Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal KI FIZESSE AZ ÜGYELETET? Ingyenmunkára kárhoztatva A Kék írisz patikában nem jár pénz az ügyeletért. KARNYÚJTÁSNYIRA VANNAK A TELEFONOK? A távbeszélő szolgáltatás új cég kezében A bácsalmási patikák megkü­lönböztetésének esete nem egyedülálló. Ugyanis ott, ahol a tiszti főgyógyszerész indokolt­nak látja, törvény adta joga el­rendelni az ügyeletet. Bács-Kiskun megyében 130 pa­tika (90 állami) működik. Ezek közül 110-ben nincs ügyelet.- A konkrét esetben - Bácsalmáson - intézkedni kel­lett. Ugyanis az állami patiká­ban magára maradt a gyógy­szertár vezetője. Egymaga ügyelt hónapokig, ami tarthatat­lan. Vele szemben az lett volna az igazságtalan, ha a végkime­rülésig hagyjuk dolgozni. Tisz­tában vagyok vele, hogy hátrá­nyos helyzetbe hoztam a ma­gánpatikát. De hát megoldás van. November 26-án megala­kult a magángyógyszertárak érdekvédelmi szervezete. Ok az illetékesek az ilyen és hasonló vitás kérdésekben - mondja dr. Kraszkó Károly, a megyei tiszti főgyógyszerész. Ezt azzal erősítette meg, hogy például Ausztriában is a kamara rekompenzál az ilyen esetekben. Nálunk Kiskunfél­egyházán éppen a magánpatika ügyelete hozza meg a napi be­vételt - érvel a főgyógyszerész. Szerinte a kérdés úgy is felte­hető, mikor szűnik meg az ál­lami gyógyszertárak ügyeleti díja, hiszen ott is forgalomnö­velő tényező az éjszakai, a hét végi és az ünnepnapi ügyeletek alatt kiadott gyógyszer.- Mi nem ellenezzük az ügyeletet. El is látjuk becsület­tel. Csak azt kérdezzük, hogyan lehet gazdálkodni ilyen feltéte­lek mellett. Vagy mi is kimerü­lünk, mert ketten váltjuk egy­mást, vagy alkalmazunk egy harmadik gyógyszerészt, aki­nek a havi bruttóját magunktól kell megvonnunk. Egyelőre úgy oldottuk meg az ügyelete­ket, hogy csengőt szereltettünk fel, amely a lakásomban szól. A betegnek ezért tíz percet kell várakoznia - mondja Zalánka- iné Szalai Margit szakgyógy­szerész, a Kék írisz Bt. egyik beltagja. A betegek nem méltatlan- kodnak. Ok egyforma áron kap­ják meg a gyógyszereket. Az se zavarja őket, ha a Kék írisz előtt 5-10 percig várakozniuk kell. Rab Rita A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiírt koncessziós pályázat nyertese Bács-Kiskun megyében az EMITEL Rt. Az izraeli BEZEQ és a MATÁV Rt. megalakítot­ták az Első Magyar Izraeli Távközlési Részvénytársasá­got, az EMITEL-t. A társaság működési területe a megye há­rom primer körzetére, a kis­kunhalasi, a kiskőrösi és a bajai körzetre terjed ki. Az itt lévő 83 településen több mint 37 ezer előfizető számára biztosítják a távbeszélő-szolgáltatásokat. Az Rt. december elsejével vette át a telefonok üzemeltetését. Az átadást követően Harel Yoel, a társaság vezérigazgatója ismer­tette fejlesztési elképzeléseiket.- A napokban dől el, hogy melyik cég gyártmányát, (az A költségvetési bizottság is ál­talános vitára alkalmasnak mi­nősítette az állami pénzalapok­ról szóló törvényjavaslatot, amely a többi között előirá­nyozza az üzemanyagok után fizetendő útalap-hozzájárulás növelését. Amennyiben a par­lament is elfogadja a törvény- tervezetet, három forint 50 fil­lérrel drágulhatnak literenként az üzemanyagok a többlet-úta- lapbefizetés miatt. A törvényjavaslat fő célja egyes elkülönített állami pénza­lapok összevonása, s így azok számának csökkentése. Ericson vagy a Siemens) vásá­roljuk meg. Mindhárom printer­ben ugyanis digitális központo­kat kívánunk üzembe helyezni. Baján várhatóan a ’95 év első félévének végén megindulhat­nak a bekötések, ide egy hatezres központot telepítünk le. A há­rom körzet közül ez a terület ren­delkezik ugyanis a legfejlettebb hálózattal. Itt több mint 6 ezer ember vár telefonra az október 31-i adatok szerint. Kiskőrös primer körzet két területre osztható: Kalocsa és Kiskőrös környékére. Kalocsa környéke Kiskunhalashoz ha­sonlóan többségében manuális központtal és fejletlen hálózat­tal működik. Emiatt itt nagy­mértékű fejlesztésre van szük­ség. Kiskőrösön szerencsésebb a helyzet, így Bajához hason­Szintén általános vitára al­kalmasnak minősítették a gép­járműadóról szóló, valamint a helyi adókról szóló törvényja­vaslatokat a képviselők. A gép­járműadóról szóló előterjesz­tésben az egyik legjelentősebb változás, hogy ezentúl nem az önsúly, hanem az összsúly után kell majd fizetni a gépjárműa­dót, aminek eredményeként eb­ből az adónemből 1,7 milliárd forinttal több bevétel jut majd az önkormányzatoknak, illetve az útalapnak. A módosításra az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert az újfajta lóan korábban indulhat az elő­fizetők bekapcsolása a háló­zatba. Kiskunhalason szeptem­ber végére tervezzük a beköté­seket. Ami a bekötési díjakat il­leti, a minisztériumi jóváha­gyásra várunk. Ha elfogadják, akkor magánszemélyek eseté­ben 31 ezer, cégeknél 90 ezer forint lesz ez az összeg. A digitális központok segít­ségével mérhetők lesznek a be­szélgetések, reméljük, ezáltal csökkennek a lakossági pana­szok is. A helyi ügyfélszolgá­lati irodákban dolgozó munka­társaink jogosultak egyébként arra, hogy ezeket a panaszokat kivizsgálják. Ha a kedves ügy­fél nem ért egyet vele, akkor az egyetlen út a bíróság, de remél­jük, erre nem kerül sor. adóalap-megállapítás jobban kifejezi majd az út használatá­val arányos teherviselést. A társadalombiztosítással kapcsolatos, egyes rendelkezé­seket kimondó javaslathoz be­nyújtott indítványok közül nagy vitát váltott ki Kis Gyula (MDF) azon indítványa, amelyben a nyugdíjalap kiszá­mításánál figyelembe veendő kereseteknél is érvényesíteni kívánja az értékállóságot 17,7 százalékos szorzó figyelembe­vételével. A Pénzügyminiszté­rium képviselője a javaslatot nem támogatta. MEGOLDATLAN A FOGYATÉKOSOK FOGLALKOZTATÁSA • t R. R. Újabb javaslat nagyobb adóra Örökre gyermekek maradnak Aki várt már gyermek megszü­letésére, ismeri a vissza-vissza- térő érzést: jaj, csak egészséges legyen! Vannak, akik hetek, hónapok múlva szebesülnek a tudattal: az övék más, és az is marad, amíg él. Fogyatékos, aki súlyos kö­löncként hordozza sorsát, mely­ről nem tehet. 1981-ben meg­alakult az Értelmi Fogyatéko­sok Szövetségei Nemzetközi Ligája, melynek tagja a magyar szervezet is: az ÉFOÉSZ (Ér­telmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége). A Bács-Kiskun megyei feladato­kat ez év januárja óta a kalocsai csoport látja el, melynek veze­tője Kocsis Erzsébet. A továb­biakban ő beszél szervezetük életéről:- Az ÉFOÉSZ tagsága ér­telmileg sérült emberekből, azok családtagjaiból, és olyan személyekből tevődik össze, akik anyagilag és társadalmi munkával segítik tevékenysé­günket. Mivel csak az idén let­tünk megyei jogú szervezet, zömében Kalocsán és ahhoz közeli falvakban lakók csatla­koztak hozzánk. A legelső cé­lunk az, hogy elfogadtassuk a fogyatékosokat a többiekkel. Ehhez az szükséges, hogy igazán megismerjék őket: esendőségüket, szeretet iránti vágyukat. Jótékonysági esteket, bálokat szervezünk, amelyre meghívjuk a többi civil szerve­zetet, és sok magánszemélyt. Együttműködünk a Máltai Sze­retetszolgálattal, a Vöröske­reszttel. Tőlük, és szerencsére egyre több magánszemélytől nagyon sok segítséget kapunk. Az értelmi fogyatékosok isko­láztatása viszonylag megoldott. Kalocsán a 4. sz. Általános Is­kola és annak speciális tago­zata, Baján a Speciális Iskola megoldja a környékbeli gyer­mekek taníttatását, a szülőknek sem kell a messzi Kecskemétet választani. Szinte megoldatlan viszont a munkaképesek fog­lalkoztatása. 1996-ig létre kell jönnie az Értelmi Fogyatékosok Napkö­ziotthoni (ENO) hálózatának, ettől reméljük helyzetük javu­lását. Az egészen kicsik érde­kében - hároméves korig - sze­retnénk megvalósítani a korai fejlesztőprogramot. Legfonto­sabb feladatunknak tekintjük a társadalom jelenlegi szemléle­tének átformálását, a fogyaté­kosokkal szembeni előítéletek kiiktatását, emberi élethez való jogaik érvényesítését. G. E. Az energiaár-emelés kompenzációja Az önkormányzati és a munka- vállalói oldal egyaránt keve­sellte az intézményi körnek jut­tatandó 3 milliárd forintos kompenzációs összeget. Felve­tették: a költségvetésnek bizo­nyára az áfatöbbleten kívül más bevételei is adódnak az áreme­lésből, s ebből növelni lehetne az intézményi kompenzációt. Intervenciós keret felállítását javasolták a teljesen lehetetlen helyzetbe kerülő intézmények megsegítésére. Az intervenciós keret forrásaként az energiai­parnak juttatandó 80 milliárd forintot jelölték meg. Szóba ke­rült, hogy munkavállalói számí­tások szerint csupán az egész­ségügyi és szociális intézmé­nyeknél több mint 3 milliárd forintra lenne szükség a kom­penzációhoz. § Különleges Jogi Esetek § Visszament a parti, kié a nászajándék? Elmaradt az esküvő, pedig en­nek reményében ajándékozták meg az eljegyzésen leendő ve- jüket egy Opel Vectrával - for­dult hozzám egyik ügyfelem. Az anyakönyvvezető már ki­tűzte a házasságkötés időpont- <f is, de a fiatalok összevesz- ;, mert a vőlegény korábbi á -«átnője bejelentette, hogy gyermeket vár, ráadásul az apa­ságot a vőlegény sem vitatta. Visszakövetelhetik-e az Opelt, hiszen azt a házasságkötés alkalmából, nászajándéknak szánták? Az ajándékozás is szerződés, még ha ingyenes is. De az aján­dékozót rendszerint ilyenkor is az akaratát motiváló körülmé­nyek indítják arra, hogy saját nztárcája rovására a meg- dékozottnak valamilyen ant juttasson. A szerződés ^jöttéhez arra is szükség van, hogy a másik fél a neki szánt juttatást elfogadja. Fenti történetben az ajándékozási szerződés kétségkívül létrejött, az ingóság - a gépjármű - is új tulajdonosához került. Az aján­dékozás, ha az együtt járt az ajándék átadásával, érvényes szerződést eredményezett. A gyakorlatban viszonylag sokszor előfordul - mint jelen esetben is -, hogy közbejön va­lami olyan esemény, amely fel­jogosítja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésére. A Ptk. lehetőséget biztosít a mél­tánytalan helyzetbe került aján­dékozónak arra, hogy jogsé­relmét orvosolhassa: megen­gedi a jog, hogy visszakövetelje a? ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb meg­hiúsult, és enélkül az ajándéko­zásra amúgy sem került volna sor. Az említett körülmények­ből egyértelműen kiderül, hogy a menyasszony szülei az el­jegyzés alapján kizárólag a fia­talok házasságkötésének ese­tére adták az ajándékot, ez az alapos feltevés motiválta őket, eszükbe sem jutott volna más­különben egy ilyen értékes gépkocsit venni a fiatalember­nek. Jogos a kérdés: minden ajándék visszakövetelhető? És meddig? A jogi iránymutatás szerint a nem túl nagy értékű, „szokásos mértékű” ajándékok nem követelhetők vissza. A „szokásos mérték” megíté­lése azonban már bírói mérle­geléstől függ, amelyben ko­moly szerepe van a közfelfo­gásnak is. Á kétmillió forintot érő Opel természetesen megha­ladja a szokásos mértékű aján­dék fogalmát, s az ilyen aján­dékokat az általános, 5 éves elévülési időn belül követelheti vissza az ajándékozó, kivéve, ha ezt a szándékát megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem jelzi, mert ez esetben a jog fel­tételezi, hogy az ajándékozó megbocsátotta sérelmét. Nem lehet visszakövetelni azt az ajándékot sem, amely már nincs meg, mert új tulajdonosa esetleg továbbajándékozta. A történetbeli „örömszülők” jó eséllyel indíthatnak pert a „csalfa” vőlegénnyel szemben (hacsak az időközben tovább nem ajándékozta az autót). Bár nyilván jobb lett volna meg­várni az ajándékozással, amíg a fiatalok tényleg kimondják a „boldogító” igent. A mai szo­kások alapján akkor sem biztos, hogy sokáig együtt maradtak volna... dr. Lajer Erika Eltemették a kécskei áldozatot A száj öli vasúti katasztrófa huszonkilencedik áldozatát, ifjú Miklós Béla 17 éves tanulót Tiszakécskén a katolikus te­metőben kedden délután 2 órakor kísérték utolsó útjára. A szőkébb család, rokonok, osztálytársak, ismerősök mellett a szertartáson a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium képvise­letében részt vett Drégely László osztályvezető. A MÁV Rt. ré­széről Tóth András főosztályvezető helyezte el koszorúját. Az egészségügyi alapellátásról tanácskoznak Baján A napokban tartják Baján az Egészségügyi Alapellátás In­tézményei Országos Szövetsé­gének háromnapos tanácskozá­sát. A szövetség elnöke, dr. Nagy László, székesfehérvári igazgató főorvos beszélt a ren­dezvény céljairól. A nemrégiben alakult szö­vetség harmadik konferenciá­jára került sor Baján, így még csak az útkeresésnél tartanak. Azzal indokolta a bajai hely­színt, hogy ez a város tipikus példája annak, hogyan kell vé­gezni ennek a területnek a ten­nivalóit. „A helyi alapellátónál hosszú évek alatt felhalmozó­dott tapasztalatokat szeretnénk hasznosítani, ezeket megvi­tatni, illetve ötleteket hozni a továbbfejlődésre. A távlati cé­lunk: a hagyományos házigon­dozás megvalósítása az aktív kórházi ágyak csökkentése mel­lett.” A három nap programjá­ban szerepel a szponzoráló cé­gek bemutatkozása, kiállításaik megtekintése is. A házigazdák hangsúlyoz­ták: ez az együttműködés a kórházon kívüli ellátásnak a csírája lehet. Fontos szerepet tulajdonítanak a klasszikus ér­telemben vett megelőzés mel­lett a szociálpolitikának. Úgy vélik, „össze kell hozni az in­tézményeket”, hogy mindany- nyian bekapcsolódjanak a szo­ciális ellátásba. R. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom