tettek a meghívottak asztalára azzal, hogy mondjanak véleményt A mirelit-újdonságokat elsősorban háziaszonyok minősítették, de ott voltak az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat, valamint a vendéglátóipari vállalat szakértői is. Az eddig ismert szalontüdő, marhapörkölt, sertéspörkölt, székelykáposzta, szilvásgombóc, vegyes gyümölcs és Lió feketekávé mellett kilenc félkész, illetve készétellel rukkolt ki a hűtőipar. Ezek: zellerkrémleves, paradicsomos káposzta vagdalt hússal, parajfőzelék rántott hússal, zellermártás hússzeletekkel, gombamártás vagdalt hússal, kapormártás rántott hússal, székely savanyúkáposzta, zöldborsófőzelék, sertéshússal. A bemutató idején dr. Szöcsdombi László, a HOV piackutató csoportjának közgazdásza alig győzött válaszolni a 90 résztvevő kérdéseire. A békéscsabai háziasszonyok | elsősorban aziránt érdeklődtek, bizon a vehető, hogy 1980-ra a hogy a megkóstolt es nagyon fiegy 30 kilométeres körzetben Békéscsaba ipari centrumot képez. Természetesen ez megköveteli a körzet lakóinak korszerű, gyors utaztatását, továbbá a szakmai képzés, a népművelés, az egészségügy és egy sói' kommunális intézkedés folyamatos megoldását. A felmérésből ugyanis kitűnik, hogy szinte természetessé vált a beáramlás. Ezt bizonyítja, hogy az 1949. évi január 1-i 42 ezer 110-ről ez év elejéig mintegy 55 ezerre növekedett a város lakossága. Bár egyes üzemek hozzáláttak az üzemrészek kihelyezéséhez a különböző községekbe, ez azt a követelményt vonja maga után, hogy központi telephelyüket is fejlesz- szék. Mind jelentősebb a várost körülvevő 30 kilométeres körzetben a szövetkezeti ipar, azonban 30 településen 162 ezer ember él s ezek egy része Békéscsabán igyekszik elhelyezkedni. A beköltözés csupán az elmúlt hat év átlagában háromszázegy és hat- száznegyvennégy-gyel volt több, mint az elköltözők száma. Emellett — figyelembe véve a növekvő természetes szaporodást, ami 1966-ban 206, 1967-ben 161 volt —, nomnak talált ételekből mikor vásárolhatnak az üzletekben. A válasz: ha az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat rendel. Ebben az esetben, amint azt Kolozsi Gyula, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője mondotta, 10—14 nap, úgynevezett átfutási idő szükséges, mert az üzleteket elő kell készíteni a mirelitáruk fogadására, illetve árusítására. A beszerzési lehetőségek konzultálása után a vendéglátóipari vállalat és az élelmiszer kisker. vállalat nagyobb mennyiségű félkész, illetve készételt rendelt a HOV-tól. jelenlegi 55 ezerről 65 ezerre növekszik a lakosság száma Békéscsabán. A nappali órákban a bejárók máris mintegy 15 ezerrel növelik a népességet. Ezek közül mintegy 10 ezren a környező községekből, főleg Mezőkovácsháza Sarkad ás Békés irányából, más része a város külterületeiről jár be. A külterületen élő 4400 aktív keresőből ugyanis csak 3 ezer dolgozik a mezőgazdaságban. A beköltözések következtében lényegesen javult Békéscsabán a férfiak Gazdaságosak-e ezek a készít- és a nők aránya. Az 1949. évi stamények? Feltétlen. Hogy ez mennyire így van, Kovalcsik András, a békéscsabai Csaba-ét- terem üzletvezetője • kalkulált: rántott húsból egy kiló (félkész) 37 forint 12 fillérbe kerül. A szelethús az élelmiszer kisker. üzletében 42 forint. tisztika szerint a férfiak aránya 47,3, a nőké 52,7 százalék volt, mostanra ez az arány körülbelül 48,4 százalék férfi, 51,6 százalék nő. A számítások szerint 1980-ig ez a különbség tovább csökken.
