Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-15 / 12. szám
8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2003. Január 15., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 14.) Borsodchem 4 985 Ft O Egis 13400 Ft O Matáv 844 Ft 8 Mól 5 270 Ft 8 OTP 2 325 Ft ű Richter 14040 Ft 8 TVK 3 520 Ft 8 Zalakerámia 1325 Ft o BUX; 7868,54-0,47% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 356,02 Cseh korona 7,39 Euró 234,90 Japán jen (100) 187,28 Lengyel zloty 58,31 Svájci frank 160,55 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 222,11 Hírek KÖTVÉNY. Az Államadósság- kezelő Központ Rt. (ÁKK) egy- milliárd euró összegű kötvény- kibocsátás megszervezésére adott megbízatást a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézeteknek a Magyar Köztársaság részére. Az AKK a tízéves futamidejű, fix kamatozású kötvény kibocsátásából befolyó pénzt az idén lejáró adósság finanszírozására használja fel. A kötvény kibocsátása január végén-február elején várható, europress GÁZ. A rendkívüli hideg időjárás miatt 85,5 millió köbméter földgázt értékesített hétfőn a Mól Rt., ami minden korábbi mértéket meghaladó mennyiség volt. Az eddigi legmagasabb fogyasztás vasárnap volt, amikor 84 millió köbméter földgázt adtak el, míg tavaly a legmagasabb napi fogyasztás 82 millió köbmétert tett ki. A hétfői gázfogyasztás miatt a nagynyomású földgázellátó-rendszert maximális kapacitással kellett működtetni. A múlt héten az időszakos - nagyipari - fogyasztókat is felkérték, hogy a cseppfolyós tüzelőanyagot használják a gáz helyett, mti TENDER. Az Ikarus Trade Kereskedelmi Kft., az Iveco SpA. és a Rába Rt. lett a Magyar Honvédség beszállítója az elkövetkező 15 évre azon tender alapján, amelynek eredményét tegnap hirdették ki. A tőzsdén is szereplő Rába nyolcezer járművet szállíthat. Az Ikarus Trade az autóbuszok, az Iveco SpA. az összkerék hajtású közúti gépjárművek, a Rába pedig a terepjárók kategóriájában lett a Magyar Honvédség beszállítója, europress MNB. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az erős forint letörése érdekében végrehajtandó bármilyen intervenció mérsékelt költséggel megoldható - közölte a Credit Suisse First Boston (CSFB), egy, az MNB forrásaira hivatkozó értékelésében. Eszerint az MNB mintegy 2,5-3 milliárd euró közötti ösz- szeget szánna az intervencióra, ez megegyezik azzal, amit 1996 óta erre a célra költöttek. A CSFB viszont úgy véli, hogy az MNB alábecsüli az esetleges intervenció méreteit, mti ■ Megtartanák a támogatást További kedvezményeket szeretne beépíteni a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programba (GVOP). A szövetség a szektor szereplőinek technológiai és infrastrukturális fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatást kér. A Kisosz a kis- és középvállalkozói szektor folyamatos tőkehiányos helyzetére hivatkozva javasolja, hogy a GVOP keretében nyújtott juttatások bizonyos fajtái kerüljenek a nem visszatérítendő kategóriába. A foglalkoztatottak mintegy 60 százalékának munkahelyet biztosító vállalkozói réteg pont alultőkésítettsége miatt nem képes megvalósítani a versenyképességének javításához szükséges fejlesztéseket, de még a szükséges önerőt is gyakran csak hitelből tudja biztosítani. Az érdek-képviseleti szerv szerint a kedvezményes, de visz- szatérítendő juttatások eredménye lehet, hogy a szektor szereplői kiesnek a programból, ha pedig megindítják fejlesztéseiket, olyan pénzügyi zavarba kerülhetnek, amely akár tevékenységük folytatását is veszélyeztetheti. Ezért legalább a nagy tőkeigényű technológiai és infrastrukturális fejlesztések esetében vezessék be a nem, illetőleg csak részben visszatérítendő támogatásokat. A Kisosz szerint az idegenforgalomnak elsősorban a gyógyfürdők környezetében történő koncentrált fejlesztése hátrányosan érinti az ágazat vidéki szereplőinek jelentős részét. A szövetség álláspontja szerint a programban önálló pontként kellene szerepeltetni a vidéki vendéglátás fejlesztését, hogy a vállalkozások hozzájárulhassanak az idegenforgalom kiszolgálásához, illetve alkalmasak legyenek a helyi közéleti események befogadására. A vidéki vendéglátás eredményes integrációja érdekében a Kisosz a jelenlegi helyzet felmérését kezdeményezi, míg a fejlesztésbe bevont vállalkozások esetében folyamatos szakmai ellenőrző rendszer működtetését, kihasználtságuk növelése érdekében pedig közös reklámozásukat javasolja. Álláspontjuk szerint ilyen módon elérhető, hogy az ország minden 800-1000 fő fölötti településén legyen legalább egy- egy európai színvonalú vendéglátó egység, valamint néhány család befogadására alkalmas szálláshely. KASZÁS ENDRE Munka és munkaerő nélkül Az ellenzéki képviselők szerint nőtt a munkanélküliség, a kormánypárti képviselők szerint viszont javult a statisztika, sőt egyes helyeken munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Budapest Nő a munkanélküliség és az infláció, ez ellentétes a polgári kormány idején tapasztaltakkal - állítja Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke. Az MDF-es politikus a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva cáfolta a munkaügyi miniszter kijelentéseit, miszerint kedvezően alakult a hazai munkaerőpiac helyzete. Balsai István szerint ugyanis az előző év szeptember-november közötti időszakához képest csaknem 18 ezerrel több a munkanélküliek száma az azt megelőző év hasonló időszakához képest. A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egymás után érkeznek a hírek gyárbezárásokról, elbocsátásokról az ország minden részéből. Űry Csaba szerint a létszámleépítések egyik oka, hogy hiányzik a világos jövőkép, a gazdaság nem tud mihez igazodni. A Fidesz képviselője a foglalkoztatottság szociális kérdésként való kezelése helyett aktív, gazdaságélénkítő programot és azonnali cselekvést vár a kormánytól. A Philips szombathelyi létszámleépítésről szóló bejelentése egy természetes ipari átrendeződési folyamat jele - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. Állítása szerint a cég - miközben az egyik, viszonylag egyszerű terméket előállító gyárából a termelést olcsóbb munkaerővel rendelkező országba helyezi át - Győrben elkezdi egy bonyolultabb termék gyártását, és 400 munkahelyet teremt. A miniszter utalt arra, hogy Sárváron a Flextronics munkaerőhiánnyal küzd, sőt, még nem létező munkaerőre számítva próbálja megszervezni fejlesztéseit. Csillag szerint fel kell készülni arra, hogy a jövőben átrendeződések lesznek, részben egymáshoz közel eső települések között, részben azonos családba tartozó, de más fejlesztési színvonalat képviselő termékcsaládok között. (nagy) Magyar települések vásárlóereje Telki és Fejér megye az élen Van, ahol a pénz többet ér fotó: banczik Róbert Közzétette vásárlóerő-index 2002-2003 című tanulmányát a GfK Piackutató Intézet. A települések között Telki, míg a megyék versenyében Fejér áll az első helyen. Az egy főre jutó vásárlóindexet a nemzetközi kutatóintézet különböző statisztikai adatok alapján számolja ki - mondta Kozák Ákos igazgató. Ezek közül legfontosabb a lakosság száma, a jövedelmekre és járadékokra vonatkozó statisztikák, továbbá a munkanélküliek részaránya a településen. Feltűnő jelenség, hogy az ország vásárlóerő-térképén nem a Duna a választóvonal. A Dunától keletre fekvő Csongrád ugyanis megelőz három dunántúli megyét, Baranyát, Somogyot és Tolnát. De utóbbi kettő elé került a rangsorba még Heves megye is. Az előző években csak a tízezer lakosnál nagyobb településeket vizsgálták, ezúttal azonban sort kerítettek 3102 település vizsgálatára is. Ennek alapján kialakult a megyék vásárlóereje is. A számításoknál az országos átlagot tekintik száz százaléknak, így az efölötti szám annál magasabb, míg az alacsonyabb értelemszerűen kisebb vásárlóerőt mutat. A megyék versenyében Fejér és Győr-Moson-Sopron vezet 105 százalékkal, őket követi Vas megye 104, Komárom-Eszter- gom 103 és Pest megye 101 százalékkal. A települések között MEGYEK VÁSÁRLÓEREJE (az országos átlag 100 százalék) Megyék Százalék Fejér 105 Györ-Moson-Sopron 105 Vas 104 Komárom-Esztergom 103 Pest 101 Veszprém 100 Zala 97 Csongrád 94 Baranya 94 Heves 93 Tolna 92 Somogy 91 Nógrád 90 Bács-Kiskun 88 Szolnok 88 Békés 88 Hajdú-Bihar 88 BAZ 87 Szabocs-Szatmár-Bereg 81 a Zsámbéki medencében fekvő 2000 lakosú Telki, amelynek vásárlóindexe 155 százalékos. A szomszédos falu, az ötezer lakosú Nagykovácsi szintén kiemelkedően magas, 132-es mutatóval rendelkezik. Legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerőt évek óta Szabolcs- Szatmár-Bereg megye mutatja, jelenleg is 81 százalékkal áll a lista végén. A legalacsonyabb vásárló- erejű falvak közé a BAZ megyei 210 lakosú Kincsés 45 százalékkal, majd a baranyai 390 lakosú Gilvánfa 47 százalékkal és a szintén BAZ megyei 290 Fáj 48 százalékkal tartozik. A megyeszékhelyek általában nem véletlenül egyben regionális kereskedelmi központok is. Átlagos vásárlóerejük mutatója az elmúlt két év alatt 2 százalékkal, 109 százalékra növekedett. Ettől három megyeszékhely, Miskolc, Nyíregyháza és Salgótarján tér el, de ők is az országos átlag felett állnak 101-101 százalékkal. Listavezető az IBM Budapest Ismét közzétették a leginnovatívabb cégek rangsorát, amely azt vizsgálja, melyik piaci szereplő szabadalmaztatta a legtöbb újdonságot. Az USA Szabadalmi és Védjegyhivatalának adatai szerint az IBM jegyeztette be a legtöbb szabadalmat az Egyesült Államokban. Az óriáscég e téren már tizedik éve az első helyen áll, tavaly 3288 szabadalmat mondhatott magáénak, ami csaknem kétszerese a második helyezettének. Az IBM feltalálói 1993 óta összesen 22357 szabadalmat jegyeztettek be, ezzel szemben a második helyen álló Canon alig több mint hatezerrel büszkélkedhet. Az IBM túlszárnyalta az informatikai iparág 10 legnagyobb amerikai vállalatának - Hewlett-Packard, Compaq, Intel, Sun, Microsoft, Dell, Apple, EMC, Oracle, EDS - együttes, 22 338-as teljesítményét. A szabadalmakból az első- kénti piaci bevezetés előnyei mellett több mint 10 milliárd dollár szerzői jogdíj bevétele keletkezett az IBM-nek az elmúlt évtizedben. A 2002-ben bejegyzett főbb IBM-szabadalmak az „igény szerinti e-business” korát vetítik előre, amelynek néhány fontos területén a cég továbbra is technológiai vezető szerepet tölt be. Az IBM számos olyan szabadalmat is bejegyeztetett 2002-ben, amelyek a hétköznapi életet segítik - ide sorolható például az a szenzoros rendszer, amely figyeli a jármű mechanikai állapotát, és automatikusan jelzi, ha a járművet szervizbe kell vinni, például olajcserére vagy átvizsgálásra. DÓCZY Ipari park plusz Budapest Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ünnepélyes keretek között adta át az Integrátor Ipari Park címet a Sárvári Ipari Parknak. Az oklevelet Humphey Porter, a Flextronics elnök-vezérigazgatója vette át. A 2002-ben meghirdetett Integrátor Ipari Park cím pályázatát a már jelentős mértékben betelepült, a környezetében működő vállalatok részére széles körű szolgáltatásokat nyújtó parkok részére írták ki. A pályázat célja, hogy az ipari parkok rendszerében újabb, magasabb minőségi követelményeknek megfelelő fokozatok legyenek. A Sárvári Ipari Park, illetve a Flextronics International Kft. 1997 óta működik 38 hektáros területén, amelyből 23 hektár beépített, itt 13 vállalkozásban közel négyezer személyt foglalkoztatnak. Beruházásaik értéke 27 milliárd forint, árbevételük 14,8 milliárd forint volt. Az ipari park sokrétű szolgáltatást nyújt, a betelepült vállalkozások közötti termelési és szolgáltatási kapcsolatok jelentősek. A Flextronics International Kft. az ország több városában fejleszt parkokat, ezenkívül több más ipari zónában működtet vállalkozásokat. A helyi önkormányzat és a regionális fejlesztési tanács a park eredményeit, integrátori szerepét kiemelkedően értékeli. KOÓS Tej helyett vágómarhák Budapest Az Európai Unió 1,99 milliárd literes kvótát hagyott jóvá a magyar tejágazatnak. Ezzel a szakemberek elégedettek, ám a piaci szereplőket nyomasztja a rendelkezésre álló források hiánya. Az ágazat versenyképességének megőrzéséhez 20 milliárd forintra lenne szükség. A múlt év végén jóváhagyott uniós termelési kvóták közül a cukor és a húsmarhakvóta az, amelyek a legkedvezőbb lehetőséget kínálja a termelőknek. A kvóta révén a 40 ezres húsmarhaállomány csaknem 55 ezer állattal bővülhet, amit a szakemberek azért tartanak szerencsésnek, mert a termelési szintet 1,99 milliárd Éteren rögzítő tejkvóta miatt a jövőben feleslegessé váló tejhasznosítású állatok helyébe húshasznúa- kat lehet állítani. A hazai tejtermelés a kvótarendszernek köszönhetően évek óta azonos mennyiségi szinten mozog. Az extra minőség tej aránya már eléri a 84-86 százalékot. Istvánfalvy Miklós, a Tej Termék- tanács alelnöke megnyugtatónak tartja a kvótarendszert, amely az uniós piacszabályozás egyik fontos eleme. Gondot okoz viszont, hogy az ellenőrzött csatornákon megtermelt 1,725 milliárd liter tejből 400 millió liter feleslegként jelentkezik. A többlettej piaci elhelyezéséhez jelentős állami támogatásra lenne szükség. A tejipar jelenleg még hazai termékekkel látja el a belföldi piac 90 százalékát, de ha az alapanyagárban nem tudnak megegyezni a tejtermelők és feldolgozók, akkor ez a piaci pozíció jövőre veszélybe kerülhet. Áz ágazat szakemberei szerint az idei esztendő az utolsó, hogy megváltoztassák a támogatási rendszert, azaz teljes mértékben az unióbelihez igazítsák. Véleményük szerint a szubvenciós rendszert nem a tejárra, hanem a minőségi támogatásra kellene építeni. Húszmilliárd forintra van szükség ahhoz, hogy az ágazat jelenleg meglévő versenyképességét ne veszítse el. Sirman Ferenc, a Tej Termék- tanács ügyvezetője szerint 2004 után két drasztikus változás következik be a hazai piacon: megnyílnak a piacok és változnak a „játékszabályok”, azaz a piacszabályozás. A magyarok előtt megnyílik az uniós piac, de cserébe a hazait is meg kell nyitni. Ennek az lehet a következménye, hogy a logisztikai háttérrel rendelkező multinacionális kereskedelmi láncok még inkább átveszik az irányítást. Erre a hazai cégek valójában nem tudnak reagálni, ezért a harcot a belpiacért kell majd megvívni. A szakemberek úgy látják kemény árversenyre kell felkészülni, hiszen az olykor gyengébb minőségű importtermékek alacsonyabb áron juthatnak el a fogyasztókhoz. Az Európai Unióban a piacszabályozás a feldolgozókon keresztül működik. A csatlakozás után a termelők adminisztrációs terhei is jelentősen megnövekednek, csak az jut majd támogatáshoz, akit regisztráltak és termelési kvótával rendelkezik. A vertikumnak szigorúbb környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak kell megfelelnie, ám az erre való felkészüléshez - a szakemberek szerint - már nincs elegendő forrás az ágazatban. Amennyiben a húszmilliárd forint állami támogatást nem kapja meg a tejipar, a feldolgozók nem tudják a szerződött tejmennyiséget átvenni, ami a termelés csökkenéséhez vezet. Ha pedig csökken a termelés, akkor veszélybe kerül a kétmilliárdos tejkvóta teljesítése.- ÚJVÁRI -
