Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

14. oldal Gazdasági Tükör 1997. március 13., csütörtök Miért állok a gazdák pártján? A kormányok a rendszervál­tás óta nem először hoznak a gazdákat és általában a falvak népét érintő olyan törvénye­ket, amelyek egyrészt előké­szítetlenek, nem áll mögöttük koncepció, másrészt joggal elvárható előzetes egyeztetés, mégis először került sor or­szágos tiltakozásra. A kor­mány úgy áll a vitához, mint aki meg van lepődve, mintha nem volnának az elégedetlen­ségnek előzményei, mintha elégnek tartaná a konkrétan felhozott és tiltakozást köz­vetlenül kiváltó okot vitatni. Miért hamis a kormány ér­velése?- Arra hivatkoznak, hogy nem azok mennek az utakra, akik a leginkább sújtottak. Ez ugyan tény, de nem ismer a történelem olyan eredményes politikai megmozdulást, ame­lyet a legelesettebbek kezde­ményeztek volna. Ők minden esetben csak később vállalják a közkatonák hálátlan szere­pét. Ezért aztán nem érv az, hogy a tüntetők többsége a fa­lusiak átlagánál vagy akár a pedagógusoknál jobban él, és viszonylag kevesebb adóter­het visel. Akiknek nincs trak­toruk, de még talicskájuk sincs, azok nem lassíthatják a közúti forgalmat. Márpedig a falusi nép többsége ilyen. Csak diésémi tudom azokat a gazdákat, akik vállalják a szo­lidaritást a náluk védteleneb­bekkel.- Legutóbb azzal érvelt a pénzügyminiszter úr, hogy a bérből élők aránylag sokkal több adót fizetnek, mint a gazdák. Ez tény. Elég nagy szégyen, hogy ezt az összeha­sonlítást a miniszter úr az el­szegényedő falusiakkal szemben veti fel, és nem ve­tette fel már évekkel koráb­ban a bankárokkal, a vállal­kozókkal, általában a lakos­ság leggazdagabb tizedével szemben. Nálunk a bevallott bérből élők aránytalanul nagy elvonást szenvednek. De nem a falusi lakossággal, hanem az ügyes gazdagokkal szemben. a) Mert a rendszerváltás óta a falusi lakosság életszín­vonala, mindenekelőtt létbiz­tonsága katasztrofálisan rom­lott. b) Mert a rendszerváltás előtt mindenkinek volt mun­kája, a falvakban nem volt munkanélküliség. Most az or­szágosan nagynál is kétszer nagyobb, és sok vidéken az átlagosnak is a többszöröse. c) Mert a rendszerváltás előtt a falvakban évente mint­egy 40 ezer lakás épült, ma legfeljebb ennek tizede. A fa­lusi nép jórészt munkaidő után olyan lakáskultúrát te­remtett a falvakban, amely ma egyik nagy nemzeti kincsünk. A gazdaságpolitikát kezükben tartó illetékesek olyan kicsire zsugorították most a lakástá­mogatást, hogy ez gyakorlati­lag alig javít az elrontott helyzeten. d) Mert a rendszerváltás óta olyan mértékben csökkent az agrártámogatás, hogy a földnek szinte nincs ára, azaz becsülete. Ha nincs a földnek ára, akkor a mezőgazdaság, a falusi nép megnyomorítását nem lehet részletokoskodá­sokkal cáfolni. A jelen században csak azok az országok gazdagod­tak meg, amelyekben a városi lakossághoz viszonyítva jól élt a falusi nép, ahol nagy volt a mezőgazdaság és a falusi infrastruktúra állami támoga­tása. Miért? Ahol a falvakra szabadítják a szegénységét, a munkanélküliséget, ott gyors és egészségtelen az urbanizá­ció. Márpedig ez iszonyú költségekkel és erkölcsi rom­lással jár. A városban az új betelepülőket szolgáló infra­struktúra sokszorta többe ke­rül, mint amibe otthon került volna.- Ahol a falusiak lényege­sen szegényebbek, mint a vá­rosiak, ott a helyi fiatal tehet­ségek iskoláztatásának nincs biztosítéka. Sajnos nem érzi a kormányzat, hogy az egyete­meken mennyire csökkent a falusi szülők gyermekeinek aránya.- A kormány nem átfogó falupolitikai fordulatra ké­szül, hanem a részkérdéseket vitatja. Márpedig egészséges falupolitika nélkül nincs egészséges országos politika, és nincs közeledés Európá­hoz. A kormánynak a gaz­dákkal folyó konkrét vitán messze túl kellene lépnie. A közúti közlekedést lassító gazdák nem is tudják, hogy mennyivel több okuk van a tiltakozásra annál, amennyit ők megfogalmaznak. Ezért az ő oldalukon állok. Kopátsy Sándor (Részletek a Magyar Hírlap március 12-ei számában meg­jelent, azonos című írásból.) Állóháború a vetőmagpiacon Kisebb-nagyobb problémák mindig is akadtak a hazai ve­tőmag-ellátásban. Az átme­neti gondok eddig mindig megoldódtak. A következő években azonban még az is elő­fordulhat, hogy bizonyos faj­ták szaporítóanyagához alig juthatnak hozzá a termelők. A Zöldségtermesztési Kuta­tóintézet Rt (ZKI) és a Kerti­mag Kft. közötti viták folyo­mányaként még az is megtör­ténhet, hogy a megszokottnál kevesebb fehér húsú paprika kerül a piacokra. A sajtóban vetőmagháborúként emlege­tett ügy következtében az idei évben megbolydulhat a hazai vetőmagpiac. Egykor a hazai vetőmagpia­cot a Vetőmagtermeltető Válla­lat látta el szaporítóanyaggal. A vállalat felszámolása után an­nak menedzsmentje a K+K Kft.-ben vert tanyát. A vállalko­zás többségi tulajdonával létre­hozták a Kertimag Kft.-t. A ZKI is szerzett tulajdonrészt ebben a társaságban, 30 milliós apportja erejéig. Mivel a ZKI önálló eladási hálózattal nem rendelkezett, az általa megtermelt(etett) mago­kat a Kertimag adja illetve adta el. A harmincmilliós tulajdon szellemi apport: egy vetőmag fajtasort vittek be a vállalko­zásba azzal, hogy forgalmazási joguk a Kertimagot illeti. A ve­tőmagfajták kizárólagos tulaj­donosa a ZKI. Kötöttek a Ker­timaggal egy olyan szerződést is, melynek értelmében a Ker­timag Kft. jogosult a vetőmagok kizárólagos forgalmazására. (A ZKI termékeinek 30-35 száza­lékát egyébként a Kertimag vette át.) A ZKI vezérigazga­Idösek eltartása Mind több olyan idős ember kér Tompán önkormányzati eltartást, akinek nincsenek hozzátartozói, vagy nem gondoskodnak róla. A fel­ajánlott vagyon fejében leg­többször vállalja az önkor­mányzat az ellátást. Ráfordí­tási költségei az elhalálozás utáni vagyoneladásokból té­rülnek meg. Április 3-án délelőtt két elhunyt gondozottjuk ingat­lanait bocsátják árverésre. Ezek lakóházas telkek. Az egyik a II. Rákóczi F. u. 17., a másik a Dózsa Gy. u. 2. sz. alatt van. A Dégáz ahol tud, segít. Lehet rá számítani. A múltkor is! Hajnaltájt föl­riadtam, botorkálok a gázóra felé - ahogy szoktam - és fo­lyamatosan gyötör a kétség. Mintha másképp kattogna, mint ahogy szokott! Olyan rejtélye­sen, hidegen, még a ritmus se ugyanaz. Csak nem a barometrikus nyomáskorrekciós tényező normál állapotára vonatkozta­tott 2,5 kilopascalos állandó túlnyomásról van szó? Kérdezem ezt magamtól, a- hogy így az első kérdés föl szo­kott vetődni az emberben, ha hirtelen ébred. Semmi baj, mindjárt utánanézünk - mon­dom csak úgy magamat nyug­tatva -, hiszen eltettem a cetlit, mely mindenben eligazí' i ■ az embert, ha sötétben tévelyeg. A díjszámítási tájékoztatóról van szó. Ez egy csoda. Tizenhat sor az egész, de benne van minden. Az egész élet, mint cseppben a tenger. E rövid, stilisztikailag is figyelemreméltó remekműben, melyet minden gázhasználó fo­gyasztó megkapott, olvasható például az alábbi tanács: „A megmért térfogatot (mennyiséget) át kell számítani gáztechnikái normál állapotra, azért, mert a fűtó'érték és az egységár is a gáztechnikái normál állapotra vonatkozik. Az átszámítás háztartási ügyfél esetében egy nyomáskorrekciós tényező alkalmazásával törté­nik. A nyomáskorrekciós té­nyező a szolgáltatott földgáz 2,5 kPa-os (kilo Pascal-os) ál­landó túlnyomásának és a vál­tozó havi átlag barometrikus nyomás figyelembevételéből számítódik. ’’ Tiszta sor. Aki ezt nem érti, az vagy hülye, vagy fával fűt. Jó dolog az, hogy egy frissen privatizált mamutcég egyből hozzájárul partnereinek tisztán­látásához. Már az is öröm, hogy az ember úgy félévente mindig harminc százalékkal többet fi­tója, Bittsánszky János szerint a két vállalkozás közötti nézetel­térést többek között ez a szerző­dés okozta. A Kertimag két évig kése­delmesen vagy egyáltalán nem fizette ki a ZKI által szállított magok ellenértékét. Ebből ere­dően aztán a ZKI előbb fel­mondta a kizárólagos forgalma­zásra vonatkozó megállapodást, majd felszámolási eljárást kez­deményezett a Kertimaggal szemben. Ez tavaly októberben volt. A Kertimag mintegy 30 millióval tartozik a ZKI-nek. Amikor a ZKI felmondta a szer­ződést, akkor a Kertimag az Földművelésügyi Minisztéri­umhoz fordult. A ZKI feletti tu­lajdonosi jogokat gyakorló FM a Kerti mag megkeresésére olyan jogi szakvéleményt adott ki, amely gyakorlatilag a ZKI-t marasztalja el azért, mert meg­szüntette a kizárólagos forgal­mazási szerződést. Frieszné Ka­szás Mária, a Kertimag ügyve­zető igazgatója úgy vélekedett egy korábbi nyilatkozatában, hogy a ZKI azért nem teljesí­tette szerződésben vállalt köte­lezettségeit, mert a piac egy je­lentős részének megszerzésével akarta megszilárdítani helyze­tét. Frieszné néhány héttel ez­előtt azt állította, hogy a Kerti­magnak legalább 60 milliós kárt okozott a cégek közötti vita. A napokban már 100 millió forin­tot emlegetett. Később egy független szak­értő a minisztérium álláspontjá­val szöges ellentétben álló szakvéleményében leszögezte, hogy a kialakult helyzetért a Kertimag a felelős, hiszen fize­tési késedelmei miatt nehéz helyzetbe hozta a ZKI-t. Bitt­sánszky János vezérigazgató számára furcsa, hogy az FM ahelyett, hogy a felügyelete alá tartozó vállalkozást támogatta volna, a másik felet hozta elő­nyös helyzetbe. Nem biztos, hogy idén mosolyognak a termelők... is A Kertimag aztán - a minisz­tériumi jogi állásfoglalásra hi­vatkozva - felszólította a ZKI partnereit, hogy gondolják meg vásárlásaikat, mondván, hogy a ZKI jogellenesen járt el velük szemben. Az utóbbi szakvéle­ményről hallgattak. A konfliktus akkor éleződött ki a partnerek között, amikor a ZKI nem fogadta el a Kertimag üzleti tervét. Ennek oka főként az volt, hogy a Kertimag egyál­talán nem fizetett osztalékot. Ezzel szemben azokban a vál­lalkozásokban, melyekben tu­lajdonos a Kertimag, azokban akár 30 százalékos osztalék ki­fizetésére is adódott mód. Elő­fordult az is, hogy 80 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a Kertimagnál, mely jó néhány cég tulajdonosa. Ä „Kertimag- csoport” a következő: Kertimag Diszkontáruház BT, Kertimag Mintabolt BT, Rédei Kertimag Rt, Budapesti Kertimag Rt és a K+K KFT. Mondani sem kell, hogy ezen vállalkozások cégira­taiban rendre ugyanaz a néhány név tűnik fel. A tavalyi év végén kizárták a Kertimag tulajdonosai közül a ZKI-t. Az üzletrészt árverésen már értékesítették is. A Kerti­mag 3 millióért adta el azt. A ZKI ez év januárjában lét­rehozott egy vállalkozást, melynek szerepe a vetőmag ér­tékesítése lesz. Jelentős tőke és infrastruktúra hiányában azon­ban ez a társaság egyelőre nem működőképes. A ZKI arra kényszerült, hogy 40 millió ér­tékű vetőmagot közraktároz­zon, így jutva 30 millió forint­nyi likvid tőkéhez. A ZKI évi 500 milliós for­galmat prudukál, a Kertimag- ügy 80-100 milliós bevételkie­sést jelent a cégnek. 100 millió körüli összeget emészt fel a ku­tatás. Az FM viszont csak 20 millióval támogatja a céget, eh­hez jön évente 20 millió forint­nyi pályázaton elnyerhető pénz. A Kertimag a hazai piac 20-25 százalékát tartja a kezében. Fri­eszné azt mondja, hogy a Ker­timag nem tudja mástól besze­rezni azokat a fajtákat, ame­lyekhez a ZKI-tól jutott hozzá. A Kertimag ügyvezető igaz­gatója bízik abban, hogy üzleti alapon helyreáll a béke a ZKI- val. A ZKI meg abban bízik, hogy a Kertimag kifizeti egyszer a 30 milliós tartozását. Ä helyzet most ez vetés előtt. Ökrös Csaba Hogyan számoljuk ki könnyen, gyorsan gázszámlánkat? Nesze neked barometrikus kilopaszkál! zethet a gázért, de hogy ezt még ki is számolhatja! Ráadásul ilyen egyszerűen. Nem is kell más hozzá, mint egy közepes teljesítményű számítógép, meg beiratkozni valamelyik tudo­mányegyetem fizika szakára. Aztán folyhat a gáz, mint a Duna! Mi mindent tudunk és fizetünk. De nemcsak úgy, mint az oktalan állat, hanem ponto­san kiszámolva, tudományosan. Még a pénztárcánk, is dagad a büszkeségtől. Érzem is, hogy egyre mele­gebb van. Azon a hajnali órán, miután megoldottam a Dégáz díjszámí­tási tájékoztatójában felállított egyenleteket, visszabotorkál­tam lefeküdni. Még elalvás előtt eszembe jutott, hogy jó lesz vigyázni a nyomáskorrek­ciós tényező 2,5 kPa-os túl­nyomását a megajoulokkal vett szorzatában figyelembe venni, barometrikusan is. Aztán a fal felé fordultam. Hámori Zoltán «I .Illik' w ißt.1 DÉLHÚS-ízek - magyar kincsek! Kérjen a nyuszitól egymillió forintot! - Húsvéti akció, amit Önök biztos, hogy enni fognak! Húsvétkor a DELHUS-nyuszi lesz a nye­rő! Hazánk legnagyobb húsipari vállalko­zása, a Dél-magyarországi Húsipari Rész­vénytársaság (DÉLHÚS Rt.) ugyanis a hús­véti ünnepek alkalmából olyan akciót szervez március 1-31. között, amelyen, persze, a nyuszi valóban nyerő lesz, de az igazi nyertesek Önök, a vásárlók! Nyertesek, mert megkóstolhatják a DÉL­HÚS magas minőségű, hagyományos húsvéti termékeit, meggyőződhetnek arról, hogy a füstölt parasztsonka, a füstölt hátsó csülök, a füstölt bajai egész lapocka, a füstölt pa­rasztlapocka, a füstölt bajai lapocka, a füstölt egész tarja, a füstölt kötözött sonka, a füstölt főtt egész tarja, a füstölt frikadó sonka és a füstölt-főtt prágai sonka az ízek világában mit nyújt a különlegességeket kedvelőknek. S a nyertesek nem utolsósorban azért is, mert a szerencsések sok-sok pénzt vehetnek át, április közepén. A DÉLHÚS-termékeknél a tradicionális, a paraszti múltban gyökerező, a déli megyék nemzetiségeinek évszázados hagyományait is alkalmazó pácolási, füstölési technikák tu­datosan találkoznak a korszerű, a nagyüzemi higiénés és technológiai követelményeknek megfelelő eljárásokkal. Ez az egyik titka an­nak, hggy a fogyasztók miért ragaszkodnak a DÉLHÚS-tól az üzletekbe kerülő különféle sonkákhoz, lapockákhoz, csülkökhöz. A má­sik titka pedig a nagyon gondosan kiválasz­tott alapanyag! A részvénytársaságnál azt tartják: magas minőségi követelményeknek megfelelő készítményeket csak kiváló alap­anyagból lehet előállítani. A nagyszabású korszerűsítés egyike leg­látványosabb része az úgynevezett friss hús centrum, s a már elkészült durva- és finomda- raboló vonal. A DÉLHÚS-nál eddig nem friss húst állítottak elő, illetve a készítmények nem friss húsból készültek? De igen, eddig is friss hússal dolgozott a DÉLHÚS Rt., de friss hús most más technológiai értelmezést takar. Ne­vezetesen azt, hogy az új szortimentben a le­vágott állatot rövidebb idő alatt darabolják s dolgozzák fel, aminek köszöhetően a hús aromaanyagai jobban megőrződnek, a fel­dolgozás során pedig beépülnek a készít­ményekbe, növelve a minőséget. A DÉLHÚS-termékek választéka, a szor­timent folyamatosan megújul, mert a cég me­nedzsmentje szerint, amennyiben bizonyos termékek, készítmények kevésbé keresettek a piacon, akkor a helyükre újabbakat kell ''beemelni": évente átlagban 10-15 termékkel lépnek a piacra A társaság célja, hogy az elkövetkező években olyan sonkaféléket ké­szítsen, amelyről a vásárlók a DÉLHÚS-ra asszociáljanak ... Mint ahogy a mostani hús­véti akció során is! A DÉLHÚS nyuszis figurával látta el a ha­gyományos, s a korábban felsorolt hús­véti sonkáit, sonkaféieségeit. A vásárlók feladata csupán annyi, hogy a mosolygó, vil­lát és kést tartó, sonkát falatozó nyuszis emb­lémát vágják ki a DÉLHÚS jelével együtt, s ragasszák fel azokra a játékszélvényekre, amiket sok helyütt bedobtak a levélszek­rényekbe, illetve elhelyeztek a nagyobb üz­letekben. Érdemes sonkát, csülköt, tarját, la­pockát venni, s érdemes részt venni az ak­cióban, mert a legszerencsésebb vásárló 1.000.000 forintot nyer, készpénzben. Igaz, még további tíz vevő sem jár rosszul: ők egyenként 100.000 forintos nyereményt ve­hetnek át, készpénzben. Az emblémával fel­ragasztott szelvényeket a következő cím­re kell beküldeni: 1437 Budapest Pf. 828: a határidő április 2. Érdemes megjegyezni, hogy csak a já­tékszelvénnyel együtt beküldött nyuszis emblémák érvényesek! A "Kérjen a nyuszitól egymilliót!" DÉL- HÚS-akció sorsolására április 11-én kerül sor; a nyerteseket levélben értesítik. Akinek pedig ezúttal nem lesz szerencséje, aligha vallhatja magát vesztesnek, hiszen húsvétkor olyan DÉLHÚS sonkaféleségek kerülnek az ünnepi asztalra, amelyek önmagukban is nyeremények!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom