Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő Megyei körkép 5 SZABADRABLÓK A VISZONTELADÓK VIZEIN Ez itt már az igazi piac? • Uborkatermelő a feldolgozó nagyüzemben. Pénzénél lesz? Életmentő készülékek Kinek éri meg ma dolgozni, küszködni a mezőgazdaságban? A kistermelőnek, a farmergaz­dának, a viszonteladónak vagy a felvásárlónak? Úgy tűnik: senkinek sem. Csak a szabad­rablóknak. De nekik nagyon. A kistermelő:- Egyedül küszködök a gaz­daságban, mert a feleségem ál­landóan a piacon rostokol. Ki­lónként, félkilóként méri az öt mázsa barackot, a kéthektáros zöldséges termését, a hat-hét mázsának mutatkozó almát. A felvásárló olyan keveset ad a termésért - ha megveszi egyál­talán -, hogy nem kapjuk vissza a ráfordítást. A magas termelési költségeket nem tudjuk megfi­zetni, ezért a hozam kicsi, mi­nőségben sem tudjuk felvenni a versenyt a szakcsoportokban művelt, új, nagyüzemi telepíté­sek gyümölcseivel. Nekünk, ré­gieknek, kicsiknek alighanem befellegzett... A farmergazda:- Sok felvásárlóval kerültem kapcsolatba, s tapasztalataim arra tanítottak: ne kössek üzletet a teljes ismeretlenségből elő­lépő vállalkozókkal, mert szo­kásuk fizetés nélkül eltűnni. Ezért az idei búzatermésemből ezer mázsára a nagy múltú, te­kintélyes hazai céggel kötöttem szerződést. Átvételkor bevizs­gálták a termést, megegyeztünk az árban. A nyolcszázkilenc- venegyedik mázsa beszállítása­kor közölték velem, hogy még egyszer megcsinálták a bevizs­gálást, és ezúttal a búzám ipari minőségűnek találtatott. Visz- szamenőleg az is, amit már át­vettek. Kérdezték: visszave­szem-e, vagy megelégszem az­zal, amit adnak érte? Valójában már nem a saját búzámat adnák vissza, hiszen bekeverték a töb­bivel, és a költségek is engem terhelnének. Otthagytam in­kább. Eredetileg 870 forintos átvételi árban egyeztünk meg. Most 720-at akartak adni érte. Nagy nehezen fölalkudtam 810-re, és ebben maradtunk. De már ennek is három hete, és pénz még sehol... A viszonteladó:- Mostanában mindenki a kereskedőkön akarja elverni a port a magas árak miatt. De ar­ról fogalmuk sincs az emberek­nek, mekkora kockázatot válla­lunk, mennyire védtelenek va­gyunk a szabadrablókkal szem­ben! Az árak úgy mozognak, akár a lift, mert a külföldiek vagy kiürítik, vagy felduzzaszt- ják piacainkat. Megveszek egy nagyobb mennyiséget x forin­tért, két nappal később lényege­sen kevesebbért adhatom, mert a maffiának megint sikerült egy jó fogás. Tavaly karácsony előtt akkorát buktam a déligyümöl­csön, hogy még most is attól kódulok. Egyik napról a má­sikra több kamion banánt, na­rancsot, kiwit zúdítottak rá a pi­acra azok, akik odakint ipari minőségű gyümölcsöt vásárol­tak nagy tételben fillérekért, és az itthoni átlagárnál 30-40 szá­zalékkal olcsóbban adták. A feldolgozó: Csongovai Tamás, a Kecs­keméti Konzervgyár vezérigaz­gatója így látja a kialakult hely­zetet:- Szamócából kevés van az országban, az idén is keveseb­bet tudtunk feldolgozni a terve­zettnél. A borsóbeszerzéssel ko­rábban nem volt gondunk. Leg­rosszabb esetben a KGST-piac- ról pótoltuk a hiányt. Most a megmaradt nagyüzemeknek sincs pénzük a betakarítógépek üzemeltetésére, a kisgazdasá­gok nem tudnak annyi borsót termelni, amennyi kellene. Per­sze, hogy felszökött az ára. Meggyből évenként változó a kínálat. Most, hogy nyitva az országhatár, kézenfekvő lehető­ség az import. Amint megjelen­tek a külföldi felvásárlók a ma­gyar piacon, a meggy ára fel­szökött. Ez a szituáció az uborka esetében odáig fajult, hogy egyszerűen nem jutunk hozzá ahhoz a mennyiséghez, amennyire szükségünk lenne a szerződött késztermék előállítá­sához. Ugyanis Németország­ban idén gyenge az uborkater­més, esőstől jönnek hozzánk vásárolni. A termelő pedig neki adja oda portékáját, hiszen töb­bet kap érte, mint amennyiről a velünk kötött szerződése szól. Az exportot egyébként dotáció­val is ösztönzi a magyar kor­mány, miközben a hazai feldol­gozók nem jutnak alapanyag­hoz. Az idei nagy kereslet ha­tására jövőre még több uborkát fognak termelni. Csakhogy Németországban is jó lesz a termés, a magyar termelők hi­ába várják majd az importőrö­ket. Akkor mindenki a feldol­gozóipartól fogja elvárni a fe­szültség feloldását, holott az idei alapanyaghiány miatt pia­cokat veszítünk, gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülünk. A mémeteknek megéri fölhajtott áron is innen vásárolni a nyers­anyagot, nálunk pedig a piac minden szereplője ráfizet! En­nek az a magyarázata, hogy Németországban - és minden fejlett országban - dotálják a mezőgazdaságot és a feldolgo­zóipart.- Hogyan alakultak a felvá­sárló áraink? A sárgabarackért 25-30 forintos átlagárat tervez­tünk, ehelyett a lekvárnak való legolcsóbbat is átlagosan 42,30 forintért tudtuk megvenni. Az őszibarackhoz 20 forintos átlagárat terveztünk, az ipari minőségűt 40-ért, 50-ért kapjuk. A meggy feldolgozása 18-20 forintos felvásárlási árral lenne számunkra gazdaságos, az uborka 25-tel, ezzel szemben jó, ha 45-50-ért hozzájutunk... A fogyasztó tapasztalatait mindannyian ismerjük. Almási Márta Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság támogatásával fejlesztették ki azt a perinatális intenzív centrum műszer­együttest, amelynek segítségé­vel a koraszülöttek életesélyei növelhetőek. A műszereket al­kalmazás közben a fejlesztők és az OMFB mutatja be a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem I. Számú Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályán, e hét elején. A fejlesztési bizottság támo­gatásával kikísérletezett műsze­rekkel lehetővé válik a vérben szállított és megkötött oxigén arányának regisztrálása, emel­lett az életfolyamatokban kép­ződő széndioxid-koncentráció meghatározása is. A koraszülöttek és a csecse­mők légzési érettségét az úgy­nevezett Szurf-teszttel lehet vizsgálni, amelyet ugyancsak lehetővé tesz a diagnosztikai műszeregyüttes. Az úgynevezett GastropH-készülék a kisgyer­mekkori tüdőasztma egyik le­hetséges kiváltó okának - a lég- csövi savas visszafolyásnak - a diagnosztizálását segíti. Ä műszereket kifejlesztő szakemberek első ízben hoztak létre olyan, magyar orvosi mű­szerekre alapozott, komplett technológiát, amely hatékonyan segítheti az orvosokat a koraszü­lött- és csecsemőgondozásban. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság egyébként 1991-ben indította el azt az al­kalmazott kutatás-fejlesztési pá­lyázati rendszert, amely az új műszaki megoldásokkal jelent­kezőket van hivatva segíteni. A pályázati rendszer iránt a ma­gyar orvosok, egészségügyi szakemberek körében nagy ér­deklődés mutatkozik. • Az új életmentő készülékek talán hamarosan felváltják majd mindenütt a képünkön is látható régebbi, elavult gépeket. TENNIVALÓ AKAD MAJD BŐVEN, CSAK ERŐ ÉS EGÉSZSÉG LEGYEN HOZZÁ Beszélgetés a lajosmizsei új plébánossal • Süveges István és Asztalos József (Fotó: Mester B.) Vállalkozó háziorvosok Bács-Kiskun megye 336 há­ziorvosi praxisának még csak közel 25 százaléka ment át ma­gánkézbe, ami azt jelenti: a pri­vatizáció üteme némiképp le­lassult az előző év utolsó hónap­jaihoz képest. Ennek ellenére a magyar megyék rangsorában az első harmadban található Bács-Kiskun, ami jó eredmény. / Édesanyák köszöntése Augusztus 3-án, a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezik meg az anyatej világnapja alkalmából azt a tanácsadással egybekötött ünnepséget, amelyen köszöntik a szoptató édesanyákat. Délelőtt fél tíztől több kecskeméti család is bemutatkozik a rendezvényen részt vevőknek, hiszen a témák, amelyeket a szakértők körbe­járnak, az egész családot érin­tik. Szó lesz többek között az anyatej fontosságáról, a szopta­tásról, a gyermekágyról és ar­ról: hogyan látja a gyermekágy nehéz időszakát a szülész-nő­gyógyász és a pszichiáter. Bemutatkozik a kiskunhalasi „bababarát” kórház is, s szó esik a fogamzásgátlás legmodernebb módszereiről is. Kora délutánig ingyenes tanácsadással állnak a résztvevők rendelkezésére a kecskeméti védőnők. Tájékoz­tatást adnak a családvédelmi szolgálat tevékenységéről is, és gyermekfelügyeletet is vállal­nak a rendezvény idején. Az ország legszebb temp­lomkertjével büszkélkedhet La- josmizse; s hogy ez így van, az Asztalos József kanonoknak köszönhető. Egy élet munká­jával ápolta, gondozta a kertet s tartotta rendben Isten házát. S persze nem csak a kerttel tö­rődött, hanem az emberi lélek­kel is. A város apraja-nagyja ismeri és mondhatjuk nyugodt szívvel: szereti őt. De ő is csak halandó ember, s augusz­tustól megérdemelt pihenését fogja tölteni. Utódját, Süveges Istvánt au­gusztus 28-án Dankó László, Kalocsa-Kecskemét érseke fogja beiktatni a városhoz tar­tozó Pusztatemplom romjainál, ahol nagyszabású ünnepség, templombúcsú lesz. A hiva­talba lépő plébánost kérdeztük életéről, terveiről, feladatairól:- Miért választja valaki ezt a szép hivatást?- Vannak családok, ahol tradíció egy-egy hivatást foly­tatni, de esetemben ez nem játszott szerepet. Van ugyan két apáca nagynéném és egy unokabátyám, aki Dunakeszin plébános, de őket már csak azután ismertem meg, miután pályát választottam. Talán a hely szelleme, az embereken való segítés lehetősége vonzott ide. Húsz éve vagyok a pá­lyán, de ha most indulnék, ak­kor is ezt választanám.- Mennyiben változott meg a pap feladata az elmúlt húsz év alatt?- Főként a körülmények változtak meg, s természetesen ezzel együtt a feladatok is. Én Felsőgödön kezdtem a pályafu­tásomat káplánként, majd öt évig dolgoztam itt Lajosmi- zsén. Ezután 11 évig voltam Dömsödön plébános, majd is­mét Felsőgöd következett, ahonnan visszahívtak ide, La- josmizsére. Az én gyermekkoromban mindent a pap jelentett, ő csi­nált mindent. Sajnos, a papság elöregedett, a szerzeteseket pedig szétszórták. A mai vi­lágban szükség lenne egy mindenhez értő civil gárdára, aki a papnak tud segíteni, hogy az csak lelkipásztori te­vékenységet tudjon folytani.- Milyen tervekkel érkezett, beiktatása után mi lesz a leg­fontosabb tennivalója?- Először is vannak olyan kötelező útmutatások, amelyek a Vatikánból vagy Kalocsáról jönnek. Ezeknek természetesen eleget kell tenni, de a konkrét napi feladatok felismerése, megoldása ránk, rám hárul. A legfontosabb célom, hogy a hívek ismét megtöltsék a templomot, s érezzék azt, hogy ide hazajönnek, itt megpihen­hetnek, itt szeretetre és megér­tésre lelnek. Fontosnak tartom, hogy az oltár körül ministrán- sok legyenek, a kórusban ne csak ketten-hárman énekelje­nek. Legyenek újra csoportok, amelyek kapcsolódnak a temp­lomhoz, s akik érzik, hogy összetartoznak. Szeretném a gyerekeket bevonni a mun­kába, számukra vonzó, felelős­ségteljes programokat kidol­gozni, mert vallom: az építke­zést a legkisebb kortól kell el­kezdeni. Nagy boldogság számomra, ha gyermekkacaj vesz körül. Fontosnak érzem a temeté­sek lebonyolítását iS, mert csak ezzel lehet valamelyest enyhíteni a hozzátartozók mély fájdalmán. S természetesen elődöm templom építő-szépítő munkája is fontos számomra. Ezt is folytatni szeretném. Tennivaló akad tehát bőven; remélem, Isten ad majd hozzá elég erőt és egészséget is, hogy véghez vigyem dolgai­mat. Mester B.László Melegből is megárt a sok (Folytatás az 1. oldalról) A nagy meleggel kapcsolatos egészségügyi panaszok és tra­gédiák azzal is magyarázhatóak, hogy az emberek nem mindig tudják, hogy mire kell vigyáz­niuk ilyenkor. A kánikula bal­esetek, sőt halálos balesetek oka is lehet. Az ügyeletek informá­ciói szerint vasárnap a kora dél­utáni órákig három tömeges, ha­lálos, 4 sérültnél is többet köve­telő baleset történt az országban. Sok betegséget a hőség súlyos­bíthat, és a gyenge egészségűek nem mindig vigyáznak eléggé magukra. A hét végén például sok esetben okozott halált a szívbetegség és az agyvérzés. Az orvos azt tanácsolja, hogy a strandokon se maradjunk egy óránál többet a napon, és lehető­leg viseljünk kalapot, mert így megelőzhetjük a hőgutát, a nap­szúrást, a leégést. Javíthat a kö­zérzeten és az egészségi állapo­ton is, ha napközben sokat für- dünk, borogatjuk a karunkat, mellkasunkat. Többek közt a magas vérnyomással küszkö- dőknek ajánlható, hogy sűrűn vizezzék be a hajukat. Sokat igyunk, és lehetőleg fogyasz- szunk olyan dolgokat is, ame­lyek pótolják az izzadás során elvesztett sókat. Az anyáknak az orvos azt ajánlja, hogy a fák ár­nyékában se hagyják a csecse­mőket tíz percnél tovább; a kis­gyerekek különösen hajlamosak a napszúrásra és a kiszáradásra - melynek jelét például a picik nyelvén lehet látni -, és a fák nem nyújtanak kellő védelmet a nap ellen. A babákat emellett sű­rűn kell itatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom