Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-01 / 283. szám
1994. december 1., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal BETEGSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG, GYES ÉS GYED ALATT IS SEGÍT Előre gondolni az öregkorra Az öregkori gondoskodás eszközei lehetnek állítólag az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény egy esztendővel ezelőtt lépett hatályba. Azóta mindenkinek módja van úgynevezett önkéntes nyugdíj-, vagy egészségbiztosító pénztárat alapítani, s így idős napjaira gondoskodni önmagáról. Kinek, mit nyújtanak ezek a szervezetek? - kérdeztük Orbók Lórándot, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletének elnökhelyettesét.- Az önkéntes biztosító pénztárak, mint ahogyan az elnevezésük is utal rá, az önkéntesség, a függetlenség és a szolidaritás elve alapján működnek. Szolgáltatásaik a társadalombiztosítási ellátásokon alapulnak, azokat kiegészítik. Lehet nyugdíj-, egészség-, valamint önsegélyező pénztárakat szervezni, tagjaikat akár területi, akár szakmai, ágazati vagy munkahelyi alapon verbuválhatják.- Milyen célt szolgálnak ezek a pénztárak ?- A nyugdíjpénztár az öregkori gondoskodás eszköze, kiegészítő jellegéből adódóan a nyugdíjak értékmegőrzését, illetve kiegészítését és növelését szolgálja. Az egészségpénztár többek között a társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségvédő, betegség megelőző szolgáltatásokat nyújthatja, de felvállalhatja akár a tartósan egészségkárosodottak és családtagjaik támogatását is. Az önsegélyező pénztár olyan szolidáris szervezet, amely segít a nem tervezhető nehéz élethelyzetekben - betegállomány, munkanélküliség, házi betegápolás esetén - fellépő anyagi nehézségek áthidalásában. Igénybe lehet venni a gyes, a gyed, a továbbtanulás, a katonai szolgálat idején felmerülő váratlan kiadások fedezésére is.- Mi garantálja, hogy ezek a pénztárak valóban arra fordítják a gondjaikra bízott pénzt, mint amire azt a tagok eredetileg is szánták?- A pénztártagok a szolgáltatások fedezetét az általuk befizetett tagdíjjal teremtik meg. A pénztár ezzel a pénzzel gazdálkodik. A legfontosabb garancia a pénztárak önkormányzata, és azok a szigorú gazdálkodási előírások, amelyeket a törvény előír, illetve amelyek betartását a felügyeletünk rendszeresen ellenőrzi. Az eddig megalakult félszáz pénztár 88 százaléka nyugdíjpénztárként alakult, és legtöbben területi elvek szerint toborozták tagjaikat.-Mekkora bevételre, illetve vagyonra tudtak szert tenni az elmúlt egy esztendőben a pénztárak?- A tagdíjbevétel ez év október végéig mindössze 32 millió forint volt, de az okos befektetések nyomán a pénztárvagyon a háromnegyed év alatt több mint 80 millióra nőtt. Ha ilyen ütemben alakulnak az újabb és újabb pénztárak, akkor 1995-ben a tagdíjbevételek elérhetik a 3 milliárd forintot, a vagyon pedig akár az 5 milliárdot is. Önállóság egyre laposabb pénztárcával A korábban megszokott normatív támogatás marad életben az önkormányzatoknál jövőre. Például az oktatásra szánt ösz- szegeket a gyermeklétszámmal arányosan osztják szét közöttük. Összeségében csak minimális bevételnövekedésre számíthatnak az önkormányzatok, költségvetésük aligha fedezi majd az inflációs terheket és az energiaár-emelésekből származó többletkiadásokat. Bevételeik három részből tevődnek majd össze 1995-ben. A legnagyobb hányadot - az összes bevétel 40-45 százalékát - az állami, költségvetési támogatás teszi ki. Ezt követi a személyi jövedelemadókból származó részesedés, és a saját bevételek, a helyi adók. Ugyanez számokkal: idén összesen 693 milliárd forintra tehető az önkormányzatok ösz- szes bevétele, amelyből 307 milliárd volt a költségvetési támogatás. 1995-ben várhatóan 751 milliárd forintos bevételt tervezhetnek, de ebből csak 303 milliárd lesz a költségvetési hozzájárulás. A bevételek növekedése tehát jóval elmarad a korábbi évekétől. Ami mégis kedvező változás lesz és némi többletpénzt hozhat az önkormányzatok „konyhájára”, az a személyi jövedelemadóból visszamaradó nagyobb részesedés. Az önkormányzatok idén a területükön lakók szja-befizetésének 30 százalékát tarthatták meg, jövőre ennek 35 százalékával gazdálkodhatnak. Tanyasiak Sarkadon megnyílt Szabó B. Gábor „Tanyasiak (1970— 1986)” című szociofotó-kiállí- tása. A Márki Sándor Múzeum új tárlatán 71 művészi fénykép- felvétel látható, amelyek a kiskunsági tanyavilág felszámolásának közelmúltig tartó folyamatát mutatják be. A képek nagyobbik része a tanyák kiürítésének idején - az 1970-es években - készült, s a fényképíró művész a bemutatott fölvételeken 1986-ig követi nyomon a kiskunsági tanyasiak életét. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A Elkobzott nyugati gépkocsik Nem lehet azt mondani, hogy különleges ügyben ítélkezett a Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Hegedűs Róbert vezette büntetőtanácsa, amikor a közelmúltban egy rendbeli csempészet bűntettében mondta ki bűnösnek a keceli, huszonhat éves Berta Nándort. Ehhez hasonló ügy ugyanis eléggé gyakori a bíróságokon, hiszen az erre hajlamos emberek, különösen az utóbbi években szinte szó szerint mindent megtesznek azért, hogy valahogyan kijátsszák a vámszabályokat és úgymond „kedvező” áron hozzanak be nyugatról nagy értékű gépkocsikat. Ezt akarta Berta Nándor is. Igaz, csak megbízásból. Az illetőt - a bíróság megállapítása szerint - a Freedom Kft. bízta meg azzal, hogy hozzon be Magyarországra egy Volkswagen Corrado és egy Audi 100-as típusú személy- gépkocsit. Berta 1994. április 20-án egy kistehergépkocsival, s a hozzá csatolt utánfutóval elindult Németországba, ahol április 22-én találkozott ismerősével, akivel elintézték a vásárlást, s a kocsikat felrakták az utánfutóra, illetve az autóra. Ezután megkapta a számlákat: két eredetit, amelyeken a tényleges vételár, a 10 500, és a 19 ezer 43 márka szerepelt, s két olyan számlát, amelyeken lényegesen alacsonyabb vételárat tüntettek fel: 3 500 és 4 500 márkát. Egyértelműen azért, hogy a vámtétel kisebb legyen. Amikor Berta a szállítmánynyal a rajkai határátkelőhöz ért, átadta a pénzügyőrnek a vámáru-nyilatkozatot, s ehhez csatolta a két számlát is, természetesen a kisebb összegekkel. Ezek átvételét a pénzügyőr aláírásával és pecséttel igazolta. Ezután azonban meglepő dolog történt. A pénzügyőr tételes vám- vizsgálatot végzett, mert bizonyára gyanús volt neki, hogy két ilyen autót ennyire olcsón tudott megvásárolni az illető. A vizsgálat során a kisteherautó irattartójából előkerült a két gépkocsi valódi vételárára vonatkozó számla. Ilyen körülmények között hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebb, tehát hamis összegek alapján kiszabható vám és illeték ösz- szesen 240 ezer forint lett volna, az eredeti, a valóságos ár után viszont 890 ezer forintot kellett volna kifizetni. Mindezek alapján természetesen eljárást indítottak Berta ellen, aki - mit is tehetett volna mást - kénytelen volt a tényeket tudomásul venni, bűnösségét azonban tagadta. Védekezésként azt mondta el, hogy amikor ő a vámáru-nyilatkozatot kitöltötte, nem tudta, melyik számla az igazi, és mert a kisebb összegeket tartalmazó számlák neki „cégszerűbbnek” tűntek, az azokon talált összegeket írta be. Állítása szerint ugyanis neki nem mondták meg, melyik az igazi számla, s melyiket kell a határon bejelenteni. Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el. A tények ugyanis azt mutatják, hogy Berta tisztában volt azzal, mit csinál. Külföldön, így Németországban is vannak olyan áruk, amelyeket, ha véglegesen kivisznek az országból, számlájukat a kilépésnél le kell pecsételtetni, ahhoz, hogy az eladó visszaigényelhesse az ottani áfát (Németországban ezt Mehrwertssteuernek hívják). Márpedig Berta a kilépésnél az eredeti, a nagyobb összegeket tartalmazó számlákat pecsétel- tette le. Ezek a pecsétek a lefoglalt számlákon megtalálhatók, s kétségtelen, hogy ennek szükségességére a megbízók felhívták Berta figyelmét, tehát tudta, miről van szó, s egyáltalán nem az volt a helyzet, hogy ő „ösz- szekeverte” a számlákat, hanem nagyon is tudatosan válogatta meg, mikor melyiket kell elővenni. A vádlott - állapítja meg a bírósági ítélet - megbízást teljesített, amiért fizetést kapott. A továbbiakban már nem volt érdekelve abban, hogy mennyi lesz a kiszabott vámköltség. Ez csak a megbízóknak állt érdekében. Berta tehát a megbízók tudtával és beleegyezésével követte el a cselekményt. Mindezekre tekintettel a bíróság egy rendbeli csempészet bűntette miatt Berta Nándort 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 150 forintban állapítva meg. Az így kiszabott 45 ezer forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 300 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság a vámhivatal által lefoglalt 1991-es és 1992-es évjáratú személygépkocsikat - forgalmi engedéllyel, kulccsal - elkobozta. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Nem küldenek el orvosokat a megyei kórházból A kecskeméti megyei kórház szerkezetének átalakítása 1995 első felében megkezdődik. Az intézmény vezetőinek távlati terve szerint a kórház hét telephelyéből kettő marad: az Izsáki úti és a Nyíri úti épület. A mű- veserészleg bérbeadásával fejlesztésre is sor kerül, a művese- állomás hamarosan bekerül az Izsáki útról a Nyíri úti épület hetedik emeletére, a 2. számú belgyógyászat egyik részébe. A bérbeadásból származó bevételt - a megyei önkormányzat döntése értelmében - a kórházban használják fel. Egy részét valószínűleg az onkológiai centrum befejezéséhez. Dr. Kovács A. Gábor orvos igazgató kérdésünkre elmondta: a több száz milliós bevétel végre lehetőséget ad az elmúlt években pénzhiány miatt elmaradt fejlesztésre, műszercserére. Kívánatos lenne - tartja az igazgató -, ha az onkológiai centrum mellett más osztályok, részlegek is részesülnének a pénzből. Az átszervezés következő lépéseként a Ceglédi úti tüdő-belgyógyászati osztály költözik be az Izsáki útra, a műveserészleg helyére. Mindehhez - beleértve többek között a lajosmizsei és a szabadszállási szülőotthon bezárását, a bőrgyógyászat átköltöztetését, a pszichiátriai ágyak számának csökkentését - a kórház tulajdonosának, a megyei önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. S mivel a struktúramódosítás az ágyszámok csökkentését is jelenti - a tisz-- tiorvosi szolgálat beleegyezése is szükséges. (Az átszervezés egyes lépéseit egyébként az orvos igazgató többször egyeztette az érintett osztályok főorvosaival.) A szerkezetváltás kapcsán időről időre felröppen a hír: orvosokat bocsátanak el a megyei kórházból. Mégpedig nem is keveset, információik szerint 30-40 orvos is a listára került. Dr. Kovács A. Gábor azonban ismét cáfolta a hírt, ám azt nem titkolta: lesznek olyan kollégák, akiknek más munkaterületen vagy az alapellátásban ajánlanak fel állást. Az utcára senki nem kerül. Ábrahám Eszter Kik lettek a „Világ Igazai”? „Aki megment egy életet, a Világot menti meg” - idézte a Bibliát Joel Álon, Izrael Állam budapesti nagykövete azon a szerdai ünnepségen, amelyen kiosztották a „Világ Igaza” kitüntetéseket. A zsidó állam legmagasabb elismerésében a- zok részesülhetnek, akik a világháború idején őszinte meggyőződésből, sokszor életük kockáztatásával mentették meg üldözött zsidó embertársaikat az elhurcolástól, a kivégzéstől. Az idei díjazottak: Mravik József, Lengyel Pál, Ladányi Endréné, Mészáros Istvánné, Péntek István és felesége, Varga Lajos és felesége, Varga Klára, Domokos Jenő, Tóth János, Józan Vilma, Dobos Károly és felesége, Ágoston Ilona. Honvédségi nyugdíjasklubok Megkezdték az éves munkát összegző összejöveteleiket a Magyar Honvédség Bács-Kis- kun megyei katonai helyőrségeihez tartozó nyugdíjasklubok. E rendezvénysorozat nyitányaként került sor legutóbb Kalocsán, a Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományúak Klubja rendezvényére. Az összejövetelen meghívottként jelen volt a kalocsai helyőrség parancsnoka, a bv. intézet vezetői, valamint a Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság képviselői. Megható volt, ahogy ezek az idős emberek beszéltek - az egyre szűkülő támogatások ellenére - a közösségüket összetartó emberi viszonyokról, közös programokról. Á rendezvény kezdetén tisztelegtek azok emlékének, akik már nem lehettek ott ezen a találkozón. Szabó János NÁLUNK A GYÁRI ÁR MÉG NYÁRI ÁR! ✓1ÍN DllFfi IX AJTÓ ABLAK Amennyiben még az idén megrendeli nálunk (legkésőbb '95. április 15-i szállítási határidővel) az egy-egy épületbe beépítendő homlokzati nyílászáróit, akkor még a nagy forintleértékelések előtt meghirdetett árainkon szerződünk! DUFA Faipari és Ablakgyártó Kft. Kecskemét, István király krt. 24. Tel.: 76/329-790, 329-870 Fax: 76/482-144 Budapesti irodánk címe: IX. kér. Cyáli út 37. (Temaforg irodaház) Kedd és csütörtök: 9-15 óráig. Tel.: 280-2277/195,127-7880/195 Állandó készlettel rendelkező budapesti partnerünk: NYÍLÓ-BUKÓ KFT. Bp., XIII. Túróc u. 1 -3. Tel./Fax: 149-7132 PCIM0 REKLÁM i
