Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
MB. március J. 2 Vasárnap Irány a kommunista világgazdaság Betonnál is maradandó!)!) út... Rádió a kirakatban A tíghogy megjelentek az ízlé- ** sei kivitelű bolgár rádiók kirakatainkban, máris elterjedt a hír: „Íme, hová süllyedt a világhírű magyar híradástechnika, a bolgároktól importálunk már rádiót is.” K rosszindulatú beállítás. I nak kedvezett az is, hogy az első sorozatoknál kisebb minőségi kifogások is előfordultak. Ma már azonban elmondhatjuk, — s ezt a hibastatisztika is igazolja —, hogy a bolgár rádiók semmivel sem gyobb és gazdaságosabb sorozatokban. Az Orion és a berlini tv rádiógyár megállapodtak a szerelvénygyártás egységesítésében. Ez lehetőséget nyújt a két ország közötti választékcsere bővítésére. (Az importált készülékek javításé, hoz mindenütt hazai gyártású szerelési egységek is felhasználhatók). Távlatokban pedig megteremtik a szerelési egységek országok közötti gyártás szakosításának alapját. Az Orion ban a hangszólesztő kapacitásokat szabadítsunk fel a lényegesen korszerűbb és bonyolultabb nehéz híradástechnika? cikkek (távbeszélő központok, átviteltechnikai, mikrohullámú elektroakusztikai adó-vevő berendezések) gyártására. A rádió- és televíziógyártást Székesfehérvárra koncentráljuk, s a telefongyár átviteltechnikai, az Orion mikrohullámú berendezések gyár. tására áll át fokozatosan 1%5-ig. A rádió, cs televíziógyártás színvonala ezzel nem romlik hanem Március 3-án néptanácsi képviselőket választanak a Román Népköztársaságban. Túlnyomóan a falvak népe járul a szavazóurnák elé. A parasztság, melynek egykori nyomorúsága olyannyira ismeretes. Az emlékezés fénycsóváia álljon meg egy pillanatra a Torda feletti hegyes tájon, ahol 1939- ben közmunkában út épült a hegyi lakóknak. Ott éltek ők fent a hegyek között, szé-szórt településeken. Kecskék, hosszú szőrű korcs tehenek legelésztek a ház körüli tisztásokon. Mokány kis hegyi lovaikkal néha tűzifát, rosszabbak a hazaiaknál. Rádió- gyártásuk színvonala pedig — a magyar szakemberek véleménye szerint — korszerűbb, termelékenyebb a miénknél. Ez érthető Is, hiszen a rádiógyártás Bulgáriában új iparág, s így lehetőség nyílt a világ élenjáró tapasztalatainak alkalmazására. Az év végére már olyan kiváló minőségű, nagy teljesítményű nyomtatott áramkörös bolgár készülékek is megjelennek üzleteinkben, amelyek a legmagasabb igényeket is kielégítik, Magyarország, minden híreszteléssel ellentétben, nem szűnteti be a rádiógyártást, csak az előállított típusok számát csökkenti. Ahogy • Központi Bizottság tavaly júniusi gépipari határozata előírja: „A lakosság számára készülő híradástechnikai cikkek (például televízió, rádió, magnetofon) gyártó, sót — a nemzetközi munkamegosztás alapján — korlátozzák néhány típusra.” Ez a nagy múltú magyar híradástechnikai ipar hírnevét egyáltalán nem csorbítja, sőt öregbíti. Kisebb típusú választék mellett lehetőség nyílik a fejlesztőerő koncentrálására, s a korszerűbb készülékek nagy, gazdaságos sorozatú gyártására. A nemzetközi munkamegosztás bővülése a lakosság számára is előnyös, hiszen a rádió és más közszükségleti cikkek választéka új, jobb és olcsóbb árukkal bővül Érdemes megjegyezni, nerru “ csak a késztermékek, hanem egyes híradástechnikai alkatrészekben is növekszik a nemzetközi együttműködés. Megállapodás született például a Német Demokratikus Köztársasággal, hogy egyes rádiócsöveket, tv-kép- csöveket, izzólámpa típusokat mi, másokat ők gyártanak kölcsönös szükségletre is, az eddiginél narók például ma a nagy világcégekhez hasonlóan, többszázezres darabszámban készülnek. Ha ilyen és hasonló szerelési egységeik gyártásában is nemzetközi szakosodás jön létre, a legfejlettebb világcégeknél is jobb minőségben, olcsóbba« készíthetjük azokat. Hiszen ez a tömeges gyártás már megköveteli az automatizálást és lehetővé teszi a tudomány és technika legújabb vívmányainak alkalmazását. Nem az a baj, hogy egyfk-má sík területen szűkítik a gyártott ti. pusok számát, hanem ellenkezőleg: ma már nagyon is sokféle tennék készül nálunk, szétforgácsolva a műszaki fejlesztőerőket és a termelést. Ez a gépipar műszaki fejlesztésének jelenleg is egyik legnagyobb akadálya. Ha a KGST országok megosztják egymás között például a háztartási gépek, hűtőszekrények, motorkerékpárok stb. gyártását, s egy-egy tagállam lényegesen kevesebb típust gyárt, de nagy sorozatban, a nemzetközi együttműködés folytán üzleteinkben olcsó, és csaknem hasonló választék (a felesleges és drága luxust leszámítva) lesz, mint a nagy nyugati világvárosokban. fMindez fokozottan érvényes a termelő jellegű gépekre, melyeknek se szeri, se száma). Persze a jelenlegi szétforgácsolt termelési szerkezet ingváltoztatása okozhat múló zavarokat, minőségi hibákat, de egy fa nem takarhatja el az erdőt Visszatérve a rádióproblémára: van a kérdésnek egy másik oldala is. Nem szabad híradás- technikai hagyományainkat egyetlen termékre leszűkíteni. A Bulgáriával kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy termelő és fejjavul, mert a székesfehérvári gyár többek között új, korszerű gyártó, szalagokat vásárol Csehszlovákiából. Hogy lehet mégis visszafejlődésről beszélni ebben az iparágban, amikor a híradás- és vákuum- technikai ipar össztermelése a mostani ötéves terv időszakában 2,4-szeresére, exportja pedig 2,7- szeresére növekszik, s 1965-ben kereken tízmilliárd forint értékű terméket ad a népgazdaságnak! Nem könnyű feladat ez, ha csak az anyagszükségleteket is nézzük. Sok százmilliós értékű kondenzátor, potencióméter, ellenállás, fér. rit és a finomkohászati anyag szükséges ehhez. Hát még hány millió mérnök és szakmunkásórára van szükség. De segít itt is a nemzetközi együttműködés. A magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet NUR kutatóintézet közösen dolgoznak a Drúzsba mikrohullámú berendezésen, amely tv. és rádióláncot teremt a szocialista országok között. A Beloiannisz szovjet intézettel együtt fejleszti a falusi telefonközpontok és Berlin intézettel a crosszbár telefonközpont elektronikus részét és így tovább. Ua tehát bekapcsoljuk a ma11 gyár kirakatban lévő bolgár rádiót, egyre tisztább hangon szól, a nemzetközi összefogás erejéről beszél, csalr érteni kell internacionalista nyelven. Az MSZMP VIIT kongresszusának beszámolója megállapította, hogy a szocialista forradalom eredményeként leraktuk a szocializmus alapjait s népünk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Az alapok lerakásával lezárult egy szakasz, amely a politikai hatalom kivívásával kezdődött, majd az állam segítségével a munkásosztály tar- sadalmasította a fő termelőeszközöket. A hatalom birtokában a munkásosztály szocialista útra vezette a parasztságot. A mező- gazdaság szocialista átszervezése a legutóbbi évek legnagyobb jelentőségű forradalmi átalaku’ása, kihat az egész társadalomra. Egységessé vált a népgazdaság megszüntettük a kizsákmányolás forrásait. Megváltozott az osztályszerkezet, egységesebbé vált a társadalom. Azáltal, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, hazánkban jelentősen megváltozott a társadalom arculata s ezáltal megváltoztak a feladatok is. A gazdaság vált az osztályharc fő frontjává, a párt széles körű szövetségi politikát folytat s va)'>’T.''nnvj társadalmi erőt egybefog a szocializmeg rönkfát vittek a közeli piacokra, a meredek erdei úton. Ha az ugyan útnak lett volna nevezhető. A Verespatak községbe vezető, keskeny völgyben lerohanó patakocska, faképnél hagyva eredeti medrét, kimosta az „üt” mellett alkotó terméskövek közét, s ott bujdokolt közöttük, csak a csobogása árulta el hollétét. Nos, ezt a patakocskát kellett visszakény szeri teni eredeti medrébe. Azóta nagyot fordult a® idő kereke. A lakosság többségét ugyan ma is a parasztság alkotja, de alapjában megváltozott ennek a parasztságnak az élete. Ez a változás viszont átalakította a romániai falvak, az egész ország arculatát, a népköztársaság tizenöt esztendejében. Ami a legfeltűnőbb a falvakban: a cseréptetős új téglaházak tömege, már háromszázezernyi az országban. A földeken százezer traktor nyomán fordulnak a barázdák, a újabb százezer vetőgép, kombájn és aratógép vonul át rajtuk tavasztól őszig. Nyolc-tíz nap alatt végzi el ez a rengeteg gép a vetést, hét-nyolc nap alatt az aratást. Végképpen eltűnt a román táj egykori jellegzetes tartozéka a földekről: a faeke és az ökörfogat. A gépi munka sok felesleges munkásmus teljes felépítésére Ezt a szövetséget, melyet ma még sokszínűség jellemez világnézetileg, egyszínűvé kell tenni a gazdasági alapnak megfelelően. Mindezekből nekünk azt a következtetést kell levonnunk, hogy a következő években nagyobb figyelmet kell szentelnünk az ideológiának, a kultúrának, a tudománynak. Elérkeztünk abba a szakaszba, amikor gyorsabb lépésekkel kell előrehaladni. A további előrehaladásunkban, a forradalom teljes győzelmének kivívásában pedig kiemelkedően fontos szerepe van a párt ideológiai és kulturális munkájának. A párt VIII. kongresszusának határozata kimondja: .. fokozzuk az eszmei harcot a tudományos és kultúrák s élet minden területén a szocialista módon élő dolgozó, gazdálkodó és érző ember neveléséért. Tegyük általánossá az emberek közötti kapcsolatok új szabályait, a szocializmus erkölcsi normáit.” Ennek megfelelően hirdette meg a párt VIII kongresszusa a marxizmus eszmei offenzívájának jelszavát. Az eszmei offenz.ívának központi kérdése az, hogy az egész nép körében Nyugat Hetimben — Sajnos kancellár űr, önnel a nyek""W*»« versenyképtelenek vagyunk! (Endrődi István rajza) Kovács József Konzultáció R marxizmus eszmei offenzívájának kibontakozásáért kezet szabadít fel. s a kialakuló új ipari központokba tömörül a nép. Moldvában olajkutak, a finomítóüzemek, tc..tilgyárak, antibiotikum gyár, műtrágyagyár, papír- és cellulózegyár, műanyag-gyár hívja a munkáskezeket, s mindezeknek elektromos energiát már a Lenin nevét viselő békási vízierőmű ad. A tartomány déli részén egyre növekszik az új nehézipari központ, Galac. Olténia tartományban — a legkegyetlenebb földesúri elnyomás helyén — a mandulafák és szelíd gesztenyék közül gazdag olajkutak új fúrótornyai emelkednek. Craiovában, az egykori kocsmavárosban az elektromos motorok és készülékek gyáróriása ontja már a termékeit A reslcai nagy nehézipari központon áthaladva meglepi az embert Vajdahunyad új látképe. Az egykori feudális jellegű erdélyi kisváros ma már a román acélgyártás központjává nőtte ki magát. Csupán egyik kohója — nem a legnagyobb — több öntöttvasat ad, mint a régi Románia egész kohászata 1938-ban. Ezeket a naponta növekedő nagyipari központokat, az egyre modernebb agrotechnikájú állami gazdaságokat, a szépen gyarapodó termelőszövetkezeteket — a falut és a várost — modern betonutak épülő hálózata köti össze. Az új utak pedig nemcsak a gazdasági vérkeringést könnyítik meg az országban, hanem — jelképesen és a valóságban is — a román munkásság és parasztság szellemi egységének kialakulását szolgálják. Erre az új értelmű nemzeti egységre szavaz március 3-án Románia népe, mely egységben a betonnál is maradandóbb utat épít magának a szocializmus és kommunizmus /elé. Ferencz Lajos elterjesztjük a szocialista ideológiát, a szocialista erkölcsöt, vagyis megtanítani az embereket szocialista módon élni, gondolkodni és dolgozni. Ez az eszmei offenzíva tehát az egész társadalom átnevelését jelenti. Az eszmei offenzíva másik sarkalatos pontja a marxizmus—le- ninizmus elterjesztésén túl a marxizmus—leninizmus alkalmazása. Nem elég az embereket megtanítani szocialista módon élni és gondolkodni, arra is meg kell tanítani őket, hogy alkalmazni tudják azt, amit megtanultak. Vagyis ne csak gondolkozzanak, hanem dolgozzanak is szocialista módon, tudják alkalmazni a maguk mindennapi munkájában a marxizmus elveit. Az eszmei offenzívának további fontos része a marxizmus- leninizmus továbbfejlesztése mivel ez olyan tudomány, amely állandó lépést tart a mindennap' élettel. A marxizmus továbbfejlesztése nemcsak nagv történelmi jelentőségű művek alkotását jelenti, hanem jelenti azt is, hogy ha valaki azt a konkrét helyzetet, ahol éppen dolgozik, alaposan tudja elemezni s marxista módon tud megoldásokat találni és ajánlani egy-egy adott helyzetben. A marxizmus eszmei offenzívá- ja is kétfrontos ideológiai harcban megy végbe Igaz az, hogy vereséget szenvedett a revizioniz- mus, vereséget szenvedett a szek- larianizmus Még:s tovább kell folytatni a harcot két írunton,
