Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda Tisztelt Szerkesztőség! ll Kedves Olvasóink! Ismételten megköszönjük szerkesztőségünknek küldött újabb leveleiket, melyeket e nagy nyári kánikulában írtak, s amelyeket az alábbiakban olvashatnak. Visszatérő témaként közöljük a kecskeméti Köztemető rendjével kapcsolatos cikket, melyben a Városgazdasági Kft. illetékese válaszol olvasóink észrevételeire. Nyugdíjas olvasóink megtudhatják, hogy élettárs utazhat-e társa kedvezményes utazási utalványával, a Fogadóóra rovat­ban pedig - olvasói érdeklődésre - arról írunk, hogy mennyi fi­zetés jár a szabadság idejére. Levelet olvashatnak egyebek kö­zött arról, hogy Szánk község alapításának 120. évfordulójára készül, s közöljük a Hungária Biztosító válaszlevelét egy prob­lémás bajai üggyel kapcsolatban. Egyik kecskeméti levélírónk a betegbiztosítási igazolványról fejti ki véleményét. Várjuk olvasóink további leveleit. A szerk. Mindig kedvesek, udvariasak A Petőfi Népe június 29-ei számában a Bizományi Áruház zálogrészlegéről megjelent cikkhez a következőket szeret­ném hozzáfűzni. Magányosan élő, elvált nő vagyok. Sajnos, a mai világban egyre kényelmet­lenebb ismerősöktől, barátoktól kölcsönkérni. Mivel egy fize­tésből tartom fenn magam és lakásom, sokszor előfordul, hogy pénzszűkében vagyok. Ilyenkor egy-egy ékszeremet bizonyos időre elhelyezem a Bizományi Áruház zálogház­részlegénél. Az ott lévő három hölgy kö­zül bármelyik foglalkozott ve­lem, mindig kedvesek, udvaria­sak, szolgálatkészek voltak ve­lem szemben. Sajnos, még nem barátkoztunk meg ezzel a szük­ségmegoldással, hiszen hosszú évtizedekig nem volt rá lehető­ség, hogy az ember anyagi helyzetén ne kölcsönkéréssel, hanem diszkréten, saját maga segítsen. Gondolom, az a bizonyos idős hölgy, aki sérelmezte a vele történteket, ideges, zavart volt és szégyellte, hogy ékszert kell zálogba adnia, ezért reagált tévesen az ott dolgozó hölgyek magatartására. Kérem, ha levelem közük, a nevem ne szerepeljen az új­ságba, hiszen még mindig szé­gyen a köztudatban a zálog­házba adás és nem szeretném, ha ismerőseim, barátaim tudo­mást szereznének róla. Nem lehet könnyű ilyen he­lyen dolgozni. Én csak jót mondhatok róluk. Munkájuk­hoz további sok sikert és türel­met kívánok, melyre - gondo­lom - szükségük is van az ide­ges ügyfelek miatt. Tisztelettel: Egy elvált nő Néhány szó a műemlékekről Kézbe véve az Új Magyar Lexikont (1962.), a Kecskemét címszó alatt azt olvashatjuk, hogy itt van a legtöbb műemlék épület. Kár, hogy az állításból nem tűnik ki: mihez viszo­nyítva? De mindenképp örülhe­tünk, hogy vannak a városban különböző stílusú épületek, amelyek turisztikai szempont­ból is értékhordozók. Ismeretem szerint tíz műem­lék épület és egy műemlék osz­lop van Kecskeméten nyilván­tartva, jóllehet, nincs mindegyik közhírré téve. A műemlékek iránt érdeklődők homlokzati rá- tekintésre csak nyolc műemlék épületet találnak. A volt Zsinagógát (jelenleg Tudomány és Technika Háza) időközben átminősítették mű­emlékké, de a kihelyezett kő­tábla még ma is műemléki jel­legűnek hirdeti. A Cifrapalota is műemlék „rendfokozatot” ka­pott, de az utcai járókelők erről mit sem tudnak, mivel azt a homlokzati tábla nem hirdeti (erre utaló réztábla van az épü­leten belül, de meglehetősen félreeső helyen). A turisták ki nem hagynák az épület meg­örökítését, mi pedig félig-med- dig titkoljuk a kiemelkedő épí­tészeti minősítést. A kecskeméti városháza ár­kádoszlopán az olvasható, hogy épült 1893-1897. években. A tanácsteremhez vezető féleme­leti pihenőn elhelyezett táblán pedig az 1893-1894-es évszá­mot látjuk, mint építési időt. Ha szükséges mindkét építési idő közreadása, akkor kiegészötő írással tudatni kellene, hogy miért tér el a két évszám, s ak­kor senki sem gondolna el­írásra. Kis dolgok ezek, mégis oda kellene figyelni rájuk, hiszen a hiányosságok pótlása csak mor­zsányi ráfordítást igényelne. Lédeczi József, Kecskemét Irtsuk, mert allergiát okoz! A parlagfű, népies nevén vadkender ma már nemcsak gyomként károsít, hanem töme­ges elterjedése miatt virágpora súlyos allergiás megbetegedést, így szénanáthát, kötőhár- tya-gyulladást, több más gyom­növény virágporával együtt pe­dig asztmát is okozhat. Mag­produkciója az 1-3000 darabot is eléri négyzetméterenként, s ez az oka az utóbbi években tör­tént rohamos elterjedésének. Bács-Kiskun megyében több mint 450 ezer hektárt, Kecske­méten például 264 hektár terüle­tet fertőzött 1993-ban ez a gyomnövény. A virágporsze­mek által előidézett megbetege­dést a civilizált világ új népbe­tegségeként tartják nyilván. A sajtóban az ózoninformáció mellett úgynevezett pollenin­formáció is működik, s tájékoz­tatja a lakosságot a pollenfajok összetételéről és erősségéről. A növény magvai egész nyá­ron át csíráznak. Nyár végére mindehol előfordul, mivel szá­razságtűrő növény. Júliustól egészen októberig virágzik. Óriási magtermése miatt csak több évig tartó, igen gondos munkával lehet kiirtani egy-egy területről. Felmerül a kérdés: vajon te­hetünk-e bármit is a betegség megelőzésére vagy megszűnte­tésére? Igen, védekezhetünk el­lene és a fertőzési forrást is fel­számolhatjuk. Először is meg kell ismer­nünk ezt a veszélyes növényt, hogy meg tudjuk különböztetni a hasonlóktól. (A növény Kecs­keméten megtekinthető az ön- kormányzatok, a volt SZTK és a megyei kórház aulájában.) Ismerjük meg környezetünk fer­tőzött gócait, hogy a helyi gyo- mosodás felszámolásával egészségesebb legyen környe­zetünk, városunk. Ez nem re­ménytelen munka, mert a mag­készlet kimentésével elérjük cé­lunkat. Az irtási munkát rend­szeresen végezzük, hogy a pol­lenterhelést állandóan csök­kentsük. A legalsó levél alatt kell elvágni a szárat, mert le­vélhónaljból képes újra hajtani. Vegyszerrel is irtható - ahol az nem kerülhet hasznos növényre - a szabadon vásárolható Gli- alka 2-3 százalékos töménységű oldatával. Egyébként rendelet is előírja, hogy a terület gazdája (tulajdo­nos, bérlő, rendelkező stb.) kö­teles kiirtani a gyomnövénye­ket. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Miért alkalmaznak felületi útbevonást? A Petőfi Népében június 28-án megjelent, Ä kárt ki fizeti meg című cikkel kapcsolatban az alábbi felvilágosítást adom. A Kecskeméti Közúti Igazga­tóság fenntartási feladattervé­ben, a főhatóság irányelveinek megfelelően, kiemelt szerepet kap minden évben a nagy értékű aszfaltburkolatok élettartamá­nak meghosszabbítását célzó, emulziós felületi bevonatok ké­szítése a főúthálózaton is. A felüjeti bevonatnak kettős funk­ciója van: egyrészt a kiszórt, modifikált bitumenemulzió víz­zártságot biztosít a burkolatnak, a bevonat védi a meglévő asz­faltréteg kötőanyagát a károsító ultraviola sugárzástól, az öre­gedést okozó oxigéntől, s ezál­tal jelentős élettartamnövekedés érhető el, másrészt a kötőanyag­filmbe ágyazott zúzottkő a for­galombiztonság szempontjából kifogásolható, simára kopott felületnek egyenletes érdessé­get biztosít. Ezt a nagyon fontos fenntar­tási beavatkozást egész Európá­ban alkalmazzák, hasonló cél­lal. A technológia sajátsága, hogy félpályás forgalomeltere­lés mellett építhető és legalább egy hétig 40 km/h sebességkor­ígérgetés Kerekegyházán, a Rákóczi u. 64. szám alatt van egy büfém. A polgármester két évvel ezelőtt azt ígérte, hogy errefelé is meg­csináltatja a járdát, de máig sem lett belőle semmi. A belterület itt csak annyira belterület, hogy az orvosi rendelőhöz és a ta­nácsházától 150 méterre, a templom előtt tavaly megcsinál­ták a járdát. A polgármester az­zal már nem törődik, hogy a kismamák nem tudják járdákon tolni a babakocsit, kimennek a kövesútra, ahol elég sok autó jár. Megjegyzem még, hogy nyilvános illemhely sincs, az emberek a büfénkbe járnak be WC-re. Most arra hivatkozik, hogy nincs rá pénz. A tavalyi év végén meg azt nyilatkozta a Pe­tőfi Népében, hogy az önkor­mányzatnak maradt pénze 1993-ból. Ha viszont valóban nincs pénz, akkor nem értem, hogy miért ígérget, hiszen az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó... Gönczi Sándor vállalkozó Kerekegyháza látozást kell bevezetni az elké­szült bevonaton, hogy a kiszórt zúzottkő a kíméletes forgalom alatt tökéletesen beágyazódjon. Tájékoztatjuk az utazó kö­zönséget, hogy a 54-es számú főúton alkalmazott bevonat költsége 192 forint négyzetmé­terenként, az aszfaltréteggel tör­ténő megerősítés pedig átlago­san 1 300 forintba kerül négy­zetméterenként. Világbanki hi­telből versenytárgyaláson a MINTA Bt. (Budaörs) nyerte el a tárgyi útszakasz kivitelezését. Nálunk sokkal gazdagabb or­szágok sem engedik meg ma­guknak, hogy kihagyva e fon­tos, viszonylag kis költségű, megelőző fenntartási munkát, újabb és újabb aszfaltrétegeket építsenek óriási költséggel. Burkolatmegerősítést a jelen­legi pénzügyi keretből csak olyan útszakaszon tudunk vé­gezni, ahol a meglévő burkola­ton komoly teherbírási elégte­lenségek jelentkeznek, ahol a meglévő aszfaltburkolat a ter­mészetes elöregedés (a tervezett élettartam vége), vagy a terve­zettnél nagyobb volt a nehéz- gépjármű-forgalom növeke­dése, s emiatt leromlott, elvesz­tette teherbírását. Tarjányi Lászlóné kecskeméti olvasónknak vitája volt a MA- TAV Rt. kecskeméti üzemével. Ezzel kapcsolatos panaszos le­velét június 29-én közöltük, Zűrzavaros ügyintézés címmel. A levélre Gyenes Géza MA- TAV-üzemvezető július 6-ai lap­számunkban válaszolt, mellyel Tarjányiné nem ért egyet, ezért újabb levelet írt szerkesztősé­günknek, kérve, hogy közöljük sorait. Kérésének az alábbiak­ban teszünk eleget. Köszönöm, hogy ügyemmel foglalkoztak, de kérek még egy válaszlehetőséget, s ezzel az ügyet a magam részéről le is zá­rom. Nagyon sajnálom, hogy Gyenes urat alkalmazottai félre­tájékoztatták. A fizetési felszólításokat minden esetben megkaptam, de tudomást sem vettem róluk, mi­vel számláimat kifizettem. Igaz, hogy későbbi időpontban (pos­tán), de a késedelmi kamatokat is megfizettem. Arról én nem tehetek, hogy ezek az összegek A Kecskeméti Közúti Igazga­tóság a felületi bevonattal kar­bantartott útszakaszt. veszélyt- jelző és tilalmi táblákkal szabá­lyosan kitáblázza. Sajnos, ön­törvényű világunkban a gépko­csivezetők egy része a jelző­lámpa piros jelzését, vagy a vasúti fénysorompó tilos jelzé­sét is figyelmen kívül hagyja, kockáztatva saját és mások éle­tét, így aztán a felületi bevona­toknál kihelyezett KRESZ-táb- lák figyelmen kívül hagyásáról már nem esik szó, mert abból csupán a cikk által is kifogásolt anyagi kár keletkezik. Igazgatóságunk naponta rész­letesen tájékoztatja a Petőfi Népe szerkesztőségét a megyé­ben másnapra tervezett sebes­ségkorlátozással és kavicsfelve- rődéssel járó munkákról, me­lyeket Közlekedés címszó alatt közöl a lap. A jövőben tervezzük, hogy a kavicsfelverődéssel és a jelen­tős forgalomkorlátozással járó munkákra még nagyobb nyoma­tékkai felhívjuk a figyelmet és alternatív útvonalat is javasolni fogunk a jelzett útszakaszok el­kerülésére. Ambrus Attila igazgató a számítógépen még hátralékot mutattak. Felháborodva olvastam, hogy lemaradásaimat május 12-én, a reklamáció napján fizettem be, mert ez nem fedi a valóságot, hiszen akkor nem mentem volna be akkora szájjal rekla­málni, hogy mire föl kapcsolták ki a vonalat. Az egésznek a lényege, hogy a sikertelen svédországi híváso­kat meg kellett fizetnem, feles­leges volt a részletes számla, amiért szintén kidobtam a pénzt. Azóta ezt a szolgáltatást le is mondtam. Azon a hétvégén nem tartóz­kodtam itthon, utólag tudtam meg, hogy még a reklamáció napján visszakapcsolták a vona­lat, pedig a reklamált összeg még be sem volt fizetve. A visz- szakapcsolás 400 forintomba került. Köszönöm, hogy meg­hallgattak. Tarjányi Lászlóné Kecskemét Kodolányi J. u. 1. Kérek még egy lehetőséget Szánk 120 éves Tedd a jót és kerüld a rosszat- olvashatjuk Szánk új címerén, melyet az új zászlóval együtt jú­lius 23-án, a község megalapí­tásának 120 évfordulóján ren­dezendő ünnepélyen avatnak majd fel. Az önkormányzati testület - összefogva a falu lakosságával- elhatározta, hogy méltókép­pen ünnepük meg a jeles évfor­dulót. Erre az alkalomra elké­szült a község főutcáján végig­húzódó kerékpárút. Az ünnepre készülve, mindenki teszi a jót, hiszen sorolhatnám még tovább a szervezetek, csoportok, egye­sületek tenniakarását. Az ünnepnapra megszépült Szánk. Virágosak az utcák, szép tiszták a házak. A község legki­sebb kulturális csoportja, az eszperantisták baráti köre is te­szi a jót úgy, hogy hírt ad a nagyvilágnak Szánkról, az ott élő mintegy 3000 szorgalmas ember életéről, a település kul­turális gazdasági fejlődéséről. Az évfordulóra a csoportnak ajándékozott filatériai anyag ér­tékesítéséből a 120 éves Szánk elnevezésű eszperantó alapít­ványt kívánnak létrehozni, melynek védnöke ZaÉa László polgármester úr, a kuratórium szervezője pedig a falu jegy­zője, Tóth Mária. Az értékesítésre kerülő filaté­riai anyag július 23-ától augusz­tus 23-áig az eszperantó klub­szobában tekinthető meg, min­den kedden, szerdán és csütör­tökön 17 és 19 óra között. Bálint István Szánk A biztosítási kártyáról Az ember legtöbbször meg­fontoltan irányítja saját sorsá­nak menetét, formálja közvetlen környezetét, s egyáltalán, igyekszik mindent megtenni azért, hogy szebb, jobb legyen az élete. Ám az elképzelésekbe becsúszhatnak kisebb-nagyobb hibák, amelyek miatt az alapel­gondolást idővel módosítani kell. Erre példaként lehet említeni az 1992-ben bevezetett Beteg- biztosítási Igazolvány rendsze­rét, amely mintegy két év eltel­tével - a személyazonosító jel feltüntetése miatt - alkotmá­nyellenesnek minősült. Ez a téma azért beszélgetések tárgya nap mint nap, mert szinte hihe­tetlen, hogy ilyen egyszerűnek tűnő, személyiségi jogot is sértő, adminisztratív tévedés hogyan következhetett be, s ha már bekövetkezett, miért csak hosszú idő után reagáltak rá be- ismerően? No, meg a magas új- ranyomási költség miatt is fel­kapják fejüket az emberek. De ha már meg kell újítani a fenti igazolványokat, akkor úgy tegyék, hogy a? jobban feleljen meg a követelményeknek. A nevébe például bele lehetne fog­lalni, hogy az igazolvány tar­talmaz életmentés elősegítő adatokat, információkat is. Ilyen lehetne egyebek között a vércsoport jelének a feltünte­tése, mely a jelenleg érvényben lévő igazolványon is megtalál­ható, csak éppen a válasz hiány­zik róla. Fel lehetne tüntetni az allergiás túlérzékenységre vo­natkozó tudnivalókat is. Ugyanis orvoshoz kerülve, elsőként több hasonló kérdést is feltesznek, melyekre a beteg vagy feledékeny ember nem, vagy csak körülbelül tud vála­szolni. Jóllehet, az új igazol­vány bevezetése összevonást is jelenthetne, mivel bevezetésé­vel egyidőben más hasonló célú igazolványokat meg lehetne szűntetni. A több adat elhelyezése szükségessé tenné a kártyák személy igazolvány méretűvé növelését, mert többnyire min­denki abban helyezi el azt, mi­vel az orvosnál együtt kell fel­mutatni. L. J., Kecskemét Felajánlottak egy hűtőt A közelmúltban közöltük egyik idős olvasónk levelét, melyben egy használt hűtőszek­rényt kért, mivel neki nincs rá pénze, s a családja sem tudja támogatni. Örömmel közölhet­jük, hogy a néninek felajánlott egy kisméretű hűtőgépet Ny. E.-né kecskeméti olvasónk, aki személyesen jelentette be aján­dékozási szándékát szerkesztő­ségünkben. Köszönjük az idős hölgy ne­vében is. Kérjük az ajándéko­zót, fáradjon be szerkesztősé­günkbe, vagy hívjon fel ben­nünket telefonon, hogy megbe­széljük az elvitel módját. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRA Szabadság és fizetés A Phoenix Mecano Kecske­mét Kft. egyik dolgozója az iránt érdeklődött szerkesztősé­günkben, hogy mennyi fizetés jár a rendes szabadság idejére? Ugyanis az ő cégénél egysége­sen mindenkinek napi 600 fo­rintot fizetnek. A szabadság idejére járó fize­tés mértékét a Munka Törvény- könyve szabályozza világosan, egyételműen. A törvény úgy, rendelkezik, hogy a szabadság és pótszabadság idejére átlagke­resetet kell fizetni. Az átlagke­reset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévben kifi­zetett munkabérek szolgálnak... A törvény hatálya kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik... Csak arra a munkavi­szonyra nem terjed ki a törvény hatálya, melynek alapján kül­földi munkáltató munkaválla­lója a Magyar Köztársaság terü­letén kiküldetésben végzi a munkát. Amennyiben az utóbbi kitétel nem vonatkozik a Phoe­nix Mecano Kecskemét Kft. dolgozóira, úgy szabadságuk idejére átlagkeresetet kell kap­niuk. (rapi) A jutalék maradt a régi A múltkor olvastam ebben a rovatban a Drága és még drá­gább című cikket. (P. N. 1994. június 29-ei szám. A szerk.), melyben felveti a cikkíró, hogy azelőtt lehetett buszjegyet venni trafikban, újságosnál stb. Erre szeretnék reagálni. Volt nekem egy trafikom, de sajnos, fel kellett számolnom egyebek között a buszjegyárusí­tást is. Ezt azért tettem, mert nem éri meg vele foglalkozni. Egy tömb buszjegy 7 500, mellyel utólag kell elszámolni.. A Kunság Volán minden eladott tömb után 70 forint jutalékot fi­zet, de ebből az összegből még levonnak 10 forint adóelőleget, így 60 forintot kapok kézhez. Ez a hatalmas összeg alig fe­dezte azt a benzint, amit elhasz­náltam a Volánig és vissza, amikor még jegyért jártam. Rengeteget emelkedett a jegy ára, de a jutalék nem, pedig ez lenne a logikus. Körössiné Unyi Katalin Kecskemét, Csokor u. 19. Figyelem! Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy szerkesztőségünk­ben változatlanul fogadóórákat tartunk. Várjuk önöket bármi­lyen közérdekű problémával, munkanapokon 10-től 12 óráig. Vidéki olvasóinkat ter­mészetesen bármikor fogadjuk napközben. Az oldalakat szerkesztette: Rapi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom