Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19 / 273. szám
1994. november 19., szombat PETŐFI NÉPE 5 Nem engedjük felpuhítani a gazdaságpolitikát Parlamenti beszélgetés Horn Gyula miniszterelnökkel • Horn Gyula miniszterelnök parlamenti irodájában. — Nem tudom elfogadni azokat a nyilatkozatokat, hogy mi az elmúlt hónapokban felpuhítottuk a gazdaságpolitikát, s ebben állítólag én járok az élen. Az én kötelességem, hogy mérlegeljem a különböző gazdasági intézkedések .társadalompolitikai hatását, túl lássak a rideg költségvetési meggondolásokon. Elismerem, hogy bizonyos dolgokról másként nyilatkozom, mint a pénzügyminiszter, akinek nagyon következetesen képviselnie kell a gazdasági ésszerűség szempontjait. így válaszolt Horn Gyula miniszterelnök a "szociálisan érzékeny miniszterelnök és a keményen következetes pénzügyminiszter eltérő hangnemére" vonatkozó kérdésre azon a beszélgetésen, amelyet a kormányfő november 16-án kilenc megyei napilap és a Ferenczy Europress sajtóügynökség fő- szerkesztőivel folytatott a Parlamentben. — Sokan felvetették - folytatta Horn Gyula -, hogy a gazdaságpolitika felpuhulásának egyik jele: nem emeltük október 1—jétől egy összegben az energiaárakat. Ilyen javaslatot a kormány nem is tárgyalt, s a szakma is lépcsőzetes emelést javasolt. Ráadásul nem dolgozták még ki a megfelelő kompenzációs rendszert, mert ehhez másfél milliárd forint nem elegendő. Hasonlóképpen nem tekinthető "felpuhításnak" az áfaemelés 1995. január 1-jére való halasztása, amiről egyébként a pénzügyi kormányzat képviselői az Érdekegyeztető Tanácsban állapodtak meg. A napokban nyilatkoztam a közigazgatás, a közalkalmazottak, az államapparátus helyzetéről és elmondtam, hogy szinte nincs olyan hazai és nemzetközi partner - s ez utóbbihoz tartoznak a nagy nemzetközi pénzintézetek. de még az Európai Unió is -, amely ne tenné szóvá a rendkívül elavult magyar köz- igazgatási struktúrát. Elmondták, hogy ha 1995-ben nem látunk hozzá az érdemi lépésekhez, nem számíthatunk e téren külső támogatásra. Ezért Karcagon is azt mondtam, hogy meg kell vizsgálni, el tud-e tartani az ország egymillió közalkalmazottat. Hiszen nagy aránytalanságok alakultak ki ezen a téren. Vannak területek, ahol a 14-15. havi fizetést is ki tudják fizetni, más területeken viszont a havi béreket is alig tudják előteremteni. Oktatási téren is nagy különbségek vannak az intézmények, a munkaerők leterheltségében, a hallgatói létszámban. Az itt bekövetkezett változásokat nem követte az intézményi struktúra korszerűsítése. Én tehát azt szorgalmaztam, hogy ilyen értelemben tárgyaljunk a szakmával, a szak- szervezetekkel, az érdekképviseletekkel, amelyekkel szeretnénk közös nevezőre jutni. A politika konkrét kérdéseit kész vagyok mindenkivel megvitatni, de a megalapozatlan minősítésekkel nem tudok egyetérteni. Megkérdezték a miniszterelnököt egy esetleges bérstop lehetőségéről is. — Ilyen intézkedésre nem készülünk, mert egyrészt nem vezetne sehová, másrészt nincs erre lehetőségünk sem. A bérek ma nem központi döntés szerint alakulnak - kivéve a költségvetési szférát -, hanem azokat a munkaadók és a munkavállalók megállapodásában rögzítik. A megyei lapok főszerkesztőit- érthetően - elsősorban a mezőgazdaság jövője foglalkoztatja. Ezért több kérdésben is információkat kértek az ágazatot érintő kormányzati elképzelésekről. — A mezőgazdaság kiemelt figyelmet élvez a kormányzati munkában - mondotta a miniszterelnök- Az idei pótköltségvetés és a jövő évi költségvetés egyaránt azt mutatja, hogy az ágazatok közül arányaiban a legnagyobb támogatást a mező- gazdaság kapja. Emellett igyekszünk védeni a hazai termelőket, ezért is vezettük be november 1-jével az ismert vámemelést, vállalva az ezzel járó konfliktusokat. Számítottunk az Európai Unió tiltakozására, s hallottuk a cseh miniszterelnök tiltakozását is, függetlenül attól, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia maga is különleges agrárgazdasági védelmi eszközöket alkalmaz. E kérdés kapcsán én sokkal fontosabbnak tartom, nehogy a vámok emelkedése nyomán automatikusan emelkedjen az importált mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékek ára. Ezt azonban a hazai termékek áru- választékával, a hazai termeléssel szabályozni lehet. A Föld művelésügyi Minisztériumnak megfelelő programja van a fel- vásárlási és értékesítési rend biztonságossá, stabillá tételére. Nagyobb problémának látom- s itt komoly lépésekre van szükség a tárca részéről - a föld tulajdonviszonyainak rendezését. S ez már összefügg a kárpótlással, hiszen hiába mondták ki korábban, hogy erre a célra 700 ezer hektárt kell biztosítani, ha nincs meg ez a földterület. Emellett még gond az is, hogy rendkívüli módon elhúzódik az új tulajdonviszonyok regisztrálása, telekkönyvezése. Az állami gazdaságok területén kialakult helyzetet egyenesen katasztrófának tartom. Egy ideig nem engedték őket privatizálni, majd értékükön, árukon alul adták el azokat. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy jó néhány gazdaság szinte menthetetlen. Hasonlóképpen súlyos a helyzet a mezőgazdaság kutató-fejlesztési bázisának területén is. A beszélgetésen szóba kerültek a gazdasági válsághelyzetben lévő területek, közöttük a vasút ügye is. — Nem halasztható a vasút problémájának megoldása sem. El kell dönteni, hogy vállalni tudjuk-e a jövőben a MÁV-nál felhalmozódó óriási veszteséget. Szerintem nem. ezért alapvető változásra, racionalizálásra van szükség. El is készült egy ilyen terv, amely előirányozza, hogy 1995-ben alapos vizsgálatokat kell tartanunk és tárgyalni valamennyi érintett önkormányzattal, közlekedési vállalattal, s tárgyalniuk kell egymással a minisztériumoknak is. Nem lehet csak úgy megszűntetni vasútvonalakat, mert egyetlen település sem maradhat közlekedési kapcsolat nélkül. Csak így lehet megoldani a vasút gondjait, hiszen ha az említett tárgyalások sikerre vezetnek, akkor 1995 végétől, 1996 elejétől meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket. A gazdasági kérdések között felvetődött a magyar idegenforgalom jövője is. Ezt a miniszterelnök a magyar gazdaság húzóágazatának nevezte, amely szép eredményeket hoz, de nem kevés gondja is van. Ilyen például, hogy a nagy turistaforgalomhoz viszonyítva csekély a külföldiek által nálunk elköltött pénz. Részben idegenforgalmi téma a világkiállítás, így az újságírók megkérdezték: mire készül a kormány egy esetleges népszavazás ügyében? — Ha netán törvényesen kiírják a népszavazást, akkor a kezdeményezőknek meg kell mondaniuk, miből finanszírozható az expo. De ha nem lesz világkiállítás, 1996-ban akkor sem marad az expohoz hasonló, vagyis B-kategóriájú világkiállítás nélkül az ország. Abban az évben rendezik meg Magyarországon a Vadászati, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Kiállítást, amely - mint mondottam - a tervezett világ- kiállítással azonos kategóriába tartozik. Mindamellett 1996- ban megünnepeljük majd a honfoglalás 1100. évfordulóját, s továbbra is lehetőség lesz a helyi vállalkozások, kezdeményezések megvalósítására. De ha már a népszavazásnál tartunk, hadd kérdezzem meg: amikor Bécs lemondta a világkiállítás megrendezésében való részvételét, miért nem akkor kezdeményeztek nálunk népszavazást arról, vajon Bécs nélkül vállaljuk-e az expo rendezését vagy sem? Mert akkor nem kellett volna presztizs-alapon dönteni az ügyben. Az idegenforgalom fontos feltétele a közbiztonság, ami nem független a rendőrség felkészültségétől és felszereltségétől. Vajon a belügyminiszter úr rendőrpárti, már ami a rendőrség technikai ellátottságát illeti? - hangzott a kérdés. — Igen, a belügyminiszter rendőrpárti, és sok javaslatot is tett a rendőrség helyzetének javítására. De nemcsak itt, hanem a fegyveres erőknél általában súlyosak az anyagi gondok. A jövő évi költségvetés előkészítéseként meghívtam a fegyveres erők és a Pénzügyminisztérium képviselőit, hogy megvitassuk, miként állíthatjuk meg a további pénzügyi hanyatlást és a szűkös lehetőségek ellenére is biztosítsuk a fenntartáshoz szükséges minimumot. A rendőrség ma már korszerű kompu- terizált rendszerrel dolgozik, de ezzel nem tartottak lépést az egyéb technikai eszközök. Nagyobb gondnak érzem a rendőri állomány fizetésének elmaradottságát, aminek megváltoztatására 1992 óta, ellenzéki pártként is, több javaslatot tettünk. Most, az említett megbeszélésen arról tárgyaltunk, hogyan lehetne megakadályozni a helyzet további romlását, ha már ebben az évben javulást nem tudunk elérni. Itt kell megjegyeznem, hogy a fegyveres erőknek maguknak is van lehetőségük az ésszerűsítésre, amivel kapcsolatban a honvédségnél például most egy nagyon kemény vizsgálat indult. A beszélgetés egyik résztvevője szóvá tette, hogy a választások után az egyházak tartottak a szocialista kormánytól. Vajon indokolt-e az ezzel kapcsolatos aggodalmuk? — Az egyházak részéről semmiféle fenntartást nem látok indokoltnak - hangoztatta a miniszterelnök. - Legelső találkozóink közé tartozott a katolikus püspöki karral történt megbeszélés, majd ezt követte a református és az evangélikus egyház vezetőivel való találkozó. Az egyházak alapvető igényeiket szolgáló korábbi megállapodásokat mi is teljesítjük, ami azt jelenti, hogy 1995- ben a betervezett 2,5 milliárd helyett 4 milliárdot tudunk nekik nyújtani. Persze ez nem elégíti ki az összes igényt, ezért kértem én is az egyházakat, hogy vegyék figyelembe az ország nehéz pénzügyi helyzetét. Mindent összevetve tehát egyértelműen kijelenthetem, hogy az egyházakhoz fűződő jó viszonyon semmilyen formában sem akarunk változtatni. A beszélgetés végefelé természetesen sok szó esett a sajtóról is. Mi a véleménye a megyei sajtónak a hazai tájékoztatásban elfoglalt helyéről, s e lapok azon törekvéséről, hogy saját nyomdai és terjesztési bázisukkal is javítsák a lakosság tájékoztatását - kérdezték a miniszterelnököt. — Az országot járva azt tapasztalom, hogy a tájékoztatás területén két döntő elem van: az egyik az elektronikus média, a másik a megyei sajtó. Akárhány megyében is járok, úgy látom, hogy sokkal nagyobb példányszámban vásárolják a helyi lapokat, mint az országosokat. Ez a tendencia feltehetően erősödni fog. De attól azért tartanék, ha a terjesztés területén monopolhelyzet alakulna ki. Biztosan van miért joggal bírálni a postai terjesztést, amelyen szerintem is sok mindent változtatni kell, de ez nem történhet úgy, hogy egyes lapokat kirekesszenek, vagy előnytelen helyzetbe hozzanak. Ferenczy Europress Nem kell a gázvezetékért több pénzt fizetni! Az utóbbi napokban Kalocsa és Kecel környékén - ahol nagyszabású gázvezeték-építések folynak - elterjedt a hír, miszerint a már eddig befizetett 10 ezer forint mellett a Dégáz Rt. újabb 10 ezer forint befizetését kéri. Nem egy településen a kedélyek is felborzolódtak a hír hallatán. A Dégáz Rt. műszaki igazgatójához, Farkas Zoltánhoz azzal a kéréssel fordultunk, hogy magyarázza el: miről is van szó?- Elöljáróban leszögezem, hogy senkinek sem kell többet fizetni, mint a többiek fizettek, vagy mint egyébként kellene. Csak a pénzt más jogcímen kérjük. Ezen a vidéken hallatlan erőfeszítéseket teszünk a gázprogram érdekében. Az itteniek jóval olcsóbban jutnak gázhoz mint más vidékek lakói, mégis sok félreértés nehezíti a munkát. Az eredeti megállapodás szerint a leendő fogyasztók 10 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást fizetnek, ezen kívül kifizetik a nyomáscsökkentő és a gázmérő árát, valamint a bekapcsolás díját. Utóbbiak körülbelül szintén 10 ezer forintot tesznek ki. A megállapodás módosítását most akként kezdeményeztük, hogy mindenki fizessen 20 ezer forint beruházási költséghozzájárulást. Az érintett települések többsége ezt el is fogadta. A 20 ezer forintért ugyanazt kapják a polgárok, mint korábban. Elvisszük a településükre a gázt, kiépítjük utcájukban a vezetéket, s bekapcsoljuk a fogyasztókat a hálózatba. A módosítást azért kértük, mert az elszámolás így nekünk számviteli szempontból kedvezőbb. Bálái F. István Baján készülnek a télre • Főszemle a kommunális üzemben. Baján az utak felelősei főszemlét tartottak a géppark állapotáról. Két, gumiéllel ellátott tolólapos gép van. Emellett használják még a sószóró traktort, mely főleg mínusz 6—8 foknál szükséges. Tartalékban van még egy tolólapos, seprűs gép, ami bevethető a hóeltakarító meghibásodásakor, vagy ha nagy mennyiségű hó esik. Vannak acél tolólapos hóeltakarí- tóik is. A készenlét november 15-étől március 15-éig tart. avagy receptcserebere DUCI DÖNCI mai ajánlata A kecskeméti Zöldfa specialitása: Narancsos marhahús Hozzávalók (4 személyre): 80 dkg csontozott, szeletekre vágott marhahátszín, 6 evőkanál olaj, 3 teáskanál finomra vágott friss gyömbér, 3 db narancshéja metéltre vágva, 2 db félbevágott erős paprika. A páchoz: 4 evőkanál szójamártás, 3 evőkanál száraz fehérbor, 3 evőkanál étkezési keményítő. Az ízesítéshez: 3 evőkanál chilis babpaszta, 6 evőkanál narancslé, 3 evőkanál száraz fehérbor, 3 evőkanál étkezési keményítő, 3 evőkanál szezámolaj, 3 teáskanál cukor, 2 kávéskanál darált szecsuáni bors. Elkészítése: A harmahúst 1 órahosszat pácoljuk. Az olajat felforrósítjuk, az erőspaprikát picit megpirítjuk benne és kivesszük. Beletesszük a gyömbért, a szecsuáni borsot, majd a marhahúst. Erős keverés közben 2 percig pirítjuk. A serpenyőben félrehúzzuk a húst és a szabadon maradt helyre beledobjuk a naracshéjat. Összekeverjük a hússal és ráöntjük az ízesítőket és tálaljuk. Várjuk olvasóink válasz-receptjeit. A játék fődíja: 100 ezer forint! A borítékra írják rá: PN-PARTI. Ami megfűszerezi életünket! K rintl^ A Westel 900 GSM mintabolt Kecskeméten! A W estel 900 GSM kecskeméti mintaboltjában várja mindazokat, akik gyorsan és kényelmesen szeretnének GSM telefonhoz jutni! A W estei 900 GSM szolgáltatását Magyarország mind több településén, illetve szeptember végétől mái' az összes egyszámjegyű főútja mentén, valamint Európa újabb és újabb országaiban veheti igénybe. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:50 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Kecskeméten, a Kossuth tér 5. alatt! Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-30) 450-900 -as telefonszámot! Westel 900 GSM kapcsolat
