Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

1912. január 21. BALATONVIDÉK 5. Iskola-gondnoki kinevezés. Dr. Bálás Béla főispán Nagy István volt városbirót, a keszthelyi állami polgári leányiskola gondnokságának tagjául az alábbi levél kíséretében nevezte ki: Tekintetes Nagy István urnák Keszthely. Zalavármegye kir. tanfelügyelőjé nek javaslatára Tekintetességedet a keszt­helyi állami polgári iskola gondnokságá­nak tagjául kinevezem, s felkérem, hogy ezen tisztiében, a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur 1901. évi május 21 én 32.058. számú magas rendeletével, az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. törvénycikk végrehajtása tár­gyában, az állami elemi népiskolák gond­noksága, tanitói, illetve igazgató-tanítói számára kiadott, s uz 1007. évi junius hó 30 án 73.776. szám alatt, kelt miniszteri Szabályrendelettel módosított iUtasitás» rendelkezései szerint eljárni szíveskedjék. Zalaegerszegen, 1911. drc. 19. Baliks Béla dr. főispán. Néhány sző gyermekeink nevelése körül. Most, hogy a karácsonyi szünidőben visszagondoltam a gyermekkor örömeire, boldogságára, eszembe jutott, mily izgal­mak között vártuk társaimmal az értesitó- } Igen boszus lehetett, mert. arca el­sápadt. és a pokolra kívánta vendégeit. Azonhan alighogy betoppantak, meg­változott a nagyságos asszony arca. • Isten hozott kedves Milim ! Szervusz aranyos Jankám ! Soha jobbkor ! Foglalja­tok helyet kedveseim ! Istenem, de örülök, hogy a ti kedvenc rántott csirkétek van asztalunkon ! Yiszkedett a bal szemem, gondoltam, hogy valami öröm ér.» Mit gondoljon az a gyetmek, aki az első pillanatban hallja, látja anyja harag­jának kitörését, — utána a másik pillanat­ban pedig — örömnyil vánitásait. Ilyen légkörben elfonnyad, elfogy az őszinteség csirája. (Folytatjuk.) Balatongyörök. Üsth Gyula. Farsangi naptár. F. hó 6-án. A Krausz Ernő és Testvére f héruemügyár munkásnőínek bálja az Amazonban. Kezde'e 9 órakor. Belépő díj 1 korona. F. hó 10-én. A főgimnázium hangversenye a Hungáriában. Kezdete fél 8 óra kor. F. hó 20-án. A keszthelyi ipartestület ke belében alakult bizottság zárt­körű t.áncestélye az Amazon­ban. Kezdete 8 órakor. Belépő dij 2 K, családjegy 5 K. i kiosztás pillanatát. Az első rubrikát, melyikben magavi­seletünkből osztályoztak bennünket, jófor­mán meg sem néztük ; dicséreteset, vagy szabályszerűt kaptunk ; ránk nézve majd­nem ugyanazt jelentette. Sokkal jobban törődtünk az egyes tantárgyakból nyert osztályzatainkkal, mert szülőink is inkább azokra fektettek na­gyobb súlyt. Ha jól megfigyeljük a mostani kisebb­nagyobb tanulóinkat, sajnos, most is arra a tapasztalatra jutunk, hogy ugy a tanulók, de talán még jobban a szülők, leginkább arra törekszenek, hogy a tantárgyakból legyen meg a «jeles», —a többi már mel­lékes - I Pedig elismert tény az, hogy a tudás j maga nem boldogít. Az ember értékét uem a tudás adja meg, hanem az erkölcs, mely tetteiben nyilvánul. Van a tudásnál valami értékesebb is : a jellem. «Akit tetteiben az erkölcs nem kor­mányoz, annál a tudomány egy olyan fák­lya, mellyel maga fölött a házat gyújtja fel> — mondja egyik paedagógusunk. Tehát jellemesekké kell nevelni gyer­mekeinket. Ennek pedig első lépcsője az őszinteségre való nevelés. Egy őszinte emberben okvetlen erós jellemre következtethetünk. A mai korban, az élet ezer meg ezer, kisebb-nagyobb megpróbál tntásai közt vajmi kevés őszinte emberre akadunk. A legtöbb kényszerből nem őszinte, — és aki őszinte, az legtöbbször kényszerből mond igazat. Pedig az csúnya jellemvonás. Ha igy állunk a felnőttekkel, nehéz, de igen fontos kötelességet ró a szülőkre és tanítókra az őszinteségre való szoktatás nevelés. A gyermek az első hat évét a csa­ládban tölti. Olyan az a 3 — 6 éves bimbó, mint egy kis majom. Utánozni igyekszik mindent, ami körülötte történik, legyen az rá nézve üdvös, vagy kárhozatos. Lehetetlen, hogy az anya lépten-nyo­mon követhesse gyermekét. Elkerülhetetlen, hogy a gyermek ne lásson, ne halljon olyasmit, ami. nem neki való. Kezdő tanító koromban nevelő vol­tam egy uri családnál. Ebédnél ültünk. Háziasszonyom kitekint az ablakon, látja, hogy váratlanul vendégek jönnek. KRÓNIKA Lateinerpályák. Ma mindenki la­teiuernek készül. Az urat irigyli a paraszt. Az iparos, kereskedő legtöbbje belát ja, hogy többet ér )ó szatócsüzlete, iuühelye, akár három kishivaiálnokság. Kell is, hogy be­láthassa, mert náluk költi kisdedecske fizetését, — meg R piacon Ma már lányok is keresik a kereskedői pályát. Se huj. Még mindig jobb kereskedői alkalmazottnak, mint kujtorgó színésznőnek, vagy állásta­lan, itt is, ott is kopogtató tanítónőnek, vagy 32 korona fizetésű postakiadónak. Ehhez mindhez iskola kell Négy polgári, tanfolyam és 4 képző. Már a pólya szerint. Az iskola meg pénz. Sok pénz ! Most a % ra dolgozás ? Minek vegyük másnak a fizetést? Kamatnak. A posamesteré 600— 800 kor. ; a tanítóé 1000 kor. Egy keres­kedősegédé — 20—24 éves korban 1600— 1800 kor. itt a provinciákon. Most egy ke­reskedöalkalmazott inaskodása 4 évbe és elhasznált ruhába került. Egy tanítóé, pos­tásé ezrekbe és 4—8 évbe. Hol it.t; az aránya befektetés és jövedelem között ? A kereskedőé : 0: 100%; a tanítóé: 100: 0%. Milyen jövedelme lehet egy kereske­dőnek, aki 140 kor. ha vi fizetési adhat egy­egy alkalmazottjának ! Elgondolható. Az igényei nagyobbak — sokszor, akárhány kishivatalnokénál A balatoni nyaralók 80— 90 % kereskedőcsalád A szabad kereseti pályák jövedelmezőségére vall ez. A nagy külföldi fürdőket és kiskereskedőkből föl­vergődött tőkepénzesek keresik .... és fi zelik. Becsülni való, hogy lányok is kere­sik e pályádat. A kor reális szellője hadd érlelje meg a felfogást, hogy a lateiner­pályák cifrauyomorusága szemfényvesztés. Ritka és szenzációs eset nálunk, hogy jo­gáezfiát fogta a szabóolló, asztal mellé rgy pesti apa. De okosan tette ! Okulhatnak ez ameriknias felfogáson más magyar apák is. Csak a baj, hogy mindig a kulodából beszél ki az ember: ha a mostani eszem­mel gondolkozhattam volna ! . . . Petárt, a szerbek vajdáját legelő­ször a demokrata Franciaország fogadta. Eleddig csak az bírta elfeledni, hogy Petár véres üstökről örökölte a koronát. Nem hi­ába a szajmparti fővárosban nagyon sok császár, király ült már ilyen módon az elődje trónusára. A kíváncsiság gyötör, me­lyik lesz a második kirándulás helye ? — Budapest az utolsó . . . Hja, nekünk nincs itthon a vajdánk! A király aligha jön le a fogadására. Irodalmi élelmesség. Móric Zsig­mondról szól a nóta. Nem hiába Ady «vér ée arauy» motivumaiu épül fel a legtöbb Móric-regény s novella. Valahogy elkésett hang ez. Nyugaton már idejétmúlt a natu­ralizmus. Nem orvosi boncolásokra luváu­csi ott az olvadó. Összetett lelkekre. Va­lami akadémikus már ilyenről beszél. Nem szabad megijedni az akadémikustól, mert ott az Akadémia nem az irodalom után kullog, hanem vele halad. Móric e»'nek el­lenére is felszínre, nagy elismerésre jutott s örüljünk neki, mert sok sok értéket ka­part napvilágra. Nem csoda, sok sarat is. Vér és gyomor a költészete. Nem széles okála, de sok nótát, vert ki rajta. Mondom az arany, a pénz is ásítozik. Jellemzi ko­runkat, s az irodalom félig éldt, félig poé­zis ; nem nagyon csodálni való, ha Móricz is éli az életet s az arany csengése csöröm­pöl a fülében. Ki is használja. Bizonyság ra a következő kis hír. Galamb papnéja, megjelent a Vasárnapi Újságban ; kiadta a Franklin Társulat ; színdarabbá dolgozta fel » előadták a Vígszínházban ; könyvalakban kiadj a a Franklin Társulat a Vasárnapi Új­ság Almanachjában. — Jó, jó, semmi sza­vunk hozzá. Móric kihasználja a kínálkozó jelent. Most dicsőség. Ki tudja, nem for­dul-e a szerencse ? Uj irány, uj emberek, uj izlés . . . Látta ezt Jókai is. Kellett is tapasztalnia. Hja, ki kell használni az al­kalmat. A kiadó Franklin T. érzi legjob­ban. Azért fizet immár harmadszor ugyan­azért. Mório a negyediket se engedi el. Ko­pozni kell a madarat, ha kézbe került. V-th. — A vakbél, mint tudjuk, tel­jesen felesleges testrésze az ember­nek, mégis számtalan esetben ko­moly, sokszor halálos megbetegedés­nek a? okozója. Az oly gyakori vak­bélgyuladást, melyet többnyire csak életveszélyes operációval lehet meggyógyítani, a belekben való tor­lódás idézi elő. Mi sem természetesebb, mint­hogy e veszedelmes megbetegedés elkerülésére minden embernek gon­doskodni kellene arról, hogy ily tor­lódások a belekben elő ne fordulja­nak. Ez a legbiztosabban a termé­szetes FereriCZ József keserüviz rend­szeres használata által érhető el. Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó meg­akadályozza a torlódást a belekben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti. Ezért kevés gyógyviz küldetik oly távol vidékre és örvend oly köz­kedveltségnek, mint a már harminc öt év óta használatban lévő <Ferenc József* keserüviz, miről a négy vi­lágrészben nyert 10 aranyérem ta­núskodik. A valódi Ferencz József­keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyo­morra véve elégséges. Kapható a jobb lüszernzletekben és az összes g3'óg}'tárak ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom