Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

1994. augusztus 25., csütörtök Megyei körkép 5 DIGITALIS KÖZPONT BAJANAK Telefonfejlesztés jövőre? A MÓL MEGMAGYARÁZZA... Csökken az üzemanyag-fogyasztás • Néhány régi típust kivéve valamennyi kocsiba tankolhatunk ólommentes benzint. Bács-Kiskun megyében a közcélú távbeszélő-szolgáltatás végzésére kiírt pályázat nyer­tese a Matáv Rt. és a hozzá kap­csolódó izraeli BEZEQ cég. A két társaság július 1-jén meg­alakította az Első Magyar Izra­eli Távközlési Részvénytársa­ságot, az EMITEL-t. Az Rt. vezérigazgatója, Sa­lamon Moshe úr kinevezése óta már több ízben ellátogatott az érintett fejlesztendő területekre. Tárgyalt a települések polgár- mestereivel is. Nyitott, jól mű­ködő kapcsolatrendszert kíván kiépíteni a távközlési társaság és a lakosság között. Salamon úrral a Szegedi Postaigazgató­ság épületében, az EMITEL „fellegvárában” beszélgettünk.- Az első koncessziós szer­ződést április 5-én kötöttük meg - mondta a vezérigazgató ezt követően május végén, a máso­dik szerződésben már kötele­zettséget vállaltunk mindarra, ami a pályázatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy a primer kör­zetben a fővonalszám-növeke- dés éves ütemének legalább 15,5 százalékosnak kell lennie. Az Agrárkamara szervezésé­ben 1995. január 1-től helyi me­zőgazdasági bizottságokat kell létrehozni a helyi vállalkozók­ból, akik természetesen a me­zőgazdaság valamelyik ágát képviselik. A fenti időszaktól e szervezet dönt majd a várost és a gazdákat érintő kérdésekben. Soltvadkerten már megkezd­ték a szervezőmunkát. Ennek keretében augusztus 25-én, azaz Feltéve, ha erre tényleges előfi­zetői igény mutatkozik.- Október elsejével a Matáv Rt. kivonul a bajai, halasi és kiskőrösi primer körzetekből. Mi az önök teendője ezt köve­tően?- A tervünk az, hogy minél korszerűbb hálózatot építsünk ki. Digitális központokat léte­sítsünk, hiszen ez a jövő útja. A három primer körzetből Baja át­lagosan jobb helyzetben van a két másiknál. Itt az utóbbi idő­ben jóval nagyobb fejlesztések történtek. Ide új digitális köz­pontot építünk, melyre már megkértük az árajánlatot is.- Elképzelhető, hogy az idén bekapcsolnak új telefonvonala­kat?- Magyarországon két köz­ponti szállító működik, az Ericsson és a Siemens. Tőlük kértük az árajánlatot, melyre várjuk a kedvező választ. Na­gyon remélem, hogy az idén megépítjük a központot. A te­rem-előkészítés és a központ összeszerelése optimális eset­ben négy hónapi munkát jelent. Bízom abban, hogy 1995. első ma este nyolc órakor fórumot rendeznek a városi faházban. Napirendjükön egyéb kérdések is szóba kerülnek, mint például mezőőri szolgálat létrehozása, őszi vetéstámogatások. Meg­tudhatják a résztvevők azt is, hogyan kell a gázolaj adótarta­mának 50 százalékát visszaigé­nyelni, s ajánlatokat hallhatnak vetőmag, műtrágya és növény­védő szer használatáról is. félévében sikerül az eddigi ösz- szes igényt kielégíteni.- A térség telefon-ellátottsá­gát megismerve hol indulhat meg leghamarabb a telefonfej­lesztés?- A fenti három település esetében más-más a fejlettségi szint. Baján a legkönnyebb el­indulni, hiszen a központ létesí­tése után azonnal elkezdődhet­nek a bekötések. Kiskunhalason még épületünk sincs, ott az ala­poknál kell kezdeni. Kiskőrös a tennivalókat illetően a kettő kö­zött helyezkedik el, szerencsére itt az épület már megvan.- Árulja el, valóban jó üzlet a távbeszélő-szolgáltatás?- Az egyik legjobb üzlet. Ha nem lenne az, nem csinál­nánk. Ezzel együtt arra törek­szünk, hogy színvonalas szol­gáltatást nyújtsunk az ügyfele­inknek. Megvannak az igé­nyek, adott a lehetőség, hol itt a probléma? Mindenesetre Baján az októ­beri átállás miatt csak 1995-ben lesz telefon, bár az EMITEL mindent elkövet a lakosság érde­kében. Rab Rita Pontosít az energiafogyasztók szövetsége A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége - mint ahogy az szerdai nyilatkozatából kiderül- csak a sajtóból értesült az ener­giatermelő és -szolgáltató társa­ságok áremelési javaslatáról. Ezeket az indítványokat a Ma­gyar Energia Hivatal szerint ezen a héten kellene megvitatni. Az érdekképviseleti szervezet álláspontja viszont az, hogy egy kiérlelt vélemény kialakításá­hoz idő kell, ezért ezen a héten a javaslatokat szakértőik legjobb esetben is csak megismerhetik, ám vitára - véleményük szerint - nincs mód. Az üzemanyagok árának eme­lése ismét fölborzolta a kedélye­ket. És nyilván nem is utoljára az idén. A pénzügyi tárca szakem­berei úgy gondolják, ez az a „puha csavar”, amelyen nyugod­tan lehet srófolni: aki autóba akar ülni - márpedig ez szerves része lett az életnek -, akár tetszik, akár nem, úgyis kifizeti a benzin árát, akinek meg nincs rá pénze, vá­laszthatja a tömegközlekedést is. (Érdemes lenne egyszer elszán­niuk magukat az autósoknak, s csupán egyetlen nap mindenki­nek tömegközlekedni! Aligha­nem megállna az élet az ország­ban...) Sebestyén Bélát, a MÓL Rt. vezérigazgató-helyettesét kérdeztük: mekkora szerepet ját­szik az áremelésekben a cég mo­nopolhelyzete?- A piac liberalizálása óta annyira nem vagyunk monopol­helyzetben, hogy az első félév­ben importált 800 ezer tonna kő­olajat 50-60 cég rendelte meg. A Kőolajkészletező Szövetség idei közgyűlésére több mint száz meghívót küldtek ki.- Ennek ellenére tagadhatat­lan a MÓL meghatározó szerepe a piacon. Ha nem is önök vásá­rolták, önök dolgozták fel az alapanyagot.- Sokan tankautókkal, vasúti kocsikkal, hajóval kész üzem­anyagot importálnak. Igaz, a leg­többen hetekig robbanásveszé­lyesen vagonokban tárolják, még szabálytalanabbul fejtik le, ott ér­tékesítik, ahol tudják. Az üze­mek, a szállítóvállalatok jelentős felvevőpiacot képeznek. Remél­jük, minél előbb rend lesz e terü­leten is.- Mennyi AFA-t, forgalmi adót és útalapot fizetett be a fo­gyasztás alapján a MÓL Rt. az első félévben?- 1994. január 1-je és június 30-a között az üzemanyagok fo­gyasztási bevételeiből 16,3 mil­liárd forint ÁFA folyt be, úta­lapra 5,2 milliárdot, fogyasztási adóra 30 milliárdot. a környezet­védelem támogatására 0.8 milli­árd forintot fizettünk be!- Az áremelések mennyire csökkentették a forgalmukat?- 1990-94 között 40 száza­lékkal esett vissza az üzem­anyag-fogyasztás, de időközben korszerű teherautók és benzinta­karékos személykocsik kerültek forgalomba. A fogyasztás évi 10 százalékos csökkenésében vé­leményem szerint a személyau­tók aligha játszhatnak lényeges szerepet, hiszen számuk, futás­teljesítményük messze elmarad a teherautók, traktorok, buszok üzemanyagigénye mögött. Nem ők határozzák meg a piacot.- A taxisblokád után döntés született, hogy az üzemanyagok árait mindig az olajpiacon kiala­kult árakhoz kell igazítani. Az elmúlt években többször csök­kent a világpiacon az olajár, de csak egyetlen forinttal csökken­tette a MÓL az árait. Azt is csak néhány hétre.- Ne feledkezzünk meg arról, hogy ugyanakkor a forintot fo­lyamatosan leértékelték!- Az ólmozatlan benzin hasz­nálatát kívánják elősegíteni, mégis az ólmozott, 98-as benzin árát emelték kisebb mértékben. Ennek mi a magyarázata?- Néhány régebbi típust ki­véve minden autó üzemeltethető ólmozatlan benzinnel is, de min­den negyedik alkalommal ólmo­zott benzinnel kell tankolniuk, mert a szelepeik „igénylik” az ólomkenést. Az árak kialakítá­sakor úgy számoltunk, hogy az ólmos benzint használóknak se kerüljön többe a kocsi fenntar­tása, ha hajlandóak időnként ólommentest tankolni. Vala­mennyi autóba tölthető időnként ólommentes benzin, beleértve a kétüteműek keverékét is. Min­den negyedik alkalommal ólmo­zott benzin használatát ajánla­nánk a Dacia 1300, 1400; a LADA 1200-1500; az 1985 előtt gyártott Opel Corsa, Kadett, Vectra, Omega; az 1984 előtt gyártott Volkswagen Polo, Golf, Jetta, Passat típusú kocsikhoz. Ólmozatlan benzint csak a Skoda 105-120; a Polski FIAT 125- 126 és a Zastava kocsikba nem szabad egyáltalán betölteni. Szilvóriumból Bácsalmáson nem lesz hiány Januárra meg kell alakítani a mezőgazdasági bizottságot • Bőségesen termett az idén szilva, ám az ára mégis magasra szökött. A júliusi forróság és a drága permetezőszerek miatt ugyanis megkukacosodott a termés. Bácsalmáson a hétfői pia­con még gyér volt a kínálat. A gazdák egyelőre még a lehullott, kiselejtezett szilvát gyűjtik cefrés hordókba. Szilvóriumból - úgy tűnik - ezúttal nem lesz hiány. A királyfi, a béka és az energiaárak Amikor Henry Fonda megta­lálta a gumicsövet a német ka­tonánál, akkor már érezni lehe­tett, hogy ennek még jelentő­sége lesz. A halál ötven órája című filmben az üzemanyagért folyt a hajsza, melynek birtok­lásával amúgy meg lehetett nyerni a II. világháborút. A hajsza azóta is benzinért folyik meg a földgázért, a vil­lamos áramért, az energiáért. Azzal még a békét is meg lehet nyerni. Olajválság, öbölháború, ta­xisblokád, nagyhatalmak befo­lyási övezete - hogy csak a leg­fontosabb világpolitikai motí­vumokat említsem, melyek mindenképpen az energiával függnek össze. És akkor még nem is szóltam arról, hogy az embereknek általában az a ter­mészete, hogy télen nem sze­retnek fázni, ha meg egyik hely­ről a másikra akarnak eljutni, akkor szívesebben mennek kü­lönböző távolságleküzdő szer­kezetekkel, mint gyalog. Mindennek kiinduló- és vég­pontja tehát az energia, mely­nek fizikai jellemzői közül az első, hogy sokba kerül. Mint hírlik, Magyarországon a közeljövőben még többe. Nagyon érdekes dolog az energia-felhasználással kapcso­latban nálunk az, hogy tulaj­donképpen nem úgy működik, nem úgy viselkedik, mint va­lami áru, hanem inkább mintha egyfajta adónem lenne. Mivel világítani, fűteni kell, a meleg víz is jó, ha van, annyit fizet érte az állampolgár, amennyit kémek, kerül, amibe kerül, nem tehet mást. Akár a jövedelema­dónál. Ami kötelező, az szerin­tem adó, legyen gázdíj, biztosí­tás, vagy a Ruhatár kötelező! tábla nyomán legombolandó kabát és pénz. Ez az adószerű viselkedés talán abból adódik, hogy az energia-szolgáltatóknál nincs versenyhelyzet, talán kü­lönböző színekben pompázó benzinkutakat kivéve, de azok meg ugyancsak az adó miatt nem tudnak igazán versenyezni. Senki nem választhatja meg kedvenc áram- vagy gázszolgál­tató vállalatát, nem mehet át konkurenciához, ha nincs meg­elégedve. Ugyanez vonatkozik a vízművekre is, bár ők csak annyiban hasonlítanak az ener­giát közvetítőkhöz, hogy ugyanolyan monopolhelyzetben vannak. A csatorna, a vízveze­ték csak egy alagútban megy, hasonlóan a kábelhez, meg a gázcsőhöz. Akinek ez a birto­kában van, az szolgáltat. Akár tetszik, akár nem. Ugyanakkor ezeket a szolgál­tatásokat mindig is támogatta az állam. Ugye elsősorban akkor, amikor megépítették a vezeté­keket, még az idők hajnalán, de minimum a múlt rendszerben. Ehhez képest most is támoga­tásra szorulnak a különböző részvénytársaságokká való át­alakulás után, mint mondják, a gáz jelenlegi ára például nem fedezi a költségeket. Ehhez ké­pest viszont szép adót fizetnek a költségvetésnek, nem tudom, ugyanannyit kapnak-e vissza, ráadásul nyereséges mind­ahány. Akkor most hogy van ez? A feleségem a múltkor colos­tokkal a kezében méregette a nappali szobánk hosszanti falát. Aztán kiment a házból és kint is fölvett bizonyos adatokat. Fur­csán nézhettem rá, mert azt mondta, hogy a világomról nem tudok, van nekem fogalmam ar­ról, hogy mibe kerül majd a gáz?- És akkor mi lesz, mérő­vesszővel fogunk fűteni? Mint kiderült, azt vizsgálta, hogy hova lehetne cserépkály­hát beépíteni, ha minden kötél szakad és jönnek a szibériai fa­gyok. Kénytelen voltam felvi­lágosítani, hogy a cserépkályha is bizonyos energiahordozókkal működik, fával és szénnel, va­jon ezek árának utánanézett-e? Nem. Pedig ugyancsak drágák. Persze könnyen latolgat az ember így nyáridőben, sokkal ügyesebbnek kell lennie, ha már fúj a szél és csikorog a fagy. Ne várjuk meg! Valamit ki kell ta­lálni, alighanem egy vállalko­zást muszáj indítani ahhoz, hogy finanszírozni lehessen az otthon melegét. Tulajdonkép­pen egy olyan gázszolgáltató részvénytársaságot szeretnék alapítani, amelyiknek már min­den lakáshoz elér a csöve. Mert ha jól tudom, a mostaniak már úgy privatizálódtak. Aztán csak azt célszerű kitalálni, hogy mennyiért kapom és adom to­vább a gázt, szempontonként preferálva, hogy ne járjak rosz- szul. Vagy kimegyünk rozsét gyűj­teni az erdőbe, hátha találko­zunk egy legkisebb királyfival, akinek hátára lehet vetni a nya­lábot. Van persze más megoldás is, a Szahara melegét, hogy ne hiá­nyozzon a fűtés, meg az északi fényt, hogy szükségtelen legyen villany, valami klimatikus egy­ségbe varázsolni, de ez elég ne­héz. Na, nem annyira, mint olyan energiaárakat megállapí­tani, mint amiket az emberek ki is tudnak fizetni, de azért elég problémás. Marad inkább a rőzsegyűjtés. Most még csak azt nem döntöt­tem el, hogy a feleségem keres­sen a pagonyban egy királyfit, vagy inkább én csókoljak meg egy békát. Hámori Zoltán Villanyszerelő szakmunkásokat azonnali belépéssel, hosszútávú munkavégzési lehetőség biztosításával felveszünk. Cím: Szerelőipari Kft. Kecskemét, Deák F. tér 5. Vili. em. Tel.: 76/482-055. (23532) A Helvéciái Feketeerdői Általános Iskola igazgatója (Helvécia, Korhánközi D. 1. Tel: 76/322-426) egy testnevelő-bármely szakos és egy matematika-rajz vagy matematika-fizika szakos tanári állást hirdet. Jelentkezni lehet személyesen, vagy telefonon az iskola igazgatójánál. Ügyességi automaták kihelyezése (PAJADZÓ, ALADDIN, BIG-DEL) Érd.: 62/344-715-ös telefonon. (23720) A PETŐFI N£P£ terjesztésére munkatársat keresünk. Olyan koránkelő, pontos és megbízható kézbesítő jelentkezését várjuk, aki eljuttatja az újságot az előfizetőknek és beszedi az előfizetési díjat, KISKŐRÖSÖN. Jelentkezni lehet: Petrányi József ügynökségvezető, Soltvadkert, Bócsai u. 26. Tel. (üzenetrögzítős): 78/381-953. Lakást szeretne, de nincs elég pénze? A megoldás: IPromo-Indra I----■■■ez: ONSORCIO M ár 13.151 Ft-tól Kamatmentes, előleg nélküli részletfizetés, vásárlói klubrendszerben. (Kérjen tájékoztatót): Kecskemét, Batthyány u. 25. Tel.: 76/325-857 76/328-829 <22210)

Next

/
Oldalképek
Tartalom