Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22 / 249. szám

4 Kultúra-művelődés 1994. október 22., szombat Naptár Október 22., szombat. Névnap: Előd. Névnapozóknak Előd: régi magyar személynévből szár­mazó keresztnév, el- sősztiiöttet. illetve őst jelent. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Inge, Kandida. Kornélia. Mária, Mirabella. Szalome és Vilibald nevű olvasóinkat is! Évforduló 110 éve kötötték meg Washingtonban az ön. Meridián­egyezményt. Ennek értelmében a Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagállama - köztük Ma­gyarország is - megegye­zett abban, hogy a földraj­zi hosszúságok számozását attól a délkörtől számít­ják, amely az angol Green­wichi Királyi Csillagvizs­gáló nagy délkörtávcsövén halad át. Ökumenikus naptár Az ortodox és a görög katolikus hí­vők ma Szent Aberk vértanúra, illetve az cfezusi hét ifjú vértanúra em­lékeznek, az ortodoxok Szent Alexandrosz vértanúra. A bábozásnak élnie kell! A magyar bábművészet je­les személyisége, a pécsi Bó­bita együttes alapítója, Kós Lajos alkotásaiból kamaraki­állítás látható a bajai ifjúsági házban.- Minden alkotónak van o- lyan munkája, amelyik szívé­nek a legkedvesebb. Önnek is? - kérdeztük Kós Lajostól a tár­latnyitó után.- Nekem minden terület ked­ves. A Weöres-versektől kezd­ve, a klasszikusokon át, egészen a popsztárokig. A közönségnek más-más az igénye. Mivel kü­lönböznek az érdeklődési kö­rök, meg kell teremteni min­denki számára a neki megfelelő színvonalat.- Miért fontos a bábozás?- A bábozás az ősidőktől szórakoztatja, neveli a közön­séget. Nem véletlen, hogy ezt a játékot ma már leginkább csak az óvónők éltetik: mert megbi­zonyosodtak a hasznáról. Ők még tudják, mi a színház, hi­szen egy kedves mesét, vagy Nemes Nagy Ágnes-verset el tudnak játszani. Eredményes munkájukhoz azonban segít­ségre van szükségük. Baján jó lehetőséget látok arra, hogy a bábozás továbbéltetésére lépé­seket tegyünk. Itt van tanító­képző főiskola, ahol a fiatalok befogadókészek. • Kós Lajos az ámuló bajai gyerekek körében. A kiállítás nyitánya annak a képzésnek is, amelyhez Pécsről kap az ifjúsági ház szakembert. Az óvónők számára bemutató foglalkozásokat tarthatnak, a bábkészítéshez, és magának a bábozás mesterségének tökéle­tesítéséhez is. Mert amíg a gyermekszem a játékra figyel, a Hunyadi fotörzs Halason Mi, hol, mikor? • A 200 éves kiskőrösi e- vangélikus templomban va­sárnap 10 órakor Harmati Béla püspök hálaadó istentiszteletet tart. # Hozza magával verse­it - címmel irodalmi találkozót szervez október 25-én. kedden délelőtt 10 órakor a kecskeméti szociális gondozó központ iro­dalmi köre. A találkozót a Szé­chenyi tér 22. szám alatti 111. számú gondozási központban tartják. • Dóra Mária amatőr festő alkotásaiból nyílik kiállí­tás október 24-én, hétfőn a kecskeméti Nyíri út 77/C szám alatti V. számú gondozási köz­pontban. A kiállítás október 28-ig. naponta fél 10 és fél 4 között látogatható. • A Széllel tündökleni című Balassi Bá- lint-emlékműsor a kecskeméti EFMK-ban hétfőn 19 órakor kezdődik. VATüy ISIIIS/1: Az „Angyalbőrben” című te­levíziós sorozat, amely a hon­védség életét próbálta becsem­pészni otthonainkba, nagy sikert aratott. Az „Urbán-szakasz” mintájára készült el a határőrség bemutatásával foglalkozó húsz­részes filmsorozat, a „Kisváros”. A vegyes fogadtatású produkciót folytatják. A múlt héten Kiskun­halason forgatott a stáb, egyik epizódjuk színhelyéül ugyanis a lovasiskolát választották, ahol j két napon át foly'tak a felvételek. | Sík Endre, a sorozat producere j elmondta, hogy elégedett, mert j Halason minden feltétel adott | volt a forgatáshoz. Ismerős arco­kat láthattak azok a kíváncsiak, akik belepillanthattak a kulissza- titkokba. A Hunyadi főtörzsként szereplő Usztics Mátyást a film­ben dublőrként Varró József fogja helyettesíteni a veszélye­sebb lovasjeleneteknél. A lovas­iskolában befejezett felvételek után a stáb a határőrség gyakorló­terén forgatott. Az itt játszódó történetről si­került néhány információt be- gyűjtenünk. A pontos sztoriról n Anyja mintha egy éve nem látta volna, * Pálmuskám, nondta, kislányom! Hevesen átölelte, és rögtön utána: ugye. hoztál kap­rot? Nem hoztam, honnét hoz­tam volna? Tudtam, nevetett az anyja, már csináltam helyette fokhagymamártást. De jó, de jó. mondta Pálma. A jó nemcsak a fokhagymamár­tásra vonatkozott, sőt, nem is elsősorban arra, hanem hogy jó itt lenni az anyjánál. Jó, hogy van anyja. Anyák nélkül silá­nyabb a világ. Fafejű, engesz­telhetetlen, zavarodott és üres. Egy nagy, hideg szoba, amibe elfelejtettek kályhát tenni. Kandallót, fűtőtestet. Fiatalabb Pálma boldogan sóhajtott, és odébblökött egyet anyja macskái közül. Most csak hat macska lakott a lakásban, de voltak már tízen is. A leg­kedvesebb a vasalódeszkán, egy kopott pokrócon ült, ez volt a kedvenc helye. Reggel templomban voltam, és arról faggattam Istent, miért csak az emberekre találta ki a túlvilágot?- Ezt hogy gondolod, kér­dezte fiatalabb Pálma? Itt vannak például a macs­káim. mondta idősebb Pálma. Kitűnő lények. Ha ők nem ke­rülhetnek ugyanoda, ahova én, akkor valami baj van a túlvi­lággal. A kitűnő lények, természete­sen értették, hogy róluk van szó, odamásztak idősebb Pálma hatalmas ölébe, vernyákolni és dorombolni kezdtek. O megsi­mogatta fényes szőrüket, men­jetek. menjetek, mondta, és egyenként az arcához szorította őket. Első számú vejem hogy van kérdezte azután anya a lányá­tól. Jól, válaszolta a lány kur­tán, és eszébe jutott a pénz. A tízezer forint, amiről fogalma sincs, mikor tudja visszatenni. A másik vejem? - kérdezte az anyja. O is - mondta Pálma zavartan, és hiába törte a fe­jét, mit mondhatna Jokkáról, semmi más nem jutott eszébe, • L’sztics Mátyás azonban érthetően nem beszélt senki sem. Egy biztos: Hunyadi főtörzs lóversenyen indulna, ám remek paripáját az éj leple alatt „meglovasítják”. Hogy a derék, örökké elégedetlenkedő főtörzs mindezt miként vészeli át, majd kiderül a televízióból, valamikor a tél folyamán. Jáger Levente csak hogy „vett magának egy fritőzt”. Micsodát, kérdezte az anyja? Krumplisütőt, mondta ő. Tudod, rosejbni, hasábbur­gonya. Aha, mondta az anyja. Csak azt sajnálom, szokta mondani idősebb Pálma Jok- kára, hogy az a szegény gyerek olyan vékony. Nemcsak vé­kony csontú, hanem sovány is. Jaj, mama, kiáltott fel ilyenkor Pálma, miért gondolod, hogy hozzám csak kövér pasasok il­lenek? Tudod, kislányom, én is azt szerettem apádban, mondta ilyenkor idősebb Pálma, hogy nagy volt és erős. Az erős kar­ját, a széles vállát, és azt, hogy egy fejjel kimagaslott a többi ember közül. Pálma erőtlenül tiltakozott, azt hozta fel. hogy anyjuk csa­ládjában vend és bajor vér fo­lyik, sőt, talán spanyol is, va­lamennyien magasak, sötét ha­júak, nagy csontúak, a többi ember satnya, selejt, vagy an­nál rosszabb. Például ő is, mert szőke, sápadt és közepes ter­metű. Dehogy, dehogy, tilta­kozott az anyja. Te Olga né­nire hasonlítasz, apád nővé­rére, és szép vagy. -- Fiatalabb Pálma felnevetett, azután el- komorodott. - Olga nénire? Akit lelőtt a férje? - Majd azt kérdezte anyjától: - Te ismer­ted őket? A férjét is, őt is? Egyszer láttam őket, Juli lá­nyuk esküvőjén, mondta az anyja. Pálma sokszor hallotta gyerekkorában a történetet, felnőtt arra kíváncsi, hogyan készül a báb - mondta a mű­vész. Kós Lajos bábjaihoz felhasz­nál mindent: raffiát, bőrt, hulla­dék szövetet, kiszuperált part­vist, ki tudja még mit. És bábjai életre kelnek. A játszók és a kö­zönség közös örömére. R. R. Baráti összejövetel Baján Az Erdélyiek Dél-magyaror­szági Egyesülete ma délután 16 órakor baráti találkozót tart Ba­ján, a József Attila Művelődési Központban. Fellép a veszp­rémi színház két művésze. Játszóházvezetők találkozója Harmadik alkalommal hívta ismerkedésre, továbbképzésre az országban működő játszóhá­zak vezetőit a megyei pedagó­giai intézet. A találkozóra ezút­tal a kerekegyházi művelődési központban került sor tegnap. A játszóházak immár több éves múltra tekintenek vissza Magyarországon, hiszen az első foglalkoztató, néphagyományt ápoló kezdeményezések a 10-15 évvel ezelőtt fénykorát élő táncházmozgalomból nőttek ki. A játszóházak létrejöttében a kecskeméti Szórakaténusznak meghatározó szerepe volt, így Nagykőrösi Arany-nap nem véletlen, hogy a találkozón a Szórakaténusz munkatársai, s az ehhez a szellemi műhelyhez is kötődő népművészek tartot­tak előadást és bemutató foglal­kozást. A mesterek munkáit a több mint hatvan résztvevő egy kiál­lításon is megcsodálhatta a ke­rekegyházi művelődési házban, s a nap tapasztalatait össze­gezve megállapíthatták: a ját­szóházakra egyre nagyobb szükség van. Hiszen a játék nem csak a gyermekeké. A fel­nőttek életének is része kell le­gyen. Ma délelőtt 11 órakor kezdő­dik Nagykőrösön, a költő nevét viselő művelődési központban az Arany János országos iro­dalmi vetélkedő döntője. A Bessenyei Ferenc vezette zsűri előtt Nyékládháza, Mezőkeresz­tes és Kunbaracs csapatai mérik össze tudásukat. Délután 3 óra­kor az Arany-szobornál ünnep­séget tartanak, cmlékbeszédct mond Tóth Tibor, az Arany Já­nos Református Gimnázium igazgatója, itt hirdetik ki a ve­télkedő ereményét. A 16 órakor kezdődő irodalmi kávéház (helyszíne a művelődési köz­pont) vendége Koncz Gábor. A FEKETESZARU CSERESZNYE KECSKEMÉTEN Szerelmi háromszög - országomláskor A kecskeméti színházi évadnyitó után a szövegköny­vet is elolvasva, belátom, hogy a Feketeszárú cseresznye jobb dráma, mint Hunyady Sándor színmüvének 1981. januári, kecskeméti bemutatója után véltem. Csak a második ré­szével érthetek egyet Bóka László sokat idézett megálla­pításának: Bródy Sándor és Hunyady Margit fiának szín­müvei elavultak, bár kiemel­kednek a két világháború kö­zötti magyar drámatermés- böl. A harmadik felvonás el­nagyoltsága ellenére időtálló színmű a magyar úr és a szerb nábob szerelmi vetélkedése. Szörnyű világégés lobban- I tóttá lángra a környezetükből J kiemelkedő közigazgatási fő- ember és a gazdag szépasszony régóta parázsló szerelmét. Köz­életi tekintélyek akkor szem­besültek magánéletük megol­datlanságával, amikor egyikük elvesztette kétharmad országát, a másik éppen népe diadalát ho­• Horváth Károly, Zubornyák Zoltán és Kákonyi Tibor. apja legidősebb testvére, Olga, mikor kezdett öregedni, sze­szélyes, féltékeny és zsémbes lett. Férje - a második - szolid ember volt, nem veszekedett vele. és nem panaszkodott, in­kább kiment szőlőjükbe, ott töltötte a napot, néha az éjsza­kát is. Ivott, természetesen, ivott közben. Olga utána ment - mi történt közöttük, ki tudja -, férje fogta a puskáját, szán­dékosan vagy véletlenül, rálőtt Olgára, utána saját magára. Feleségét fejen találta, őt ma­gát vállon lőtte. Utána elment a rendőrségre, és feljelentette magát. Juj, mondta fiatalabb Pálma, és megborzongott. Egy kis csend lett. Idősebb Pálma az egyik macskatányérba csontot, egy kis levesmaradékot tett, és látszólag minden logikát nélkü­lözve azt kérdezte a lányától: összeházasodtok? Pálma vállat vont. anyja nem firtatta tovább, tudomásul vette, hogy lánya hallgatása a válasz. Találtam egy úszómes­tert, mesélte, csak idősebb em­bereket és kicsi gyerekeket ta­nít, nagyszerű ember. Akinek a tempókat és az úszás techniká­ját magyarázza, egyszerűen el­felejtkezik a víziszonyáról. Persze, hogy meg akar tanulni! Miért kellene egész életében annak a következményét visel­nie, hogy gyerekkorában he­tedhét határban nem volt se tó, se patak, se úszótanár? (Folytatjuk) zsannázta. Az előadásban az írói szándékkal feleselve főbí­róvá lefokozott főszolgabíró, a vagyonával az egész környéket uraló birtokos és a „harmincon alig túl” viruló Irina története ezért több szokványos szerelmi háromszögnél, mint ezt Illés István rendezése váltakozó si­kerrel sejteti. Sikerült elkerülnie az úrimu­ris dáridó csábításait, de elhal­ványította Bácska nyers színeit, megszelídítette a bácskaiak vad szenvedélyeit, a majdnem tra­gédiából sima társalgási színjá­ték lett. Inkább a szerzői utasí­tásból tudom, mint a látványból, hogy „a nyitóképnek egészen szláv jellege van”. így döbben­tik rá a nézőket, hogy az „arisz­tokrata, nagypolgár és magyar paraszt keverék Veliszavijevics Dusán úrilakába félmámorosan beáradó - és nem pityókásan sé­tafikák) - magyar huszártisztek egy más világ képviselői... Kellemesre hangszerelt elő­adás végén veheti kabátját a tisz­telt nagyérdemű. Voltak a pre­mieren, akik a legtragikusabb pillanatokban kuncogtak, mert megszokták, hogy a teátrumban sikk a nevetgélés, mert nem volt eléggé meggyőző a színészi já­ték, mert nem mindenkihez jutott el Hunyady Sándor üzenete: elő­ször emberek vagyunk, azután szerbek, magyarok, szegények, gazdagok. A vetélytárs férfiak közül a főbírót alakító Zubornyák Zol­tán jó pillanataiban érzékeltetni tudta, hogy tetőtől talpig fő­szolgabíró, az emberi tartás független a nemzeti, politikai, szemléleti hovatartozástól. Fe­gyelmezettsége mögül a kívá­natosnál talán kisebb erővel tört ki a döntő pillanatokban szerelmi indulata, mint hely­zete indokolná. Eléggé szenvte­len előkelőség volt Vitéz László, mint 13 éve Béla fő­szolgabíróként, csakhogy most azt a Dusánt alakította, aki „humorra és vadságra és jó­ságra egyformán hajlandó ter­mészet”. Meggyőzően érzékel­tette felesége elvesztésének fájdalmát. Aligha mondható szerep és színész ideális találkozásának a hazai környezetben Fehér Il­dikó bemutatkozása. Irinaként alkati okokból, rendezői ráha­tásra - noha hihetően mutatta magát többnek környezeténél - fogta vissza annak a folyamat­nak érzékeltetését, amely őt népe örömünnepén egy legyő­zött magyar oldalára paran­csolta. Sirkó László kissé harsá­nyan, ám karakterisztikusan je­lenítette meg Pántót, minden hatalmak rongyemberét. Mérai Katalin Danicaként igyekezett egyéni színt adni szerepének. Heltai Nándor SZÍNHÁZ, MOZI KECSKEMET, okt. 22., Szombat. Katona József Színház: este 7 órakor: LILI BÁRÓNŐ. Csortos Gyula-bér­let. A mozik műsora ma és holnap. Városi: 1/2 4,3/4 6 és 8 órakor: VÉGVESZEDE- LEM._Sz.ines, amerikai akció­film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: MR. JONES. Színes, amerikai film. Stúdió: 7 órakor: VILÁ­GOK ARCA. Színes, amerikai film. Otthon: 5 és 7 órakor: BENNY ÉS JOON. Színes, fel­iratos, amerikai film. 23., Vasárnap. Katona Jó­zsef Színház: este 7 órakor: LILI BÁRÓNŐ. Jászai Mari­bérlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom