Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24 / 225. szám

1994. szeptember 24., szombat 2 Hírek — vélemények AZ INDEPENDENT CÍMŰ BRIT LAP TUDÓSÍTÁSA KOLOZSVÁRRÓL A polgármester keresztes hadjárata • Magyar polgárok békés tüntetése a Mátyás-szoborért, két évvel ezelőtt. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester komolyan veszi hazafiságát, sőt 1992 óta, ami­óta polgármester lett, valóságos keresztes hadjáratot indított - írta a The Independent című brit lap pénteki számában Adrian Bridge tudósító Kolozsvárról. Emlékeztetett, hogy Funar el­távolíttatta a kétnyelvű utcanév­táblákat, amelyek a város 23 százalékos magyar kisebbségé­nek javát szolgálták, hatalmas szobrokat állíttatott román nemzeti hősöknek azért, hogy ezek mellett eltörpüljenek más emlékművek, amelyek a térség magyar uralom alatt töltött év­századairól tanúskodnak. Funar szerint a magyaroknak az érde­kei nem szorulnak képviseletre - írta a tudósító.- Romániában nincsenek magyarok. Magyarok Magyar- országon vannak. Itt csak ro­mán állampolgárok vannak, és mindnyájan egyenlők a törvény előtt - ezt Funar maga mondta a The Independentnek adott nyi­latkozatában. E politika célja: letagadni a magyarok és Erdély történelmi és kulturális kapcsolatát - írta a tudósító.- Az autonómia után jön az annexió - így Funar. Ez mind Budapest tervének része, hogy visszaszerezze az uralmat ­mondta a The Independentnek. A többi szélsőséges román na­cionalistával együtt Funar is komolyan azt hiszi, hogy Ma­gyarország igényt formál Er­délyre. Minden alkalmat fel­használ, hogy emlékeztessen, milyen megkülönböztetésben volt részük a románoknak a sok évszázados magyar uralom alatt, és állítólag milyen atroci­tásokat követtek el ellenük a magyarok a második világhábo­rúban, amikor négy évig meg­szállva tartották Eszak-Erdélyt - írta a brit tudósító. A legtöbb kulturált román nevetséges fi­gurának tartja Funart. Új telefonközpont Baján Még nem döntött a kecskeméti SZDSZ jFolytatás az 1. oldalról) Újságírói kérdésekre vála­szolva Salamon úr közölte, hogy végéhez közelednek a tár­gyalások a Magyarországon te­lefonközpontokat forgalmazó két céggel (az ERICSSON és SIEMENS), s egy-két héten be­lül eldől, hogy ki szállítja a központot Bajára. Mindkét pá­lyázó ajánlatában szerepel, hogy december végéig letelepí­tik a 4 ezres digitális központot. Salamon urat arról is kér­deztük, hogy mikor kezdődhet meg az új előfizetők bekapcso­lása.- Nagyon remélem, hogy az új telefonközpont beszerelése után azonnal. Nekünk érdekünk, hogy a felszerelt központot mi­nél előbb használatba vegyük. Első lépésként tehát ’94-ben egy 4 ezres digitális központot épí­tünk, amelyet szándékunk sze­rint ’95/96-ra 6 ezresre bővítünk. Az ügyfeleinknek telefonra, ne­künk profitra van szükségünk, de mindent megteszünk a színvona­las szolgáltatás érdekében. Nem született döntés a kecs­keméti SZDSZ szervezet gyűlé­sén a tervezett MSZP-SZDSZ megállapodásról az önkor­mányzati választással kapcso­latban. A héten a két párt közös saj­tótájékoztatón jelentette be, hogy az önkormányzati válasz­tásokra a két párt együttműkö­dési megállapodást köt. Ennek részletesebb kidolgozását kéri az SZDSZ tagsága, ezért csak a jövő héten várható végleges döntés arról, hogy milyen for­mában tud együttműködni a két párt a választási kampányban. Ugyanekkor véglegesítik a jelöltek listáját, tehát ek­kor dől el, kik lesznek azok, akik egyéni képviselő-jelöltként ringbe szállnak az önkormány­zati választásokon. N. Á. Befejeződött a pótnyomozás a tiszakécskei sortüzügyben Az MTI értesülése szerint be­fejeződött a pótnyomozás a ti­szakécskei sortüzügyben. Dr. Gáspár Attila, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője pénteken megerősítette az információt és egyúttal hoz­zátette: a bűnügy iratait hétfőn küldik meg a Budapesti Katonai Ügyészségnek, hogy továbbítsa azokat a Fővárosi Bíróság kato­nai tanácsához. Mint emlékeze­tes, a katonai ügyészség április végén nyújtotta be a vádiratot T. Béla tartalékos alezredes és K. István nyugállományú őr­nagy ellen emberiség elleni bűncselekmény miatt. A bűn­ügy elbírálására kijelölt katonai tanács megállapította, hogy a tényállás nem kellően felderí­tett. A bíróság utasította a vád­hatóságot, hogy igazságügyi, fegyverzet- és repülőműszaki, orvos, valamint történész sza­kértő bevonásával tisztázza az 1956. október 27-én Tiszakécs- kén történt a békés tömeg elleni légitámadás körülményeit. A katonai tanács szükségesnek tartotta újabb tanúk felkutatását és meghallgatását, valamint to­vábbi okiratok beszerzését is. A katonai ügyészség szerint a vá­dirat alkalmas volt a tárgya­lásra, ezért a pótnyomozást el­rendelő végzés ellen a Legfel­sőbb Bíróságnál fellebbezett, hogy helyezze hatályon kívül a döntést, továbbá utasítson a tár­gyalás kitűzésére. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a bűn­ügyben hozott pótnyomozást el­rendelő végzést.-s- mm - - ■■ m u v 3 ■ , - , s ■" ■> - mm -sí ggg ■- mmmmm mmmmm mmmmmmmmmmmmmmmmm mmm EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Csökkentik a bombázóflottát Megőrizve az amerikai nuk­leáris fegyverarzenálnak a START-szerződésekben rögzí­tett szintjét, a washingtoni vé­delmi minisztérium úgy döntött, hogy 18-ról 14-re csökkenti az atomeszközöket hordozó Tri­dent tengeralattjárók számát, a B-52-es hadászati bombázók 94 gépből álló flottájából pedig huszonnyolcat kivon a szolgá­latból. A tengerbe csúszott gép Hongkongban pénteken a le­szállópályáról a tengerbe csú­szott egy teherszállító repülő­gép. A C-l 30-as repülő Hanoi­ból érkezett, ahova 33 vietnami menekültet szállított haza. Hét személyt kimentettek, a többiek sorsa ismeretlen. Csak szolgálati útlevéllel A jövőben a szolgálati útle­véllel rendelkező román állam­polgároknak is beutazási enge­délyt kell kérniük, ha Ausztri­ába akarnak utazni. Az osztrák hatóságok az utóbbi időben számos román szolgálati útlevél tulajdonosát kapták rajta azon, hogy törvényellenes munkavál­lalásra jelentkeztek, a belügy­minisztérium elhatározta: meg­határozatlan időre hatályon kí­vül helyezi a szolgálati útlevél­lel utazók vízummentességére vonatkozó egyezményt. Egységfelhívás Egységre és összefogásra szólította fel a nagyobbik fran­cia kormánypárt, az RPR képvi­selőit Edouard Balladur minisz­terelnök. A kormányfő a képvi­selőcsoport kétnapos tanácsko­zását zárta felszólalásával. Bal­ladur igyekezett csillapítani a jövő évi államfőválasztással kapcsolatos párton belüli ellen­téteket. A pártelnök, Jacques Chirac előző napi felszólalására reagálva cáfolta, hogy esetleges államfővé választása esetén fel akarná „hígítani” az inkább Chiracot támogató RPR-t. Ugyanakkor eddigi taktikájához híven most sem beszélt arról, hogy valóban akar-e indulni a jövő évi választáson. Kémper Pénteken Düsseldorfban megkezdődött az egykor a NATO berkeiben tevékenykedő egyik legeredményesebb kelet­német kém pere. A 49 éves Rai­ner Rupp 1977-től 1989 végéig nagy mennyiségben szállított a NATO brüsszeli központjából titkos katonai információkat a keletnémet állambiztonsági mi­nisztérium (Stasi) hírszerzési részlegének. Rupp 1968-ban egyetemistaként állt a keletné­metek szolgálatába. Magyarok szövetkezése A szövetségi, a köztársasági és a tartományi választásokon való egységes fellépés érdeké­ben hozandó, magyar választási szövetséget hozott létre több be­folyásos vajdasági magyar cso­port. Szerb válasz? A boszniai szerbek ellen egyre gyakrabban végrehajtott brutális és alaptalan NATO-, valamint UNPROFOR-akciók miatt kénytelenek leszünk meg­felelő választ adni később meg­határozandó időben és helyszí­nen - jelentette be a boszniai szerb köztársaság katonai pa­rancsnoksága a csütörtöki Sza­rajevó környéki NATO-akció után. A közlemény megerősí­tette a légitámadás tényét, azonban azt állította, hogy az észak-atlanti szövetség ameri­kai és brit gépei Szarajevó kör­nyéki szerb polgári célpontokat vettek tűz alá. A boszniai szer- bek tagadták, hogy a NATO-lé- giakció előtt több támadást haj­tottak volna végre az UNPRO- FOR erői ellen. Letartóztatások Carlos-ügyben A svájci hatóságok letartóz­tattak négy személyt, akiket az­zal gyanúsítanak, hogy kapcso­latban álltak Carlosszal, a nem­régiben elfogott hírhedt terroris­tával - jelentette pénteken az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A múlt hét végén Genfben és Ticino kantonban vették őri­zetbe a négy gyanúsítottat. Ket­tőjüket azzal vádolják, hogy ter­roristáktól rakétákat vásároltak. Nézőpont A nagy októberi vízdíjemelés Mihályka Gyula írása A valamennyi kecskeméti családot érintő víz- és csa­tornadíj-emelés úgy született meg a Bácsvíz Rt. közgyűlé­sén, hogy előtte a 110 ezer adófizető polgár érdekeit kép­viselő kecskeméti városatyák nem foglalhattak állást az ügyben. Jóllehet egy merőben új tarifarendszerről van szó. Nem mondhattak véleményt a szenátorok - mert nem kérdezték meg őket - arról sem, hogy mit szólnak a Tős- erdőben és Tiszakécskén is valószínűleg bevezetésre ke­rülő átalánydíjról. Ami több mint ezer kecskeméti üdülő­tulajdonost érinthet. Ráadásul jó néhány pihenőövezetben a nyári vízzellátás botrányos. Most a tervek szerint a havi 5 köbméter vízfogyasztást akkor is ki kell fizetni, ha ki sem nyitják egész évben a csapot. A Bácsvíz Rt. legnagyobb tulajdonosának, a kecskeméti önkormányzatnak nevében szavazó képviselő a józan eszére és ötven szomszédjára hivatkozott, akiknek kikérte a véleményét. Amikor a Bácsvíz Rt. kecskeméti védterületein ki akar­ták lőni a kóbor macskákat és kutyákat, akkor az önkor­mányzat vezetése igényelte a városatyák véleményét és áldását a tervre. Nyilván így kívánták elkerülni, hogy a fegyverropo­gásra a széchenyivárosiak valamiféle úri vadászatra gon­doljanak. A vízdíjemelésről a kecskeméti képviselők elő­zetes véleménye már nem volt ilyen fontos. A kistulajdonosoknál viszont a képviselő-testületek ha­tároztak az 1,4 milliárdos alaptőke-emelésről, az alapsza­bály-módosításról, a cég jövőjéről és a népszerűtlen víz­díjemelésről. Valószínűleg ők tudják: a választópolgárok­nak így is, úgy is el kell számolniuk. A választópolgárok meg azt tudják, hogy hamarosan újra az ő kegyükért fognak küzdeni a vízdíjról döntők. Még azt is meg fogják nekik ígérni, hogy a jövőben szí­vükön viselik a sorsukat és esetleg még a vízdíjat is ki tudják fizetni. Kérdőjelek FEB-kommentár Ki mit expo-nál a parlamentben? Senki sem vitatja, hogy egy világkiállítás jót tenne ha­zánk hírnevének, nemzetközi kapcsolatrendszerének. A legutóbbi közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy népes az expó-pártiak tábora. A kérdés csak az, hogy ki­nél miből táplálkozik ez a rokonszenv? Érzelmi alapon szeretné, ha egy újabb alkalom lenne arra, hogy Magyar- ország bemutatkozzon a világnak, vagy megalapozottan, felelősséggel állíthatja, hogy az államkasszában ott van vagy ott lehet a pénz az expó megrendezésére? Az érzel­meket maximálisan tisztelni kell, de dönteni csak a „pisz­kos anyagiak” alapján lehet. Ezúttal ez történt. A kormány kizárólag anyagi okokra hivatkozva javasolja a parlamentnek az 1996-ra tervezett nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondását. Mi van emögött? A közlemény csak körülírja, de nincs mit titkolni: a kormány - minthogy üres a kassza - nem vál­lalja, hogy állami nagyberuházásként felépítse és üzemel­tesse a kiállítást. Most a parlamenten a sor: előkerülnek-e ott olyan „perdöntő” bizonyítékok, amelyek a képviselőket az expó melletti voksolásra ösztönzik? Ha igen, melyek lehetnek ezek? A legdöntőbb persze az lenne, ha a szakértők képe­sek lennének olyan adatokat és tényeket a képviselők elé tárni, amelyek egyértelműen meggyőznék őket arról, hogy a kiállítás megrendezése az ország mostani pénzügyi helyzetében is finanszírozható a költségvetésből. Ha fel tudnák sorakoztatni az ún. vállalkozói tőke elegendő és konkrét részvételének hitelt érdemlő bizonyítékait. Ha mindenki számára egyértelműen kimutatnák, hogy az expó lemondása - a vele járó anyagi kötelezettségekkel, illetve a kiállítás nélkül is szükséges beruházásokkal egy­ütt - többe kerülne, mint a megrendezése. Vannak-e ilyen dokumentumok és számítások? Ki mit tesz le a T. Ház asztalára? • Kormánykoalíció

Next

/
Oldalképek
Tartalom