Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-11 / 239. szám

12 Pénz, vállalkozás, piac 1994. október 11., kedd VÁLLALKOZÓKTÓL KÉRDEZTÜK Honnan indultak, hol tartanak? Többféle szer a gyógynövényekből • A kamilla gyógyhatású közismert, szinte minden család tart belőle otthon. (PN-archív) ÉKISZ, Építőipari Kft.: Ter­csi János, ügyvezető:- A kecskeméti Kossuth Tsz-ből váltunk ki 15-en. A munkakönyvünkön kívül sem­mit sem kaptunk, hiszen 1986-ot írtunk, szó sem volt még kárpótlásról. Kisszövetke­zetet alakítottunk és ugyanazt a tevékenységet folytattuk, ami a tsz-ben nem biztosította a jö­vőnket. Egyetlen furgonunk volt, oldalán cégünk nevével. A rendszerváltást követően a poli­tikai megítélés miatt nem volt biztonságos a szövetkezeti forma, ezért kft.-vé alakultunk. Nevünkben azonban meghagy­tuk az ÉKISZ mozaikszót, mert már így ismertek bennünket. Azóta a város egyik legnagyobb vállalkozásává nőttük ki ma­gunkat. Jelenleg 12 gépjármű­vünk van és négy földmunka­A napokban nyilvánosságra került az a TOP 200-as lista, amelyet a Figyelő szerkesztő­sége állított össze a vállalkozá­sok elmúlt évi nettó árbevétele alapján. A laikusok számára meglepő volt, hogy a nyilvá­nosság előtt legnagyobbnak, legmegbízhatóbbnak nevezett cégek között szép számmal vannak olyanok, amelyek sú­lyos gazdasági nehézségeikről, illetve áremelési szándékaikról ismertek. Ilyenek például: a Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Magyar Villamos Művek Rt., a Magyar Távközlési Rt., több gázszolgáltató, a Magyar Posta és nem utolsósorban a MÁV. Vajon a nettó árbevétel alapján megfelelően értékelhető-e egy cég gazdasági helyzete is? - kérdeztük dr. Bácskai Tamást, a Bankárképző Intézet igazgató­ját. Mi is a nagyság?- Egy cég a nettó árbevétele alapján sem sikeresnek, sem si­kertelennek nem mondható. Ez az adat a vállalkozásoknak csu­pán egyetlen dimenzióját, a „ki­terjedését" jellemzi. Szándéko­san nem említek „nagyságot”, amelyhez a magyar nyelvben minőségi jelző is tapad, úgy mint: nagy költő, nagy festő stb. A nettó árbevételt úgy számít­ják, hogy a vállalat teljes árbe­vételéből levonják az épületek, gépek értékcsökkenését, a for­galmi adókat, majd az így ka­pott értékhez hozzáadják a tá­mogatásokat, a szubvenciókat. A vállalatok költségszintje tehát gépünk, több telepünk, s ami a legfontosabb: sok megrendelé­sünk. Kecskeméten mi csinál­tuk példul a Kuruc körút teljes közművének felújítását, a Piac tér melletti közmű korszerűsíté­sét stb. Sikereink titka egyebek között, hogy ha helyben nincs elég munka, vidéken is vállal­kozunk. Hornyák Ferenc, Hetényegy- házi Házi Konzervüzem: — Ugrás a sötétbe: így jelle­mezhetem vállakózásunk indí­tását. Nem volt meg hozzá a szükséges pénzünk, azt sem tudtuk biztosan, hogy lesz-e pi­aca termékeinknek. Mégis el­kezdtük, először megbízásból, még 1988-ban. két évvel ké­sőbb pedig önállósítottuk ma­gunkat. Be is fuccsoltunk mind­járt az elején: nagy mennyiségű babsaláta és céklasaláta maradt ebben nem tükröződik, pedig igazán ez mutatná meg a cég műszaki, szervezettségi, piaci sikereit. A nettó árbevétel annál a cégnél a legnagyobb, amely sok terméket értékesít, jó áron - még akkor is, ha a költségeihez képest nem is nyereséges az az ár -, továbbá viszonylag kevés értékcsökkenési leírással és nem magas forgalmi adókkal, ellenben jókora támogatással rendelkezik. A támogatással az állam valamilyen oknál fogva el szeretné kerülni az adott cég termékeinek áremelését. Job­bára az energia, illetve energia- hordozók termelésének terüle­tén, a közlekedésben, a szállí­tásban és a távközlésben talál­a nyakunkon, mert francia meg­rendelőnk időközben olcsóbb termékre bukkant az NDK-ban. A hazai piacon a konzervgyá­rakkal kellett versenyeznünk. Hiába voltak a mi termékeink háziasabbak (hámozott, mag nélküli őszibarack stb.), tartósí­tószer nélkül, a fogyasztók túl­nyomó többsége nem ezt mér­legeli, hanem az árat. Abban pedig nem tudunk versenytársa lenni a tömeggyártásra beren­dezkedett konzervgyárnak. A savanyúság- és befőttgyártás egyébként is idénymunka, nem folyamatosan adott bevételt. Fokozatosan áttértünk a szinte­tikus szörpök készítésére, s ez végre „bejött”. Még most is rengeteg a tartozásunk, de leg­alább már fizetni tudjuk rende­sen. Alniási Márta Mezőgazdasági gumiabroncsok A harmadik, negyedik helyre tornázták fel magukat a nyu­gat-európai piacon a Taurus márkájú mezőgazdasági gumi­abroncsok. A Taurus Mezőgaz­dasági Abroncs Kft. termékeiből 24 országba szállít és évente 3,6 milliárd forint forgalmat bonyo­lít le. A múlt héten a gyártás be­indításának 15. évfordulója al­kalmából Visegrádon nemzet­közi vevőtalálkozót rendezett a cég. Elmondták: évente 110 ezer abroncsot gyártanak külföldi megrendelésre. A termékkínálat is bővül, jelenleg nyolc család­ban összesen 80-féle méretben gyártanak gumikat. A cég veze­tői hangsúlyozták: részt kíván­nak venni a hazai mezőgazdaság megújításában. Tízmillió forintos fejlesztés eredményeképpen új termék- családdal bővítette kínálatát a gyógynövény-termeltetéssel és -kereskedelemmel foglalkozó Herbária Rl. A napokban sajtó- tájékoztatón Soproni Tamás, az rt. elnöke mutatta be az epe­gondokat orvosló Cholovit, a szív- és érrendszeri panaszokra való Resculini, a vesét és a kivá­lasztószerveket tisztító Diuró, valamint a stressz ellen védő Robofit cseppeket. Az Univer­zum termékcsalád tagjait a na­pokban kezdi forgalmazni a Herbária. Soproni Tamás elnök elmondta még, hogy a társaság időarányosan teljesítette ez évre kitűzött egymilliárd forintos forgalmát. Az értékesítés 19 sa­ját bolton keresztül történik, s ezen túl még az idén 30 további kiskereskedelmi üzletet nyit­nak. Hét önálló nagykereske­delmi egység indítását is terve­zik, amelyek révén a tavalyi 459 millió forintos nagykeres­kedelmi árbevételt 500 millió forintra emelik. Az osztrák gyáros újraindítaná a Szolnoki Papírgyárat A sörpiac egyharmada kozni ilyen cégekkel. Nem sikerlista A TOP-lista élén emiatt sok olyan cég szerepel, amelyek évek, sőt évtizedek óta panasz­kodnak nehéz helyzetükre és te­temes áremelést terveznek a kö­zeljövőben. A TOP-listák ösz- szeálIrtásakor az egész világon az a szokás, hogy a cégek vala­mennyi fontos mutatóját közzé­teszik, amellett, hogy a „rang­sort” valóban a nettó árbevétel alapján állítják össze. Tehát a hazai TOP 200 semmiképpen sem sikerlista! Szemléletesen ezt úgy jelle­mezhetnénk, mintha az iskolá­sokat szeretné valaki rangso­rolni. Nem biztos, hogy a leg­magasabb gyerek egyben a leg­okosabb vagy a legügyesebb is az osztályban. N. Zs. Thomas Prinzhorn hajlandó az Állami Vagyonügynökség összes feltételét teljesíteni a Szolnoki Papírgyár újraindítása kapcsán. Az osztrák befektető ezt pénteken sajtótájékoztatón jelentette be azután, hogy nap­világot látott az ÁVÜ igazgató- tanácsának döntése a szolnoki gyár elleni felszámolási eljárás megindításáról. Az osztrák gyáros hangsú­lyozta: a szolnoki társaságnak nincs túl sok adóssága, számláit kiegyenlítették. A gyártást, amelyet 1992 végén állítottak le, a kisebbségi tulajdonossal, a Papíripari Vállalattal közösen, mindenképpen szeretnék újra­indítani. Az újraindítás finan­szírozásához szükséges pénz rendelkezésre áll. az erre vonat­kozó garanciákat szeptember 30-án eljuttatták az ÁVÚ-höz - állítja Thomas Prinzhorn. Az ÁVÜ, a Szolnoki Papír­gyár egykori fejlesztésére fel­vett, ma 2,7 milliárd forintot érő hitele miatt indítja meg a fel­számolást. Erről az osztrák gyá­ros úgy nyilatkozott, hogy azt a Papíripari Vállalatnak kellett volna kiegyenlítenie a Duna- packért fizetett vételárból. A Dunapack tenderrel kap­csolatban Prinzhorn elmondta: fenntartja vételi ajánlatát a cég 60 százalékának megvásárlá­sára. Ezért 1,6 milliárd forintot ajánlott, ám a második pályáza­tot is eredménytelennek nyilvá­nította a vagyonügynökség. Ebben az évben 14 milliárd forint bruttó árbevételre számít a Kőbányai Sörgyár Rt. - ezt Németh István, a cég vezér- igazgatója mondta el sajtótá­jékoztatón. A Kőbányai Sör­gyár a magyar sörpiacból mint- egy egyharmaddal részesedett 1993-ban. A magyar sörterme­lés tavaly mintegy 7,9 millió hektoliter volt, idén 8 millió hektoliter körül lesz. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy ez évben fejlesz­tésre a tulajdonosok mintegy 12 millió dollárt fordítottak. A Kő­bányai Sörgyár 80 százalék kö­donban van. Bejelentették: megújult formában kerül a fo­gyasztókhoz a közismert Kőbá­nyai Világos sör. Ez minden­képpen jobb minőséget jelent. A Kőbányai Sörgyár termelésé­ből ez az áru 30 százalékkal ré­szesedik, árbevételének pedig mintegy 25 százalékát adja. A tervek szerint jövőre már az ár­bevétel 30 százalékával kalku­lálnak ebből az áruféleségből. Jelenleg havonta mintegy egy­millió rekesznyi Kőbányai Vi­lágost adnak el. Ám másfél év múlva ezt a mennyiséget már másfél millió rekeszre szeretnék növelni. rüli dél-atnkai többségi tulaj­Megmenthető a húsüzem SIKERLISTA-E A TOP 200? Csalóka rangsor Talpra állhat a Mezőgép Kerékpárok vámtartozásból Több mint 100 kerékpár és nagy mennyiségű alkatrész fe­letti zálogjogát érvényesítette pénteken a Vám- és Pénzügyőr­ség, miután az importőr nem tudta teljesíteni mintegy 5 mil­lió forintos köztartozását.- Egyre gyakrabban kívánja a jövőben alkalmazni a vámha­tóság ezt a módszert, hiszen el­tökélt szándék, hogy a vám­szervek minden törvényes esz­közt vessenek be a kinnlévősé- gek behajtására - mondta Laczó László. Á Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­nak szóvivője a budapesti sajtó- tájékoztón elmondta: a vám­szervek adósai mintegy 50 mil­liárd forinttal tartoznak a költ­ségvetésnek. Ebből azonban csupán 5-10 milliárd forint az az összeg, amihez a különféle kényszerintézkedések révén hozzájuthat a költségvetés. A fennmaradó tartozások olyan cégekhez kötődnek, amelyek felszámolás, illetve végelszá­molás alatt állnak, s így az adósságuk behajtására kevés a remény. A zálogjog érvényesí­tésére akkor kerül sor, ha az im­portőr a meghatározott határ­időig nem fizeti be a rá kirótt vámot, illetve egyéb összege­ket. Ekkor a jogszabályok sze­rint a vámszervek közvetlen vámfelügyelet alá veszik az árut. Ezt követően értékesítik azt. Az eladás vagy nyilvános árverésen, vagy valamilyen közvetlen értékesítési csatornán keresztül bonyolódik, s általá­ban a vámtartozást megközelítő bevételt hoz. Formálódik a megoldás a fel­számolás veszélyébe került ceg­lédi húsüzem talpra állítására. Amint azt Kiszely Imre mű­szaki igazgató elmondta: egye­lőre ugyan még szünetel a ter­melés a gyár exportrészlegében, ám Békési László pénzügymi­niszter, a környék országgyűlési képviselője az üzem szakszer­vezeti képviselőinek kijelen­tette: a gyár megmenthető. Akadnak ugyanis olyan befekte­tők, akik a nagy adósság elle­nére is látnak fantáziát a nyugati országokban kapós termékeket előállító gyárban. A mentőakci­óra azonban állami garanciára is szükség lesz; most keresik erre a legmegfelelőbb megoldást. A jelenlegi helyzet szerint még­sem kell az 550 embert foglal­koztató üzemet bezárni. A ceglédi üzem a korábbi években végrehajtott nagy ér­tékű beruházással Európa leg­modernebb húsfeldolgozóinak soraiba lépett, s azért került mégis bajba, mert a jogelőd, az öt egységből álló a Pest-Nógrád Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat többi üzeme fel­számolásának anyagi terheit éppen a ceglédi gyár viselte. Pénzhiány miatt nem tudtak megfelelő mennyiségű sertést megvásárolni, így az export­üzemrész gyakran kényszerült leállásra és elmaradt a remélt haszon. Sikert hozott az agresszivitás Útlevél Írországba — egymillió fontért Elfogadták a szolnoki Mező­gép Rl. három évre szóló reor­ganizációs programját, erről a cég soron kívüli közgyűlésén határoztak a napokban. A me­zőgépgyártó társaság gazdasági gondjait várhatóan orvosló dön­tés alapja: a főtulajdonos ÁVÜ és a hitelező kereskedelmi bank elfogadta, hogy az rt. változat­lanul hosszú távú potenciális exportőr a nyugati piacokon, meghatározó szerepe van a ha­zai mezőgazdasági gépellátás­ban, valamint az importárak fé­ken tartásában. Ugyanakkor a térségben az egyik legnagyobb munkaadó: kétezer ember dol­gozik egységeiben. Mint Sziráki András vezér­igazgató elmondta: a bankkal kötött megállapodás lényege, hogy az rt. a jövőben jelentős összegben kötvényt bocsát ki, s azt a pénzintézet felvásárolja. A kötvényeket a Mezőgép 1994- es és 1995-ös sikeres üzleti éve esetén részvénnyé konvertálja és így résztulajdonossá válik. A teljesítményeknek három év alatt mintegy 50 százalékkal kell emelkedniük. Az amerikai kormányzat ér­tékelése szerint sikeres volt az utóbbi egy évben kifejtett ag­resszív külkereskedelmi poli­tika, amely több milliárd dollár értékű, új exportmegállapodás­hoz juttatta hozzá az amerikai vállalatokat. Ronald Brown kereskedelmi miniszter szerint a kivitel az évezred végére valószínűleg át fogja lépni az ezer milliárd dol­láros határt. „Ha van felesleges egymillió fontod, s nem tudod, mit csinálj vele, esetleg arra költheted, hogy ír állampolgárságot sze-. rezz”. Ezt a Reuter brit hírügy­nökség írja azzal kapcsolatban, hogy Írországban meg lehet vá­sárolni az útlevelet annak, aki nagyobb összeget ruház be az ország iparába. Az ír kormány­nak ez az eljárása azonban az el­lenzék szemében „az állampol­gárság prostitúcióját” jelenti. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy egyes üzletem­berek csak kölcsönadják a meg­kívánt összeget valamilyen ír vállalatnak, valójában azonban nem fektetik be a pénzt az ír iparba. Az útlevelet arra hasz­nálják, hogy szabad utat kapja­nak az Európai Unió országa­iba. A probléma azért került most terítékre, mert egy palesztin család ír útlevelet kapott, mi­után egy, az Albert Reynolds ír miniszterelnökhöz közel álló vállalatnak adott pénzt. Az el­lenzék már csak azért is támadja hevesen a kormányt, mert az ír útlevéllel rendelkező arabok be­lekeveredtek egy korrupciós ügyletbe, amely a Bank Credit Commerce International nevű pénzintézet bukásához vezetett. Az ellenzék azonban nehéz helyzetben van. Igaz ugyan, hogy nem túlságosan erkölcsös dolog állampolgárságot vásá­rolni, de nem tagadható, hogy ez a módszer több ír vállalatot megmentett a tönkremenéstől. A jelenlegi törvény szerint az. állampolgárságért folyamodó­nak legalább 100 napig kell Ír­országban laknia az állampol­gárság elnyerését követő két évben, és legalább 1 millió fon­tot kell beruháznia. Ezt a felté­telt azonban ki lehet játszani, így például az ír állampolgársá­got kapott palesztin család soha nem lakott hosszabb ideig Íror­szágban. Az ír kormány most szigorítani készül a feltételeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom