Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-15 / 243. szám
1*3A 1 MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTB IZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. OKTÓBER 15., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Gépállomási dolgozók versenye Az őszi terv teljesítésben az utóbbi 10 napban ismét a füzesgyarmatiak értek el legjobb eredményt. A vetési tervét a gépállomás 50, őszi mélyszántási tervét pedig 49,3 százalékra teljesítette. A gépállomások közötti versenyben legjobban a mezőkovácsháziak maradtak el. Őszi tervét a gépállomás alig 30, vetési tervét mindössze 25 százalékra teljesítette. A megye huszonhat gépállomása közül az őszi tervet még egyetlen gépállomás sem teljesítette. Mindössze 35 traktorvezető és két brigád teljesítette idénytervét. Éves tervét pedig 78 traktorvezető, 7 brigád és a Füzesgyarmati Gépállomás teljesítette. A megyei gépállomási osztály október 12-i értékelése szerint az alábbiakban számolunk be a legjobb eredményt elérő traktorvezetők versenyéről. A legjobb traktorvezetők: Kiss Ernő (Füzesgyarmat) 111,28, Székely János (Battonya) 110,91, Petner József (Gyulavári) 10* műszaknormát teljesített; A legjobb brigádok: Gyaraki Ferenc (Füzesgyarmat) brigádja őszi tervét 123, Csi- rik Imre (Füzesgyarmat) brigádja 117, Csordás János (Füzesgyarmat) 86 százalékra teljesítette. A legjobb gépállomások: A Füzesgyarmati Gépállomás 79,9, a Battonyai Gépállomás 67,2, a Gyulavári Gépállomás 57,1 százalékra teljesítette őszi tervét. A silózásban legjobb traktorvezetők: Kereki Sándor (Mezőgyán) 780, Bencze Lajos (Mezőgyán) 600, Kovács László (Mezőkovácsháza) 513 köbmétert silózott eddig: Tizenhat új tagot vettek fel a mezökovácsliázi Új Élet TSZ terv- és költségvetési közgyűlésén A mezőkovácsházi Űj Élet Termelőszövetkezet a járási mezőgazdasági kiállításon a felvezetett állataiért nagydíjat, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon pedig kukoricájával III. díjat nyert. A tsz 94 holdas — gondosan ápolt— kukoricatáblájáról az eddigi eredmények alapján 32—33 mázsás átlagtermés várható. A jó eredmények láttán egyre több egyéni gazda választja a szövetkezeti gazdálkodás útját. A hétfő esti közgyűlésen 16 új tagot vettek fel az Új Életbe, közöttük a jó gazdálkodásáról Megéri a fáradságot A magyarbánhegyesi gazdák idén takarították be az első szerződéses takarmányrépamagot. Százötvenhat dolgozó paraszt 134 holdról összesen 1400 mázsa magot adott át a vállalatnak. A prémiummal együtt csaknem 1200 000 forintot kagtak a termelők. S ezenfelül még 700 mázsa cukrot 50 százalékos átvételi áron. Ahogy a magyarbánhegye- siek is kiszámították már — átlagosan mintegy 9000 forintot jövedelmezett a takarmányrépamag- termelésre beállított terület egy- egy holdja. Csaknem 200 holddal több káposztarepcét vetettek ismert Sándorfalvi János és Medve Mihály 7—7 holdas gazdákat. Az új tagok felvétele után a tervteljesítést és a költségvetést vitatta meg a tagság. Ügy határoztak, a jó kukorica- termés ellenére, a tervezett 5 kiló helyett munkaegységenkint egy kiló csöveskukoricát osztanak, s a többit benn hagyják a közös állattállomány részére, így a bő kukoricatermés lehetővé teszi, hogy a jelenleg hízó 117 sertés után tavasszal újabb 120-ra kössenek szerződést. A tagság havonta 8-—10 forint munkaegység-előleget kaphat. Az ifjúsági sajtó terjesztésének szeptemberi eredményei A DISZ Megyei Bizottság vándorserlegét a Szabad Ifjúság kiváló terjesztéséért a gyomai járás nyerte el; A járások közötti versenyben kialakult sorrend: % 1. Gyomai járás 137,6 2; Békéscsaba város 128,0 3. Mezőkovácsházi j 125,9 4. Szarvasi járás 124,5 5. Szeghalmi járás 113,8 6. Gyulai járás 112,0 7; Békési járás 111,9 8. Sarkadi járás 100,5 9. Orosházi járás 99,6 Küzdelem az idővel így teljesíti exporttervét a Sarkadi Cukorgyár A gépek egyhangú zúgását hallani a nyitott ablakon át. Kipillantva látni, amint teherautókra, vontatókra rakják a friss répaszeletet. Távolabb vízzel mossák ki a vagonokból a cukorrépát. Az ember el sem hinné, hogy ilyen mozgalmas az élet a Sarkadi Cukorgyárban. Nagy sürgés-forgás mindenütt. Hatalmas gépóriások között lehet felérni oda, ahol a cukrot csomagolják. Itt találjuk meg Strausz elvtársat, a gyár fővegyészét, aki hasznos utasításaival hozzájárult, hogy szeptemberben két százalékkal csökkent a cukorveszteség. Vele akarunk beszélni. — Csak egy pillanatra, Strausz elvtárs — kiáltjuk túl a gépek zaját. — Nem, nem... most nem lehet — kiáltja vissza —, minden perc drága, majd két óra után... Az órájára pillant, igazít egyet a gépen, magyaráz, útbaigazításokat ad. — Dehát miért ez a sietség mindenfelé? — Az exportárunak két órára készen kell lenni, nem hagyhatom itt most a munkát. Állandóan figyelnem kell, milyen a cukor minősége — mondja. Izzadtság gyöngyözik homlokán, de ~másoknak is. Több vezető itt van, irányítják a munkát. Sike- riil-e? Készen lesz-e két órára? Hány zsák hiányzik? — kérdezgetik. Izgatottan' számolják mennyi kell még: — Harmincöt- harminckettő... harminc... — A szitán sem jön olyan gyorsan a cukor, mint máskor — türelmetlenkedik Gáspár elvtárs, az igazgató —, érthetetlen. Máskor annyi a tele zsák a szita körül, hogy nem győzzük hordani, most meg, amikor sietünk, várni kell... Holott egymás után, szinte pillanatok alatt váltják egymást a tele zsákok a mérlegen. A szita most sem "dolgozik rosszabbul, mint máskor, csak valamivel szorgalmasabbak az erős munkáskezek, mert a gyár becsületéről van szó. Minden szem a szitát figyeli... ....már csak egy félóra van hátra. Izgatott mindenki. Talán meglesz. Egy ember fut a hírrel: — Már elment a tehervonati Nem veszik fel a két vagon cukrot az állomáson! — Még csak ez hiányzott! Mit csináljunk? — tanácstalanul néznek sgymásra. — Nem baj — vet véget a tanácstalanságnak Gáspár elvtárs ■—, akkor majd a mi mozdonyunkkal szállítjuk el. Ha törik, ha szakad, ennek a két vagon cukornak még ma (csütörtökön délután) be kell érni Békéscsabára. ■— Sok híja még? — Már csak négy zsák kell... kettő... — végre megtelik az utolsó is. Gyorsan berakják a vagonba, s már indul is a vonat, a gyár mozdonya húzza. Sikerült! Sikerült! Ezt zakatolják a vonat kerekei. Az emberek letörlik az arcukról a verejtéket, egymásra nevetnek: időben odaér az exportcukor, nem vallottunk szégyent. TÓTHNÉ Megyeszerte befejeződött az őszi káposztarepce vetése. A különböző termelőszektorok együttesen csaknem 200 holddal vetettek többet a tavalyinál. Ez főként abból adódott, hogy a megye közös gazdaságai mindjobban megkedvelik e fontos, olajat adó növény termelését. A tótkomlósi Haladás TSZ tagjai az idén csak 20 holdon termeltek. Jövőre viszont 30 holdról takarítják be a termést. Még kedveltebb a káposztarepce termelése a község egy másik termelőszövetkezetében, a Viharsarok TSZ-ben, amelynek tagjai 30 holddal toldották meg a múlt évi területet. Magyar műszer a gyermekbénulás gyógyítására Az 1951—52-es nagy dániai gyermekbénulás: járvány idején használták első ízben azt a gyó-. gyító berendezést, amely légzésbénulás esetén a felmetszett lég- csövön keresztül levegőt juttat a tüdőbe. Az új műszernek, an ely könnyebb, egyszerűbb, mint a vastüdő, azóta számos változatát dolgozták ki külföldön. Ebben az esztendőben hazánkban is elkészült ez a készülék: Ferencz Pál, a László Kórház igazgató-főorvosa és Boda Domonkos osztályvezető főorvos a külföldi készülék elve alapján, de módosított szerkezettel dolgozta ki a műszert, amelynek első öt példánya beváltotta a használatához fűzött reményeket: több betegnél már sikerrel alkalmazták. A hazai anyagokból készített műszer ára lényegesen olcsóbb, mint a hasonló, külföldi berendezéseké. Tanácskozott a megyei tanács ipari állandó bizottsága Néhány szék üresen maradt, amikor a megyei tanács ipari állandó bizottságának tagjai helyet foglaltak pénteken délelőtt a tanács VB-termében. Néhá- uyan távol maradtak, a megjelentek sem számolhattak be sokról, mert az előző értekezlet óta igen keveset csináltak. Pedig mindegyik tag járásának területén bőven akad helyiipari vállalat és szövetkezet, ahol bizony elférne a segítség. Elöljáróban így foglalhatnánk össze véleményünket. Ágoston elviárs, a bizottság elnöke példának említette: ha a tagok tevékenykednek és észrevételeikről tájékoztatják a bizottságot, az intézkedés sem marad el. A nagykamarás! KSZ munkájáról nem nagy megelégedéssel beszéltek a helyi lakosok, mert rövid határidőket vállalt és sokan később kapják meg a megrendelt bútort. Ágoston elvtárs figyelmeztette őket erre a hiányosságra. A szeghalmi járásban pedig a szövetkezetek termelését olyan cikkekre állították át, amelyek keresettek és hiány van belőlek. Kocsor Lajos elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője napirendi pontként a Békéscsabai Vasipari Vállalat munkájáról számolt be. A beszámolót megvitatták és — e vállalat vizsgálatának tapasztalatait felhasználva — elhatározták a bizottság tagjai, hogy havonként megismerkednek egy- ogy vállalat és szövetkezet munkájával és arról most már rendszeresen, minden hónap második szerdáján beszámolnak. így kapcsolódnak be lassan valameny- nyien az ellenőrzésbe és eleget tesznek választóik megbízatásának. •j Ot mássa fűmag holdanként Idén csaknem 2000 holdon termeltek fűmagot megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. E területről eddig 3500 mázsa mag került begyűjtésre. A Csorvási Állami Gazdaságban 40 holdról 147 mázsa angolper- jét adtak át a begyűjtő vállalatnak. A békéscsabai Vörös Október TSZ 20 hold réticsenkcsze 3 mázsán felüli átlaggal fizetett. A mezőberényi Előre TSZ réticsenkesze még ennél is jobb volt. Tíz hold 51 mázsát termett, s ezért több mint 63 000 forintot kaptak nemrégiben a tagok a termeltető vállalattól. Nyomban elszámoltatják a hátralékosokat Korábban Nagykamaráson is bajok voltak a begyűjtéssel. A tanács és a begyűjtésiek hanyag munkája folytán egyre nőtt a hátralékosok száma. Hibájukat a begyűjtési megbízottak most úgy teszik jóvá, hogy a kukoricatö- rési engedélyt kérők mindegyikével hosszasan elbeszélgetnek. S ha azoknak hátralékuk van, megmondják — most mód van rá, hogy letörlesszék az adósságot. Persze nem mindenkinek használ az okos szó. De Korpa András és megbízott társai a hanyagokat is belátásra bírják. A nyolc nap letelte után nyomban elszámoltatják őket. Rádióaktív izotópok alkalmazása az olajbányászatban Az olajbányászok még nem ismerik eléggé az ezer, kétezer, sőt nem égy- szer háromezer méter mély olajkutak titkát. Nehezen tudják megállapítani például, hogy milyen vastag s merre húzódik az olajtartó réteg. Még a különböző elektromos és más mérőműszerek sem tudnak választ adni jó- néhány fontos problémára. Most azonban egy új tudomá lyág, az atomfizika siet segítségükre: a rádióaktív Izotópok olyan értesüléseket küldenek a föld mélyéből a felszínen’műszerekkel figyelő embernek, amelyek felhasználásával könnyebb lesz a termelés. A napokban sor került az üzemi kísérletekre Is Bázakerettyén, a mostanában mélyített olajkútaknál. Az üzemi kísérleteknél a Szovjetuniótól kapott izotópokat használtak a tudósok; A rádlőaktív jódlzotőpot ólomkazettá- ban szállították a helyszínre. Az üzemi kísérletek igazolták, hogy aj atom békés felhasználásának már nálunk is megvannak a lehetőségei az olajbányászatban is, és ezekkel a lehetőségekkel — a Szovjetunió segítsége és a magyar tudósok alkotókészsége révén élünk is. Az üzemi kísérlete' az első, de igen biztató lépések; Az ott részvevő tudósok a kísérlet során szerzett tapasztalatok alapján kidolgozzák a rádióaktív Izotópok alkalmazásának pontos technológiáját. A pontos technológia, a megfelelő műszerek nagyobb számú gyártása adja meg a lehetőséget a rádióaktív izotópok széleskörű alkalmazásának az olajbányászatban.
