Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

1994. november 24., csütörtök Megyei körkép 5 A KÜLFÖLDI MEGFIGYELŐK NEM JÖTTEK EL KECSKEMÉTRE Szétdarabolják a vadászgépeket Kellenek-e a patikák az önkormányzatoknak? A megye 117 településének december 22-éig van lehetősége választ adni a megyei vagyoná­tadó bizottság kérdésére: kérik-e a területükön lévő patikák tulaj­donjogát? A VAB arra is választ vár a települési önkormányza­toktól, hogy a közel 1 milliárdos vagyont képviselő CALIX Gyógyszerellátó Vállalat köz­ponti működtetői és egyéb va­gyonát osztatlan tulajdonba kí- vánják-e venni a települések, vagy lemondanak róla a megyei önkormányzat javára. A vagyo­nátadás ezen aktuális, s nemcsak a megye 300 gyógyszerészét, s összesen 900 gyógyszertári al­kalmazottját érintő kérdést vitat­ták meg tegnap Kecskeméten, a megyeházán Bács-Kiskun jelen­lévő polgármesterei. a tanácskozáson jelen volt Nagy Ágoston, a gyógyszerész­kamara megyei elnöke, aki el­mondta: kívánatos lenne, ha a te­lepülési önkormányzatok kérnék a területükön lévő patikák - az ingatlan, a berendezés, a gyógy­szerkészlet - tulajdonjogát. A központi vagyont illetően pedig azt javasolja a kamara: a telepü­lési önkormányzatok vegyék azt osztatlan közös tulajdonba, s a vagyon birtoklására és kezelé­sére hozzanak létre részvénytár­saságot. A megbeszélésen jelenlévő polgármestereket egyébként nem csak a vagyonátadás foglal­koztatta, hanem az is, ami ez után következik. Tartanak ugyanis at­tól, hogy a veszteséges patikák fenntartása a tulajdonváltás után az ő nyakukba szakad. Márpedig - s ez már Barna Barnabásnak, a CALIX igazgatójának tájékozta­tójából derült ki - a megyebeli patikák 25-30 százaléka veszte­séges. Á.E. KEVÉS PÉNZ JUT BAJÁNAK Két éve álló mentőkocsi • ívhegesztővel és flexszel vágták darabokra a MiG-21-eseket kedden Kecskeméten. Tizenegy, rendszerből kivont MiG-21-es vadászrepülő meg­semmisítését kezdték meg ked­den délelőtt Kecskeméten, a Központi Repülőgépjavító Üzemben. Bár az európai ha­gyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben (CFE) fog­laltaknak megfelelően ezt a mostani akciót a nemzetközi fó­rumokon jóelőre bejelentették, a kölföldi ellenőrök érdeklődé­sét mégsem sikerült felkelteni. Talán azért, mert bár a Magyar Honvédség részére a nemzet­közi szerződés 188 darab harci repülőgépet engedélyez, ne­künk ennyi gépünk nincs. Jó, ha a kétharmadát ki tudjuk állítani. Az pedig, hogy ezek közül mennyit ■ darabolunk fel, úgy látszik, határainkon kívül senkit sem érdekel. A katonák ettől függetlenül tették a dolgukat: két brigád látott munkához. Egri Károly ezredes, az ala­kulat parancsnoka elmondta: azokat a berendezéseket, alkat­részeket, melyekre a szerződés hatálya nem terjed ki, kiszerel­ték a gépekből. Elkészítették a darabolás technológiáját, s azt a dokumentációt, melynek alap­ján a csökkentés időszakában bármikor ellenőrizhető, hogy tényleg a bejelentett gépeket semmisítették-e meg. A darabolás előkészítésére mintegy 1000-1200 munkaórát kellett fordítani - tájékoztatta a megjelenteket Avramucz Tiva­dar alezredes, főmérnök. Mint mondta, egy-egy gép megsem­misítésre történő előkészítése mintegy félmillió forintjába ke­rült a honvédségnek. A nemzet­közi szerződés egyébként há­rom fajta megsemmisítési eljá­rást fogad el. Az egyik a köz­szemlére tétellel történő meg­semmisítés, üzemképes állapot­ban. Minden országnak típu­sonként két gépet lehet így megsemmisíteni. Ezen túl meg­határozott számban lehetőség van a nem üzemképes állapot­ban történő közszemlére tételre. Ilyenkor a hajtóművet ki kell szerelni, vagy bebetonozni, esetleg műgyantával teleönteni. A kiszerelt hajtóművet pedig szét kell vágni a hajtóműbekö­tés csomópontjainál úgy, hogy soha ne lehessen használni. Ezeknél a gépeknél az üzem­anyagrendszert is kiszerelik, vagy tele töltik betonnal. Ha gépágyú van a repülőn, úgy azt is használhatatlanná kell tenni. A megsemmisítés harmadik módszere a darabolás. Ezt meg­előzően azonban a használható alkatrészeket és a környezet­szennyező anyagokat ki kell szerelni. Ez utóbbiak közé tar­toznak például: a hidraulika-fo­lyadék, a különböző kábelek műanyag borítása és a puha falú gumitartályok. Ezeket tárolásra Aszódra szállítják. A szerződés szerint a gépeket szétdarabolt állapotban megha­tározott ideig, egy feltűnően el­kerített helyen kell tárolni. Ez a határidő a MiG-ek esetében ja­nuár 17-én jár le. Ezután lehet a feldarabolt részeket hasznosí­tásra elszállítani. Erre pályáza­tot írtak ki, melynek nyertese így csak legkorábban a jövő év elején kaphatja tulajdonba az igen értékes fémekből, ötvöze­tekből készült repülőgépek da­rabjait. Addig azonban még na­gyon sok munkába és sok pénzbe fog mindez kerülni, de állítólag megéri. Valakinek biz­tosan. - galambos ­A bajai mentőállomás két szakápolójával, Zilinszki Tibor­ral és Fenyvesi Attilával arról beszélgettünk, milyen nehézsé­gek hátráltatják munkájukat. Elmondták: öt esetkocsi, egy rohamkocsi és terepjáró is van az állomáson. De már közel két éve áll az egyik mentőautó, és a rohamkocsi a mentőorvossal csak hétköznap 7-17 óra között van szolgálatban. A megyei költségvetésből ennyire telik. Pedig többre lenne szükség, mert Császártöltéstől Herceg­szántóig nagy területet kell el­látniuk. Naponta 50-60 beteget szállítanak más városokba. Ezért néha jelentős késéssel ér­nek ki a helyszínre, amiből már tragédia is volt. Kimennek igen sok félrevezető hívásra. Gondot jelent még, hogy a körzeti orvos hatáskörébe tartozó kisebb be­tegségeknél, bajoknál is őket hívják ki, mert a mentők mindig kéznél vannak. Külön kategó­riát jelentenek a részegek, akik­nek újabban a fuvarért 70 forint kilométerdíjat számolnak fel. Kivételesen sürgős a hegyközségek ügye Kamarai körzetközpont lesz Solton • A solti ipartestület tagjai elégedettek voltak az elmúlt négyévi munkával. A kormány a közelmúltban elfogadta a hegyközségi szerve­zetekről szóló törvényjavaslatot és azt sürgős eljárással az Or­szággyűlés elé terjesztette. A jogszabály érvénybe lépése fontos állomása lehet a hazai szőlő- és bortermelés fejlődé­sének. Az első lépést hazánk már márciusban megtette, ami­kor az Európa Unióval megkö­tötte a bormegnevezések köl­csönös védelméről szóló megál­lapodást. A hegyközségekről most benyújtott törvény a hazai borok minőség- és eredetvé­delmének szervezeti kereteit hi­vatott megteremteni. A T. Ház előtt fekvő tervezet szerint a hegyközségek olyan állami hatósági jogkörrel felru­házott szakmai önkormányza­tok lesznek, amelyek átfogják a területükön folyó termelés-fel- dolgozás-értékesítés folyama­tát, és szigorúan őrködnek a minőség- és eredetvédelem szabályainak betartása felett. Ugyanakkor ellátnak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos olyan közfeladatokat is, ame­lyeket jelenleg az állam vagy a helyi önkormányzatok végez­nek. A javaslatban részletesen megtalálható azoknak a borvi­dékeknek és szőlőtermő terüle­teknek a felsorolása, ahol létre kell hozni a köztestületi formá­ban működő hegyközségi szer­vezeteket. Az elképzelések sze­rint minden 1500 négyzetmé­ternél nagyobb szőlőterületet birtokló termelő számára köte­lező lesz a köztestületi tagság. A borvidéki szervezetek - a javaslat törvényerőre emelke­dése után - garantálják majd a területükről származó borok minőségét, igazolják származá­sukat, eredetüket. A törvény be­terjesztője, a földművelésügyi tárca illetékese szerint a mos­tani jogszabályt már külföldön is nagyon várják, hiszen az utóbbi időben elterjedt a ma­gyar borok hamisítása. A mostani jogszabály azon túl, hogy szabályozza a hazai bortermelést, igazodik az EU- országok jogrendszeréhez, ke­reskedelmi gyakorlatához is. (újvári) Elúszott a csónakgyár Dunavecsén A dunavecsei önkormányzat legutóbbi testületi ülésén ismét volt remény egy munkahelyet létesítő vállalkozó letelepíté­sére. A volt hajóállomás terüle­tére érkezett érdeklődő ajánlat, ahol az üzletember csónakké­szítő üzemet létesített volna. A képviselők nem támogatták. Szerintük az árterületen levő ingatlanért kevés a vállalkozó által ajánlott másfél millió fo­rint. Döntésük érthető is lenne, ha minden eladott köztulajdon ér­tékmeghatározásánál ilyen kö­vetkezetesek lettek volna. De sajnos, úszott már el sokkal ér­tékesebb közvagyon - például a vágóhíd - versenytárgyalás nél­kül, nevetséges áron. Banké a húsüzem A Budapest Bank Rt. 450 millió forintért megvásárolta a felszámolás alatt álló ceglédi húsüzemet. Az új tulajdonos azonnal hozzálátott az üzleti terv kidolgozásához. Elképzelé­sei szerint a jövő év elejétől is­mét megindulhat a termelés. Vezetőségválasztó közgyű­lést tartottak az ipartestület tag­jai Solton. A több mint három­száz főt számláló közönség meghallgatta és megelégedéssel fogadta Kiüti István elnök be­számolóját az elmúlt négy év munkájáról és a tervekről. Pozi­tív változást jelent, hogy január­tól Solton lesz a Kézműves Kamara körzeti központja, amelytől segítséget várhatnak a helyi és a környékbeli iparosok is. Felháborítónak tartották a je­lenlévők azt a kormányzati el­képzelést, mely szerint elen­gednék a nagy összegű tb-járu­lékkal tartozó cégek adósságait, részben vagy egészen. Ezzel a rendesen fizető kisiparosok tisz­tességét sértenék meg. A közgyűlésen megválasztot­ták négy évre a solti ipartestület új vezetőségét, melynek elnöke ismét Kiliti István lett. F. P. § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK! § Nem lesz többé tengerikígyó ügy a bíróságokon? Közismert, hogy Magyaror­szágon a bíróságok túlterheltek, a peres ügyek hónapokig, sok­szor évekig elhúzódnak. Az Igazságügyi Minisztériumban a bírósági ügyek intézésének gyorsítására bizottságot hoztak létre. Ennek munkájáról kérdez­tük dr. Csiha Judit államtitkárt. — Ha ma valakit becsapnak, a tettes szinte biztosra mehet: nincs az országban olyan bíró­ság, amelyik rövid időn belül fülönfogná, be tudná rajta haj­tani az adósságát. Ha a sértett kártérítési pert indít, az eljárá­sok két-három évig is elhúzód­nak, s csak ezután kezdődhet­nek a végrehajtási eljárások, amelyek vagy eredményre ve­zetnek, vagy sem. Ha a kárt egy cég okozta, lehet, hogy már a hatodik átalakulásán is túl van, bottal üthetik a nyomát. — Mi várható a gyorsítási programtól? — A polgári perrendtartás­ban találtunk egy sereg olyan szabályt, amelyeknek garanciá­lis jelentőségük nincsen, de tengerikígyóvá teszik a tárgya­lásokat. Amikor ezeket a törvé­nyeket megalkották, nem szá­molhattak azzal, hogy negyven évvel később ezek már csak gyengíteni és nem erősíteni fog­ják a törvényességet. Tervbe vettük az egész eljárási-rend felülvizsgálatát. Keressük, hol lehet rövidíteni az eljárásokat, jogvesztővé teszünk bizonyos határidőket. Eddig, ha egy rosszhiszemű károkozó nem ment el a tárgyalásra, az egész eljárás megfeneklett. Ezután tá­vollétében is el lehet majd ítélni, pontot lehet tenni az ügy végére. — A cégbírósági bejegyzé­sek is sokáig elhúzódnak. E té­ren is várható változás? — Ezek az eljárások ma még valóban bürokratikusán hosz- szúak, az üzleti életben komoly fennakadásokat okoznak. Vizs­gáljuk annak a jogi lehetőségét, miként lehet bizonyos idő el­telte után egy-egy vállalkozást hivatalosan is bejegyzettnek te­kinteni. Ugyanebbe a körbe tar­tozik a családtörvény módosí­tása is, a jogszabály tervezete már az Országgyűlés előtt van. Ezzel a többi között a házassági bontóperek idejét szeretnénk le­rövidíteni. A felmérések szerint az eredményes békéltető tárgya­lások aránya csak ezrelékekben mérhető, erre a közbenső tár­gyalási szakaszra úgy tűnik, nincs szükség. — A korszerűsítésekkel csak a bíróságok túlterheltségét igyekeznek csökkenteni? — Vizsgálat alá vettük a bün­tetőeljárási törvényt is, mert ezek a perek borzasztó sokáig tartanak és sokszor az eljárás után polgári perben kell a kárté­rítési igényt érvényesíteni. Rengeteg apró, kis szabály van érvényben, amelyek elhagyásá­val az ügyek felgyorsíthatók. A program igazi célja az, hogy a polgároknak az igazságszolgál­tatásba vetett bizalma ne rendül­jön meg, és ne kelljen adósság- behajtókhoz fordulniuk. — Várhatóan mikorra feje­ződik be a gyorsítási folyamat? — A törvénymódosításokat folyamatosan visszük a Parla­ment elé. Reményeink szerint 1995 végére ezek jótékony ha­tása már érzékelhető lesz. Ferenczy Europress A Szegedi Paprika Rt. pályázatot hirdet az ország valamennyi megyéjében: TERÜLETI KÉPVISELŐ munkakör betöltésére. A területi képviselő feladata:- a márkatermékek értékesítése,- a partneri hálózat bővítése,- a termékrendelések begyűjtése,- a reklámtevékenység segítése,- a piaci információk gyűjtése. A pályázat feltétele:- legalább középfokú végzettség,- élelmiszer-kereskedelmi gyakorlat,- saját gépjármű,- magas kommunikációs készség,- dinamikus, jó megjelenés,- legfeljebb 35 életév. Kiemelt teljesítménybérezés! A pályázatokat szakmai önéletrajzzal 1994. november 30-áig kell az alábbi címre eljuttatni: Szegedi Paprika Rt. "Pályázat" 6701 Szeged, Pf. 114 A i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom