Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, február 11., csfitörtBk A szeghalmi járási tanács I megyei tanács végrehajtó bi­■ottsága minden évben egyszer napirendre tűzi valamennyi járási tanács végrehajtó bizottsá­gának szervező, irányító és ellen­őrző munkáját így került sor feb­ruár 9-én, kedden délelőtt a szeg­halmi járási tanács v. b. mun­kájának, tevékenységének alapos megvitatására. Az előzőleg elké­szített jelentés és az alapos vita sokoldalúan elemezte a szeghal­mi járási tanács függetlenített vezetőinek, a szakigazgatási szer­veknek egész tevékenységét. A jó mellett bátran bemutatta a jelentés és a vita a még árnyé­kolt oldalakat is. A v. b. tagjai bonckés alá vették éppen azokat a hiányosságokat, amelyek meg­szüntetése sürgős megoldásra vár. A tanácskozás kezdetén a vég­rehajtó bizottság valamennyi tag­ja egyetértett azzal, hogy a szeg­halmi járási tanács végrehajtó bizottságának irányító és ellenőr­ző munkája általában jónak mondható, és az utóbbi hónapok­ban egyenletesen javuló tenden­ciát mutat. S ezt több felszólaló azzal magyarázta — mint ahogy valóban így is igaz —, hogy jó a kapcsolat a járási tanács v. b. és a párt járási bizottsága között. Jónak mondható a v. b. munkája azért is, mert a járási tanács v. b. elnöke, Sándor József elvtárs a végrehajtó bizottság többi vezetői­vel a feladatokat rendszeresen megbeszéli. S az éremnek a má­sik éldala, hogy a megbeszélése­ket, a konkrét feladatokat követi a rendszeres beszámoltatás. Ép­pen ebből az egyetlen tényből kö­vetkezik, hogy a járási tanács v. b. vezetői jól ismerik az állam- igazgatás feladatait, s ami ezzel összefügg, a pártpolitikában is tá­jékozottak. így az általuk tett in­tézkedések, utasítások megfontol­tak és megalapozottak. A következetes vonalvezetés­nek az eredménye sok tekintet­ben meg is látszik, többek között a tanácsülések rendszeres megtar­tásában, s abban, hogy a tanács­tagok 70-—80 százaléka minden e- setben részt vesz a járás vala­mennyi községében a tanácsülése­ken. S ami különösen említésre- méltó: van érdeklődés, hasznos vitatkozás a tanácsüléseken. Az állandó bizottságok is általában jól oldják meg feladatukat. A ta­nácstagok csaknem minden eset­ben megtartják tanácstagi beszá­molójukat és kikérik a lakosság véleményét. Az általános munkák elemzése után került sor az osztályok mun­kájának a megvitatására. Először a mezőgazdasági osztály munka­társainak tevékenységét és helyt­állását boncolgatta a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Az munkájáról osztály — amint a v. b. megálla­pította —, különösen az utóbbi hónapokban jól dolgozott. Ezt bi­zonyítja a járás 29 termelőszövet­kezete, s maga az a tény, hogy a szeghalmi járásban győzött a nagyüzemi gazdálkodás. A terme­lőszövetkezetek jövedelmezősége is azt példázza, hogy az osztály munkatársai sokat voltak a szö­vetkezetekben, de ami ennél is lé­nyegesebb, segítettek is. Amig 1958-ban a járás termelőszövet­kezeteiben egy munkaegység ér­téke, csak 23,05 forint volt, a múlt évben már 32,60 forintra növeke­dett. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben 46,93 forintot ér egy munkaegység érté­ke. De a tsz-tagonkénti járási át­lagrészesedés — a 17 497 forint — is azt bizonyítja, hogy a járási ta­nács v. b. mezőgazdasági osztály munkatársai nem ültek ölhetett kézzel. Szép eredményt ért ei a járási tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztesi terveik teljesíté­sében. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint a 134 százalékos terv- teljesítés. Külön kell szólni itt ar­ról, hogy a lakosság a v. b. álltai tervezett 202 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 210 ezer forint értéket adott a befi­zetett forintok mellé. Sok szó esett a tanácskozáson a szeghalmi járás művelődési helyzetéről. A járási tanács v. b. időben elkészítette a művelődési tervet, mely tükrözi a kongiresiz- szusi irányelvekét. A pedagógusok továbbképzésére az iskolák poli­technikai oktatására éppen olyan nagy gondot kíván a v. b. fordíta­ni, mint a művelődés egyéb foav májának a fejlesztésére. Ezt he­lyeselte a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága is. Sürgős megoldás­ra vár azonban Körösladányban, Bucsán, Kertészszigeten és Körös­újfaluban a községi művelődési otthonok mielőbbi létrehozása. Noha Vésztőn és Füzes gyarmaton sem felelnek meg a célnak a je­lenlegi művelődési otthonok. Ép­pen ezért az öntevékeny művé­szeti mozgalom sem tud előbbre lépni. Hasonlóan gyenge a szak­körök tevékenysége is. Nincs minden rendben a keres­kedelmi hálózat körül sem. A megyei tanács v. b. tagjai éppen ezért javasoltak a járási tanács v. b.-nak, hogy a bolthálózat bőví­tése, korszerűsítése ügyében in­tézkedjen. Különösen Szeghal­mon, a járási székhelyen vár ez sürgős megoldásra. Sok a tennivaló ipán és mű­szaki vonatkozásban is. Az építkezési engedélyeket nem az előírásnak megfelelően adja ki az ipari osztály. A kisipari ellátottsággal is bajok vannak, különösen Körösújfaiu­Megkonnyífí a postások munkáját az új Diesel áramfejlesztő Kedden délután hatalmas teherautó állt meg a Békéscsabai I. sz. Pcetahivatal előtt, mely egy új Diesel-motort hozott a posta részére. A telefonközpont és a posta többi dolgozói már évek óta igénylik ezt a gépet, mivel áramszünet alkalmával az üzemben lévő benzinmotoros áramfejlesztővel igen sok nehézség árán tud­ták csak biztosítani a folyamatos munkát. A Szegedi Postaigazga­tóság útján tegnap végre megérkezett a várva várt gép. Az új Diesel-motor nagyban megkönnyíti a postai dolgozók munkáját, mert a városban esetleges áramszünet alkalmával ezzel az áram­fejlesztővel megfelelő váltóáramot tudnak biztosítani a telefonköz­pont működtetéséhez és a többi gép üzemeltetéséhez. Ugyanak­kor a kezelési költsége és az üzemanyag-fogyasztása is lényegesen olcsóbb és teljesen üaembiztnsj ban és Kertészszigeten, ahol fod­rász és férfi-női szabó nincs. A megyei tanács alaposan bonc­kés alá vette a szeghalmi járási tanács v. b. munkáját, ellenőr­ző és irányitó tevékenységét. Arany Tóth Lajos elvtárs, a me­gyei tanács v. b. elnöke össze­foglalójában jónak mondta a já­rás vezető testületének munkáját, de ismét felhívta figyelmüket az ellenőrzés fontosságára. A ta­nácskozás hatása minden bizony- nyál gyümölcsözik majd az elkö­vetkező hetekben, hónapokban a szeghalmi járásban. Balkus Imre Két gyermek életébe került az esti szomszédolás Kedden délután még vidáman játszott az ötéves Szabó Erzsiké és kétéves kisöccse, Sanyika. Kedves csacsogásukkal, kacagá­sukkal volt teli a tanya szobája... Bealkonyodott. Este lett, lámpát gyújtottak, s vacsora után ők nyugovóra tértek. A szülők: Sza­bó Sándor és felesége aligha hitték ekkor, hogy sohasem lát­ják többé élve őket. A kamuti Gyúr dűlő 179-es számú tanya néhány órával később szörnyű tragédia színhelye lett. A szülők, miután lefektették a gyermeke­ket, úgy fél hét tájban a szom­széd tanyába mentek. Fél kilencig időztek ott, majd hazatértek. A­Fényképezőgéppel a ványai határban Már meglopott a régi használják Is az embe­rek, csak azért, mert e- zelőtt. igy hívták me- északi csücskét, melyre bizony ritka em­' jL/aK^ munkára, akar véylegt ■ K K ÁsJkÁ SSn . sen^°^ie fz %£ íX&l kési Állami Gazdaság CL j' HMBl helyi üzemegység bn­t - Jíkfi ttud száll ásva. Téved, aki pSlmF" jUÉLLj a: t hiszi, hogy nincs itt ‘ élet. Nem áll rá az a szú­ha o- nem is. a rádió meg a könyv járja. Itt van Csontos István is: egy évben a mun­ka mellett 30 könyvet olvas el. Nem kevési Énekelnek, beszélgetnek, újsá got olvasnak, vagy rádiót hallgat­nak, Nem nagyvárosi élet, de be csületes élet. Kinek is jutna eszé­be felhányni, ha ráérő időben előkerül a kártya? Gulyás és népművész. Nem az állami gazdaság területe ez már, hanem egyik tanya a pusztáiban. Bekopogunk, nézzük la­kóját. Tóth László gu­lyás, népművész: b őr­dísztárgyakat készít. Va­lószínű, találkoznunk ü- gyes keze munkájával népművészeti üzletekben is. Él a határ, él a taság. Szerény emberek lakják, kiknek hire ás­zért eljut a városba is, szorgálmasságukért, jó munkájukért. S hozzá­juk is eljut a jó szó, a a megértés meg a kultúra. Legfeljebb holnap már több, holnapután még több. mikor a tanyához' érkeztek, am ablak résein fojtogató füst csa­pott orrukba. Rosszat sejtve siet­tek a házhoz, majd gyorsan be­nyitottak a szobába. Szemet könnyeztető, fojtogató füst tódult ki. A friss levegőtől lángra ka­pott a gyermekek addig parázsló ágya. Ekkor már egyikük sem élt. Mindkettő meghalt füstmérgezés­ben. Az oltás ugyan megmentette a szoba egyéb bútorát és {lerende­zését a tűztől, a gyermekeken a- zonban már nem segíthettek a kétségbeesett szülők. Hogyan történhetett? Ki tudná azt pontosan most még megmon­dani, majd a nyomozás kideríti. A feltevések szerint a tűzhelyben szunnyadó parázsból a magukra hagyott gyermekek egyike gyújt­hatta fel az ágyat, amelyben mindketten feküdtek. Ide vezet a szülői gondatlanság. S ez a tragédia az idén már a harmadik. Január másodikán Sarkadon, február 3-án Kaszape­ren veszítette életét egy-egy, őri­zetlenül hagyott gyermek. Intő példák ezek minden szülő számá­rat P. P. Szövetkezeti székházat létesítenek Gyulán A párt, tanács, s a Hazafias Népfront városi vezetői azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a népfront kebelén belül városi szövetkezeti székhazat létesíte­nek. A székházban a szövetkeze­tekbe tömörült dolgozó paraszt­ság részvételével a párt művelő­dési politikájának megfelelő kul­turális életet alakítanak ki. A (avasn munkákról tanácskoztak Csabacsüdön hat tsz elnöke, főagronómusa, a párt- és a ta­nács községi vezetői közös egyet­értéssel határozták meg a sarcm következő feladatokat. A keddi tanácskozásukon a ve­tőmag biztosításáról, a trágya ki­hordásáról, az új tsz-ek állatíé- rőhelyeinek biztosításáról, nem utolsó sorban a kukorica vetés­területének bővítéséről beszél­tek. Felkérték a Csabacsiidi Állami Gazdaság jelenlévő képviselőjét, hogy patronálják és szakembe­rekkel segítsék a Búzakalász és a Rákóczi Tsz-t. Véradók ankétja Jól sikerűit ankétot rendezett a Vöröskereszt sarkadi járási elnöksége és a zsadányi alap­szervezet február 6-án. Az ün­nepségre eljöttek a véradók és a község vezetői. Törőcsik Pál já­rási Vöröskereszt-titkár meg­nyitó szavai után dr. Rucz László, a Békéscsabai Véradó Ál­lomás főorvosa mondott ünnpei beszédet. Beszédében meleg sza­vakkal emlékezett meg azokról az emberekről, akik mindennapi munkájuk mellett a legdrágább kincsükkel: vérükkel segítik be­teg embertársaikat. Az ünnepi be­széd után Törőcsik elvtárs át­adta a kitüntetéseket a többszö­rös véradóknak. Az ünnepség es­te a művelődési otthonban foly­tatódott, ahol ízletes vacsora és jó zene várta a vendégeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom