Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

1.068, május 29. 5 Szerda Retúr — tortúrával Gyakran járok vidékre és gyakran igénybe vessem a MÁV szolgáltatásait egy-egy utazás erejéig. Reggel megyek, este jövök, így hát ha lehet, re­túrjegyet váltok, hogy ne kell­jen kétszer sorbaállni. Nem szeretek várakozni, különösen feleslegesen nem... Mégis a békéscsabai állomás gyakran szolgál meglepetéssel, és sok más utazótársammal együtt felesleges időtöltésre kényszerít. Az a helyzet ugyan­is, hogy nem mindegyik pénz­tár árusít retúrjegyet. Egysze­rűen azért, mert elfogyott. Legalábbis ezt mondják az üveg mögött ülő hölgyek. Május 26- án, vasárnap reggel például két­szer álltam sorba. Kétszer is kivártam a csiga lassúsággal mozgó, de óriáskígyó hosszú sort, ám mégiscsak szimpla jegyet kaptam és a jó tanácsot, hogy máskor ne ennél az ab­laknál próbálkozzam retúr- t ügyben. Kétségek között hagytam el a várótermet, sohasem fogom megtudni, melyik pénztárnál árultak vasárnap reggel oda- vissza jegyet. Türelmetlensé­gem egyedüli oka a vonat kö­zelgő indulása volt, s egy va­cak biléta miatt mégsem akar­tam lemaradni. Egy jó tanácsot viszont ad­hatok búcsúzóul. Ha már csak néhol árulnak retúrjegyet, leg­alább egy táblácskát akassza­nak ki az illető pénztárnál, hogy megkíméljék a retúrvá- sárlókat a tortúrától. —br— ■9* i m i ■■ i mm ii mm n mt n ■■ n ■■■ " ■■ ■ lót hozott. Amikor az ajtó be­csukódott, a „Páter” egy üveg- fiolából néhány csepp folyadé­kot töltött az egyik csészébe, majd levessel telernerte azt. Ja­na is a szobába érkezett és ek­kor figyelmeztette őt arra, hogy melyik tesz Schírmbaum teríté­ke. A volt. SS-legény hamarosan végzett a tisztálkodással, egy­szerre kínzó éhség gyötörte, tá­rad tsága mintha a kád vizében feloldódott volna, tisztának és kipihentnek érezte magát. A tö­rülközők alatt pizsamát is ta­lált, felöltötte. A „Páter” és Jana az asztal­nál ülve várták. Mindhármuk előtt egy csésze erőleves párol­gó tt. Falatozni kezdtek, Schirmba­um mohón hörpintette a maga levesét. A többiek még a tojást kanalazták, amikor ő már bizta­tást sem várva, a borjúfiiét tá­nyérjára helyezte. Nagyon sze­rette a sárgarépát és zöldborsót, különösen, ha így gőzben pá­rolták puhára. A „Páter” elmerülten nézte az izzadásig faló Schirmbaumot. Tudta, már csak percekig tud enni, hiszen álmosság vesz majd erőt rajta, olyan kínzó és olyan gyötrő álmosság, hogy talán ah­hoz sem lesz ereje, hogy ágy­hoz menjen. Jana is tudta, hogy Schirmbaum most aludni fog, legalább holnap estéiig, ez hozzátartozik a Sziget módszereihez. Teljesen kipihent, ét idegileg is akcióképes ala­kondoros! csárda titokzatos alagaitja Kevesen tudják, hogy kondo- | tudják a föld alatti folyosók hosz- ' ként bebújnak a tágas kéménybe, ősi csárda kettő is szát is a kondorosiak: a Kamuira amely megőrizte a hajdani „legen- van hazánkban. Az egyik Debre-1 ágazó tizenegy, a Bakulya-sovi | dás idők” fáklyáinak szurkos nyo- cen keleti határában, a közelében ! hét, a Nagyszénás irányába ha­ladó pedig kilenc kilométer, azaz a három alagút összesen huszon­hét kilométer hosszú volt. | akármilyen alagutak csordogáló Kondorosi-érnél, a másik Békés megye Kondoros községének a szívében. Ezen utób­bi neve vált híressé a békéscsabai — szarvasi országút mellett, mint­egy 150 évvel ezelőtt épült be­tyárcsárdájáról és a róla költött nótáról. Ezen a tájon virágzott a múlt században a nemzeti ellenál­lás egyik sajátságos megnyilvá­nulása: az alföldi, közelebbről a békési betyárvilág De nem voltak ezek! Mondják, hogy istállónak is használták a mát, az egykori mécsesek olajának kormát. Jómagam is kellő áhítat­tal szemléltem ezt a történelmi ritkaságot és a régi borospince igazi betyárokat látott, hatalmas falait. A dalban megénekelt csár­dát mind több külföldi is felke­resi. S ha visszaállítják majd ere­még hatásosabb vonzása. Azoknak a kondorosiaknak, „. . n . , _______________kikkel beszélget­1 l«m. az volt a véleményük, hogy a csárda feltételezett alagútjában, ' | avagy a még feltáratlan pince la­betyárok, s egy lovasszekér szé­pen elmehetett bennük. Így em-! deti alakjába: legeti a néphagyomány. A Szék- j lesz az idegenforgalmi szárdon élő, kondorosi származású ! Debulay Józsefné — lánynevén amint azt j Fejér Klára —, a Béri Balogh dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Álla- I Adám Múzeum dolgozója is elme­rni Levéltár igazgatójának kuta- j mélte, hogy ő is érdekes történe- j ^ tásai is tanúsítják. leket hallott Uker. Mihalvtól a Cbirintusában értékes helytörténeti, A szajhagyomany szerint Rozsa kondorosi csarda ma mar sírban , réBészeti maradványok! Sándor is gyakran járt errefelé, porladó, mintegy negyven évvel , iStőztetnekTálárf Fennmaradt Erkel Ferenc talál- ezelőtti vendéglősétől. A fogadós ^Lmes tmne a téeéfzeWk tel­hozásának a története is a szabad- I elmondotta, hogy a csárda alagút- ®rüe"1®s tfnne a lege. -e n , legényekkel. A zeneköltő, Gyulá- | iában lovastól együtt bújkáltak | Ä1™ 1ÄÄ a betyárok, s a pince széles nyí­lásából kosárszámra szedték ki az embercsontot, valamint vaságyat, széket és asztalt is találtak ben­ról Pestre utaztában, betért éj­szakára a kondorosi csárdába. Ép­pen ott időztek a betyárok, s kí­váncsian nézegették a művész zongoráját, amelyet magával vite­tett. A nagy zeneszerző feltalálta magát, s játszani kezdett a külö­nös vendégeknek. Muzsikájával rókra vár a kondorosi csárda tit kának megfejtése. Baliabás László Megírtuk — intézkedtek A Népújság május 16-i szá­mában Járatok cím alatt arra hívtuk fel az AKÖV figyelmét, hogy Békéscsabán, a Szabadság téri busz-megállónál elhelyezett menetrend nem féléi meg a kö­vetélményeknek. Mivel p>edig az utasok 2 forintjait az AKÖV per­selye „vágja zsebre”, javasoltuk, hogy a befolyt összeg egy cse­kélyke hányadával nem ártana az utasok tájékoztatását megol­dani. Nos, a javaslat néhány napja megvalósult, sőt más megállók­nál is ott van már a jól átte­kinthető menetrend, ami bizo­nyára elégedettséget kelt az em­berekben. Ennek nyomán az utasok számának növekedésére is számítani lehet, mert várha­tóan kevesebben vágnak majd neki gyalog egy-egy hosszabb útnak bosszankodva. Szóval, az AKÖV sem vallja kárát, hogy megfogadta a jó tanácsot. Egyébként csak köszönet jár a gyors intézkedésért. Vajon, mi a valóság? Qr.szag.szer te rengeteg mondát jegyeztek fel titkos "aTggüt~gkról, annyira meghódította a puszták számtalan ilyenről hallottak-a íeg- szabad fiáit, hogy azok lovagias idősebb emberek, sokan már ré­testőrként Szolnokig elkísérték to- gen elporladtak, akik maguk is í vábbutaztában, sőt, a búcsúzásnál bizonygatták ezt. Az igaz, hogy i más betyároknak szóló védlevél- ezek nagy részét felnagyították' Látogatás a kicsik kisállattenyésztő szakköreiben lel is ellátták. Az bizonyos, hogy nagy betyár- tanva volt egykor ; vagy csak a dús képzelet szülőt- tei voltak. Ezért ne gúnyoljuk ki I ___ ___ a kondorosT*őket! Történelmünk zivataros kor­csárda. Nem csoda, hogy később szakaira gondolva, feltételezhet- még nagyobb pandúrlaktanyát jük. hogy azért akadtak valóságo- építettek vele átellenben. Ezt az- sak is. t án sokkal szelídebb célra alakí­kondorosi hagyománynak tották át 1945 után. tanácsháza azonban lehet valamilyen alapja, lett belőle. A hajdani betyárcsár- j ott jártamkor egy ízben Dián dához másik épületet emeltek. S; András földművesszövetkezeti: ma szívesen látogatott vendéglő és i ügyvezető elmesélte, hogy körül- idegenforgalmi látványosság. belül harminc évvel azelőtt — A kondorosi csárda romantika- j még kubikos korában — a nagy­ja és története messze földről j szénás! út építése közben alagútra vonzza a vendégeket. Egy kondo- j bukkant a faluban. Ezt megelőző- j rosi tanító-házaspár: Rindó József ! jeg az akkori községi orvos disz- és felesége tanítványaival együtt nója túrásában egy mély üregbe feljegyezte az apáról fiúra szállt, ] zuhant. abban két és fél méter ma már legendává szövődött his­tóriákat. Ezek arról is regélnek, mélységű, boltíves, téglafalú ve­rem tűnt elő, s akkoriban török Két kilométerre Gyoma köz- i mánnyal és különböző eszközök­hogy a volt betyárfogadó boros- j hódoltság korabeli építkezés ma- pontjától, a Hármas-Körös szom- ! kel. pincéjéből háromfelé ágazó alagút radványának vélték. Majnem egy szédságában egy 1200 négyszög- A Il-es számú általános iskola vezetett a szabadba. Az epiken évtizeddel ezelőtt a mai kondorosi öles. befásított és gondozott kert- udvarának másik részében Kolek a kamuti csárdához, a másikon a csái-da vendéglőjével szemközti 1 ben találkoztunk Békési Mihály Elek, Gyalog László, Sike András. Bakulya-sori szélmalomhoz a tanácsháza udvarának egyik része tanárral és tanítványaival, akik Hornok Tibor, Ugor István es harmadikon Nagyszénás felé, a Csűri csárdához juthattak el a pandúrok elöl menekülő szegény­omlott be. Poljóka György, egy fiatal pin- I ESS - ­paradicsomot és szamócát kapál- Cs. Nagy Lajos, a gyomai 11-es tak. A VIII.-os fiúk tanárától ] számú iskola VII. osztályos tanu- a bekerített lói örömmel mutatták be házi­nyokon lehet csak az itteni fá­rasztó vizsgálatokat végrehajta­ni. Visszaemlékezett arra. hány­szor ült így itt, ő maga is az éhségtől gyötörve, a bőség asz­talkáján válogatva, hogy aztán kábultan vesse magát a tiszta ágy pihenést kínáló takaród kö­zé. Schirmbaum eltolta maga elől a tányért és azt mondta: — Engem megmérgeztek. Komolyan mondta és nem csengett félelem a hangjában. Jóllakott és számára már min­den mindegy volt. Elvesztette az erejét, feje a mellére csuklott. Érezte, hogy a „Páter”, mint gyermeket, a karjára veszi, egy mozdulattal felnyitja az ágyat és a hús, fehér habok közé ereszti. — Mint egy gyerek — mondta Jana csendesen és halkan. — Ezzel drágám ma este még a maga bájad sem bírnának — nevetett a Páter. Azután felvették kabátjukat és kiléptek a szobából. Amikor becsukták az ajtót, emberi kéz érintése nélkül a három helyi­ség minden csillárja kialudt. Csend borult a szobára. Csak az ágy felett egy speciális kamera szegeződött az alvó férfi arcára. Fenn, a harmadik emeleten egy szigorú arcú asszony felnyi­tott egy füzetet. A villanyórára nézett és a következőket írta le: „0 óra 14 perc. A 17-es el aludt”... (Folytatjuk) csárdában dolgoztak, elmondották nekem, hogy 1945-ben szovjet ka­tonákkal együtt, ötödmagukkal megkísérelték a behatolást az alagútba. Zseblámpákkal világi- : tottak. De csak néhány méternyi­re juthattak a nyirkos sötétség­ben, olyan fojtó gáz áramlott a föld alatt, hogy azonnal vissza kellett fordulniuk. A szovjet har­cosok elhatározták, hogy gázálarc­ban próbálják felderíteni a rejté­lyes pincealagutat. Közben azon­ban kötelességük tovább, másfelé szólította őket, s nem tértek visz- sza többé a csárdába. okozta életveszé­lyesség miatt 1946- ban az alagút-bejáratot befalaz­ták a pincében. A csárdái pince gránitszilárd, egy méternél vas­tagabb falai tele vannak labirin­tusokkal, üregekkel is; több he­lyütt konganak az ütésektől — amint a csárda dolgozói tapasztal­ták. A téglákat égetett mészbe r a fal. Amikor a villany ték. sokat küszködtek a szere­lők, sehogyan sem akart falba fú­ródni. szikrázott a szeg. Évekkel ezelőtt kibontották a korábban eltömött egyik téglafo­lyosót. Am egyszercsak besza­1200 négyszögöles kertnek csak i nyúl-állományukat amely jelen­akták. Attól olyan "sziklakemény \ egyik fele az övéké. A másik fele : leg 43. Tavaly, a szaporulatból i fal. Amikor a villanyt beszerel- j* az 1-es iskola tanulóié. Minden- mintegy hetvenet adtait át az fmsz­nél többet mond azonban az a nek, s az érte járó pénzből — ki- lény, hogy a napközi konyháját i véve az útiköltséget, amit az is- már a múlt évben is a két iskola kola térített — Siófokon üdülhet- tanulói látták el zöldséggel. De 1 tek. Most, a szünetben Debrecen- jutott ezenkívül az fmsz-nek is. I be mennek hat napra, jórészt A kert másik részén találtam | szintén a nyuszikért kapott pénz­ből. A galambtenyésztésnek is jó néhányan hódolnak itt a Il-es kadt, s három méternyi mély üreg Szarka Elemért, az I-es számú is- torka tátongott a kőművesek előtt, kola V. osztályának tanárát és s azt ismét befalazták. A padlás- néhány tanítványát. Éppen mé­rő! a széles kéményben aránylag hészkedtek. Igaz. hogy még csak számú iskolában. A múlt évben kényelmesen lecsúszhat egy em- három méhcsaláddal rendelkez- törzsállományként 40 galambot bér a pincébe. Kár, hogy a boros- nek, de kezdetnek ez sem lebecsü- adott az frász a gyerekeknek. A pincébe nyíló kéményalagút végét lendő. Őszre talán már több lesz. j szorgalmas gondozás eredménye is befalazták valamikor. A pad- Nem hagyja magukra őket az 1 többek között, hogy az idén már fmsz, mint ahogyan a nyúl, a 'ásra bevezették a villanyvilágí­20-at értékesítettek, és állomá­tást. hogy a vendégek megnézhes galamb szakkör fiatal tagjait is : nyuk eléri az 50-et. sék a nevezetes kéményt. Egyen- j segítette törzsállománnyal, takar- | Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom