Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-11 / 266. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRT BII OT T SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mm. NOVEMBER II., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Miért szeretem az igazgatóm? Leírt kérdésként szokatlannak tűnhet, ám élő szóban gyakran teszik fel az emberek baráti körben, munkatársaik között, így is, de — a nem szócskát közbeszúrva is. Nehéz dolog első embernek lenni egy közösség élén, s nem könnyű a többiek, a különböző irányító posztok betöltőinek helyzete sem: a kollektíva mind igényesebben mérlegel, ahogy maga gyarapodik erkölcsiekben, úgy növeli, bővíti követelményei mércéjét, körét vezetőivel szemben. Ha maga egyet lépett előre, vezetőitől már kettőt kér számon; ha bizonytalankodik, elvárja, hogy vezetői határozottak legyenek; igényt tart arra, hogy meghallgassák véleményét, de természetesnek veszi vezetői felelősségét. Tréfa volt persze, de a malícia felhangjaival, amikor egyik üzemünk igazgatója arról panaszkodott, hogy a hagyományos kövérek—soványak mérkőzésen „úgy, isten igazából ki sem kiabálhatta magát”. Mindenki tombolt és kacagott körülötte, neki tudnia kellett a határt. És egy másik, látszatra ettől teljesen független eset: fiatal munkás szólalt fel a nagyüzem pártértekezletén, s keserűen panaszolta, hogy bár öt éve dolgozik a gyárban, de az igazgatóját másként, mint különböző gyűlések elnökségében ülve, nem látta... Valahol e két különálló szál összefonódik. Ez a „valahol” azok az emberi, vezetői tulajdonságok, melyeket elvárnak, megkövetelnek mindazoktól, akiket a közösség bizalma — akár közvetlenül, akár közvetve, kinevezés útján — irányító posztra állít. Közhelynek számít ma már az az igazság, hogy a vezetés: művészet! És hogy mennyire az, ezt külön tudományággá válása, tanulmányok, sőt tankönyvek bizonyítják. Több országban önálló egyetemi tanszék foglalkozik a vezetés elméletével és gyakorlatával, s mind nagyobb figyelmet szentelnek e kérdéskörnek a munkapszichológiai tanulmányok, felmérések, vizsgálatok is. A jó vezetés döntő feltétele a — jó vezető. Ám mit jelent e kétbetűs szócska: jó? Mi mindent kapcsolnak ehhez azok, akik napról napra vizsgáztatói, elbírálói, megítélői veze- tőinék? Legyen jószívű, megértő, szigorú és igazságos, nagyvonalú és precíz, nyílt és diplomatikus, közvetlen és tekintélyes, szakértelméhez kétség ne férjen, hallgasson mások véleményére, de ne hagyja befolyásolni magát, s mindez néhány találomra kiragadott példa csupán! Képtelenség mindezeknek megfelelni, eleget tenni? A tények, napjaink valósága bizonyítja, hogy mind több az olyan vezető, aki megüti a közösség magas mércéjét, vezetőként és emberként lépést tartott s tart ma is a növekvő követelményekkel. „Ne mutasd magad másnak, mint ami vagy” — így fogalmazta meg vezérlő elvét a néhány perces, bensőséges ünnepségen a nyugdíjba vonuló „öreg harcos”, aki egy huzamhan, harminchat évet töltött a gyárban, s az utolsó tizenhetet úgy, mint igazgató. A szó nemes és igaz értelmében szerették, tisztelték: szerkezeti lakatosból lett olyan irányító szakemberré, akinek tanácsát sokszor kérték tudományos intézetek, szakmai tudományos egyesületek, s aki ugyanakkor egyik legaktívabb tagja volt a városi pártbizottságnak is. Titok? Sajátos adottság? Igen: adottság is kell a vezetéshez. Tehetség, rátermettség. A jól elsajátított szakmai tudás önmagában még édeskevés, s nem szűkölködünk olyan példákban, hogy a képzett szakember — csapnivalóan rossz vezető! A két igen határozottan megfogalmazott alapvető követelmény, a szocializmushoz való hűség, s a nagy szakmai fel- készültség mellé más, s nem kevésbé fontos emberi vonásoknak is társulniuk kell. Az igazság- érzetnek, a következetességnek, az igényességnek önmagával és másokkal szemben, az emberek iránti tiszteletnek, a mérlegelni tudásnak; s csak ezeken belül is hány szálra bontható még mindaz, amit egy vezetőnek — igazgatónak, de a szakmány- vezetőnek is! — tudnia, gyakorolnia kell. Mert hiszen a mérlegelni tudás ad bátorságot ahhoz is, hogy merjen igent és nemet mondani, magabiztosan éljen jogaival, hatalmával, amikor arra szükség van, ám tudja nagyon pontosan, hol az a határ, amelyen túl már a visszaélés kezdődik. Az említett, s ezekhez hasonló emberi tulajdonságok kündu. lópontja csak a rátermettség, a természet adta tehetség: kemény, céltudatos munkával kell — az előbb említett igazgató szavaival élve — „könyörtelen szobrászként” leválasztani magunkról mindazt, ami rossz, visszahúzó, vagy csak — felesleges. Nincsenek született jó vezetők, de vannak tehetséges, rátermett emberek, akikből kellő akarattal és felkészültséggel jó vezető lehet. Ha maguk is megtesznek mindent ennek érdekében, s ha környezetüktől megkapják a kellő segítséget. A kezdő mérnököt formálta a? egyetem is, ám a döntő élményeket, hatásokat első munkahelyén kapja; a legjobb szándékú, nagy tehetségű műszaki ember is megbukhat, ha ellenszenves emberi magatartása miatt a közösség megtagadja tőle a támogatást. Igaz a szólás: kettőn áll a vásár. És még inkább valós tartalmat nyer a gazdaságirányítás új rendszerében, amikor a párt- szervezet és a szakszervezet a dolgozók képviseletében döntő szerepet kap a vezetők kinevezésében, megerősítésében vagy felmentésében, de ugyanakkor a termelői kollektívának is az eddigiekhez mérten jóval több, életrevalóbb támogatást kell adnia a vezetésnek, a vezetőknek. Mert csakis így, a kölcsönösség teljes betartásával lehet válaszolni nyugodt lelkiismerettel a kérdésre: miért szeretem vagy nem szeretem az igazgatómat, más vezetőmet?! m. 1. Szovjet vendégek látogatása megyénkben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára hazánkba érkezett szovjet delegáció csütörtökön ellátogatott megyénkbe. A delegáció vezetője Nyikoláj Gavrilovics Koritkov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Kalinyini Területi Pártbizottság első titkára, tagjai: Valentyin Vasziljevics Bik.au, a Moszkvai Városi Pártbizottság ipari osztályának vezetője, Jelena Alexandrámul Nyikolorova, az Urtmund Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának titkára és Gri- gorij Vasziljevics Bnriszov, a moszkvai 1905-ös forradalom emlékéről elnevezett gyár igazgatója. A szovjet vendégeket elkísérte megyénkbe Nyikoláj Nyikolájevics Szikacsov, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa is. A magas rangú szovjet delegációt csütörtökön délben meleg barátsággal fogadta Such János, a Békéscsabai Városi Pártbizottság első titkára, Uhljár Mihály, a városi tanács vb-elnöke és a Hazafias Népfront több képviselője. Délután a vendégek tiszteletére fogadást adott az MSZMP megyei székházában Frank Ferenc, az. MSZMP megyei bizottságának első titkára, s tájékoztatást adott megyénk életéről, az eredményekről, a tervekről. A szovjet delegáció meglátogatta a Békéscsabai Kötöttárugyárat, és még csütörtökön este Szarvasra utazott az Öntözési és Rizstermesz- tési Kutató Intézetbe. A szovjet vendégek péntek délig tartózkodnak megyénkben. Teljesítette búzavetési tervét a megye Optimális időben, kiváló magágyba került földbe a jövő évi kenyérnekvalő többsége Búzatermesztés szempontjából megyénk országos viszonylatban egyik legfontosabb tájegység. Ezért az illetékes felsőbb szervek is éberen figyelték: mikor és hogyan teljesítjük a vetéstervet. Az utóbbi napokban sok izgalmat éltek át elsősorban a szeghalmi járás szakemberei és traktorosai, mert az utolsó pár ezer hold befejezése — főleg a szeszélyes időjárás miatt — igen nagy gondot okozott. Hallatlan erőfeszítéseket tettek azért, hogy csütörtök estére jelenthették: teljesítették a búza- vetési tervet. Ezzel megyénk eleget tett kenyérgafoonavetésá feladatának. Növelik az automata központokat, bővítik a teleionliálózatot Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben A kongresszusi versenymozgalom sokat segített abban, hogy a búzavetés döntő többségét a legoptimálisabb időben sikerült befejezni, s mindenütt a korábbi évektől jobb minőségben került földbe a mag. Az állami gazdaságok saját vetéstervüket túlteljesítették, ráadásul igen sok segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek is. Az élenjáró szövetkezetek szintén testvéri segítséget nyújtottak a lemaradóknak. Ilyen nagy összefogás hozta meg az eredményt s a korábbi vetések oly erősen fejlettek, annyira szépen zöldellnek, mint más években november 10-ón soha. A Postavezérigazgatóság tájékoztatója a harmadik » ötéves terv beruházásairól A Postavezérigazgatóság tájékoztatást adott a Szegedi Postaigazgatóság területén történő beruházásokkal kapcsolatosan. Ezek szerint a harmadik ötéves terv idején tovább javítják a televízió és rádió gerinchálózatát. Az ország déli körzetében növelik a Kossuth és a Petőfi rádió suA tájékoztató szerint a vezér- igazgatóság arra törekszik, hogy Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben megjavítsa a postai szolgáltatásokat és fokozottabban kielégítse a távbeszélő-igényeket. A szakemberek tábláról táblára járva nézik meg a vetéseket és számba veszik: mit végzett a megye mezőgazdasága. A vetés befejezése után minden erőt az őszi betakarítás befejezésére és az őszi mélyszántás meggyorsítására összpontosítanak. A. R. gárzási erejét, amivel jobbak lesznek majd a vételi lehetőségek. A távbeszélő-hálózatnál elsősorban az üzembiztonságra, valamint az automatizálásra törekednek. A távbeszélőközpontok kapacitását is növelik, ami természetesen együtt jár a telefon- központok automatizálásával. A terv az, hogy a harmadik ötéves terv időszakában fokozatosan megszüntetik a kézi kapcsolású központokat, és még a kisebb helységekben is éjjel-nappali szolgálatot biztosítanak. A beruházásokkal kapcsolatos részletes terv szerint Szegeden 600 állomással bővítik a telefonközpontot. Békéscsabán 500 állomással lesz több a távbeszélő- központ kapacitása, Hódmezővásárhelyen 2000, Szentesen ugyancsak 2000 új állomással hoznak létre automata központot. Űj postahivatalok épülnek Kiskőrösön, Sarkadon, Kiskunhalason, Szentesen, Hódmezővásárhe- ! /yen, Békéscsabán, Tiszakécskén i és Székkutason. Ezek az igények- nek megfelelően, a várható nagyobb forgalmat is ki tudják elé- í gíteni. 1 Október végéig 8 millió 700 ezer nyers téglával teljesítették túl az éves tervet a megyében A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozód október végéág a tervüket időarányosan jelentősen túlteljesítették. Égetett téglából 6 millió 200 ezerrel, nyers téglából pedig 13 millió 700 ezerrel többet készítettek. Az utóbbi az éves tervet 8 millió 700 ezerrel haladja meg, ami egyúttal azt is jelenti, hogy — ha addig elemi kár nem következik be — 1967 első négy hónapjában az égetéshez szükséges nyerstégla-mennyiség már a gyárak rendelkezésére áll. A műszárítós mezőberényi 1-es és a békéscsabai 1-es téglagyárban a nyerstégla-termelés egész évben folytatódik. Égetett cserépből szeptember végén még 1 millió volt a lemaradás, amit azonban tartalék présgép beállításával és más műszaki intézkedéssel november 7-ig sikerült pótolni. Remény Van arra, hogy év végéig égetett cserépből is túlteljesítés lesz. A vállalat eddigi jó eredményében jelentős szerepe van a kongresszusi munkaversenynek, amelybe minden dolgozó bekapcsolódott. A zavartalan munkához segítséget nyújtott a kedvező időjárás. A legjobb teljesítményt a békéscsabai 2-es, a mezőberényi 2-es és a battonyad téglagyár érte el, ahol az önköltség alakulása is kedvező. A nyerstóglagyártás — kivéve a két műszárítós üzemben — október végén befejeződött, a száradás azóta már olyan mérvű, hogy a hirtelen érkező fagy sem okoz-, hat olyan nagy kárt, mint amilyen tavaly volt. (Akkor 11 millió nyers tégla ment tönkre a korai fagy miatt.) Most az esőtől és a hótól nádpallótakarással, a hidegtől pedig nagyobb mennyiségű fűrész- por bekeverésével védik meg a még ki nem száradt nyers téglát
