Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-11 / 239. szám
10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. október 11., kedd Diagnózis a magyar telefóniáról A magyarországi távközlés helyzetéről közöl cikket legfrissebb számában az International Herald Tribune című, Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap. Mint írja, 100 lakosra jutó 14,5 telefonvonalával - ami a térségben normális, de csak egyharmada a nyugat-európai átlagnak - a MATÁV egy évvel ezelőtt egy „szegényes csoport magjába” tartozott; amióta azonban decemberben a Deutsche Telekom és az Ameritech Corp. megvette a társaság harminc százalékát, azóta a magyar cég kezd elhúzni keleti partnereitől. Ennek alátámasztására a lap megírja: a MATÁV az idei évre 20 százalékos vonalbővítést tervez, s 1997 végéig összesen nyolcvan százalékkal akarja növelni a telefon-ellátottságot - míg a volt Szovjetunió területén és Kelet-Európábán ez a bővülés csak 4,5 százalék évente. Miközben Kelet-Közép-Eu- rópában huszonhárommillióan várnak telefonra, Magyarország mellett eddig csak Lettország és Észtország adta el hazai telefon- társasága egy részét stratégiai befektetőknek. Csehország a jövő tavasszal akarja tenderre bocsájtani saját társasága egynegyedét, s ezt - a választásoktól függően - Szlovákia is követheti; Lengyelország viszont a versenyt csak a helyi telefonszolgáltatásoknál engedélyezi, s nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy az országos cég bármely részét is eladja - írja a lap.- A MATÁV 1993-as, ösz- szesen nyolcszázmillió dolláros bevétele persze elenyésző volt A bajai Ganz magasabb osztályba lépett • Az utóbbi néhány évben a digitális központok átadásával többnyire javult a távbeszélő-szolgáltatás színvonala is. Felvételünkön a MÁTÁV kecskeméti digitális kapcsolóközpontja látható. Az elmúlt héten vették át Bécsben a 13. sorozat Baja által gyártott váltóállító hajtóművet, melyet kifogástalannak találtak. Ez a tény is alátámasztja döntésünk helyességét, amikor azt határoztuk el, hogy a gyártást Baján építjük ki - mondta Helmut Grafinger, a HTA Rt. (Hungarian Trasport Automation) vezérigazgatója. A gyár dolgozói rövid idő alatt alkalmazkodtak a magasabb minőségi követelményekhez. Paola Smime, a Ganz An- saldo olasz vezérigazgatója elmondta: míg 1993-ban 160 hajtóművet gyártottak Baján, addig idén szeretnék elérni a 350 darabot. Manapság az eladások a minőségtől függnek. Épp ezért nagyon fontos, hogy szeptember 30-ával megkapták az ISO 9001 szerinti nemzetközi minősítést. Ezt követően a két vezérigazgató hosszú távú együttműködési szerződést írt alá, amely az itt dolgozóknak is biztos munkát, megélhetést és biztonságot jelent. Magyarországon az év elején 53 vállalatnak volt ISO 9001, vagy 9002 szerinti minősítése. Ez a szám természetesen azóta magasabb, mert az igény a minőség-biztosítási szabvány szerinti tanúsítás iránt a piacon egyre nagyobb. Európában úgy 50 ezerre tehetők azok a cégek, akik bekerültek ebbe a körbe. A bajai Ganz Ansaldo gyár termelésének mintegy negyedét teszik ki a váltóhajtóművek. Egy-egy ilyen elektro-hidrauli- kus berendezés ára megközelíti a félmillió forintot. Jelenleg fele-fele arányban szállítanak a már említett vasutaknak. Az ISO szerinti minősítés nagy elismerésnek számít szakmai körökben. Baján csupán a Bácshús és a Hűtőház dicsekedhet hasonlóval. S. G. Mérlegen a magyar bankok ahhoz képest, hogy újkeletű külföldi partnereinél ez az adat összesítve negyvennyolcmilli- árd dollárra rúgott. Csakhogy - mint Clell G. Harral, az EBRD telekommunikációs részlegének igazgatója mondja - a MA- TÁV-eladás volt mindaddig Ke- let-Európa legnagyobb, s egyesek szerint legfontosabb üzlete. - Az információáramlás ugyanis az ipari társadalmak éltető ereje, s ennek figyelembevételével talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a távközlési szektor kulcsfontosságú szerepet játszik - tette hozzá a bankár. (A lap ennek kapcsán idézi az OECD egyik tanulmányát, miszerint a volt kommunista országok üzletemberei a szegényes telefonhelyzetet tartják az exportnövelés legfőbb hazai hátráltatójának. Az IHT egyébként azt írja, hogy a Deutsche Telekom és az Ameritech vezetése először megdöbbenve látta a MA- TÁV-nál uralkodó helyzetet: profitirányultság nem létezett, vagy alulfejlett volt, az időszakos pénzügyi adatszolgáltatás nehézkesen működött, hiszen a cég évente egyszer zárta le könyveit, s az adatok nyilvánosságra hozása akár öt hónapot is késhetett. - A MATÁV külföldi partnerei most új könyvelési módszereket és havi profit-, illetve veszteségjele'ntéseket vezetnek be - olvasható a lapban. Európa lassan már a múlté? Minden kornak vannak olyan elismert vagy csupán önjelölt prófétái, akik a különböző politikai és gazdasági folyamatok összefüggéseiből próbálják felvázolni a szűkebb régió, esetleg a nagyvilág jövőképét. Próféciáik legtöbbször hamisnak bizonyulnak, csak ritkán akad közöttük, aki valóban rendelkezik a hiteles jósláshoz szükséges képességekkel. E ritka jósok egyike az amerikai John Naisbitt, akiről nemrég egy erdélyi közgazdász barátomtól hallottam először. A mormon vallású Naisbitt nemrég megjelent - s rövid idő alatt bestsellerré vált - tanulmányában meglehetősen komoran vázolta fel a világ gazdasági jövőképét. Főleg számunkra, európaiak számára sikerült talán túlságosan is sötétre a jóslat. A mormon futurológus ugyanis azt állítja, hogy az ezredfordulóra az „öreg kontinens” végleg megszűnik a világ gazdasági és politikai fellegvára lenni. Ennek jelei - szerinte - máris mutatkoznak, azonban ezt még csak a „beavatottak” érzékelik. Valószínűleg Naisbitt önmagát is a beavatottak közé sorolja, ugyanis kijelentései - látszólag - nagyon is biztos alapokon nyugszanak. Véleménye szerint minél átfogóbbá válik a világgazdaság, annál nagyobb szerephez jutnak annak legkisebb összetevői. Ebből következik, hogy a világgazdaság fejlődésével párhuzamosan fokozatosan megszűnik a nemzet- gazdaságok szerepe, helyüket átveszik az egyéni vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások. Sikerkönyvében, amely a Megatrendek 2000-ig címmel jelent meg a közelmúltban, Naisbitt úgy véli, az egyesített Németország már nem tekinthető Európa meghatározó erejének, annál inkább egy betegeskedő, idős emberhez hasonlít, akinek immár semmi beleszólása a nagyvilág eseményeibe. Németországhoz hasonlóan a többi nyugat-európai állam is „végelgyengülésben” szenved, ebből következik, hogy a sokat emlegetett Európai Unió is hamarosan szükségtelenné válik. A világgazdaság súlypontja egyre határozottabban tolódik a dél-amerikai és a távol-keleti államok irányába. Ezt nyilván a németek is érezhetik, nem véletlen tehát, hogy a BMW épp Vietnamban nyitja meg jövőre egyik legnagyobb szerelőcsarnokát. Az egész jóslatban Kína megítélése a legérdekesebb. A mormon jövőbe látó - aki állítólag egy-egy előadásáért százezreket markol fel - nem kevesebbet állít, mint hogy e vörös nagyhatalom válik hamarosan a világgazdaság legfőbb meghatározójává, megelőzve Japánt, Hongkongot és Thaiföldet. Hogy mi lesz velünk, európaiakkal? - erről konkrétan kevés szó esik a könyvben. De mivel szerepel a jóslatban a kultúra, és ezen belül a szépművészetek reneszánsza, feltehető, hogy Európa ezek ápolásával lesz kénytelen beérni - jobb híján. Miközben statiszta szerepbe kényszerülve a távolból sóvárogva szemléli majd az új gazdasági nagyhatalmak eszeveszett száguldását. Szász András Magyar—flamand szerződés Pál László ipari és kereskedelmi miniszter Luc van den Brande flamand kormányfővel nemrég együttműködési szerződést írt alá a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. Ennek értelmében a flamand kormány segíti a magyar gazdaság szerkezeti átalakítását, a beruházásösztönzést, a kis- és középvállalatok együttműködését. Á szerződés oktatási, kulturális, idegenforgalmi területen a kapcsolatok fejlesztését irányozza elő. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK Bács-Kiskun megyében a következő betéti társaságokat jegyezték be: Horgász-Vadász Bolt Kmét, Radoza Kmét, Bács-Team Kér. Szóig, és Szaktanácsadó Kmét, Gipstel Kalocsa Építőipari és Kér. Kalocsa, Illés és Társa Kér. és Szóig. Kmét, Polimar Kér. és Szóig. Kmét, Dense-GV Kér. és Szóig. Kiskőrös, Lévai és Tsa Szóig, és Kér. Kmét, Bor-Ka ’93 Belsőépítészeti Kkhalas, S.O.S. Csernobil-Magyarország Kér. és Szóig. Kmét, Bazsó Kér. Tiszakécske, Stefan és Tsa Kér. és Szóig. Ladánybene, Őr-Véd ’93 Kér. és Szóig. Kkfháza, Pop-Komerc Kér. és Szóig. Kelebia, Medico-Dent Kér. és Szóig. Kelebia, Kun-Vili Kunszentmiklósi Villanyszerelőipari Kunszentmik- lós, Zsuzsó Kér. és Forg. Kkfháza, Bácsfarm Termeltető Kér. és Száll. Baja, Pur Kér. és Szóig. Baja, Élelmiszer Nagy- és Kisker. Kmét, Bautzen Kér. és Szóig. Baja, Pataki Kér. és Szóig. Baja, Metser Kér. Baja, Szabiár és Társa Baja, Beck Kér. és Szóig. Kalocsa, Visszhang ’93 Szóig. Kiskőrös, Gál és Gál Kér., Szóig. Bácsalmás, Pint Tila Kér. és Szóig. Kmét, B.I.G. Center Kér. és Szóig. Baja, Szikora & Ádám Szóig. Kér. és Termeltető Szabadszállás, Horizont Tv rádió- és televízióműsorokat készítő Kmét. Újraindítják az ingatlantőzsdét? Az ingatlantőzsde újraindításáról tartottak megbeszélést a napokban a szervezet képviselői, valamint az ipari minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Állami Fejlesztési Intézet, a vidéki önkormányzatok és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság szakemberei. A megbeszélést az Eurocartell Szövetség szervezte. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az ingatlantőzsdét állami vagyon bevitelével lehet fellendíteni. Az ingatlan- tőzsde bekapcsolódhat a privatizációba, lehetőséget kínál az állami vagyon értékesítésére és szakértői segítséget nyújt az állami vagyonkezelő szervezeteknek az eladások előkészítéséhez. Döntés született a megbeszélésen arról, hogy az ingatlantőzsde és akormány közös szakértői testületet állít fel, amely két-három héten belül javaslatot dolgoz ki a kormánynak a tőzsde fellendítéséről. a privatizációba történő bekapcsolódásáról. Kézművesek konferenciája A kézműipar, a kis- és közép- vállalkozások Európa minden jelentős országában a gazdaság kiemelten fontos tényezőjének számítanak. A vállalkozói szakmai szervezetek továbbfejlődéséről, együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak szeptember 26-27-én Berlinben, a Kézműipar és a kisvállalkozások második európai konferenciáján, amelyen 32 ország közel 1500 képviselője vett részt. Magyarországot az IPOSZ 11 tagú delegációja, valamint a Kisvállalati társaság képviselte. A 12 európai ország egyértelmű szándéka, hogy segítse a közép-kelet-európai országok kis- és középvállalkozásait is. A szakmai szövetségek megerősítését, működőképessé tételét az integráció egyik alapvető kérdésének tekintik. A hazai pénzintézeti rendszer a tavalyi évet összesen 2.630 milliárd 452 millió forintos mérlegfőösszeggel zárta. Ezt az adatot az Állami Bankfelügyelet az 1993-as esztendőt lezáró éves rendes közgyűlések adatai alapján tette közzé. A bankok együttes mérlegfőösszege mintegy 355 milliárd forinttal haladta meg a pénzintézetek 1992. évi együttes teljesítményét. Tavaly a több mint 2.630 milliárd forintos összesített mérlegfőösszegből 75 százalékkal, 1.983 milliárd 128 millió forinttal a hazai, többségében magyar tulajdonú nagybankok részesedtek. (A bankfelügyelet e csoportba sorolta a Budapest Bankot, a Magyar Hitel Bankot, a Kereskedelmi Bankot, az akkor még nem privatizált Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-t, az OTP Bankot és a Postabank Rt.-t.) A hazánkban működő, többségében külföldi tulajdonú, illetve 100 százalékban külföldi kézben lévő pénzintézetek ösz- szesített mérlegfőösszege több mint 406,22 milliárd forintot tett ki, részesedésük a bankok összesített teljesítményéből meghaladta a 15 százalékot. A többségi magyar tulajdonú kisbankok a mérlegfőösszeg-állományból 241,1 milliárd forinttal rendelkeztek. A bankfelügyeleti összegzés szerint az 1993-as év a vegyes, illetve a teljesen külföldi tulajdonban lévő bankok előretörésének éve volt. E csoportban az elmúlt esztendőben hat új bank jött létre. Míg 1992-ben a vegyes, illetve teljesen külföldi tulajdonú bankok mérlegfőösszegüket csak kismértékben bővítették, az elmúlt évben csaknem kétharrriadával növelték azt. Az 1992 évi több mint 240,2 milliárd forintról 406,2 milliárd forintra bővült összesített mérleg- főösszeg-állományuk. Elkelt a miskolci drótkötélgyár Gazdára talált a felszámolás alatt álló, súlyos fizetési gondokkal küzdő December 4. Drótművek. Az ország egyik legkorszerűbb drótkötélgyártó üzeme csaknem 1 milliárd 100 millió forintért kelt el. Tulajdonosa 49 százalékban a magyar állam, 51 százalékban a miskolci bejegyzésű Metaltrade Hungária Kft. Ezt a miskolci December 4. Drótművekben tartott sajtótájékoztatón Kocsis István, az ÁV Rt. vezérigazgató-helyettese jelentette be. A Metaltrade Hungária Kft. 50 százalékos bejegyzéssel miskolci cég, 50 százalékban pedig Luterán László miskolci vállalkozó tulajdona. Kocsis István elmondta: ez a megállapodás találkozott az ÁV Rt. elképzeléseivel, s ennek alapján biztosítható, hogy a jelenleg felszámolás előtt álló vállalat a jövőben gazdaságosan tudja kifejteni tevékenységét. Megalakulás előtt a kézmüveskamara Október végéig kell megalakulniuk a megyei kamaráknak. Az előkészületekről kérdeztük Abonyi Gézát, a Bács-Kiskun Megyei Kézműveskamara ideiglenes szervezőbizottságának elnökét.- Bács-Kiskun megye 35 ezer vállalkozójának több mint a harmada tartozik majd a kézműveskamarákhoz. A három alakuló kamara szeptemberben kifüggesztette a besorolási listákat. Ezekkel kapcsolatban csak néhány észrevétel érkezett. Megtörténtek közben az osztályba sorolások is, ezek létszáma egyelőre eltérő. A 12 ideiglenes szakosztályba 430-féle tevékenységet kellett sorolni, ez rendkívül nagy munkát jelentett.- Az elmúlt napokban zárultak le az osztály küldöttgyűlések. Milyen arányban jelentek meg ezen a vállalkozók?- Mintegy 11 ezer meghívót küldtünk ki, és azt kell mondanom, hogy tíz százalék alatt volt a részvételi arány. Részben érthető csak, hogy ilyen kevesen jelentek meg, hiszen két helyszínen tartottunk küldöttgyűléseket, Kecskeméten és Kiskunhalason. Az október 21-i megyei kamarai alakuló ülésre megválasztották a 48 küldöttet. • Abonyi Géza Valószínűleg a mi alakuló ülésünk lesz az országban az első, a legtöbb kamara az október végi határidő előtt egy-két nappal tartja összejövetelét.- A küldöttgyűléseken szóba került-e az a már többször emlegetett probléma, hogy mi lész az érdekképviseletek sorsa?- Igen, és úgy látom, hogy a megyében a kézműves ipartestületek stabil háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy ne szűnjenek meg. Ugyanakkor látni kell, más feladatokat látnak majd el a kamarák. Hatósági jogkörrel felruházott szervek lesznek, amelyeknek rálátásuk lesz a gazdaság egészére. Ebbe a sorba tartozik például az, hogy a kamarák lesznek felelősek a szakmunkás- képzésben a tanulószerződések megkötéséért. Erről rendelkezik a szakképzési törvény. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben a vállalkozói engedélyek kiadása a kamarákhoz kerüljön. Ezáltal megoldhatóvá válna az, hogy csak megfelelő képzettség, felszereltség megléte alapján lehessen kiadni vállalkozói engedélyeket. Ehhez azonban törvény- módosításokra van szükség.- Milyen együttműködés lesz az ipartestületek és a kamarák között?- A megye 15 ipartestületének infrastruktúrájára mindenképpen támaszkodhat a kamara, például a tagnyilvántartások pontosítása. A kamarák működéséhez elengedhetetlen, hogy adottak legyenek a pénzügyi feltételek. Áz alakulásához is igen szűkösen adta a pénzt a pénzügyminisztérium. Á tagdíj bevezetésére azonban a törvény szerint csak 1996 januárjától kerül sor, ami nem lehet magasabb a mindenkori iparűzési adónál. Nagy Ágnes
