Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
10 Tisztelt Szerkesztőség! 1994. június 1., szerda Még egyszer munkáról, munkanélküliségről A távközlés nyugdíjasainak OLVASÓSZOLGÁLAT Ha a címük megegyezik Hétfőn megtörtént a nagy érdeklődéssel várt és kísért Szerencsekerék-játékunk sorsolása. Még mindig érkeznek hozzánk levelek, amelyekben a nyereményjátékokról érdeklődnek olvasóink. A beküldési határidő után, de a sorsolást megelőzően eljuttatott szelvények mind részt vehettek a játékban. Természetesen egy cédulával éppen úgy lehetett pályázni, mint az összes megjelent szelvénnyel. Akinek a férje nevén szerepel az előfizetés, de a szelvényt a saját nevével küldte be, nyerhet, ha a lakcím megegyezik. A nyertesek névsorát a június 11-ei, szombati számunkban közöljük. Új előfizetőink érdeklődnek korábbi akcióinkról. Levélszekrényt korlátozott számban még tudunk adni, kizárólag előfizetőinknek biztosított kedvezménnyel. Lehet még jbólót és esernyőt is vásárolni „előfizetői áron”. Kérjük, figyeljék a lapban megjelenő hirdetéseket. Lajosmizse külterületéről nagyon kedves levelet kaptunk: „januárban még csak hetente 1 -2 újság érkezett, utána mindig csak másnap kaptuk meg a Petőfi Népét. Persze, így is ragaszkodtunk a laphoz. Májusban megtörtént a csoda: naponta hozza kézbesítőnk a friss újságot, pedig igen messze lakunk. Nem tudom, kinek kell megköszönni, hogy megoldották a házhoz szállítást...” Mi örömmel vesszük a köszönetét, ugyanakkor mi is megköszönjük az ön türelmét, ragaszkodását és a kedves levelet. A mai naptól Táborfalván i$ házhoz visszük a Petőfi Népét, s köszöntjük új előfizetőinket. Kézbesítőnk a helyszínen is elfogadja a megrendeléseket. Eszperantista diákok sikere A horvát származású angol jogtudós, az Eszperantó Világ- szövetség volt elnöke, Ivó La- penna nevét viseli az a nemzetközi eszperantó kiejtési verseny, melyet másodízben rendeztek meg a közelmúltban. Ezúttal 10-14 éves fiatalok küzdöttek a szép eszperantó beszédet elismerő oklevélért. A versenyre a hazaiakkal együtt horvát, lengyel, francia és angol diákok is neveztek. A nemzetközi zsűri (G. Pirlot, az Eszperantó Akadémia belga tagja, A. Pettyn. a Lengyel Rádió főszerkesztője és dr. Koutny Ilona, az ELTE tanára, az eszperantó szak vezetője) döntése szerint az első helyet Bajzáth Péter, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium III. b osztályának tanulója érdemelte ki. A negyedik helyre is bányais diák került, Szakái Tivadar II. a osztályos tanuló személyében. Egyébként Bajzáth Péter az általános iskolások idei országos eszperantó tanulmányi versenyén is első lett. A Ki fog így alkalmazni című, május 18-án megjelent levél írójának üzenem az alábbiakat. Az emberi sorsok alakulásáról regényeket lehetne írni. Én nem kívánok életrajzot közkinccsé tenni. A hölgy írásának befejező részéhez kapcsolódok. Nem örülök, hogy annyit dolgozhatok, amennyit dolgozok, mert mint az előző, május 11 -ei levelemben is írtam, ennek egyik fő oka az, hogy a nyugdíjamból nem tudok megélni. Elmúltam 60 éves, rokkantnyugdíjas vagyok, 11 műtétem volt. Utolsó műtétem után, 1983-ban két hónapig jártam mankóval, négy hónapig két bottal, két hónapig egy bottal, míg végre újra megtanultam járni. Édesapámat 1944-ben Kecskeméten agyonlőtték és édesanyám éjjel-nappali munkával három gyermekét egy bizonyos szintig iskolába járatta, s én utána a saját, jól felfogott érdekemben még egy keveset tanultam hozzá, amit éjszaka oldottam meg. Ugyanis a férjem 1956-ban külföldre távozott és miután én nem mentem vele, egyedülálló anyaként valahogy fel kellett nevelnem gyermekemet. Sem Kérték, hogy írjunk cikket az olvasói rovatba, ezért írom le az alábbi esetet, amely pünkösd vasárnapján éjjel egy és fél kettő óra között történt nálunk. Szomszédasszonyom, Kiss Já- nosné fodrász zörgetett be az ablakon, hogy jöjjünk azonnal, mert lángol a trafikunk. A férje már locsolja slaggal. Mire a feleségem a fájós lábával bukdácsolva odaért, akkorra, hála Istennek, Kiss Jánosnak sikerült eloltani a lángokat. Véleményünk szerint valaki az előtér tetejére öntött valamit és azt gyújtotta meg, s így csak a cégtábla égett meg. Nem tudjuk, mi történt volna, ha a szomszédunk nem beteg és nem tud aludni, vagy nincsenek otthon. Az ablakból látta meg a Figyelmet érdemlő, érdekes programot kaptunk a szolnoki Széchenyi István Általános Iskolában Szávai István vezetésével működő metszőkörtől. Az iskola tanulói öt évvel ezelőtt kezdték el a természeti, építészeti szépségek megörökítését és sokszorosítását. Az alkotásban örömüket lelő gyerekek egyre inkább arra vágytak, hogy más településeket is felkeressenek. Jártak már Békés és Csongrád megyében, az idén pedig Bács-Kiskunba jönnek. Július 26-ától augusztus 5-éig kisebb csoportokban felkeresik Lakiteleket, Kiskunfélegyházát, Petőfiszállást, Bugacot, illetve a gyest, sem családi pótlékot nem kaptam. Még azért is meg kellett harcolnom, hogy a gyermekemet felvegyék óvodába, iskolai napközibe. Édesanyám példája és az élet iskolája igen kemény lecke volt számomra, mert én már 13 évesen a vályogvetéstől a kapálásig mindent megtanultam, ugyanis a háború alatt a házunk is tönkrement és újra kellett építeni. Idősebb testvéremmel a keresztvágó fűrészt úgy kellett húznom, mint egy felnőttnek, mert nem volt más megoldás, ha melegedni akartunk. Mi örültünk, ha egy hómap- ban egyszer volt egy szabad vasárnapunk, nemhogy még szabad szombatunk! Megedzőttem és ha néha lázongok is, azért mindig igyekszem megkeresni azt a lehetőséget, amivel tisztességesen lehet pótolni a jövedelmemet. Nem kívánok a gyerekemre támaszkodni, míg nem muszáj. Kétségtelen, a jelenlegi helyzet igen sok embert tett munka- nélkülivé, de ma is hálás vagyok az iskolának, édesanyámnak, hogy fiatalon sokoldalú emberré neveltek. Az iskolában olyan képzést kaptunk, amivel több szakma került a kezünkbe lángokat és szólt a feleségének, hogy keljen fel, nézzen ki az ablakon, mert ő mintha tüzet látna. Kissné kinézett és mondta, hogy ég Szelesék trafikja. Akkor lerohant, mezítláb és alsónadrágban betegen és eloltotta a tüzet. Nagy baj lehetett volna, ha ez nem így történik, mert a trafikot gázzal fűtöttük és bent volt egy teli gázpalack, s ha belülre megy a láng, a gázpalack is lerobban, s talán a szomszédok is károsultak volna. Ezúton szeretnénk hálánkat kifejezni szomszédunknak, aki betegen is megmentett bennünket a nagyobb bajtól. Szeles János, Tiszaalpár, Bercsényi út I. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kecel, Kiskőrös, Kecskemét és Kunszentmiklós útvonalon lévő kisebb-nagyobb településeket. Szeretnék felvenni a kapcsolatot az ott élő, esetleg képzőművészszakkörre járó vagy metszéssel próbálkozó gyerekekkel. Baráti meghívást is szívesen elfogadnak. Érkezésük időpontjait érdemes velük tisztázni, hogy a találkozások biztosabban létrejöhessenek. Címük: Szolnoki Metszőkor, 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 10. (Szávai István tanár. T.: 56/421-886). és ha az egyik nem ment, azonnal munkát lehetett váltani. Mindezeken túl, én nem a boltban vásárolom a konzerve- ket, hanem éjszakai munkával a mai napig sok mindent elrakok, amit én termelek meg, mert így sokkal olcsóbb. Egyetértek azzal, hogy több minden nem jól van, de hol van az az ember, aki megmondja, hogyan lehet belátható időn belül változást remélni? Kinek rójam fel, hogy amikor az aktív dolgozók havi 1400- 1500 forint fizetésemelést kaptak, az én nyugdíjamat évi kemény 104 forinttal, vagyis 2 százalékkal emelték? Hangsúlyozom, most nem vállalatnál dolgozom, hanem olyan területen, amit aktív ember nem vállal el, mert vannak a munkának kényelmetlen és nem mindig szimpatikus oldalai is. Azt tudom, hogy ahonnan én nyugdíjba jöttem, ott nem alkalmaznak nyugdíjasokat. Kívánom önnek is, hogy minél hamarabb találjon munkát, vagy a körülmények változzanak rövidesen úgy, hogy megoldódjon a sok munkanélküli problémája. H.-né Sz. K., Kecskemét Hobbikertek parlagon A községekben lévő hobbitelkek művelésével kapcsolatban van néhány szavam. Sok városban és községben szépen művelik, karbantartják a tulajdonosok ezeket a zártkerteket, melyeket annak idején kevés pénzért vásároltak meg az akkori tanácsoktól. Van, ahol villannyal is segítette a tanács - később az önkormányzat - a tulajdonosokat. Kerekegyházán a zártkertek szépségével egyáltalán néni'le1 hét dicsekedni, mivel gaz és szenny borítja azokat. A legtöbben elhanyagolják, nem művelik kertjeiket. Van néhány személy, aki erőlködik és szeretné széppé, hasznossá tenni, de azoknak is elveszi a kedvét a szomszédok renyhesége. Eddig is volt sok parlagföld a külterületen, s most ezekkel még több van. Eluralkodott a hanyagság, a nemtörődömség. Az önkormányzat sem törődik vele. Valamit tenni kellene. Nagy István, Kerekegyháza Névhasználat A házas nők névhasználata őseinktől maradt ránk. Bemutatkozásuk így hangzik: X. Y.-né vagyok. A féri így mutatja be házastársát: 0 a feleségem. A férjezett név használatánál bensőségesebben hangzik, amikor a hölgy elsőként a saját nevét mondja, illetve írja, s aztán közli a férje nevét is, mert ez a férjével való azonosulást, a család szeretetét sugallja. Meglehet, nyitott kaput döngetek, mivel ma már lehetőség van a leánykori név használatára, elsőként való feltüntetése azonban még ma is háttérbe szorul. A köztemető irodaházában például így tüntetik fel (többnyire) a portál mögötti gyászlapon: Meghalt X. Y.-né. Az érdeklődő nem tudhatja, ki az elhalálozott, mivel több azonos nevű férfi él a városban. A Petőfi Népe május 18-ai számában az Olvasói család című oldalon közölt egy beküldött fényképet, mely annak emlékére készül, hogy a képen látható házaspár 60 éve kelt egybe. A kép alatti szövegben feltüntették a férj, Füvessy Károly nevét, de aki ápolta, nevelte és valószínűleg összetartotta a családot 60 éven át, csak a feleség megnevezést kapta. Korunkban számos férjezett nő kerül magas tisztségekbe. Megilletné őket a saját néven való közszereplés. Lédeczi József, Kecskemét Egy napsütéses, szép májusi délelőtt százhuszonöt jókedvű nyugdíjas érkezett Kecskemétre a megye városaiból. A posta távközlési üzemének megyében élő nyugdíjasai ismét egy kellemes napot töltöttek el együtt, családias hangulatban. Már hagyomány, hogy az üzem gazdasági és mozgalmi vezetősége májusban összehívja nyugdíjasait, baráti találkozóra. Ilyenkor az egykori munkatársak örülnek egymásnak, bőven akad közös téma és folyik a jövő tervezge- tése. A nyári rendezvényekről is mindig szó esik, melyeket a megyei nyugdíjasklub kilenctagú vezetősége hangol össze a megjelentek javaslatával, egyetértésével. A mostani összejövetel egyben a klub éves közgyűlése volt. A beszámoló gazdag programot tárt a jelenlévők elé. A havonta ismétlődő klubnapokon túl, júniusban találkozó lesz az országos nyugdíjasnapon, Budapesten, a hó végén kalocsai találkozóra várják a klub tagjait, júliusban 3 napos mátrai kirándulást szervezünk számukra. Augusztusban a Holt-Tisza melletti Tőserdőben folytatódik A Tisztelt Szerkesztőség! rovatukban április 27-én megjelent, Csepeli Istvánná, Kecskemét, Halasi út 3. II. 21. szám alatti olvasójuk lakásbeázásával kapcsolatos levelében leírt káresetet kivizsgáltuk, melynek eredményeként az alábbiakról tájékoztatom önöket. Ügyfelünk beázási kárt jelentett az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. kecskeméti fiókjánál. Kárszakértőnk a helyszíni szemle során megállapította, hogy a beázás a felső lakásból ered, azonban károsult ügyfejünk többszöri próbálkozás( el- lenéfe s'ém tudta''tisztáznia1 fölötte lakókkal az átázás okát. Márpedig az ok kiderítése elengedhetetlen része a kárrendezésnek. Mivel ügyfelünk nem tudott segítségünkre lenni, megkerestük a Kik-For Kft.-t és a felső Azért írok, mert talán sokan mások sem tudják, amit én is csak a napokban tudtam meg: a kéményseprő ma már nem szerencsét hoz, hanem a jóhiszemű emberek pénzét csalja ki. A minap becsöngetett hozzám a kémények seprője és kérdezte, kérem-e a kémény tisztítását? Mi családi házban lakunk és a kémény tisztaságára mindig nagyon ügyelünk, ezért nemet mondtam. Ezek után nemhogy elment volna, de még az el nem végzett munkájának a díját, sőt, az egész évit felszámolta. Mint utólag kiderült, évente kétszer kellene tisztítani a kéményeket, de ő már tudta, hogy ha fizetek, akkor ebben az évben már nem kell jönnie még egyszer, főleg, ha a szomszédét is kifizetteti, de nem ám annyi kémény után kéri a pénzt, ahányat használnak, vagyis egyért, hanem ahány a házat ékíti. Másnap kaptam magam, s bementem a központjukba, ahol elmagyarázták, hogy ők a pénKecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtt vasárnap délután még tartott a gyermeknapi rendezvény, amikor egy tíz év körüli fiú elvette az én 6 éves kisfiámtól az egy hónapja kapott MB-kerékpárját. Indultunk volna haza, de elkerültük egymást. A művelődésig háztól 10 percnyire lakunk. Én elindultam gyalog, mivel nekem nincs kerékpárom. Gondoltam, hogy ő már előre karikázott. Hazaértem, de nem volt még otthon, ezért a bátyja visszament keresni. Tizenöt-húsz perc múlva a program, októberben budapesti színházlátogatást szerveznek, december 20-án pedig a szeretet ünnepe alkalmából tartanak megemlékezést, ajándékozással egybekötve. A cél az, hogy családias ösz- szejövetelekkel, kirándulásokkal szebbé, kellemesebbé tegyük a nyugdíjasok életét, alkalmat teremtve ahhoz, hogy a sokéves munkában kialakult emberi kapcsolatok megmaradjanak és egymás törődésével enyhüljenek az időskori gondok, elviselhetőbbek legyenek a betegségek. Továbbra is minden igyekezet arra irányul, hogy a rendezvények költségeinek csökkentésére támogatókat keressünk. Ez eddig sikerült, s ily módon igen kedvezményesen szervezhettük a nyugdíjasaink programjait. A jól sikerült májusi találkozó résztvevői nagy megelégedéssel köszöntek el egymástól és Kecskeméttől. Elhatározták, mindent megtesznek azért, hogy jövőre senki ne hiányozzon a májusi találkozóról. Szantner György, a klub szervezőtitkára lakót, a feltételezett károkozót. Megállapítottuk, hogy a felső lakásban valóban történt csőtörés és a lakás tulajdonosa a Garancia Biztosítóval kötött szerződést. A táfsbiztosítót értesítettük és a közösen tartott helyszíni szemlén egyetértettünk abban, hogy ügyfelünk lakáskára a felső lakó felelősségbiztosítására fizethető. A kártérítési összeget a Garancia Biztosító 1994. május 6-án kiutalta Csepeli Istvánná részére. E kárügy tanulsága, hogy társasházak esetében a lakók egymásnak okozott kárainál a károkozó, illetve á károsult segítségének hiányában egyik biztosító sem tud gyorsan kárt rendezni. Ebben az esetben külön problémát jelentett a lakótársak nem éppen felhőtlen viszonya. Pintér Imre káriroda-igazgató zem nem adják vissza, minek fizettem, ha nem dolgozott a kéményseprő, de ha már így történt, a felelősséget rájuk hárítottam arra az esetre, ha a házam netán felrobban. Kérdezem én, milyen dolog ez? A mai világban a becsületes ember megélhetése nem egyszerű. Aztán még arról is tájékoztattak, hogy az embereik jutalékosak, 20-30 százalékát kapják a beszedett pénznek, s ezért nem mondta el nekem a kéményseprő, hogy nem is kellene fizetnem. De ha mindezt elmondja, akkor én is jobban járok, mivel csak 100-200 forintot adok neki. Valamikor régen szó volt arról, hogy a kéményeket megadóztatják, s én ebben a hi- szemben voltam, ezért fizettem, ők meg kihasználtak. Szeretném, ha lapjukban közölnék levelem, nehogy mások is így járjanak. J. V.-né, Baja, (Név és cím a szerk.-ben.) megjött a kisfiam, sírva mondta, hogy elvették a kerékpárját. Rögtön visszamentünk, de sajnos, a kerékpár nem lett meg. Miért is gondoltam, hogy a helyszínen kerékpároznak vele? Áz én gyermekemnek ez a kerékpár volt most a legnagyobb öröme. Ezen tanult meg egy hónapja kerékpározni. Keserű gyermeknapi emlék ez számára. Egyedül nevelem fiaimat és nem tudok másik biciklit venni. Ezt is a volt férjemtől kapta születésnapjára. M. J„ Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) SeiNAPJAINK HUMORÁBÓL • A mikrogazdaság összefüggéseivel foglalkozik. Köszönet Kiss Jánoséknak Jön a szolnoki metszőkor Kifizették a kártérítést A kéményseprő és a kémények Keserű gyermeknapi emlék
