Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-27 / 252. szám
s BiCtt MBOTBi NlPÜWAO 1M7. «kMür SY., vasárnap „November 7.-re lelfesftfük adott szavunkat“ — Elmondta: Kozsuch János, a Sarkad! Gépállomás igazgatója — Október 20-ig a mi gépállomásunk ért el legjobb eredményt az őszt tenv teljesítésében. A gépállomások között folyó versenyben azonban — bármennyire szeretnénk — még nem szilárd az elsőségünk, hiszen a dévaványad és a kondorosi gépállomás csupán néhány tized százalékkal maradt mögöttiünk. S nemcsak ez a két gépállomás a legfőbb vetólytársunk. hiszen az élretörós a többieket is fűti. De így is kell, hogy legyen, így jó, bárcsak egy-két százalék különbség volna csupán a megye huszonegy gépállomásának teljesítménye között. Azonban eddig csak 12 gépállomás haladta fúl a hetven százalékot az éves terv teljesítésében, az őszi terv pedig 30 és 50 százalék között mo- zo®> A tervteljesítést és az elsőséget «loben az évben az dönti el, melyik gépállomás hogyan tudja biztosítani a kapacitásának megfelelő munkaterületet. Ezenkívül természetesen jelentős tényezők: a munka megszervezése, a munkafegyelem, és a kapcsolat milyensége a termelőszövetkezetekkel. az egyéni gazdákkal, a párt, az állami és gazdasági szervekkel. A mi gépállomásunk igyekezett jó kapcsolatot teremteni, s a jó munkaszervezéshez, a munkaterület biztosításához sok segítséget kaptunk a járási pártbizottságtól, a községi tanácsok és a földművesszövetkezetek vezetőitől. Azt, hogy mi volt a legfőbb mozgósító és serkentő erő, amely ez év júniusa óta a huszadik helyről az első helyre juttatta a gépállomást — nem tudnám pontosan meghatározni. Véleményem szerint igen sok jelentős tényező volt. Ezek közül elsőnek említem meg, hogy a meg nem felelő bri- j gádvezetők helyett június végén mezőgazdasági szakemberek, ag- , ronómusok kerültek a traktoros brigádok élére. Ettől kezdve az addiginál sokkal nagyob önállóságot adtunk a brigádoknak, úgyhogy felelősségtől áthatott harcos egységekké váltak. Jelentős tényezőnek tartom, hogy a tavaszi brigád-szervezéskor lehetőleg minden traktorost oda osztottunk be, ahol az elmúlt években dolgozott, ahol ismerik a munkáját, magatartását, s emiatt bíznak bennük a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok. Bár a gépállomáson most már egyre inkább csak a lelkiismeretesen dolgozó traktorosoknak van helyük, mégis nagy gondot fordítunk a munka ellenőrzésére, s arra neveltük a munkaszerződést kötő tsz-eket, gazdákat, hogy ne vegyék át a traktorosoktól a gyenge munkát. Egyik ellenőrzésünk során megnéztük az új- szalontai Béke Tsz-ben végzett szántást, s bizony a föld végén, a fordulásoknál vak barázdák maradtak. Nem „elkenni” igyekeztünk ezt, hanem azt mondtuk a tsz-elnöknek, hogy az ő helyébe nem, vettünk volna át a szántást. Hasonló módon hívjuk fel az e- gyénileg dolgozó parasztok figyelmét is. Munkaterületünk egy jó részét ugyanis az egyénileg dc^s, gozó parasztok kötötték le oly módon, hogy a helyi földművesszövetkezettel naponta közöltük a dolgozó parasztok által igénybe vehető kapacitást. Ezt a földművesszövetkezet kihirdette, s azt is 'közölte, hogy melyik határrészben dolgozik traktor, s akiknek Ott van földjük, milyen feltétel mellett vehetik igénybe a gépet. Munka közben állandóan figyeltük a brigádok teljesítményét és gazdálkodását. Ha valamelyiknél szembetűnő lemaradást vagy hiányosságot tapasztaltunk, azonnal egy bizottság szállt ki a lemaradás okának felderítésére, A bizottság tagjai minden esetben az Igazgatóból, a főagronómusból, a főmérnökből, egy másik brigád agronómusából, egy másik brigád szerelőjéből tevődött össze. Az 1- lyen vizsgálat nemcsak figyelmeztető volt a lemaradók számára, hanem tapasztalatcsere, tanulság a többi brigádoknak is. A Kossuth és Béke brigádnál lezajlott vizsgálat kihatással volt valamennyi brigád munkájára is. Természetesen nemcsak bíráltunk, hanem dicsértünk is céljutalmat tűztünk ki a tavaszi, nyári, az őszi és az éves terv teljesítésében élenjáróknak. A tavaszi, nyári tervteljesítése után 27 traktoros részesült 400—700 forint pénzjutalomban. A jutalom kiosztása után közöltük, hogy a- ki éves tervét s ezen belül talij- munkatervét is teljesíti, 1000 Ft pénzjutalomban részesül. A jutalom odaítélését még további feltételekhez is kötöttük: Figyelembe vesszük, ki, hogyan őrzi meg gépe jó állapotát hogyan tartja be az üzemanyag-és alaktrész- normát, s milyen munkát végez. A céljutalom kitűzése után és a jó munkamorál következtében lendületes versengés, nemes vetélkedés bontakozott ki a traktorosok között. Az október elején megtartott párttaggyűlésen a kommunisták vállalták, hogy november 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére 75 százalékig teljesítik a gépállomás" őszi” fércét. Október 20-ig elértük az 50.5 százalékot. Bízunk benne, november 7-re teljesítjük adott szavunkat. Annál is inkább, mert nemcsak pillanatnyilag, hanem év végén is szeretnénk elsők lenni a gépállomások közti versenyben. Igaz, hogy nagy a vetélkedés, de- hát mi is tudunk küzdeni. Kukk Imre Termelési híradó Eddig még sohasem vetett el megyénk dolgozó parasztsága any* nyt minőségű őszi búsa vetőmagot, mint az idén. A minőségi vető* magcsere lényegében 1952-ben kezdődött, amikor 92 vagonnal került kiosztásra. Ez a mennyiség évről-évre növekedett, s tavaly elérte a 300, az idén pedig a 650 vagont. Helyesebben 650 vagonnal igényeltek a tsz, és az egyénileg dolgozó parasztok, eddig 560 vagon került kiosztásra. * Eddig 720 vagon különböző műtrágyát vettek át és használtak fel a terméseredmények növelésére, a tsz-ek és egyéni gazdák megyénk területén. Most, az ősz folyamán sima szuperfoszfátból 170, szemcsés szuperfoszfátból pedig 94 vagonnal igényeltek. A síma szuperfoszfátból eddig 124, a szem-esés szuperfoszfátból 85 vagont, továbbá nitrogén műtrágyából 65 vagont osztottak ki. 9 Ebben az évben rekord termést ért el Békés megye a lucerna és vörös-heremag összmennyiségét tekintve. Egyszer sem termett még annyi az elmúlt 12 év alatt, mint az idén. Tavaly az ös&z here- és lucernamag termés 1200 mázsa volt, s ebből lucerna mindössze 387 mázsa. Most még mindig csépel 97 gép a megyében. Eddig 55 vagon aprómagot csépeltek el, de még hátra van mintegy 16—18 vagon. Becslések szerint az idén csupán lucernamagból mintegy 45 vagonnal lesz a tavalyi 3,87 vagonnal szemben. 9 Nagyszénásra 30 vagon minőségi őszi búza vetőmag érkezett központi készletből. Mivel a vetőmag csávázása kötelező, a községi tanács jobbnak látta, ha már a raktárból mindenki csávázva kapja meg a vetőmagot. Ezért csávázó brigádot szervezett, amely a raktár előtt gyorsan, a dolgozó parasztok megelégedésére mázsánként 8,60 forintért végzi el a csávázási Higozánnal. Eddig még senki, egy szem vetőmagot: sem vitt el csávázatlanul a raktárból Dicséretes jó intézkedés ez, amit jövőre ajánlatos volna minden községben bevezetni, mert így biztosan és jól, Higozánnal, s nem pedig a kevésbé hatásos rézgáliccal lenne csávázva a vetőmag. A dolgozó parasztok egy része ugyanis, mint minden újtól, a higozántól is idegenkedik még. Bizonyítja ezt az, hogy most az ősz folyamán 17 vagon rézgálicot vásároltak fel csávázás céljába a megye területén, 302 hold áj öntözéses kertészet Békés megyében Békés megyében a hároméves mezőgazdasági terv végére a meglévő öntözéses kertészetek összterületét 302 holddal növelik. Igen nagy gondot fordítanak a minőségi palántanevelésre és primőr áru termelés fejlesztésére, ezért a meglévő melegágyi ablakfelületet összesen 8000 négyzetméterrel gyarapítják. A száraz kertészetben — főleg a Sarkad-kömyéki fekete földön — a vöröshagyma termelés fejlesztését tűzték célul, aminek összterületét 400 holddal növelik. Az idén a Szovjetunió ipari termelése 33-szor szárnyalja túl az 1913. évi színvonalat. Hivatalos a- datok szerint tavaly az Egyesült Államokban az ipar 4,1-szer termelt többet, mint 1913-ban. Angliában és Franciaországban ez az emelkedés csupán 1,8 volt. Ha 1917-hez viszonyítjuk a Szovjetunió idei termelését, akkor 46-szo- ros az emelkedés. Az első világháború, a polgárhá- borü, majd a külföldi intervenció Idején hanyatlott az ipari termelés. 1920-ban például 200 000 tonna a- célt termeltek, vagyis annyit, mint 1867-ben Oroszországban. Azt az acélmennyiséget, amelyet 1920-ban termeltek, a Szovjetunióban jelenleg két nap alatt állítják «lő. 1913-ban Oroszországban 4,2 millió tonna acélt készítettek, A tervek szerint az idén 12-szer ennyit, 51 millió tonnát termelnek. Ez 1,5-szer annyi, mint Anglia és franciaország együttes tavalyi acéltermelése. • 1913-ban az orosz erőművek mintegy 2 millió kilowattóra elektromos energiát állítottak elő. Az 1957-es terv 109-szeres fejlődést, azaz 211 milliárd kilowattóra elektromos energia termelését tűzi ki célul. A szovjet ipar 40 éves fejlődése Gépgyártás A gépgyártó és fémmegmunkáló ipar az idén 200-szor annyit termel, mint 1913-ban. 1908-ban az orosz gépgyártás 75 000 géppel — főképpen esztergapaddal és fúrógéppel — rendelkezett. 1913- ban mindössze 1500 egyszerű gépet állítottak elő. Ugyanakkor kétszer annyit hoztak be külföldről. Az Októberi Szocialista Forradalom idején az országban mindössze 8 csavarmenetvágó gép működött. A szovjethatalom éveiben a gépgyártó ipar rohamosan fejlődik. 1927-ben, 28-ban 2000, 1932-ben 19 700, 1937-ben 48 400, 1939-ben 55 000 gépet gyártottak. Az ötödik ötéves tervben (1951—55) mintegy 400 új géptípus gyártását kezdték meg. Tavaly 847 különféle típusból 121 300 gépet készítettek. 1957 elején a szovjet gyárakban 1 840 000 gép dolgozott. Ma már a gépgyártó ipar nyolc tudományos kutatóintézettel és 17 tervező irodával rendelkezik. Az utóbbi 10 évben a szovjet gépgyártás 71 nemzetközi kiállításon és vásáron vett részt. A hatodik ötéves tervben megkétszerezik a fémmegmunkáló gépek gyártását. Kétszer annyit gyártanak a kovácsoló présgépekből és ötször annyit az öntőberendezésekből. 1981-re a gyártott géptípusok száma 1200-ra emelkedik. Nagyon jellemző a következő adat is. 1913-ban Oroszországban összesen 6000 kilowatt kapacitású turbinákat készítettek. A tavaly előállított turbinák ö&szkapa- citása elérte a 6 millió kilowattot. Közszükségleti cikkek Az idén 13-szor annyi közszükségleti árucikket gyártanak, mint 1913-ban. Ennek ellenére az egy főre eső árutermelésben a Szovjetunió még mindig elmarad az Egyesült Államok mögött. A szovjet ipar gyorsiramú fejlődése a- zanban lehetővé teszi, hogy történelmileg rövid idő alatt utolérjék a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. A szovjethatalom idején az ipar gyorsabban fejlődött, mint bármelyik kapitalista országban. Vegyük csak az 1957-es esztendőt. Az idén 8 hónap alatt az ipari termelés a múlt óv hasonló időszakához viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Egy amerikai statisztikai iroda 1957. augusztus 1-i adatai alapján az Egyesült Államok ipari volu- menje az idén 1,4 százalékkal haladja meg a tavalyit. Közlekedés 1913-ban a forradalom előtti Oroszország különféle szállító eszközei 114,5 milliárd tonnakilométer áruforgalmat bonyolítottak le. Ebből a vasútra 65,7 milliárd tonnakilométer, tengeri szállításra 19,9 milliárd, folyami szállításra 28.5 milliárd, gépkocsi szállításra 0,1 milliárd, az olajvezetékekre pedig 0,3 milliárd tonnakilométer esett. Tavaly a különféle közlekedési eszközök 1,301,1 milliárd tonnakilométernyi áruforgalmat bonyolítottak le. Ez a következőképpen oszlott meg: vasút 1097,1 milliárd, tengeri szállítás 82,4 milliárd, folyami szállítás 70,2 milliárd, gépkocsik 48,5 milliárd, olajvezeték 20.5 milliárd tonnakilométer. Ily* módon az áruforgalom a forradalom óta 11-szeresére emelkedett, a vasútnál pedig 16-szorosára. A szovjet hatalom éveiben jelentősen növekedett az utasszállítási forgalom is. Ha az utasok számát és a megtett kilométereket összegezzük, azt látjuk, hogy 1956- ban a különféle közlekedési eszközök utasszállító teljesítménye 176,8 milliárd utas-kilométer volt, míg 1913-ban csupán 27,6 milliárd. A vasútnál ez a mutatószám az 1913. évi 25,2 milliárdról 142,4 mil- liárdra emelkedett. Érdekes megemlíteni, hogy tavaly a gépkocsi- szállítás 26,4 milliárd utas-kilométert tett meg, míg 1913-ban a cári Oroszországiban ilyenfajta utas- szállítás alig létezett. Tavaly a szovjet vasútvonalak 120 700 kilométer hosszúságban húzódtak, míg 1913-ban mindössze 58 500 kilométernyi volt. Tavaly már 6400 kilométeres útvonalon jártak villanymozdonyOk. Tavaly a különféle vasúti vonóerők átlagos sebessége óránként 25 kilométer volt, 1913-ban mindössze 13,6 kilométer. 1955- ben már 93.1 százalékban gépesítették a folyami be- és kirakodást, míg 1913-ban a gépesítés mindössze 12 százalék volt. Hírközlés 1956- ban a Szovjetunióban 57 ezer különfél« hírközlési szerv (posta, táviró) működött, míg 1913-ban mindössze 8000. 1913-tól 1956-ig a levélküldemények száma 6.3-szorosára, a nyomdai kiadványok forgalma 29- szeresére, a városok közötti postaforgalom pedig 430-szorosára növekedett. 1913-ban Oroszországban mindössze 1242 telefonközpont működött, de egyik sem automatikusan. Tavaly az 5130 telefonközpont közül már 405 automatikus rendszerű: Rádió Tavaly az országban 30 895 000 rádióvevőkészülék működött, a- melyek közül 12 364 000 falvakban van. 1928-ban az országban mindössze 92 000. rádióvevő-készülék volt. Tavaly a Szovjetunióban már több mint 1 millió távolbalátó készülék volt, ezek közül 98 000 -et a falvakban használnak.
