Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1964. szeptember 17. 6 Csütörtök TUDOMÁNY — TECHNIKA Egyedül vagyunk-e a világmindenségben? Szovjet tudósok izgalmas kutatásai Nemrég a csillagászati tudományban még az az elképzelés volt az uralkodó, hogy a világmindenségben rendkívül ritka jelenség a bolygórendszerek képződése. Most igen komoly alapunk van annak feltételezésére, hogy a naprendszerünkhöz hasonló bolygó- rendszerek száma a világmindenségben igen nagy. Az idén a csillagászok először fedeztek fel olyan bolygórendszert, amely a Nap „legközelebbi környékén” helyezkedik el. Egy igen halvány csillag, az úgynevezett Barnard- íéle repülőcsillag alapos megfigyelése révén Van de Camp amerikai csillagász az említett repülőcsillag mozgásában szinte elhanyagolhatóan kicsiny, de mégis rendszeresen változó deklináció- kat fedezett fel. Ezeknek az elhajlásoknak az oka csak az lehet, hogy a csillagnak, ha nem is látjuk, bolygója van, amely vonzza. A deklinációk nagysága alapján kiszámították, hogy a láthatatlan égitest tömege mindössze másfélakkora, mint a Jupiteré. Ezek szerint pedig csak bolygó lehet, nem pedig kis csillag. A Jupiter e távoli hasonmásának keringési ideje saját „Napja”, vagyis az említett repülőcsillag körül, mintegy huszonnégy év. Százmilliárd csillag Valószínű, hogy a több mint százmilliárd csillagot számláló Tejút-rendszerünkben legalábbis több milliárd olyan csillag van, amelyhez szintén bolygórendszer tartozik, mégpedig a mienkéhez hasonló. Az égbolton pedig a csillagászok mintegy tízmilliárd Tej- út-rendszert figyelhetnek meg, s ezek közül a legtóvolabbiak olyan mérhetetlenül messze vannak tölünk, hogy fényük három-négy- milliárd évig „utazik” hozzánk. Igen kevéssé valószínű, hogy egyedül a mi Földünk rendelkezne azzal a kiváltsággal, hogy élet -van rajta, hiszen bolygónk csak egy a sok milliárd közül. Ha mégis feltételeznénk, hogy „egyedül vagyunk”, ez azt jelentené, hogy a csodákban hiszünk. Természetesen azonban, ma még nem tudjuk, hogyan lesz az élettelenből élő. Ennek a rendkívüli fontosságú kérdésnek az érdemi tanulmányozása voltaképpen csak most kezdődik. Valószínű, hogy a molekuláris biológia, a biofizika, a biokémia által az utóbbi években elért fontos eredmények lehetővé teszik számunkra annak megértését, hogyan keletkezett az élet a Földön vagy más bolygókom Annyi azonban mindenképpen bizonyos, hogy az élet törvényszerűen élettelen anyagból keletkezik. Ez az anyag fejlődik, tökéletesedik, s így valamikor értelmes lénnyé válik- De nem mindenütt. Véleményünk szerint korántsem minden bolygón lesz értelmes lénnyé az evolúció százmillió és sok százmillió éve alatt az élővé alakult élettelen anyag. Másrészt viszont a bolygók száma rendkívül nagy. Ily módon feltehetjük, hogy a világmindenségben egymástól mérhetetlen, esetleg több ezer fényévnyi távolságban, igenis léteznek az értelmes élőlények „szigetei”. A fantáziától a tudományig Valószínű, hogy a más bolygókon levő civilizációik nagy része máris előbbre van, mint a mi Földünk civilizációja, amely voltaképpen még gyermekcipőben jár. Hadd emlékezjtessünk itt arra, hogy Galilei, tehát a modem csillagászati tudomány megalapítójának kora óta mindössze 350 év telt el, s az emberiség máris ott tart, hogy igájába hajtsa a termonukleáris energiát. Mi következik ezután? Lehetséges-e, hogy valamilyen kapcsolatot teremtsünk az egyelőre számunkra ismeretlen, távoli értelmes lényekkel? Talán fölösleges mondani, hogy milyen hatalmas lendületet adna a tudomány, a kultúra fejlődésének, ha sikerülne kapcsolatba lépni ezekkel a fejlett civilizációkkal. A fantasztikus regények e kedvelt témája napjainkban már objektív tudományos elemzés tárgya. Azt hihetnék, hogy a kapcsolat- teremtés legtermészetesebb módja, hogy űrhajósokat küldjünk az ismeretlen élőlényekhez. Sokat írtak már az úgynevezett fotonrakétákról, amelyek csaknem a fény sebességével tennék meg a csillagok közötti távolságokat, úgy, hogy utasaik — egyfajta spe. ciális relativitás, elv hatására — nem is öregednének közben. Sajnos azonban, a sugárhajtásos elven alapuló repülő-alkalmatosságok lehetőségeinek, a csillagközi utazások részleteinek tüzetesebb vizsgálata sokkal kisebb reményekre jogosít fel bennünket. Kétségtelen, hogy a rakéták fontos kutatási eszközt jelentenek, és lehetővé teszik az ember számára, hogy megközelítse „legközelebbi szomszédainkat” — a naprendszeren és környékén belül. Távolabbi utazásokra, csillagközi túrákra azonban minden valószínűség szerint alkalmatlanok. Minden kor hajlamos volt arra, hogy túlbecsülje saját technikai vívmányait. Gondoljunk csak arra, hogy a XIX. században arról vitatkoztak, hogyan lehetne közönséges tüzérségi ágyú segítségével felrepülni a Holdba, Nos, meggyőződésünk szerint, a mi esetünkben valami hasonló történik, amikor a rakétában rejlő lehetőségekről van szó. Csillagközi összeköttetés Kétségtelen, hogy a csillagközi összeköttetés egészen más jellegű lesz, mint a bolygóközi. Az összeköttetés egyik lehetséges formájáról már most is határozott véleményt alkothatunk. A modem rádiófizika révén tíz fényévnyi távolságba biztonságos rádióösszeköttetést lehet megvalósítani. Tudni kell, hogy nagyjából hasonló távolságra fekszenek tőlünk a hozzánk legközelebbi csillagok. Már el is hangzott a javaslat, hogy a velük való rádióösszeköttetés hullámhossza 21 centiméteres legyen. Ez egyfajta természetes szabvány. Ugyanis a hidrogén, a világmindenségben leginkább elterjedt elem, e hullámhosszon bocsát ki rádióhullámokat. Az Egyesült Államokban még arra is kísérletet tettek, hogy a Naphoz hasonló és hozzánk legközelebbi csillagokról jövő mesterséges rádiójeleket felfogják. A kísérlet azonban nem sikerült, mert annak valószínűsége már eleve túlságosan csekély volt. Lehetséges ugyanis, hogy a hozzánk legközelebb eső civilizációk tőlünk sokkal nagyobb, több száz fényévnyi távolságra vannak. Ez esetben pedig a mesterséges rádiójelek felfogása sokkal nehezebb, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy a sok százezer, többé-ke- vésbé egyformán halvány kis csillag közül melyiknek a környékén lehet értelmes élet, viszont az, hogy a lehetséges „rádióadók” ilyen roppantul nagy számát figyeljük meg egyidejűleg, az csaknem lehetetlen. Honnan jönnek a rádióhullámok? Ebben a bonyolult helyzetben igen érdekes és bátor elgondolással állt elő Nyikolaj Kardasev fiatal szovjet rádiócsillagász. Elképzelésének lényege a következő: feltehető, hogy egyes civilizációk előbbre vannak a fejlődésben, mint a mienk. Például kedvükre rendelkeznek olyan energiaforrásokkal, amelyek ereje megközelíti saját napjuk sugárzását, ami pedig az emberiség által termelt energia teljesítményének sok-sok tízezermilliárdszoro- sa. Ha ezek a civilizációk az általuk felhasznált energia kis töredékét kódolásra használják fel, vagyis arra, hogy bizonyos információt tartalmazó rádiójeleket adjanak le, úgy ezeket a jdlzéseket nemcsak Tejút-rendszerünk bármely pontján lehet felfogni, hanem akkor is, ha azok a jelzések más, de közeli Tej út -rendszerekről valók. Kardasev elgondolása szerint egyáltalán nem kötelező, hogy a mesterséges rádiójelzések valamely adott hullámhosszon, például 21 centiméteresen érkezzenek. A skála ennél sokkal szélesebb lehet. Természetesen csak külön program alapján folyó, rendkívül alapos megfigyelések nyomán juthatunk el annak megállapításához, hogy a felfogott rádióhullámok természetes eredetűek-e, avagy mesterségesek. Ioszif Sklovszkij Hl/U|f|lfc4P6 Férjek Mulatságos, vidám jugoszláv film, némi tanulsággal fűszerezve. (Bemutatja a dombegyházi Dózsa mozi szeptember 17— 18-ig.) MOZI SZEPTEMBER 17. Békési Bástya: özvegy menyasszonyok. Békéscsabai Brigád: A gyilkos és a lány. Békéscsabai Szabadság: Az országúti kaland. Békéscsabai Terv: Magánélet. Gyomai Szabadság: Szakadék. Gyulai Petőfi: Jánosik I., n., Mezőkovácsházi Vörös Október: Farkasok közt védtelen. Orosházi Partizán: Morál—1963. Sarkadi Petőfi: A harmadik rakéta. Szarvasi Táncsics: A leglassúbb vonat. Szeghalmi Ady: Majdnem baleset. A színház műsora .. Szeptember 17-én, 19.30-kor, Kardos- kúton: VÁNDORDIÁK Szeptember TM&n, 19.30-kor, Füzes- gyarmaton: KAMÉLIAS HÖLGY A ív műsora szeptember 17-én, csütörtökön 17.10 Kémia. (Alt. gimn. és levelező tagozat I. oszt.). Az anyag szerkezetéről. (Szept. 13-i adás ism.). Előadó dr. Pais István. 17.40 Hírek. 17.45 Bagolyvár. (6—9 éveseknek!) 1. Jóbarát a kosárban, 2. Kutyavásár (jelenet). 18.10 Csak egy kicsivel jobban..; Közvetítés a Technika Házából. Riporter: Megyeri Károly. 18.40 A jövő hét műsora. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 19.45 Hajnali levél. Magyarul beszélő olasz film. (14 éven felülieknek!). 21.20 Ma este Lengyel József dedikál... 21.30 Magyar kórusmuzsika. A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye a rádió 22-es stúdiójából. 22.05 A Mágyar Hirdető műsora; 22J15 Tv-híradó — 2. kiadás. Félezer olvasó a dévaványaí ifjúsági könyvtárban A dévaványaí ifjúsági könyvtár a járás egyik legjobb ilyen intézménye. Olvasóinak száma és ezzel hatóköre egyenletesen növekszik, jó a kapcsolata az iskolákkal, új és vonzó közös szórakozási formákat keres és talál a könyvtár fiatal vezetője, Borsós Béláné. A gyermekek között nagy sikere van a dia-délutánoknak, a legkisebbek pedig a meseórákat kedvelik elsősorban. Már hagyomány, hogy ezeket hetenként, a szerdai napokon rendezik meg, ilyenkor szinte zsúfolásig megtelik a kis helyiség. Ebben az évben, szeptember 1Az olvasó írja: Miért nem kezdődött meg a tanév a sarkadi zeneiskolában? Több sarkadi szülő nevében panaszt emelünk a sarkadi járási kul- túrházban működő zeneiskola tanévkezdésének elmaradása miatt. A gyulai, csabai és más zeneiskolákban a tanítás már megkezdődött, nálunk is több éven át minden szeptember 15-én. Most arról értesültünk, hogy csak október elsején nyílik meg, gyermekeink így a közel három és fél hónapos „vakáció” alatt sokat felejtenek. Mi kétszeres, sőt háromszoros tandíjat fizetünk az állami zeneiskolákhoz viszonyítva. Elvárnánk, hogy az illetékesek arra törekedjenek, hogy minél több időn át tanuljanak gyermekeink; 9 hónap alatt nehéz lesz tíz hónap anyagát elsajátítaniuk. Maradunk tisztelettel: Sarkadi szülők. ig 499 olvasó iratkozott be, és eddig 13 120 kötetet kölcsönöztek. A legforgalmasabb napokon — kedden, csütörtökön és pénteken — általában 25—30 ifjú olvasó jelentkezik a könyvtárban könyvcserére, de a kevésbé forgalmas hétfőn és szombaton is 15—20 a kölcsönzők száma. —» Most, a tanév kezdetével egy- időben a legodaadóbb könyvtári tagok a könyvtár vezetőjének ösztönzésére „Hozz magaddal egy új olvasót [’’-mozgalmat indítottak, melynek eredményei már mutatkoznak. Az egyik úttörőőrs azt tervezi, hogy közvetlenül is részt kér majd az ifjúsági könyvtár munkájából, és rendszeresen segítenek a könyvek rendezésében, javításában és a délutáni közös foglalkozásokon. A könyvtár könyvállománya állandóan gazdagodik; a közelmúltban is 121 kötet új könyvet kaptak, és szeptember 4-én, pénteken délután iratkozott be az ötszázadik olvasó: Kazai Emília, aki első kölcsönzésekor verseskönyveket vitt haza olvasni. A dévaványai ifjúsági könyvtár további fejlődését kicsiny helyisége máris gátolja. Értesülésünk szerint azonban többször szó esett már arról, hogy tágasabb otthont kap, melyet eddigi eredményei alapján is teljes mértékben megérdemelne.
