Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

19«». április 30. 5 Szombat PIHENŐ A NAPON. .uimwumiiiiuiiiiMiimiimimmiuiiiimimunuuimuiHiiiHwmiimtiiiiuimi Fotó: Kiss A. A tervezett koinbájnszállítmánv egy része megérkezett Megyénk mezőgazdasága eb­ben az évben 05 SzK—4 típusú gabonakombájnt kap a külke­reskedelemtől. Ezzel a megyé­ben lévő nagy teljesítményű, sokoldalú betakarító gépek szá­ma eléri a 390-et — tájékoz­tatta szerkesztőségünket Szító József, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa. Szító elvtárs elmondotta azt is. hogy a 95 kombájn egy részét — csaknem a felét — már le­szállították. A többi gép folya­matosan érkezik. Valószínű, hogy aratásig mind a 95 kom­bájnt átveszik, ugyanis a szov­jet ipar a gabonakombájnokat Magyarországra az aratás elkez­déséig többségében leszállítja. Ebben az évben a 95 kom­bájnból 27-et a termelőszövet­kezetek vásárolhatnak meg. A békéscsabai Lenin Tsz-be kaptak meghívást A békéscsabai Balassi Mű­velődési Otthon művészeti cso­portjai egyre gyakrabban kapnak meghívást megyénk termelőszövetkezeteibe egy- egy nagyobb ünnep alkalmá­val. A békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet szűkebb kör­ben is megünnepli május else­jét szombaton este, április 30-án. Erre az alkalomra a Balassi Kaposvári zenekara és az együttes szólistái látogat­nak el a Lenin Tsz-be, ahol önálló műsorukban zenekari számok, hangszerszólók és énekszólók hangzanak el. Műsoruk befejezése után hajnalig tartó bálban táncze­nével szórakoztatják a bálozó kedvű tsz-fiatalokat. kedtek. s manapság régiességük miatt különösek: a múlt építé­szeti emlékei. Ez az egymás mellé sorakozó négy fejezet jól példáz­za, hogyan egészíti ki egymást az okleveles forrásfeltárás, s a még fellelhető objektumok, szóbeli do­kumentum-anyag összegyűjtése. Csak együtt adhatnak teljes érté­kű, maradéktalan képet. A monográfia vaskos fejezetei foglalkoznak a gazdálkodás tüze­tes ismertetésével, a termelőmun­ka gyakran figyelemre sem mél­tatott mesterfogásaival, a szer­számok bemutatásával, á tapasz­talati anyag rögzítésével. Nagy Gyula a földművelés, Gulyás Mi­hály — Hajdú Mihály — Szabó Mihály az állattartás, Juhász An­tal a kismesterségek bemutatását vállalta. Tanulmányaik végső ta­nulsága. hogy a történetileg is adatolható külterjes gazdálkodás fokozatos belterjesedésének lehe­tünk tanúi Orosházán. Ez a fej­lődés azonban ellentmondásos: a földművelés eszközanyaga, mun­kamenete határozottan külterjes vonásokat mutat, a gabonater­mesztés dominál, a kapáskultú­rák sokkal kevésbé jellegzetesek. A külterjes földművelés mellett a korábbi évszázadok szilaj állat­tartására mihd kisebb tér jutott (figyelembe véve a környező nagybirtok szorítását is), s foko­zatosan előtérbe került az istái - lós tartás, a racionálisabb tudás­anyag pedig kiszorította a hagyo­mányos ismeretanyagot. Az ipari termelés kisüzemei, a kisipari mű­helyek kiterjedt hálózata szintén amellett bizonyít, hogy a falu — még az erősen városiasodé is — a századfordulón még elsősorban önellátó: az iparcikkeket is a helység iparosai állítják elő, majd lassan mind több termék előál­lítását ragadja el tőlük a gyár­ipar. A fogyasztás egyik aspektusból közgazdasági probléma (hogyan használja fel a megtermelt java­kat a társadalom?), arra a kér­désbe viszont, hogy milyen mó­don készíti el a táplálékát, ho­gyan teszi élvezhetővé a megter­melt javakat az ember, a nép­rajznak kell válaszolnia. Morvay Judit azokat a jegyeket keresi, melyek formailag jól felismerhe­tővé teszik az orosháziak táplál­kozását, elkülönítik a környék né­pének táplálkozási kultúrájától. Ugyancsak a felhasználás kér­déskörét érinti a viselet nép­rajzi vizsgálata, amit Fél Edit — Varga Marianna végzett. A pa­rasztság a feudalizmus idején jó­részt a saját maga által megter­melt anyagokat dolgozta fel ru­házati cikkekké, az utóbbi évszá­zadban azonban mindinkább elő­térbe kerültek a gyáripari termé­kek s a viseleti darabok készítése is szinte kizárólag kisiparosok, majd üzemek feladata lett. A vi­selet anyaga, a mesterségek mind nagyobb méretű specializálódása, s formailag a polgári ízlésnek megfelelő, a divat szeszélyes vál­tozásait követő viseletdarabok jelentkezése egyként a polgá­rosodás tüneteként értékelhetők. A paraszti életmód felépítmény jellegű jelenségei — a népi jog­tudás: a szokásjog, a népkölté­szeti alkotások, a népélet jelentős eseményeit kísérő hiedelem- és szokósanyag, a racionális és ir- raconális gyógymódok — egész sor olyan elemet tartalmaznak, melyek nem a szocialista, de még nem is a kapitalista termelési módhoz kapcsolódnak. Igen gyak­Gyárudvaron, műhelyekben Ahol hetedszer nyerik el az Élüzem címet Az utcára hallatszik a gépek zúgása, a kalapácsütések zaja, a hegesztőpisztolyok apró robbaná­sokkal kísért surrogása. Aki be­néz a rácsos kapun, különféle vaslemezeket, hatalmas vasszer­kezeteket és sürgölődő embereket lát. A portás udvarias, készséggel tájékoztat, sőt hellyel is kínál, amíg Ambrus János párttitkárt és Nagy Gábort, a szakszervezeti bi­zottság titkárát telefonon megke­resi. Pedig nem ismer, de így tartja ezt illendőnek. Akkor is, amikor egy asszony jön, aki a férjével akar beszélni. Mennyivel más már az első benyomása az embernek ilyen helyen! Akad tennivaló A kapunál még az üzem régeb­bi elnevezése olvasható. Ponto­sabban: Országos Vízügyi Főigaz­gatóság Vízgépészeti Vállalat II. számú gyárrészlege, Gyula. Nagy Gábor szb-titkár tájékoztat er­ről és arról is, hogy most május Vén kapják meg hetedszer az Éiuzem címet. Az elmúlt évek­ben szervezési változások történ­tek, önálló vállalat is volt már a gyáregység, de az Élüzem cím ma­radt. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Akad tennivaló, főleg az üzem további fejlesztése terén, de hát egyszerre nem megy minden. Az azonban bizonyos, hogy a dolgo­zók becsülettel eleget tesznek a kötelességüknek. I festés van hátra. Iparkodni kel­lett. Nagy Gábor megjegyzi: — Rámenős emberek, mindig nekik adják a sürgős munkát. A „hajráról'’ ismerik őket. Persze, a célprémium sem meg­vetendő. Az indiai exportmunká­ért — ha időben és kifogástalan minőségben elkészül — tízezer fo­rint üti a markukat. Egy-egy em­berre 300—400 forint jut. Pribék János brigádja nem is panaszko­dik a keresetre. Az üzem gondja Túri András lakatos jó szak­munkás és kommunista is. Beszél­getés közben kiderül, hogy az ese­mények, a kül- és belpolitikai kér­dések alapos ismerője és minden­ről megvan a határozott vélemé­nye. Kötelességének tartja társai felvilágosítását, akiket mostaná­ban különösen a vietnami esemé­nyek érdekelnek. De foglalkoztatja őt az üzem gondja is: hogy lehetne eredmé­nyesebben. gazdaságosabban dol­gozni. Véleménye szerint az em­beri erőfeszítés növelésével itt már aligha tudnának előbbre jut­ni! — Gépekre, anyagszállító tar­goncákra volna szükség, szalag­szerűvé kellene tenni a termelést — mondja, bár maga sem tudja pontosan, hogy lehetne a legjob­ban megoldani. kezdődik a rekonstrukció, de ami addig is megoldható az üzemen belül, arra nem szabad várni. Például a csőüzemrészben már majdnem kész a daru, csak ép­pen be kell fejezni a szerelését. Nemcsak megkönnyíti, hanem termelékenyebbé és biztonságo­sabbá teszi a munkát. Taggyűlésen határoztak Az újítások elbírálása elég ne- i hézkesen történik, mert ezt a jo­got a vállalat tartja fenn magá­nak, ami pedig Budapesten van, tehát elég távol Gyulától. Még tavalyelőtt a taggyűlés határoza­tot hozott: a kisebb jellegű újítá­sokat — javasolta — helyben bí­rálják el. Tavaly a vállalati intézkedési tervbe (szó szerint) belevették: ..Megvizsgálni, hogy leadhatók-e? Határidő 1965. II. 28”. Ugyancsak az intézkedési terv­ben olvasható: „Az újítások elbí­rálásának idejét 20 százalékkal le kell rövidíteni”. ^ És mintha semmi sem történt volna. Pedig az újítási kedv nem hiányozna, ha látnák a dolgozók a törekvésük értelmét. De így? Nemrég újra foglalkozott a tag­gyűlés az újítások elbírálásának kérdésével, amit remélhetőleg most már intézkedés követ. Kenyér, szalonna „Rámenős" emberek Pribék János szocialista bri­gádja négyegységes úszómüvet állít össze. — Fővízkiviteinél használják — magyarázza az erőtől feszülő, ba­rátságos és mindig vidám brigád­vezető. — Négy szivattyú kerül rá, melyek közül egy-egy percen­ként 200 liter vizet nyom át a csatornákba. Olyan, mint valami komp. Nem messze ,készül egy hasonló úszó­mű, ami majd Indiába kerül. Feb­ruárban kezdték, már csak a he­gesztővarratok ellenőrzése és a — ■" ................._ ......■"...■" r an retrográd elemek, melyekből a tudatos népművelő tevékenysé­get érintő tanulságok is adódnak. Igen fontos azonban, hogy ezek a maradvány elemek megelőző társadalmak felépítményének a rekonstruálásához becses adalé­kokat szolgáltatnak. Ez pedig igen fontos történetkutatói fela­dat. Korántsem lényegtelen tehát ezek ilyen értelmű számon tartása, a társadalom fejlődésrendjébe beillesztése. (Igaz, hogy ez utób­bival a monográfia adós maradt.) A néprajzi kötetben kapott he­lyet néhány más tudományágat érintő fejezet is. Egyik a lakos­ság embertani képéről közöl lai­kusok számára eléggé kalligrafi­kus jellemzéseket, a másik a nyelvjárás hangtani jellegzetes­ségeit foglalja össze. Külön figyelmet érdemel. s amit kevesen hisznek el a monog­ráfia két vaskos kötete láttán: további kutató- és feldolgozó mun­kára kötelez a függelékként kö­zölt bibliográfia, meíy a lehető teljességre töreke. /e ráirányítja a figyelmet azokra a résztémákra, melyek e nagy vállalkozás elle­nére elvégzetlenek maradtak. Bevezetőben azt mondottuk, hogy a néprajzi kötet kiemelke­dő erénye a jelenségek romanti­kától mentes szemlélete a pa­rasztság életének realista tükröz- tetése. Hisszük, hogy a részletek­ben itt-ott fellelhető fogyaté­kosságok ellenére ezt a szándékot sikerült megvalósítania a kötet­nek. A paraszti élet mindennap­jairól vall, s meggyőződésünk, hogy idővel — mert az idő ítélete csalhatatlan — az e tájon élők önismeretének fontos dokumentu­ma lesz. Szilágyi Miklós Ez persze nem is az ő dolga. Csak a türelmetlenség feszül ben­ne. hogy felszabaduljanak azok az erők, amelyek — úgy érzi — még palackba vannak zárva. A vállalat is törekszik erre. Vietnami műszak Hogy miért nem tartottak még vietnami műszakot az üzemben, arra Ambrus János, a pártalap- szervezet titkára így válaszol: — Az árvíz akadályozott min­ket ebben. Sok terven felüli mun­kát kaptunk, amit csak külön mű­szakban* tudtunk elvégezni. Köz­ben Sarkad felé megszűnt a vas­úti és közúti forgalom. többen képtelenek voltak bejárni az üzembe. Érthető tehát, hogy elmaradt a vietnami műszak, de a legutóbbi taggyűlésen újra foglalkoztak a kérdéssel. Rövidesen pótolják a mulasztást. A vasasoknak példát kell mutatniuk! / Nem szabad várni A pártvezetőség nemrég napi­rendre tűzte az üzemi problémák megvitatását. Az első taggyűlésen csak a hozzászólások egy része hangzott el, a vita folytatását a következő taggyűlésre halasztot­ták. Felkérték a gazdasági veze­tőt, az szb-titkárt és a művezető­ket is, hogy a hozzászólásukat tag­gyűlés előtt írásban adják át a vezetőségnek. Sajnos, erről a pár- tonkívüli művezetők megfeled­keztek. Lényegében a műszaki fejlesz­tés kérdése foglalkoztatja legin­kább a pártszervezetet, ilyen vo­natkozásban szeretné, ha előbbre lehetne lépni. Igaz, hogy jövőre Ebédszünetben előkerül a tás­kából a kenyér, szalonna, kolbász és ki-ki a műhelyben egy aszta­lon, ládán, munkapadon elhelyez­kedve falatózni kezd. Az étkez­débe nem sokan mennek, pedig mennyivel kényelmesebb és jobb asztalnál ülve meleg ebédet fo­gyasztani! Még vállalati vissza­térítés is jár, ami tulajdonkép­pen a kereset kiegészítése. De hát mit lehet tenni? Amikor megkérdezik tőlük, hogy miért nem az étkezdében ebédelnek, ők is kérdéssel válaszolnak: „Nincs ennél nagyobb gondja a vállalat­nak?” * * * — Szóval, vannak gondok, bajok egy élüzemben is — mondja Ambrus elvtárs, de hangja biza­kodást árul el. Mert azért lépésről lépésre elő­rehaladnak, s a termelést 'segítő és embert formáló tevékenységből k pártszervezet a maga eszközei­vel kiveszi a részét. A most kö­vetkező élüzemünnepség ezt is dokumentálja. Pásztor Béla A BÁNKÜTI ÁLLAMI GAZDASÁG 2 darab üzemképes Sz—80-as traktort, 1 darab AJAX—5 KALAPÁCSOT könyvjóváírással átad. Cím: Bánkúti Állami Gazdaság Bánkút. 186 AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ kőműves, ács szakmunkásokat, kubikosokat (egész kubikosbrigádokat is) dunaújvárosi munkahelyeire. Jelentkezés kizárólag Dunaújváros, Május 1. utca 7. ÉM 26. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 1 198 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom