Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-18 / 90. szám

PETŐFI NEPE 1994. április 18., hétfő Kálváriaavatás Bátmonostoron (Folytatás az 1. oldalról) A németországi Königsegg- wald testvérközségből érkezett a Madonna-szobor, melyet Hermann Manz faragott, és ajánlott fel a bátmonostoriak- nak. A hívek a község központjá­ban levő templomban gyülekez­tek délután fél 5-kor, majd ün­nepélyes menetben, imádkozva és egyházi énekeket énekelve vonultak a Kálvária-dombhoz. Itt a madarasi ifjú fúvósok ze­nekarának dallamai fogadták a menetet, majd a bajai Keresz­tény Értelmiségiek Kórusa adott rövid műsort (Geiger István, il­letve Pajor Márta vezényleté­vel.) A bátmonostori iskolások verseket mondtak, végezetül pedig Kühner János érseki helynök megköszönte a bátmo- nostoriak áldozatkészségét, ez­után megáldotta - stációról stá­cióra járva - a keresztutat és a Madonna-szobrot. Gál Zoltán Katonai attasék Magyarországon Bécsben akkreditált katonai attasék, amerikai, kínai, osztrák, olasz, francia, belga, svájci tá­bornokok és ezredesek szomba­ton és vasárnap az. Országos Idegenforgalmi Hivatal bécsi képviseletének és a bécsi Ma­gyar Katonai Attaséi Hivatal szervezésében dunántúli kirán­duláson vettek részt. A diplo­maták Győr, Pannonhalma, He- rend, Sárvár, Szombathely, Kő­szeg és a Balaton idegenfor­galmi, kulturális és történelmi értékeivel, látnivalóival ismer­kedtek. A katonadiplomaták a helyszínen győződhettek meg arról, hogy a jugoszláv háború nem zavarja a magyarországi turizmust. Okiratcsere Angelo Sodano bíboros, II. János Pál államtitkára és Ke­resztes Sándor, Magyarország szentszéki nagykövete szomba­ton a Vatikáni Apostoli Palotá­ban kicserélték annak a megál­lapodásnak a megerősítő okira­tait, melyet idén január 10-én ír­tak alá Budapesten a Vatikán és a Magyar Köztársaság képvise­lői a Magyar Honvédségnél és a határőrségnél végzendő lelki­pásztori szolgálatról. A megerősítő okmányok ki­cserélésével lépett hatályba a megállapodás. A Szentszék hamarosan felállítja Magyaror­szágon a katonai ordinariátust - a tábori püspökséget -, és kine­vezi a tábori püspököt. A kisgazdák választási nagygyűlése Baján EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A vaskúti fúvószenekar indu­lóival várták az FKgP bajai tag­jai, szimpatizánsai pénteken este a párt elnökét, dr. Torgyán Józsefet és feleségét. A nagy­gyűlésre közel hétszáz ember zsúfolódott össze a művelődési központ színháztermében. A Himnusz eléneklése után a sze- remlei néptáncosok adtak mű­sort. Ezután bemutatkozott Hargitai András, a 9-es számú választókerületben induló füg­getlen kisgazda jelölt. A csátal- jai nyugdíjas mezőgazdász megválasztása esetén a párt programjának következetes végrehajtásáért tevékenykedik. Az est szónoka, dr. Torgyán József azzal kezdte beszédét, hogy végveszélybe sodródott az ország és a magyarság. A belső és külső adósság megfojtja a gazdaságot, zuhan a termelés, a privatizációban pedig eltűnnek a nemzeti értékek, és a jövőben nem lesz miből újat alkotni. A közönség többször is megszakí­totta tapsával a pártelnök be­szédét, aki hosszasan elemezte, hogy milyen elszámoltatást ter­veznek hatalomra jutásuk ese­tén. A mostani kormány és a parlament is nagyító alá ke­rülne, a közönséges lopásnak nevezett privatizációval együtt. A görögdinnyéhez hasonlí­totta a mai vezetést, akik kívül zöldek, belül pirosak, de mint elmondta, május nyolcadikán „Lőrinc napja” megoldja a problémát. A hatalom képvise­lői olyan szerződéseket igye­keznek hivatalosítani, amelyek magas végkielégítést írnának elő számukra. Ezt megakadá­lyozzák, mert a jogállamiság­ban ez bűnpártolásnak számí­tana. Visszamenőleg vala­mennyi szerződést átvizsgálják. Amennyiben a parlamentben túlsúlyba kerülnek a kisgazdák, már az első munkanapon felold­ják az Országgyűlés iránti bi­zalmatlanságot. A képviselők kétharmada végezné a napi munkát, a többi kvázi alkotmá- nyozóként dolgozna. A köz- igazgatásban visszaállítanák a vármegyerendszert, az alkot­mánybíróság tagjai pedig a megválasztásuk után csak egy-egy feladatra kapnának megbízatást, a határozatok meghozataláig azonban senki­vel sem érintkezhetnének. A képviselők visszahívható­ságát megteremtenék, a köztár­sasági elnököt pedig közvetle­nül választaná meg a nép. Újra­értékelnék az érdekképviseleti szervek állítását, a kisgazda­szellem szerint megoldanák a munkanélküliséget, mert az ma többe kerül az államnak, mintha mindenkinek munkát biztosí­tana. Elsősorban a közmunkát növelnék meg. Szólt arról is, hogy hiába akarják az országot idegen kvó­ták bevezetésével Európába vinni, ha az idegen a magyar mentalitástól. Olyan kormány kell, amelyik nem külföldi di­cséretre vár, hanem azt a néptől kapja meg. Különleges gazda­sági övezetekre van szüksége az országnak, melyhez Ázsiából lehet tőkét szerezni. A fiatalok­kal való foglalkozás első számú feladat. Vidékközpontúságot í- gért és infrastruktúrát a fal­vaknak. Jogot kell adni az ál­lampolgári engedetlenségnek az ország vezetése ellen - mondta Torgyán József. A török elnök felhívása az államfőkhöz Gyászszertartás a holocaust 50. évfordulóján (Folytatás az I. oldalról) Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke beszédében ar­ról szólt, hogy a gyász az oszt­hatatlan magyar nemzet egészét érinti. A magyarság a tatárjá­rás óta soha még nem vesztett annyit egyetlen esztendő alatt, mint az 1944 tavaszán elszaba­dult tragédiában. A történelmi eseményeket felidézve a házelnök emlékezte­tett arra: a Hitler korlátlan ha­talmába került országok közül Magyarországon élte túl a leg­több zsidó a vészkorszakot. Ez a túlélés csak azáltal volt lehet­séges, hogy akadtak segítők a honfitársak körében, akik oly­kor életüket kockáztatva vállal­ták a mentést - hangsúlyozta a házelnök. A küzdelem köteles­ségére utalva Szabad György hangsúlyozta: olyan megújho- dott országot kell fölépítenünk, amely tenni akar és tud az örök­lött előítéletek, a bűnt tápláló eszmék maradványai ellen. Kardos Péter főrabbi az em­lékezés kötelezettségét állí­totta beszédének középpont­jába. Hangoztatta: - Én megér­tem mindazok célját, akik ma azt állítják, hogy minden 1994. március 19-én kezdődött. Meg­értem azokat is, akik azt mond­ják, mindaddig menedék volt ez az ország az idemenekült zsidók számára. Milliók lelkiismeretét vannak hivatva megnyugtatni. De mi, akik nem olvastuk, hal­lottuk, hanem átéltük azokat az időket, mondjuk el, amíg tud­juk: évekkel az előtt a március 19-e előtt már zsidótörvények születtek, elhurcoltak menekül­teket. Ha ezt elmondtuk, 50 év után jöjjön a megbékélés. Nem a megbocsátás, a megbékélés. Itt­létünk a bizonyítéka annak, hogy sohasem tartottuk fasisz­tának Magyarországot. A főrabbi beszéde után Fe­kete László főkántor kóruskísé­rettel gyászimát énekelt, majd a megemlékezés e része a gyászo­lók hagyományos imájával, a közösen elmondott Kadissal ért véget. A gyermekek jogaiért A kormány még mindig nem készítette el azt a jelentést, ame­lyet a gyermek jogairól szóló egyezmény előírásai szerint 1993. november 6-áig kellett volna elküldenie az ENSZ Gyermeki Jogok Bizottságához - mondta Papp György, a Gyermekérdekek Magyaror­szági Fórumának elnöke szom­baton a szervezet közgyűlésén. A fórum kiderítette, hogy a Külügyminisztérium feladata a jelentés elkészítése. A Külügy­minisztériumhoz pedig csupán a Miniszterelnöki Hivatal gyer­mek-, ifjúsági és családjogi de­regulációs és kodifikációs bi­zottságától érkezett anyag, az érintett minisztériumoktól - a Művelődési és Közoktatási, a Népjóléti, az Igazságügyi, a Belügy- és a Munkaügyi — azonban nem. Papp György hozzátette: a tárcák közötti hu­zavona még elhúzódhat, ezért a fórum ír egy jelentést, amelyet elküld az ENSZ illetékes bizott­ságához. Elhangzott még: az oktatás költségei az inflációnál jobban nőnek, a tankönyvárak például három év alatt 200 százalékkal emelkedtek. A gyermek kultu­rális intézmények - színházak, az egykori úttörőházak — is megszűntek. Egyre kevesebb a táborozási lehetőség. GONDOLATOK A 2000. ESZTENDŐRŐL Önkritika és egyházi találkozó A 2000. év közelgő jubile­uma jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a katolikus egyház önkri­tikusan vizsgálja meg azokat a tévedéseket, sőt bűnöket, ame­lyeket az elmúlt két évezredben az egyház emberei vagy az egy­ház nevében követtek el. A ne­vezetes dátum alkalom arra is, hogy a monoteista (a keresz­tény, a zsidó és az iszlám) vallás képviselői történelmi találkozót tartsanak a Sinai-hegyen - ol­vasható abban a szombaton nyilvánosságra hozott vatikáni dokumentumban, melyet egy meg nem nevezett bíboros írt a pápa jóváhagyásával a május 9-én és 10-én sorra kerülő rend­kívüli konzisztórium (szent­széki egyháztanács) elé. A 23 oldalas dokumentum, mely a „Gondolatok a 2000. év nagy jubileumáról” címet viseli, lelkiismereti önvizsgálatot sür­get az egyház eltelt kétezer esz­tendejéről, az elkövetett tévedé­sekről az inkvizíciótól kezdve, a vallásháborúkon, az emberi jo­gok megsértésén, az üldözteté­seken át egészen az olyan tu­dományos állásfoglalásokig, mint Galileo Galilei nevezetes elítélése. „Semmilyen módon nem csorbítja az egyház erkölcsi te­kintélyét, sőt a hűség és a bátor­ság példáját adva erősíti azt, ha elismerjük az emberei által és bizonyos mértékben a nevében elkövetett hibákat. Az egyház természetesen szent, de bűnös is - nem úgy, mint Krisztus tes­te -, mert egy olyan közösség, amelyet bűnös emberek alkot­nak” - hangsúlyozza a doku­mentum. A fizikát új alapokra helyező, a kopernikuszi helio­centrikus elméletet helyesnek nyilvánító Galileo Galilei olasz csillagászt, tudóst az inkvizíció kétszer is (1616 és 1633) perbe fogta, elítélte és kínzásokkal ta­nai visszavonására kényszerí­tette. II. János Pál rehabilitálta Galileit a közelmúltban, de az egyház akkori szerepének meg­ítélése mostanáig váratott ma­gára. „A kétezer év történetének alapos vizsgálata nyilvánvalóvá teheti a többi tévedést, sőt bűnt is, melyet a tudományok jogos autonómiájának tekintetében követtek el” — állapította meg az írás, rámutatva arra, hogy a tu­dományok és a hit közötti he­lyes kapcsolatok kialakítása le­hetővé teszi a hasonló hibák el­kerülését. „Tanulságos, hogy az erő­szakos, az emberi jogokat semmibe vevő módszereket a későbbiekben a XX. század to­talitárius rendszerei alkalmaz­ták és az iszlám fundamentalis­ták alkalmazzák ma is” - hang­zik a dokumentum. A konzisztóriumra készített írás több javaslatot is tesz, egyebek között sürgeti a jubi­leum alkalmából a nagy öku­menikus találkozó előkészíté­sét. A dokumentum szerint el kell érni „a találkozót a Si­nai-hegyen, ahol Isten szövet­séget kötött népével, neki ado­mányozta a tízparancsolatot, megteremtve ezzel minden em­beri erkölcsiség alapját. A 2000. esztendőhöz vezető évek azt sugallják, hogy indul­junk el Ábrahám nyomában, aki hitünk atyja volt, s akit nemcsak mi, keresztények, hanem Izrael fiai és a muzulmánok is magu­kénak vallanak." Mire tanítson a történelem? Az oktatásnak meghatározó szerepe lesz a jövő Európájának formálásában. Hogyan lehet a legjobb oktatást biztosítani a középiskolásoknak Európában, hogy felkészüljenek a demokrá­cia megteremtésére, illetve megvédésére? Az Európa Ta­nács ugyanis nagy jelentőséget tulajdonít a különböző népek és nemzetek együttes történelmi gondolkodásának, hogy a közös vonások és a másságok felis­merhetők legyenek. Erről kez­dődött egy héten át tartó rangos szeminárium az Európa Tanács továbbképzési programja kere­tében vasárnap Lillafüreden, 30 európai ország történelemtaná­rai és történelemkönyv-írói részvételével. Megbeszélik, hogy a középiskolai történe­lemkönyvekbe olyan tények és ismeretek kerüljenek, amelyek a népeket nem szembefordítják, hanem közelebb hozzák. '• . •• ff Süleyman Demirel török elnök szombat este újabb üzene­tet intézett a világ államfőihez a gorazdei helyzet miatt - számolt be az AFP. Az üzenetet, amelynek részletes tartal­mát nem hozták nyilvánosságra, Clinton amerikai, Jelcin orosz, Mitterrand francia elnökhöz, Major brit kormányfő­höz, Kohl német kancellárhoz, valamint Fahd szaúdi uralko­dóhoz juttatták el. Az ankarai álláspont szerint a Gorazdc el­leni szerb agresszió az „ENSZ elleni kihívás” és célja pedig a Washingtonban a boszniai horvát-bosnyák föderációról lét­rejött megállapodás elszabotálása. a békére támasztott remé­nyek meghiúsítása. A képen ENSZ-katonák Gorazdénél. Moszkva gondolkodik a partnerségen Andrej Kozirev szerint Moszkvának még egyszer át kell gondolnia a NATO „Partnerség a békéért” elnevezésű kez­deményezését a csatlakozásról kötendő megállapodás alá­írása előtt. Kifejtette: Moszkva nem csupán arra törekszik, hogy a NATO ne legyen Oroszország irányában ellenséges tömb. Az észak-atlanti szövetségnek cl kellene sajátítania a teljes értékű együttműködést Oroszországgal, mint nagyhata­lommal, vagy pedig el kellene gondolkozni egy egészen más együttműködési mechanizmuson, amelynek valamilyen for­mában részét képezhetné a NATO - mondta Kozirev. Támadásra készült a lelőtt brit Harrier A kedvezőtlen időjárási viszonyok akadályozták meg, hogy a NATO harci repülőgépei szombaton csapást mérje­nek a Gorazde környéki szerb egységekre - jelentette ki egy amerikai NATO-diplomata. A NATO déli parancsnoksága szombat este nyilvánosságra hozott közleményében megerő­sítette, hogy a Gorazde fölött lelőtt brit Sea Harrier típusú re­pülőgép éppen támadásra készült a Gorazdét támadó szerb harckocsik ellen. A két Sea Harriett az ENSZ-békcfenntar- tók kérésére vetették be. A lelőtt gép pilótája biztonságban van és nem szenvedett súlyos sérülést - olvasható a Reuter által ismertetett közleményben. Az ENSZ azután kérte a NATO-gépek bevetését, hogy a szerb egységek Radovan Karadzic ígérete ellenére sem hagytak fel a Gorazde elleni támadással. A rárepülési manőverek során a brit gépet lelőt­ték egy föld-levegő rakétával. Örmény-azeri összecsapások Karabahban Mintegy kétszáz halottja van az örmény és azeri csapatok közötti hét végi összecsapásoknak Karabahban - közölte va­sárnap az azerbajdzsáni védelmi minisztérium. Bakui közlés szerint a karabahi örmény erők szombaton támadást indítot­tak az Azerbajdzsán területén fekvő Agdam városa ellen. A támadásban kétszáz katona vesztette életét, valamint egy harckocsi és két teherautó is megsemmisült. A minisztérium szerint az örmények vasárnap újabb támadást indítottak az enklávéból észak-keleti irányban. Kilencmillió dollár a hangszórókban Az amerikai vámtisztviselők 9,1 millió dollárt találtak több, Kolumbiába szánt hangszóró- és kompresszorszállít­mányban. A nagymennyiségű pénz a kábítószer-bevételből származott, és a csempészek a kolumbiai kábítószerkartellek vezetőihez akarták eljuttatni az őket megillető részt. a nyugdíjasokkal? Tardos Márton válaszol Az SZDSZ magasabb nyugdíjemelésre szavazott, mint amit a kormány javasolt. Szerintünk a nyugdíj nem könyöradomány, hanem egy élet munkájával megszolgált járandóság. Ezért a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége hivatalosan támogatja programunkat, mivel programunk támogatja a nyugdíjasokat. ... Szabad Demokraták Szövetsége (Fizetett politikai hirdetés )

Next

/
Oldalképek
Tartalom