Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-17 / 271. szám
2 Hírek — vélemények 1994. november 17., csütörtök SOROS GYÖRGY EGYMILLIARD DOLLART VESZTETT Az üzleti szerencse hullámvasútján A devizapiacok varázslója elvesztette a pálcáját? - teszik fel a kérdést a világlapok pénzügyi rovatai. S az, akit a legkülönbözőbb hangzatos kifejezésekkel illetnek, nem más, mint Soros György. A budapesti születésű tőzsdeguru ebben az esztendőben egymilliárd dollárt vesztett. Februárban 600, az elmúlt napokban pedig 400 milliót, mert a dollár erősödését várta a japán jennel szemben, s az nem következett be. Abban azonban mindenki egyetért, hogy - még a valóban érzékeny veszteség esetén is - korai lenne sírbeszédet mondani. Soros György devizatőzsdei manővereire ugyanis mindig odafigyel az egész világ, s azok természetszerűleg egy hullámvasútra emlékeztetnek: egyszer fent, másszor lent... Soros 1969-ben alapította meg befektetési alapját, a Quan- tumot, amely ma 11 milliárd dollár felett rendelkezik. Akik akkor ezer dollárral bizalmat szavaztak a jóformán ismeretlen pénzügyi szakértőnek, milliomosok lettek, pontosabban 1.3 millió dollárra nőtt a részesedésük. Egymást követték a sikeres üzletek, de az 1987-es tőzsdekrach 800 millió dollárt vitt el. Az egyensúly hamarosan ismét helyreállt s következett Soros eddigi legnagyobb húzása. 1992 őszén pontos helyzetérté• A világ egyik pénzügyi központja, a New York-i devizatőzsde. kelésével a bizonytalanná váló angol fontot szinte kiütötte az európai közösség valutáris e- gyütteséből, s ez több mint egymilliárd dolláros hasznot hozott. 1993 februárjában nagy mennyiségű aranyat vásárolt, amit később magasabb árfolyamon tudott értékesíteni. Májusban viszont fordult a kocka, a német márka gyengülésére számított az amerikai valutával szemben, de ez nem jött be... Soros változatlanul abból indul ki, hogy szerinte a dollár alulértékelt s ezért lépett fel több esetben a dollár érdekében a márka illetve a jen ellen. Feltevései azonban, hogy háttérbe szorul Washington és Tokió kereskedelmi háborúja, eddig nem találtak igazolásra, s nem nőtt a dollár értéke a jennel szemben. A játszma mégsem lefutott. Előretörtek Amerikában a konzervatívok a november 8-án megtartott választásokon, s a dollár erre úgy reagált, ahogyan előre kiszámította. A hullámvasúton Soros ismét felfelé tart? Vita az egyházpolitikáról Napirend előtti szócsatával kezdődött meg az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. István József (FKgP) hódmezővásárhelyi és hajdúnánási konkrét esetek kapcsán fejezte ki a kisgazdák súlyos aggodalmát a kormányzat egyházpolitikájával kapcsolatban. Mint mondta: a késő Kádár-korszak gyakorlatát véli: felfedezni a tekintetben, hogy felső szinten mindent megígérnek, ám „lent” a gyakorlatban háttérbe szorítják az egyházakat. Utalt arra, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos (az önkormányzatoknak kifizetendő) kártalanításra 1995- ben 5 milliárdot kellene fordítani, de a művelődési minisztériumban lezajlott hatpárti egyeztetésen a kormányzat legfeljebb 1,3 milliárd forintot tartott reálisnak. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője indokolatlannak nevezte a napirend előtti felszólalás rendkívüli jellegét. Mint mondta, a kérdés szorosan kapcsolódik a jövő évi költségvetés előkészítéséhez. Gellert Kis Gábor (MSZP) szerint a hatalmi ágak megoszlása lehetetlenné is teszi, hogy az önkormányzatokat felülről befolyásolják. Kónya Imre (MDF) viszont arra világított rá, hogy az elmúlt időszakban kormányzati oldalról sok ellentmondásos nyilatkozat látott napvilágot az egyházak támogatásával kapcsolatban, s ezért indokoltnak nevezte a figyelemfelkeltő felszólalást. Hozzátette: a költségvetés tárgyalása során válik majd egyértelművé a kormányzat hozzáállása az egyházakhoz. Illetéktelen névhasználók Illetéktelenként használja a Nagykőrösért Polgári Kör nevét az MSZP-SZDSZ politikai szövetség, mely Nagykőrösért koalíció néven hirdeti magát az önkormányzati választás előtt. Ezt a megállapítást juttatta el a Polgári Kör elnöke, Deák György a Nagykőrösi Választási Bizottsághoz november 14-én. A választási bizottság egyhangú döntés alapján megállapította, hogy a tiltakozás részben megalapozott. Azaz sérti a Nagykőrösért Polgári Kör mint jelölőkor választási érdekét, mert a két elnevezés így nehezebben megkülönböztethető. Ezért a bizottság kérte az SZDSZ és MSZP szövetséget, hogy a hirdetésekben ezek után ne a Nagykőrösért koalíciót használják. (A nagykőrösi, a táborfalvi, a kocséri polgármesterjelöltek neveit holnapi lapunkban közöljük). Hirtelen elpostázott alapszerződések A Külügyi Bizottság költség- vetési vitáját megelőzően Csa- pody Miklós (MDF) éles hangnemben tiltakozott amiatt, hogy a Külügyminisztérium nem konzultált a parlamenti testülettel, mielőtt eljuttatta az alapOldja fel az ENSZ az embargót Jugoszlávia szerdán hivatalosan is kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy oldja fel az ország ellen két és fél évvel ezelőtt elrendelt szankciókat, mivel Belgrád a világszervezet valamennyi követelésének eleget tett. Radoje Kontic miniszterelnök a BT soros elnökéhez küldött levelében hangsúlyozta: Az ENSZ BT 757. számú határozatával hibás értékelésekre alapozva igazságtalan szankciókat hozott Jugoszlávia ellen. Levelében Kontic rámutatott, hogy Jugoszlávia általános fegyverszünetet sürget Boszniában; támogatja, hogy a három boszniai nemzetiség az egyenlőség elve alapján, tárgyalásos úton döntsön az egykori jugoszláv tag- köztársaság sorsáról. Párizs aggodalmai Francois Mitterrand francia államfő a kormány szokásos szerdai ülésén elítélte a boszniai fegyverembargó ellenőrzésének beszüntetéséről hozott múlt heti washingtoni döntést. Mint az Elysée-palota szóvivője közölte, Mitterrand megdöbbenésének adott hangot az egyoldalú lépés miatt, s úgy vélte, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Az amerikai döntés több kormánytagot is megszólalásra késztetett. Balladur miniszterelnök kijelentette: nyugtalan amiatt, hogy a washingtoni lépés milyen helyzetbe EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN hozhatja az ENSZ-erők keretében a térségben állomásozó francia katonákat; Juppé külügyminiszter pedig a francia kormány aggodalmáról beszélt. Készülődés az elnökválasztásra • Valéry Giscard d’Estaing Elképzelhető, hogy Valéry Giscard d’Estaing korábbi francia államfő jövőre újra harcba száll az elnöki poszt megszerzéséért. Mint egy párizsi rádiónak adott szerdai nyilatkozatában mondta, ha valóban jelölteti magát a tisztségre, ezt jövő februárban jelenti majd be: egyrészt mert nem akar belekeveredni a Franciaországban dúló politikai csatározásokba, másrészt pedig mert tapasztalatai szerint az elmúlt harminc évben a jobboldal mindig csak rövid, kevesebb mint két hónapos kampányok után tudott győzni az elnökválasztáson. (A jövő évi szavazás első fordulóját április végén, a másodikat május elején tartják majd.) Akadozó román papírellátás A központi román lapok zöme, köztük a Romániai Magyar Szó szerdán közleményben jelentette be, hogy az ország egyetlen rotációspapír-gyárá- nak akadozó szállításai következtében néhány napon belül megjelenésük felfüggesztésére kényszerülhet. A lapok közös nyilatkozata rámutat: az ország érdekei ellen való, hogy a lakosság ne jusson nyomtatott információhoz. A hazai rotációs papír termelése viszont gyorsan csökken a nyersanyaghiány és technológiai nehézségek miatt. Marx-Engels-től a Palota térig Keddtől Palota térnek nevezik azt a berlini teret, amely a kommunista rendszer idején a Marx-Engels nevet viselte. Az elnevezés annak a palotának állít emléket, amely a téren volt. Az átkeresztelésről a Berlint kormányzó szenátus döntött a helyi önkormányzat ellenére, amely szerette volna megőrizni a tér nevét. szerződések magyar szövegtervezetét Szlovákiának és Romániának. Sérelmezte, hogy minderről a sajtóból kellett értesülnie. A leghatározottabban követelte, hogy a bizottság tagjai megismerhessék a tervezeteket. Gordon áldozatai Összesen mintegy ötszáz halálos áldozatot követelt és igen nagy anyagi károkat okozott a Karibi-térségen végigvonult Gordon nevű trópusi vihar. A legnagyobb pusztítást Haitin végezte az ítéletidő. A fővárosban és az attól délkeletre fekvő vidékeken legalább 450-en haltak meg az áradások miatt. Nézőpont Gázos mézesmadzag Pulai Sára írása A Bács-Kiskun megyei kistérségi gázprogram keretében jó néhány ezer ember előtt a Dégáz Rt. elhúzta a mézesmadzagot. Akkor még igen vonzó volt az árajánlat. A közműfejlesztési hozzájárulást ugyanis tízezer forintban határozták meg. Igaz, már ekkor is gondolkodóba estek a kispénzű, nyugdíjas emberek. Végül úgy határoztak, összébb húzzák a már majd húzhatatlant. Azt pedig, hogy a tízezer forint 15 százalékát majd egyszer visszaigényelhetik, talált pénznek könyvelték el. Gyűltek a jelentkezők, megvolt az Rt. által óhajtott létszám, a porták 70 százaléka. A gázlángot már több helyen meggyújtották. Ahol nem, ott általában előrehozták a kivitelezést. Ez pénzbe került. Ahol a nagy kasszában nem volt elegendő, ott hitelt vettek fel. Persze a pénzintézeteknél csak kamatosról lehet szó - ezt a Dégáznak ugyancsak hitelként, ám kamatmentesen átadták. Ezután következett volna a lakossági közműfejlesztési hozzájárulás befizetése. Csakhogy mielőtt ebbe kezdtek volna, a szegedi központú Dégáz elrántotta a mézesmadzagot. Átnevezte a tízezer forintos lakossági közműfejlesztési hozzájárulást beruházási hozzájárulásnak. Ezt pedig húszezer forintban határozta meg. Indok persze van, mi több az egyik falugyűlésen a képviselőjük kimondta: „üzleti fogás” volt az a tízezer forint. Akik pedig erre már igent mondtak, csak a legvégső esetben állnak el szándékuktól. Ugyanis az önkormányzatok a közkasszából - sok esetben megyei segítséggel - már súlyos milliókat adtak át a még nem létező hálózat mielőbbi kiépítése érdekében. Úgy tűnik, a Dégáz maga is tudja, hogy becsapta az embereket. Ugyanis már azt is elfogadja a cég, ha csak a telek- tulajdonosok fele köt szerződést. Kérdőjelek FEB-kommentár Kohl pályája? Egyetlen szavazattal ugyan, de Helmut Kohlt újra megválasztották német kancellárrá. Ez olyan döntés, ami számunkra sem mellékes, mert olyan politikusról van szó, aki jól érzékelhetően támogatja Magyarország felvételét az Európai Unióba, s annak a Németországnak az első embere, amely ma Magyarország első számú nemzetközi partnere. Bizonyos-e, hogy sikerül még négy évig a helyén maradnia? A világ első számú politikai elemzőjének számító Henry Kissinger szerint az Egyesült Államoknak hamarosan meg kell jelölnie a vele együtt megoldandó legsürgetőbb közös feladatokat: például éppen a közép-európai országok NATO- és EU-tagsága érdekében. Az egykori amerikai külügyminiszter - nem alaptalanul - úgy látja: Washingtonnak-tekintettel az atlanti szövetség politikai jövőjére - most kell eldöntenie, mit tesz olyan nemzetközi struktúrák érdemi támogatására, mint a NATO és az Európai Unió? Az Atlanti Szövetség világos identitása és az Európai Unió egyértelmű meghatározása előfeltétele a jó viszonynak Oroszországgal is - állítja. S azt sem rejti véka alá, hogy milyen döntést sugall: sem Európa, sem a NATO nem érhet véget Németország keleti határán, mert különben vákuum keletkezik Oroszország és Németország között. Kissinger úgy véli: az európai és az atlanti intézmények újjáélesztése és továbbfejlesztése olyan teljesítmény lenne, amely csúcspontját jelentené Helmut Kohl politikai pályafutásának. Számunkra sem közömbös: befutja-e ezt a pályát? • - Pedig mennyit kértelek, Laci, hogy ne emelj annyit, mert még meghúzod magad!
