Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-19 / 273. szám

1994. november 19., szombat PETŐFI NÉPE 5 Nem engedjük felpuhítani a gazdaságpolitikát Parlamenti beszélgetés Horn Gyula miniszterelnökkel • Horn Gyula miniszterelnök parlamenti irodájában. — Nem tudom elfogadni azokat a nyilatkozatokat, hogy mi az elmúlt hónapokban felpu­hítottuk a gazdaságpolitikát, s ebben állítólag én járok az élen. Az én kötelességem, hogy mér­legeljem a különböző gazdasági intézkedések .társadalompoliti­kai hatását, túl lássak a rideg költségvetési meggondoláso­kon. Elismerem, hogy bizonyos dolgokról másként nyilatko­zom, mint a pénzügyminiszter, akinek nagyon következetesen képviselnie kell a gazdasági ésszerűség szempontjait. így válaszolt Horn Gyula mi­niszterelnök a "szociálisan ér­zékeny miniszterelnök és a ke­ményen következetes pénzügy­miniszter eltérő hangnemére" vonatkozó kérdésre azon a be­szélgetésen, amelyet a kor­mányfő november 16-án kilenc megyei napilap és a Ferenczy Europress sajtóügynökség fő- szerkesztőivel folytatott a Par­lamentben. — Sokan felvetették - foly­tatta Horn Gyula -, hogy a gaz­daságpolitika felpuhulásának egyik jele: nem emeltük október 1—jétől egy összegben az ener­giaárakat. Ilyen javaslatot a kormány nem is tárgyalt, s a szakma is lépcsőzetes emelést javasolt. Ráadásul nem dolgoz­ták még ki a megfelelő kom­penzációs rendszert, mert ehhez másfél milliárd forint nem ele­gendő. Hasonlóképpen nem te­kinthető "felpuhításnak" az áfa­emelés 1995. január 1-jére való halasztása, amiről egyébként a pénzügyi kormányzat képvise­lői az Érdekegyeztető Tanács­ban állapodtak meg. A napokban nyilatkoztam a közigazgatás, a közalkalmazot­tak, az államapparátus helyzeté­ről és elmondtam, hogy szinte nincs olyan hazai és nemzetközi partner - s ez utóbbihoz tartoz­nak a nagy nemzetközi pénzin­tézetek. de még az Európai Unió is -, amely ne tenné szóvá a rendkívül elavult magyar köz- igazgatási struktúrát. Elmond­ták, hogy ha 1995-ben nem lá­tunk hozzá az érdemi lépések­hez, nem számíthatunk e téren külső támogatásra. Ezért Kar­cagon is azt mondtam, hogy meg kell vizsgálni, el tud-e tar­tani az ország egymillió közal­kalmazottat. Hiszen nagy arány­talanságok alakultak ki ezen a téren. Vannak területek, ahol a 14-15. havi fizetést is ki tudják fizetni, más területeken viszont a havi béreket is alig tudják elő­teremteni. Oktatási téren is nagy különbségek vannak az in­tézmények, a munkaerők leter­heltségében, a hallgatói lét­számban. Az itt bekövetkezett változásokat nem követte az in­tézményi struktúra korszerűsí­tése. Én tehát azt szorgalmaz­tam, hogy ilyen értelemben tár­gyaljunk a szakmával, a szak- szervezetekkel, az érdekképvi­seletekkel, amelyekkel szeret­nénk közös nevezőre jutni. A politika konkrét kérdéseit kész vagyok mindenkivel megvi­tatni, de a megalapozatlan mi­nősítésekkel nem tudok egyetér­teni. Megkérdezték a miniszterel­nököt egy esetleges bérstop le­hetőségéről is. — Ilyen intézkedésre nem készülünk, mert egyrészt nem vezetne sehová, másrészt nincs erre lehetőségünk sem. A bérek ma nem központi döntés szerint alakulnak - kivéve a költségve­tési szférát -, hanem azokat a munkaadók és a munkavállalók megállapodásában rögzítik. A megyei lapok főszerkesztőit- érthetően - elsősorban a me­zőgazdaság jövője foglalkoz­tatja. Ezért több kérdésben is információkat kértek az ágaza­tot érintő kormányzati elképze­lésekről. — A mezőgazdaság kiemelt figyelmet élvez a kormányzati munkában - mondotta a minisz­terelnök- Az idei pótköltségve­tés és a jövő évi költségvetés egyaránt azt mutatja, hogy az ágazatok közül arányaiban a legnagyobb támogatást a mező- gazdaság kapja. Emellett igyek­szünk védeni a hazai termelő­ket, ezért is vezettük be novem­ber 1-jével az ismert vámeme­lést, vállalva az ezzel járó konf­liktusokat. Számítottunk az Eu­rópai Unió tiltakozására, s hal­lottuk a cseh miniszterelnök til­takozását is, függetlenül attól, hogy Csehország, Lengyelor­szág és Szlovákia maga is kü­lönleges agrárgazdasági vé­delmi eszközöket alkalmaz. E kérdés kapcsán én sokkal fonto­sabbnak tartom, nehogy a vá­mok emelkedése nyomán auto­matikusan emelkedjen az im­portált mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékek ára. Ezt azonban a hazai termékek áru- választékával, a hazai termelés­sel szabályozni lehet. A Föld művelésügyi Minisztériumnak megfelelő programja van a fel- vásárlási és értékesítési rend biztonságossá, stabillá tételére. Nagyobb problémának látom- s itt komoly lépésekre van szükség a tárca részéről - a föld tulajdonviszonyainak rendezé­sét. S ez már összefügg a kár­pótlással, hiszen hiába mondták ki korábban, hogy erre a célra 700 ezer hektárt kell biztosítani, ha nincs meg ez a földterület. Emellett még gond az is, hogy rendkívüli módon elhúzódik az új tulajdonviszonyok regisztrá­lása, telekkönyvezése. Az állami gazdaságok terüle­tén kialakult helyzetet egyene­sen katasztrófának tartom. Egy ideig nem engedték őket priva­tizálni, majd értékükön, árukon alul adták el azokat. Pillanatnyi­lag úgy tűnik, hogy jó néhány gazdaság szinte menthetetlen. Hasonlóképpen súlyos a helyzet a mezőgazdaság kutató-fejlesz­tési bázisának területén is. A beszélgetésen szóba kerül­tek a gazdasági válsághelyzet­ben lévő területek, közöttük a vasút ügye is. — Nem halasztható a vasút problémájának megoldása sem. El kell dönteni, hogy vállalni tudjuk-e a jövőben a MÁV-nál felhalmozódó óriási vesztesé­get. Szerintem nem. ezért alap­vető változásra, racionalizálásra van szükség. El is készült egy ilyen terv, amely előirányozza, hogy 1995-ben alapos vizsgála­tokat kell tartanunk és tárgyalni valamennyi érintett önkor­mányzattal, közlekedési válla­lattal, s tárgyalniuk kell egy­mással a minisztériumoknak is. Nem lehet csak úgy megszűn­tetni vasútvonalakat, mert egyetlen település sem marad­hat közlekedési kapcsolat nél­kül. Csak így lehet megoldani a vasút gondjait, hiszen ha az em­lített tárgyalások sikerre vezet­nek, akkor 1995 végétől, 1996 elejétől meg lehet tenni a szük­séges intézkedéseket. A gazdasági kérdések között felvetődött a magyar idegenfor­galom jövője is. Ezt a miniszterelnök a ma­gyar gazdaság húzóágazatának nevezte, amely szép eredmé­nyeket hoz, de nem kevés gondja is van. Ilyen például, hogy a nagy turistaforgalomhoz viszonyítva csekély a külföldiek által nálunk elköltött pénz. Részben idegenforgalmi téma a világkiállítás, így az újságírók megkérdezték: mire készül a kormány egy esetleges népsza­vazás ügyében? — Ha netán törvényesen ki­írják a népszavazást, akkor a kezdeményezőknek meg kell mondaniuk, miből finanszíroz­ható az expo. De ha nem lesz vi­lágkiállítás, 1996-ban akkor sem marad az expohoz hasonló, vagyis B-kategóriájú világkiál­lítás nélkül az ország. Abban az évben rendezik meg Magyaror­szágon a Vadászati, Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízgazdál­kodási Kiállítást, amely - mint mondottam - a tervezett világ- kiállítással azonos kategóriába tartozik. Mindamellett 1996- ban megünnepeljük majd a hon­foglalás 1100. évfordulóját, s továbbra is lehetőség lesz a he­lyi vállalkozások, kezdeménye­zések megvalósítására. De ha már a népszavazásnál tartunk, hadd kérdezzem meg: amikor Bécs lemondta a világkiállítás megrendezésében való részvé­telét, miért nem akkor kezde­ményeztek nálunk népszavazást arról, vajon Bécs nélkül vállal­juk-e az expo rendezését vagy sem? Mert akkor nem kellett volna presztizs-alapon dönteni az ügyben. Az idegenforgalom fontos fel­tétele a közbiztonság, ami nem független a rendőrség felké­szültségétől és felszereltségétől. Vajon a belügyminiszter úr rendőrpárti, már ami a rendőr­ség technikai ellátottságát il­leti? - hangzott a kérdés. — Igen, a belügyminiszter rendőrpárti, és sok javaslatot is tett a rendőrség helyzetének ja­vítására. De nemcsak itt, hanem a fegyveres erőknél általában súlyosak az anyagi gondok. A jövő évi költségvetés előkészí­téseként meghívtam a fegyveres erők és a Pénzügyminisztérium képviselőit, hogy megvitassuk, miként állíthatjuk meg a to­vábbi pénzügyi hanyatlást és a szűkös lehetőségek ellenére is biztosítsuk a fenntartáshoz szükséges minimumot. A rend­őrség ma már korszerű kompu- terizált rendszerrel dolgozik, de ezzel nem tartottak lépést az egyéb technikai eszközök. Na­gyobb gondnak érzem a rendőri állomány fizetésének elmara­dottságát, aminek megváltozta­tására 1992 óta, ellenzéki párt­ként is, több javaslatot tettünk. Most, az említett megbeszélé­sen arról tárgyaltunk, hogyan lehetne megakadályozni a hely­zet további romlását, ha már ebben az évben javulást nem tudunk elérni. Itt kell megje­gyeznem, hogy a fegyveres erőknek maguknak is van lehe­tőségük az ésszerűsítésre, ami­vel kapcsolatban a honvédség­nél például most egy nagyon kemény vizsgálat indult. A beszélgetés egyik résztve­vője szóvá tette, hogy a válasz­tások után az egyházak tartottak a szocialista kormánytól. Vajon indokolt-e az ezzel kapcsolatos aggodalmuk? — Az egyházak részéről semmiféle fenntartást nem látok indokoltnak - hangoztatta a mi­niszterelnök. - Legelső találko­zóink közé tartozott a katolikus püspöki karral történt megbe­szélés, majd ezt követte a re­formátus és az evangélikus egyház vezetőivel való talál­kozó. Az egyházak alapvető igényeiket szolgáló korábbi megállapodásokat mi is teljesít­jük, ami azt jelenti, hogy 1995- ben a betervezett 2,5 milliárd helyett 4 milliárdot tudunk ne­kik nyújtani. Persze ez nem elé­gíti ki az összes igényt, ezért kértem én is az egyházakat, hogy vegyék figyelembe az or­szág nehéz pénzügyi helyzetét. Mindent összevetve tehát egyér­telműen kijelenthetem, hogy az egyházakhoz fűződő jó viszo­nyon semmilyen formában sem akarunk változtatni. A beszélgetés végefelé termé­szetesen sok szó esett a sajtóról is. Mi a véleménye a megyei saj­tónak a hazai tájékoztatásban elfoglalt helyéről, s e lapok azon törekvéséről, hogy saját nyomdai és terjesztési bázisuk­kal is javítsák a lakosság tájé­koztatását - kérdezték a minisz­terelnököt. — Az országot járva azt ta­pasztalom, hogy a tájékoztatás területén két döntő elem van: az egyik az elektronikus média, a másik a megyei sajtó. Akárhány megyében is járok, úgy látom, hogy sokkal nagyobb példány­számban vásárolják a helyi la­pokat, mint az országosokat. Ez a tendencia feltehetően erősödni fog. De attól azért tartanék, ha a terjesztés területén monopol­helyzet alakulna ki. Biztosan van miért joggal bírálni a postai terjesztést, amelyen szerintem is sok mindent változtatni kell, de ez nem történhet úgy, hogy egyes lapokat kirekesszenek, vagy előnytelen helyzetbe hoz­zanak. Ferenczy Europress Nem kell a gázvezetékért több pénzt fizetni! Az utóbbi napokban Kalocsa és Kecel környékén - ahol nagyszabású gázvezeték-építé­sek folynak - elterjedt a hír, mi­szerint a már eddig befizetett 10 ezer forint mellett a Dégáz Rt. újabb 10 ezer forint befizetését kéri. Nem egy településen a ke­délyek is felborzolódtak a hír hallatán. A Dégáz Rt. műszaki igazgatójához, Farkas Zoltán­hoz azzal a kéréssel fordultunk, hogy magyarázza el: miről is van szó?- Elöljáróban leszögezem, hogy senkinek sem kell többet fizetni, mint a többiek fizettek, vagy mint egyébként kellene. Csak a pénzt más jogcímen kér­jük. Ezen a vidéken hallatlan erőfeszítéseket teszünk a gáz­program érdekében. Az itteniek jóval olcsóbban jutnak gázhoz mint más vidékek lakói, mégis sok félreértés nehezíti a mun­kát. Az eredeti megállapodás szerint a leendő fogyasztók 10 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást fizetnek, ezen kí­vül kifizetik a nyomáscsök­kentő és a gázmérő árát, vala­mint a bekapcsolás díját. Utób­biak körülbelül szintén 10 ezer forintot tesznek ki. A megállapodás módosítását most akként kezdeményeztük, hogy mindenki fizessen 20 ezer forint beruházási költséghozzá­járulást. Az érintett települések többsége ezt el is fogadta. A 20 ezer forintért ugyanazt kapják a polgárok, mint korábban. El­visszük a településükre a gázt, kiépítjük utcájukban a vezeté­ket, s bekapcsoljuk a fogyasz­tókat a hálózatba. A módosítást azért kértük, mert az elszámolás így nekünk számviteli szem­pontból kedvezőbb. Bálái F. István Baján készülnek a télre • Főszemle a kommunális üzemben. Baján az utak felelősei fő­szemlét tartottak a géppark ál­lapotáról. Két, gumiéllel ellátott tolólapos gép van. Emellett használják még a sószóró trak­tort, mely főleg mínusz 6—8 foknál szükséges. Tartalékban van még egy tolólapos, seprűs gép, ami bevethető a hóeltaka­rító meghibásodásakor, vagy ha nagy mennyiségű hó esik. Van­nak acél tolólapos hóeltakarí- tóik is. A készenlét november 15-étől március 15-éig tart. avagy receptcserebere DUCI DÖNCI mai ajánlata A kecskeméti Zöldfa specialitása: Narancsos marhahús Hozzávalók (4 személyre): 80 dkg csontozott, szeletekre vágott marhahátszín, 6 evőkanál olaj, 3 teáskanál finomra vágott friss gyömbér, 3 db narancshéja me­téltre vágva, 2 db félbevágott erős paprika. A páchoz: 4 evő­kanál szójamártás, 3 evőkanál száraz fehérbor, 3 evőkanál ét­kezési keményítő. Az ízesítés­hez: 3 evőkanál chilis babpaszta, 6 evőkanál narancslé, 3 evőka­nál száraz fehérbor, 3 evőkanál étkezési keményítő, 3 evőkanál szezámolaj, 3 teáskanál cukor, 2 kávéskanál darált szecsuáni bors. Elkészítése: A harmahúst 1 órahosszat pácoljuk. Az olajat felforrósítjuk, az erőspaprikát picit megpirítjuk benne és ki­vesszük. Beletesszük a gyömbért, a szecsuáni borsot, majd a marhahúst. Erős keverés közben 2 percig pirítjuk. A serpenyő­ben félrehúzzuk a húst és a szabadon maradt helyre beledob­juk a naracshéjat. Összekeverjük a hússal és ráöntjük az ízesí­tőket és tálaljuk. Várjuk olvasóink válasz-receptjeit. A játék fődíja: 100 ezer forint! A borítékra írják rá: PN-PARTI. Ami megfűszerezi életünket! K rintl^ A Westel 900 GSM mintabolt Kecskeméten! A W estel 900 GSM kecskeméti mintaboltjában várja mindazokat, akik gyorsan és kényelmesen szeretnének GSM telefonhoz jutni! A W estei 900 GSM szolgáltatását Magyarország mind több településén, illetve szeptember végétől mái' az összes egyszámjegyű főútja mentén, valamint Európa újabb és újabb országaiban veheti igénybe. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:50 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Kecskeméten, a Kossuth tér 5. alatt! Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-30) 450-900 -as telefonszámot! Westel 900 GSM kapcsolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom