Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

ÁIXAJII VA«a <IAI <ÍV\OKSÍv< PRIVATIZÁCIÓ HATVANI SZABÓ JÁNOS AZ ÁVÜ STRATÉGIÁJÁRÓL II. Nagyobb szerep a nyilvános ellenőrzésnek RÉSZVÉNYPIAC- Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az Á VÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az ellenőrzési igazgató­ságot vezette. Már új minősé­gében adott első nyilatkozatá­ban közölte: erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenysé­get. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van?- Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a pri­vatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kriti­kák között sok a jogos is, a vá­dak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül elő­fordulnak kisebb szabálytalan­ságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozot­tabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mende­mondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pár­toktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül ki­vizsgáljuk.- Eddig ez nem így volt?- Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata válto­zik majd. Eddig döntően utóla­gos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jel­lemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs fo­lyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független el­lenőrzési láncszemet kapcso­lunk be. Egy pluszember lesz minden ügynél.- Tudhatják az érintettek, hogy ki az ő ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció?- Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben elle­nőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabály-elle­­nességet, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal köz­belép.- Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek?- A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizá­ciós folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az AVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogad­ható. Például, ha az egyik pá­lyázónak lényegesen több in­formációt szivárogtatnak ki, mint a másiknak...- Előfordulhat ilyen eset az ÁVÜ apparátusán belül?- Ez döntően inkább a ta­nácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata.- Ez a tanácsadó felelős­sége.- Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP-szervezete kí­vánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek meg­feleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nap­pal a határidő letelte előtt visz­­szavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta.- Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel?- Akár a pályázat megismét­lésével, akár a tanácsadó meg­bízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dol­gozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával meg­előzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazga­tótanács testületé hoz meg.- A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót.- Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés.- Kit kísértenek meg?- Akik ezekben a döntések­ben részt vesznek. Vagyis a pri­vatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelő­kön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésben részt vevő munkatársaiig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is.- Gyakori az „elkótyavetyé­lés" vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani.- Hatalmas állami vagyon ér­tékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos ál­lami vagyonelemeket a társada­lom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a mű­ködtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forin­tért eladni, ha csak 20 milliót haj­landók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesí­tés megfelelő nyilvánosság mel­lett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben.- Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről! Az eddigiekből - és a Vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik: a magyar polgárság tu­lajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség to­vábbi működő tőkére, vagy csak a „kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás?- 1994-ben az ÁVÜ tulajdo­nában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elkép­zelésünk szerint azt a részét - amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát és másfajta marketingstratégiát - azt valóban hazai tulajdonosok­nak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, techno­lógiai megújulásra van szükség a talpon maradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdono­sok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természete­sen az ésszerű privatizáció ér­dekében ennek lehetőséget adunk, sőt, szorgalmazzuk is. ÚJ RÉSZVÉNYEK - A közel­jövőben több, nagy érdeklő­désre számot tartó részvény is megjelenik a piacon. A ki­bocsátásra kerülő részvények listáján szerepel a többi kö­zött az Inter-Európa Bank, a Mól Rt. A tervek szerint még márciusban jelennek meg a Veszprém Tej Rt., a Hajdú Tej Rt., a Szikra Lap Nyomda Rt. és a Pillér II. Alap részvé­nyei. Áprilisban lesznek je­­gyezhetőek a MASPED, a Danubius Hotels és az Aranypók Rt. részvényei. A kínálatot a második negyed­évben várhatóan a Matáv Rt., az Ungaro Pharma Rt., a Richter Gedeon Rt., az OTB Bank Rt. és a Hajdú Gabona Rt. részvényei bővítik. * A MÁR PRIVATIZÁLT VÁL­LALATOKNÁL NÉPSZE­RŰBB A VILÁGBANKI HI­TEL - A százmillió dolláros kereskedelemfejlesztési vi­lágbanki hitelből, ez idáig csak 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A gyér ér­deklődés hátterében a magas kamat áll: a Világbank 7,7 százalékkal, az MNB 22 szá­zalékkal, a kereskedelmi bankok pedig már 26 száza­lék mellett nyújtják a kölcsö­nöket. BŐVÍTENI KELL A KRP KÍ­NÁLATÁT - Az ÁV Rt. elnö­kének kinevezett Bakay Árpád elnökhelyettesi posztjára Hajtó Ödön lépett. Az ÁV Rt. a Magyar Villamosművek Rt. és alrészvénytársaságainak 270 milliárd forintos nem szavazó részvénycsomagját kívánja átadni a társadalombiztosítás­nak, a kárpótlási törvények végrehajtására a szervezet 30-50 milliárd forinttal több vagyont különített el a koráb­ban megállapítottnál. A Rich­ter Gedeon Rt. és a Matáv Rt. állami tulajdonhányadát java­solták 25 plusz egy százalékra csökkenteni. Megkezdődhet az ÁV Rt. holdinggá alakítása. 500 millió forint névértékű Matáv-részvényt kívánnak ér­tékesíteni. * MÁRCIUSBAN TŐZSDÉN A CSOPAK - A Csopak Rt. ér­tékpapírjainak tavaly novem­beri nyilvános kibocsátása szinte megbújt az 1993. év végi részvényjegyzési lázban. A papírok tőzsdei bevezetése már akkor is szóba került, s az érdekeltek mindezt februárra ígérték. A jelenlegi időszak - amikor is a piac új papírokra vár - mindenesetre kedvezne a társaság részvényeinek tőzsdei megjelenésénél. Ábécé a privatizációhoz E-hitel: az E-hitel állami vagyon megvásárlásához ve­hető igénybe (termőföld, gazda­sági társaság üzletrésze, rész­vénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. va­gyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenér­ték az államadósság törleszté­sére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az állam­­adósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szer­vezet nyilatkozik. Az állami vál­lalat kezelésében lévő vagyon­tárgy értékesítése úgy lehetsé­ges, hogy a szóban forgó va­gyont elvonják a vállalattól és azt az ÁVÜ az ÁV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvez­ményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő rész­letfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költ­ségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Ma­gyarországon van, és olyan kül­földi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hi­­telt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat je­lenlegi mértéke: 3%. Az így vá­sárolt vagyont csak a hitelt fo­lyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. időleges állami tulajdon: az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége - a tartós ál­lami tulajdon kivételével - priva­tizálható, és az a cél, hogy mi­előbb privatizálják is. Ez a va­gyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügy­nökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon: a kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat, il­letve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privati­­zálhatók. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyek­nél:- ezt a gazdasági-stratégia, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja, vagy- a vagyon országos köz­szolgáltatási célt szolgál;- egységes rendszerben működtethető gazdaságo­san;- koncessziós tevékenységet végeznek;- különösen hosszú időt venne igénybe az előkészí­tés az értékesítésre. A kormány 2 évente fölülvizs­gálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. Feljelentés Agroker-ügyben- A debreceni Agroker Rt. egyes volt vezetői, akik ellen az Állami Vagyonügynökség felje­lentést tett, közvetlenül is felelő­sek a csődbe jutott cég kivásár­lásának meghiúsulásáért. Az FM vizsgálja a reorganizációs terveket Vegyes képet mutatnak a gyorsított adóskonszolidációba bevont cégektől január 31-éig beérkezett reorganizációs pá­lyázatok. Ez egyrészt a cégek által kért adósságelengedés mértékéből, másrészt a tervek szakmai színvonalából adódik. A gyorsított szakaszba bevont 55 cég közül 24 agrárgazda­ságból került ki. Az FM-be ezek pályázatai érkeztek be, amelye­ket az illetékes bankok az állami hitelezők, az ÁVÜ és az ÁV Rt. is megkaptak. A végleges reor­ganizációs terveknek március 31-éig kell elkészülniük. Addig kell megállapodást kötniük a cégeknek a bankokkal és az ál­lami hitelezőkkel. Versenyfutás az idővel- A Budapest Bank privatizá­cióját még a kormányváltás előtt kell befejezni, mondta Bokros Lajos, az elnök vezérigazgató. A Pénzügyminisztérium és az ÁV Rt. harcolt egymással, hogy me­lyikük szerezze meg a tulajdo­nosi kontrollt. Bokros Lajos be­fektetőkre számít, köztük az EBRD-re. A bankprivatizációról hozott állami szándéknyilatko­zatban az ÁV Rt. hozzájárul a külföldi tulajdonhoz. Most azon­ban a PM kezében van a leg­több részvény, és ez megváltoz­tathatja a helyzetet. Javult külföldi adósságunk szerkezete Szabó Tamás privatizációs miniszter kedvező gazdasági je­lenségekről számolt be az MDF országos választmányának ülé­sén. Elmondta, hogy a Matáv privatizációjából a mezőgazda­ságnak is komoly előnye szár­mazik, mert a távközlési alapból felszabaduló 9 milliárd forint le­hetőséget teremt arra, hogy 3,9 milliárd forintot átcsoportosítsa­nak az agrárágazat támogatá­sára. A kormány megmenti a szekszárdi húsipart A Szekszárdi Húsipari Rt. az Állami Fejlesztési Rt.-nek 282 millió forinttal tartozik. A kor­mány határozati javaslatot ter­jesztett a parlament elé, mely­ben a cég megmentését java­solja. A vállalat az ÁVÜ reorga­nizációs alapjából már 80 millió forintot kapott. Eladó cégek Bács-Kiskunban Száz százalékban - 93,2 mil­lió forint jegyzett tőkével - érté­kesítik a kecskeméti Kiskun­sági Vendéglátó Kft.-t. A rövi­desen privatizálandó cégek lis­táján szerepel a tiszakécskei gépgyár is, a jegyzett tőke 85 százalékáért - 169,5 millió fo­rintért - értékesítik. A pályáza­tok beadásának határideje: április 6. Ugyancsak eladó a bajai Duna Szállá- 80 millió fo­rint (plusz áfa) értékben -, március 28-áig várják megvéte­lére a pályázatokat. A pályázati kiírást is tartalmazó anyagok­kal, információkkal minden ér­deklődőt várnak az ÁVÜ terü­leti, kecskeméti ügyfélszolgá­lati irodájában. Perel az ÁVÜ- Az Állami Vagyonügynök­ség úgy döntött, hogy bíróság­hoz fordul, miután a német IS cég az utolsó, január végi ha­táridőig sem teljesítette fizetési kötelezettségét. A cég tavaly februárban írta alá a szerző­dést az ÁVÜ-vel az Autóker megvásárlásáról, a 38 millió márkás vételárból azonban csak az első 6 millió márkát fi­zette be - jelentette be Las­­cslk Attila, az Állami Vagyo­nügynökség igazgatója. TALLÓZÓ A privatizáció nem csak eszköz, cél is- Diczházi Bertalan kor­mányfőtanácsos: a devizahát­ralék 700 millió dollárról 7 mil­liárd dollárra nőtt (az elmúlt négy évben), 1993-ban 381 cég került magánkézbe, két­millió ember jutott új tulajdon­hoz. A kárpótlási jegyről el­mondja, hogy a kormány tulaj­donpolitikájától függő értékpa­pír. Ésszerűtlen részvény-kár­pótlási jegy átváltási arány megállapításával vagy korlá­tozott államivagyon-kínálattal a kárpótlási légy árfolyama tönkretehető. Az ÁVÜ - mondja - mindent megtesz a kárpótlási jegy széles körű fel­használhatóságáért. (Pesti Hírlap, II. 15.) A gazdaság motorja a magánszféra- Magyarország lakosságá­nak 10 százaléka az állami vagyon privatizálása, további 10 százalék pedig a kárpótlás eredményeként jutott tulaj­donhoz - mondta Szabó Ta­más tárca nélküli miniszter egy budapesti üzletben tett lá­togatásakor. A miniszter sze­rint a régió többi országához képest Magyarország nagy előnye, hogy itt megvoltak a magángazdaság csírái. (Új Magyarország, II. 15.) Lendületes hazai tulajdonszerzés- A magyarországi privati­záció folyamatában egyre több példa bizonyítja, hogy a hazai befektetők képesek eredmé­nyesen működtetni a magáno­sítás útján szerzett vagyont, ugyanakkor a fellendülés és az üzleti sikerek révén mun­kahelyeket tudnak teremteni az ország lakosságának - mondta tegnap Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a Parragh Rt. budapesti, Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében.(Pesti Hírlap, II. 15.) A menedzserek is tulajdonrészhez juthatnak- Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa napirend­jén szerepel a vállalatfeljaví­­tási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon elad­hatatlan, de reorganizációval versenyképessé és így privati­zálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kivá­lasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap, II. 16.) Zömében magánszemélyek- Megalapították az Első Vidéki Élelmiszer-ipari Kárpót­lási Jegy Befektető Rt.-t. A szegedi székhelyű, de zala­egerszegi kirendeltségről irá­nyított társaság törzstőkéje 50,1 millió forint. A társaság célja ÁVÜ-pályázatokon meg­jelölt élelmiszer-ipari cégek privatizációjában részt venni. (Napi Gazdaság, II. 15.) Privatizáció részletfizetéssel- Az ÁVÜ célul tűzte ki: a privatizáció mind szélesebb körben legyen elérhető, a po­tenciális befektetői réteg tájé­koztatását fokozni kell. A Pri­vatizációs Füzetek sorozat­ban, a „Privatizáció részletfize­téssel” c. kiadványra hívják fel a figyelmet, amely a jogi felté­telekről, az üzleti konstrukciók­ról ad részletes tájékoztatást. (Fejér megye, Fejér Megyei Hírlap, II. 14.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom