Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Í96C november iö. 3 Péntek Hegyei termeléspolitikai célok oo A kenyérgabona termesztése Időszerű-e már most a jövő évi termeléssel kapcsolatos célkitűzésekről beszélnünk? Feltétlenül. Az 1966. évi gazdálkodás végéhez közeledünk, s az elért eredmények kellően tanúsítják: mit tettünk jól, s mit kellett volna jobban csinálnunk, hogy az 1965-ben elért termelés színvonalát szilárdítsuk, növeljük. Ebben az időben mindjobban napirendre kerül a termelés jövő évi tervezése, melyet néhány héten belül követ a konkrét szervezés, a termelési szerződések kötése. Több helyen felvetik: mit termeljenek, milyen irányban fejlesszék a gazdálkodást? A termelés tervezése és szervezése sohasem volt köny- nyű munka, még évekkel ezelőtt, az irányított gazdálkodás időszakában sem. Ma viszont, amikor az irányított tervezés csupán a kenyérgabona kötelező termesztésére maradt fenn, bonyolult feladatot és igen nagy felelősségvállalást jelent egy-egy gazdaság éves munkaprogramjának kidolgozása, gyakorlati kivitelezése. A termelőszövetkezetek gazdasági célkitűzésének egy bizonyos ponton találkoznia kell a helyi és népgazdasági érdekkel. Ez kézenfekvő, hiszen a tsz-nek az az érdeke, hogy olyan árut termeljen, amilyenre a népgazdaságnak szüksége van, amelyet a piac igényel. A termelésszervezést tehát bizonyos célnak alá kell rendelni. S ez a cél nem lehet más, mint a lakosság igényének és a piacnak a kielégítése. Körvonalaiban lényegében ez a meghatározója az 1967. évi termeléspolitikai céljainknak is. Milyen feladatok megoldására irányulnak ezek Békés megyében? Mindenekelőtt a kenyérgabona-termesztésben a 181 ezer 500 hold vetésterület gondos művelésére. Ismeretes, hogy ebben az esztendőben a tanácsi szektorban — tsz-ek és egyéniek — a búza holdankénti átlagtermése 1—1,2 mázsával volt kevesebb, mint 1965-ben. Ezt a csökkenést szakembereink jórészt a belvíz kártételével magyarázzák. Ha ez így van, akkor ebből helyenként már most bizonyos következtetéseket kellene levonni. A belvíztől megmenthetjük gabonavetéseinket. Csupán a csatornahálózat karbantartására, a harmadrendű csatornák tisztítására, az átereszek, a műtárgyak gondozására az eddiginél több időt kellene fordítanunk. Ismeretes, hogy az 1966. évi belvíz 16 ezer holdnál is több búzavetést pusztított ki. Ez kellően figyelmeztet minden szövetkezetét a védekezés időbeni szervezésére. A kenyérgabona-termesztéshez szükséges anyagi, műszaki feltételek megvannak. Ezek összességükben színvonalasabb gazdálkodást tesznek lehetővé, mint évekkel ezelőtt. Műtrágyából, növényvédőszerből a korábbi éveknél nagyobb, minőségileg jobb a készlet. A gabonatermesztésben használatos gépek műszaki állapota is jobb. De több a speciális gép is, mint tavaly volt. Ebből következik, hogy a gabonatermesztéssel kapcsolatos üzemi feladatok jó megoldása a rendelkezésre álló emberi és gépi erő szervezésétől, a gépek kapacitásának maximális kihasználásától, vagyis a munka minőségétől függ. A kenyérgabona termesztésében is a leghatékonyabb politikai munka a kommunisták példamutatása. Ettől nagyban függ — szövetkezeti szinten — a gépek, eszközök jó kihasználása. Fontos ez, mert a kenyérgabona termesztésének kötelező előírása mindaddig érvényben marad, amíg országos átlagban a 13 mázsa holdankénti hozamot — több éven át — nem tesszük tartóssá! Békés megyétől, mint az ország egyik legnagyobb és legtöbb gabonát termesztő tájegységétől, a kormány jóval több búzatermést vár, mint amennyit 1966-ban is elértünk. Természeti feltételeink jobbak a szomszédos megyékénél. Mégis megelőztek bennünket. Bár már vannak szövetkezeteink, ahol holdanként 20 mázsán felüli hozammal terem a búza. Ezekre mi büszkék vagyunk! Csakhogy vannak olyan közös gazdaságok is, ahol évek óta 6—7 mázsa terem holdanként. Mi lehet ennek az oka? A megyei tanács, a népi ellenőrzés és a járási mezőgazdasági osztályok évek óta rendszeresen figyelemmel kísérik a gabona- termesztésben lemaradt gazdaságokat. Értékelik a kialakult helyzetet, s ezt minden esetben a közösség illetékes vezetőivel is megvitatják. Ennek eredménye azonban csak igen lassan mutatkozik. Károsan hat, hogy több helyen — a tsz-ek vezetői — elégedettek az elért termelési színvonallal, noha a búzatermesztés fejlett agrotechnikáját — a nagy adagú műtrágyázást, a növényvédőszer használatáig — még átfogóan nem alkalmazzák. Van tehát termelési tartalékunk. Az utóbbi években valameny- nyi szövetkezet meggyőződhetett a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásának előnyéről, így most már rajtuk a sor. A gabonatermesztésben elmaradt gazdaságok is bizonyíthatnak. Ehhez azonban az szükséges, hogy a párt üzemi szervei most a téli időszakban, az 1967. évi termelés előkészítésének programozásakor tűzzék egy-egy tanácskozás napirendjére a búza- termesztésben szerzett tapasztalatokat. Vizsgálják meg egyenként azokat a tényezőket, melyek évek óta, így az idén is gátolták a tervezett hozam elérését. A tanulságokból egész évre meghatározhatják a hozam növelésére irányuló teendőiket. Helyes, ha időnként, egy-egy kampánymunka előtt és után visszatérnek az elemző munka hatékonyságának összegezésére, s így ebben a minőségben is érvényesíthetik pártszervezeteink termelésellenőrző munkájukat. A gabona felvásárlási árának módosítása általában kedvezően hatott a búzatermesztés jövedelmezőségére. így ebben az évben több gazdaságban az egyik legtöbb jövedelmet adó növény lett a kenyérgabona. Szükséges erről is beszélnünk, mert az új gazdasági mechanizmus előkészítésének időszakában mind több szó esik a jövedelmezőségről, a szövetkezet gazdálkodásának egyensúlyáról, nyereségéről. A kenyérgabona-termesztés anyági, műszaki feltételei mellett tehát javultak a közgazda- sági viszonyok is. így a búzatermesztés lehetőségeinek jó kihasználása minden üzemben pártpolitikai feladat is! Adódik ez abból, hogy a családok kenyérellátásának jelenlegi színvonalon tartása a jövőben is egyik legfontosabb politikai célkitűzésünk marad! Dupsl Károly A téglagyári központ dolgozói betartották ígéretüket A békéscsabai véradóhét után lapunkban megjelent — véradásról szóló — tudósításunkban bizonyos mértékig elmarasztaltuk a téglagyárakat, amiért igen csekély létszámmal képviseltették magukat a véx-adáson. A téglagyár központjának dolgozói ezután kapcsolatot teremtettek a véradó állomással és többen vállalták, hogy adnak vért. ígéretüket a napokban teljesítették, s a központ dolgozóinak 50 százaléka, élükön Dénes Ferenc párttitkárral, jelentkeztek véradásra. Békéscsabán, a Bartók Béla úton a napokban megkezdték a korszerű, nyolc kútoszlopos benzintöltő állomás építését. Ha elkészül, megkezdik a Szarvasi úti állomás teljes felújítását. Pillanatképek a Állami Gazdaságból A Zsadányból Nagygyanté félé vezető kövesét bal oldalán nyílegyenes nyárfasor mutat a távolabb levő állami gazdaság központja félé. A salakozott útra pergetik lehulló leveleiket a hatalmas nyárfák. Sok ember megteszi ezt az utat naponta, ki .gyalogosan, kerékpáron vagy motoron. 0 Szilágyi Sándort, a Zsadányi Állami Gazdaság párttitkárát kérdezem munkájáról és a gazdaság életéről, s megtudom, hogy tizennégy éves kora óta él itt, Orosi- ban, távol a községtől, a környék eldugott kis településén, 1960 óta párttitkár, s eddigi munkája alapján ismét megválasztották. A pártszervezet tagjai csekély számuk ellenére is jó eredményeket érnek él, becsületesen dolgoznak. Pedig sokan Gesztről, Okátnyból, Mezőgyánból és Zsadányból járnak ide dolgozni, s ez nem kis megterhelést jelent, hogy ha a párttagokhoz méltóan akarnak helytállni. A párttitkárnak is akad munkája bőven. Most éppen az egyik dolgozó egyéni problémáját beszéli meg és segít annak orvoslásában. 0 A gazdaságban tett sétáimon Szilágyi elvtárs sok munkája, mellett is elkísért. A munkásszállás is ilyen iskolában dolgozott Csa- baszabadiban az úgynevezett Sza- lai-majorban. A gyerekek tanítás után a munkával is megismerkednek. Most éppen kukoricát fosztanak. 0 Az üzemi konyhába éppen csalt bekukkantunk. Tiszta, jól felszerelt s erre szükség is van, hiszen nem. kevés embernek főznek itt. A gazdaságban általában 160— 165-en dolgoznak. Nyáron az idénymunkásokkal lényegesen megsaaiporodnak. így hát van kinek készíteni az ízletes ebédet. o Tovdbbmegyünik. A gépműhely előtti fedett színben hatalmas gép- monstrum áll, szárítja, tisztítja a kukoricát. Molnár Albert, a szerelőbrigád vezetője tájékoztat a gép működéséről. S beszél a 12 tagú brigád munkájáról, újítási ötletedről és eredményedről is. Űjítómunkájukat a kovácsműhely dolgozód dicsérik. Villamosítottak s ezzel könnyítették a legnehezebb fiaikat munkát. 0- Távol a községtől, a puszta közepén jó néhány ember él, dolgozik. Vajon milyen a művelődési, szórakozási lehetőségük? A gazdaság ara törekszik, hogy kényelmes otthont és a lehetőségekhez mérten szórakozást is nyújtson dolgozóinak. A meglevő 25 szolgálati lakás mellé újabb három épült. A dolgozók életszínvonalának emelkedését mutatja többek között az is, hogy hárman rendelkeznek személygépkocsival, tízen motorkerékpárral, 15 rádió-és 15 tv-előfizető van. A kulturális lehetőségek viszont nem kielógí- tőek. A könyvtárban kevés a könyv, és mai írók művei szinte nem is találhatók. Filmvetítések voltak korábban, Zsadányból jártak ki, de ez, nem tudni milyen Okból, megszűnt (?!). Ritkán tartanak színi előadást is. Ha néiha ilyen adódik, a lakosság azt szívesen veszi. © A gazdaság irodájában Laszüi Pál igazgató tájékoztat röviden az időszerű munkákról. A gazdaság fő profilja az állattenyészítés, illetve a sertéshizlalás. Évi tervük 66 vagon hízó leadása, s már eddig 50 vagonnal szállítottak. Tavaly 12 vagonnal teljesítették túl a tervüket. Fazekas Ferenc főkönyvelő a nyereségrészesedésről beszél, ami tavaly megfelelt ki- lencnapd fizetésnek. Marik Mária előtt megyünk el, ahol feltűnik a szépen gondozott park, amely üdévé teszi a környéket. A benti látvány viszont kevésbé üdítő. A szobák elhanyagoltak, ajtajuk festetten, az ablakokon nincs függöny, s általában barátságtalan, rideg lakóhelyek ezek. A gazdaság szeretne egy modem munkásszállást felépíteni, de erre sajnos, nincs anyagi lehetőség, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen nem mindegy a munka és termelés szempontjából sem, hogy azok, akik itt laknak, hogy érzik magukat, milyen körülmények között pihennek, töltik a szabad idejüket. © Az úton gyerekek sietnek el mellettünk. Xskolálpa mennek. Ellátogatunk ide is.'Szilágyi József és Dani Károly tanítják a kis nebulókat az alsó tagozatban a betűvetés tudományára és egyéb ismeretekre. Szilágyi Józsefnek nagy gyakorlata van az összevont osztályok tanításában. Korábban A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel keres mezőgazdasági gépszerelő, autószerelő, géplakatos, hegesztő szakmunkásokat, gépipari technikumi végzettséggel rendelkező technikusokat, közgazdaság- tudományi egyetemi végzettséggel, vagy közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező könyvelőket belső ellenőri, közgazdászi, könyvelői munkakör betöltésére, valamint gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót. Bérezés: szakképzettségtől, gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezés: az állomás központi irodájában, reggel 8 árától 10 óráig. 351
