Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

1957. május 9., csütörtök

Miért van jó jövedelme

Kötegyán község dolgozói jól ismerik Beregszászi Ferenc 13 hold és 1274 négyszögölön gazdálkodó egyéni parasztot. A közel 14 holdas gazdaságát kiválóan szervezi. Az elmúlt tíz évben az állattenyésztést tartotta a legfontosabb jövedelmi forrásnak. Most 6 fejőstehene, 4 növendékmarhája, 2 lova, 1 csikója, 3 anyakocája, 3 hízója, 14 süldője, 30 tyúkja, 150 növendékbaromfia és 6 méhcsaládja van.

„Nekem a mjilt években is eny- nyi jószágom volt. A beadási kötelezettségnek, az adófizetésnek pontosan eleget tettem. A télen 19 hízottsertést, 164 kilogramm ótlagsúly felett adtam át az állatforgalminak. Akkor többen csípős megjegyzést tettek. Senki sem vett bátorságot, hogy megnézze, hogyan dolgozom, mint irányítom a gazdálkodást.” Beregszásziéknál a növénytermesztés és az állattenyésztés között kedvező az arány.

Minden kőid szántójára egynél valamivel több számosállat jut

Tudja, hogy a mezőgazdaságban 4—5 holdon, a jövedelmezőség kulcskérdése az állattenyésztés. Ferenc bácsi ezt egyszerűen oldotta meg. A növénytermesztésben elsőbbséget biztosított a takarmányféléknek, a kenyérgabona-területet csökkentette.

A föld termőerejére vigyázok

Búzából ebben az évben 3 hold vetésem van. Az igaz, hogy a múlt évben 18 mázsás átlagtermésem volt, mely nálam elég alacsony az azelőtti 22 mázsához viszonyítva. Árpából 800 négyszögölet vetettem. Nem nagyon szeretem, tette hozzá, mert a takarmányborsó ennél sokkal többet ér. Ez az én egyéni véleményem. Az Idén két hold borsót vetettem. Amikor az alsó csövek sárgulnak, kaszával rendre vágom, megszárítom és leörletem. A borsólisztet a sertésekkel etetem. Ez meg is látszik a süldőkön, mert szépen gömbölyűdnek.

A lovak, tehenek takarmányozására négy hold a lucerna területe. Kilencszáz négyszögölön cukorrépát vetett. Kukoricát csak 3 holdon termel, de mint mondta, lesz annyi termése, mint másnak

A terv

ne csak terv legyen j

Békéscsaba portalanításáról ■

Több éven keresztül városunkat a rekkenő nyári bőség idején porfelhő takarta, a levegő szennyezett volt. A lakásokban a háziasz- szonyok nem győzték a szellőztetéskor betódult port letörölni. Egyszóval Békéscsaba a porfelhők közé bújt, falvakhoz hasonlított.

A városi tanács ipari-műszaki tsztálya Zeleny ászki György elvtárs ötlete alapján tervet dolgozott ki a város parkosítására, az utcák füvesítésére. > • , ,

Az elgondolás szerint a kövezetlen mellékutcák közepén sorompót állítanak le, az átmenő forgalom kizárására. Az Így lezárt utcát fűvel telepítik. A sorompó közeiébe homokozót és hintát helyeznek el a gyermekek örömére. A terv kivitelezése előtt egyes felsőbb szerveket még meg kell győzni az elgondolás helyességéről.

Mit nyernének a város lakói ezzel a sokatígérő terv megvalósítása esetén? Tiszta, egészséges levegőt, gyermekjátszóteret és nyugalmat.

Több felelős beosztásban lévő ember véleménye szerint ezt nem lehet megoldani, mert túl nagy áldozatokat követel. Ehhez csak annyit: ha Budapesten lehet játszó utcákat kijelölni1, akkor Békéscsabán miért ne lehetne? A város lakói üdv özlik az elgondolást. A dolgozók kedvező véleménye a kivitelezés lehetőségét Jelenti.

Véleményünk szerint a portalanítás ilyen megvalósítása időszerű, csupán olyan intézkedéseket szükséges hozni, mely szabályozza a lezárt utcák közlekedési rendjét.

De azért nem szeretnénk, ha ez Is úgy járna, mint a Hámáa Kató utca több évvel ezelőtti lezárása. Ugyanis, most ezzel az utcával nem törődnek. A kórház betegei nyugalomra vágynak. As utca hivatalosan ugyan le van zárva sorompóval, mégis száguldó gépkocsik verik fel a csendet és porral szennyezik a levegőt. Jó lenne újra gyakorlati módon lezárni ezt az utcát is.

Minden három évben 120—130 mázsa istállótrágyát hordok ki, emellett még műtrágyákat is használok. A talajt jól művelem, a növényt pedig jól gondozom.

Késő estig tartózkodtam Beregszásziéknál. Hét órára az állatok körüli munkákat befejezték. Benn a kifejt tejet saját szeparátorukon fölözték le. A tejszínből vajat, a tejből túrót késztíe- nek. A tej melléktermékeivel pedig a sertéseket etetik.

A család esténként tárgyalja, vitatja, milyen állat-tartás lesz kifizetőbb. A kormány gazdasági intézkedéseiből a családfő azt a következtetést vonta le, hogy a sertéstenyésztés mellett a szarvas- marhahízlalás is fontos, és az árakból ítélve, kifizető.

A termelés gazdaságos szervezésére a gyakorlati élet, az apa gondjai tanították meg Beregszászi Ferencet. Ma büszkeség tölti el, mert le tudta gyűrni az élet nehézségeit. Fiából tanult embert nevelt, aki az októberi események ; után a Békés megyei rendőrkar- | hatalom egyik tagja lett. „Mint | apa, abban az időben féltettem gyermekem, de láttam, mást nem tehetünk, mert a népi demokrá- jcia védelméről volt szó. Menj fi- j am, védd meg jövőnket, családodat az ellenforradalmároktól. Ügy éreztem, a szívem is megszakad búcsúzáskor, de megértettem önmagámmal, ez úgy helyes, ahogyan 6 teszi. Most úgy látom, a népi hatalom erősödésével régi terveimet valóra válthatom.”

UVi

Dupsi Károly

Ventillátora kandalló! gyárt

a pápai Etektlrcrmax

A pápai Elektfaermax az idei több mint léltucftt új gyármámya közül előreláthatólag a ventilátoros kandalló ,le*7- a legnépszerűbb. Az ötletes villamos készüléket, amely nyáron hűt, i télen fűt — tetszetős, krómozott kivitelben a harmadik negyedév elején kezdik gyártani sorozatban;

Békéscsabán, május 9-én este 7-kor: Csárdás királynő

Gyomán, május 9-én este l-kor:

A szabin nők elrablása

Szerencséié, hogy nem az én vevőm volt

Ezt a megjegyzést hallottam az szárazabb, május 3-án este 8 órakor a 121. Duzzogva, kénytelen volt átadsz. csemegeboltban, egy ->0 év kö- uj árut az elárusítón!). Mikor a rüll szőke, nem kövér elárusító szájából.

Egy nénike szalámit kért, rúd- ban. Az elárusítómé felvett egy rudat és megkérdezte:

— Ez megfelel?

— Nem, kérem, az alsót adja, — És mondja csak, ön, akinek

úgy látom, az szárazabb. a kötelessége, hogy azt az árut

Udvariatlan, durva hangon pró- adja, melyet a vevő kíván, mit hálta rábeszélni a nénit az általa tett volna, ha a néniké éppen az kiválasztott árura, de a néni nem ön vevője? Talán bizony bekap- hagyta magát: ta volna, mert ő a szárazabb sza— Kérem, a másikat adja, mert lámit kérte?

vevő elment, az említett elárusító férfi megjegyezte:

— Szerencséje, hogy nem az én vevőm volt!

Most én is megjegyezném:

Szent Antal lánca

Egy levél került a kezembe. ,Egy pap terjeszti“ — írja az írója és neki is úgy küldték.

De ne vágjunk a dolgok elé, idézek belőle.

„...E levélnek be kell járni a világot. Szegénynek kell elküldeni, aki rá van szorulva Szent Antal segítségére. Küldj ebből a levélből minden nap egyet, tizenhárom napig csináld. Tíz nap múlva jelentkezik a szerencse. Egy asszony 13 ezer forintot nyert

'így... stb. Küldd tovább!**

No, és teljesítettem a felszóli- i tást. És nem is tizenhárom darabot csináltam, hanem több ezret, ! (ahány pé’dányban megjelenik a i lapunk), de, ha nem jön a szerencse, felkeresem a levél íróját, s ugyancsak odamondogatok neki. I Mert bizony — még, ha pap is \ terjeszi — honnan ,fog elő- ! kerülni az a sok tizenhárom ezer forint? Vagy ez is valamiféle ' újabb vallásos bolondítás?

Kérem, a főnök nines itt

Képes riportot akartunk készi-1 — Akkor a helyettes, helyetteteni egy telefonközpont kezelőiről sét? a szarvasi postahivatalban. Bor- — Az sincs!

zalmas akadályokba ütköztünk.

— Kérem, oda csak a főnök en— Akkor az ügyeletest?

Az én vagyok, de a telefongldélyével lehet bemenni — állt j központba be nem teszik a lábu- utunkba Ceglédi János rovancso- ; kát.

ló. j Igaza volt. Nem tettük be a lá— Igen, tudjuk, azért keressük búnkat. De legalább most olvasóa főnököt, — mondtuk, mivel elő- ink előtt eszkuzálhatjuk magun- zöleg azt kérdeztük, hogy hot Iá-'kot: azért nincs képeStíport "A táljuk meg a főnököt. szarvasi postahivatal telefonköz— A főnők nincs*itt — %ondta, —“—-----— N

ekünk viszont meg kell csinálni a képesriportot, így hát azt mondja meg legalább, hogy a helyettest hol találjuk. r~ Az sincs — szól.

pontosairól, mert:

— A főnök nincs itt!...

Ne adj isten, hogy megbetegedjék a főnök, mert akkor aztán tényleg nem lesz mostanában képesriport...

/

Azért részeg, mert a kultúrtiáz igazgatója?

Botorkáló fiatalemberrel találkoztunk Szarvas főutcáján.

— Szervusz — köszönti barátom.

— Hmm... — csinál úgy, mintha szimatolna valamit a levegőben és tovább megy.

— Ki volt ez? — kérdeztem barátomtól, mikor otthagyott bennünket.

— ö volt, Sáfár Sándor.

— És azért volt részeg? — kérdeztem barátomtól, mert olyan fennhangon és magasztosan mondta ki az általam abszolút ismeretlen nevet.

— Nem, tudod, ő a szarvasi kuf- túrház igazgatója...

— Értem... — mondtam sokat- mondóan — azért van hát berúgva?!

Nevettünk mind a ketten, merk hát egymást igazán hiába faggatnánk a kultúrtiáz igazgatójának részegsége miatt és hoyy miért megy szombaton 13 órakor ilyen állapotban az utcára.-?

Varga Tibor

Hi«» «1#» «

* VtJ* H

Bandi hazatér...

Május eleje, vasárnap délután volt. A virágok pompája, illata telepedett a tájra. A gyöngyvirágok, s a frissen fakadt orgomaibimlbók bódították őket. Szerették egymást.

Vasárnap délután, a falu aprajának, nagyjának ünnepe; Ilyenkor a főutca benépesedik, ünneplőbe öltözött fiatalokkal,® a házak előtt lévő kis padokra kiülnek „vecserkázni“ az öregasszonyok. A hét legfrissebb pletykáit hadarják el e röpke délutáni érákban, » nagy szemekkel végigmérik az előttük elsétáló fiatalokat.

Bandi, csinos, erős fiú volt. Apja szerint — bikanyakú. Izmos, jóvágású testének nem volt ártalmára a paraszti munka, no, meg a földön nem is dolgozta agyon magát, hiszen csak négy

holdjuk volt és az is rossz minőségű. Nem fizette ki magát a föld. Sok volt a beadás, nagyon kevés termény maradt a parasztnál. Szeretett egy falubeli leányt, Olgát, — egy aranyosan csillogó hajú kislányt, aki büszke volt szépségére a falu fiataljai előtt;

ök nem pletykáztak; Elég volt nekik, ha egymásra nézhettek. Olga is olyan egyszerű, és szegény vök, mint ő, Bandi. Apja neki is paraszt volt.

Sokat beszélgettek egymással • jövőről; És naponként nagyobb volt a szerelmük;

A falun egyre több lett a beadás, Bamdiék, mint sok más paraszt család, egyre jobban elkeseredtek; Nem tudtak venni évenként két ruhát sem, pedig már 24--éves legény megkívánja

a szépet. így vasárnaponként, amikor felmentek Olgával a főutcára, csokoládét vettek, ennél többet nem is költöttek.

Többször találkozott vasárnaponként falubeli gyerekekkel, akik Pesten dolgoztak, ipari munkások voltak.

— Ti nem tudjátok itt, a faluban, mi az élet — mondta egy korabeli fiú, aki már három éve a Vörös Csillag Traktorgyárban dolgozott.

Bandi nagyon sokat gondolkozott ezen. E beszélgetések megzavarták, akaratlanul úgy érezte, hogy kezdi meggyűlölni a földet, a tavasszal frissen illatozó lucernaszéna szagát — amit annakelőtte nagyon szeretett.

A következő napokon egyre több fiúval beszélt Budapestről, a gyárról, többen a házukhoz is

mentek; v

— Miért nem mehetnék én is Pestre? — mondta egyszer beteges édesapjának. — Keresnék sok pénzt, vennék ruhákat. Kifizetőbb a gyár, mint a föld.

Eszébe ötlöttek a fiúk szép ruhái, cipői, amit Pesten csináltattak; Amikor ezekről beszélgettek, apjának kicsordult a könny a szeméből és rágondolt a földre, amin ő több, mint ötven éve dolgozott. Kérges tenyérrel és könnyes szemmel modta ilyenkor: nem, nem lehet elveszíteni! Ügy érezte, nem bírja erővel, hiszen az orvos is megtiltotta a nehéz mezei munkát. Bandi ilyenkor elérzéke- nyedett és eszébe jutott szerelme:

— Mi lenne vele? — és úgy érezte: szűk a falu. Minden gondolata a városon járt, a bebeszélt sok pénzen, ruhán, cipőn. Amint üldögélt a kis fából összeeszkábált széken elkeseredetten, elhatározta: elmegy. Történjen, aminek történnie kell.

Nem érdekelte semmi és egy pillanatra senki. Nem számított a könyörgés, a szerelem. Hajthatatlan maradt. El és el a városba! Elfeledte szerelmét, a munkától meggyömyedt, agg édesapját, a kora tavaszi nap melegétől átfűtött föld szagát Elvakította a szép ruha, a modern öltözködés utáni vágy, no, meg a város állítólagos pompája. Elhatározását megmondta Olgának, akinek fájt az elválás. Sokat sírt.

— Nem szeretsz már Bandikéin? — mondta szepegve, finom arcán patakzott a könny. Egész éjjel nem aludt. Megszokott módon most is nyitva hagyta a szoba ablakát, zavaros szemekkel nézett holdfényes éjszakába. E nyugtalan és álmatlan éjszakán elhatározta, ho»v csütörtökön utazik.

így is történt. Csütörtök is úgy jött. mint a többi Rétköz-