Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-16 / 39. szám
1994. február 16., szerda PETŐFI NÉPE 7 HOGYAN ALAKULTAK A RENDSZERVÁLTOZÁS ÓTA? A nyugdíjasok életkörülményei • A vállalati üdülés megszűnése főként az idősek helyzetét rontotta. Jogi, közgazdasági és statisztikai szakemberek átfogó tanulmányt készítettek arról, hogyan alakultak a rendszerváltás óta a nyugdíjasok életkörülményei.- Felemás és elgondolkoztató a kép, amely a mögöttünk levő három esztendő adataiból kirajzolódik, s felemás az idős generáció közérzete és hangulata is - mondja a munkacsoport vezetője, dr. Mosóczy Róbert gazdaságpolitikus. - Megnyugvást hozott például, hogy törvény biztosítja a járadékok nettó keresetekkel azonos mérvű emelkedését. De az már nem, hogy egyes, roppant alacsony nyugdíjakat - a mindenkori legkisebb emelés összegének meghatározásával - az átlagosnál jobban emeltek. A nyugdíj ugyanis munkával, járadékfizetéssel szerzett jog - a kevés szolgálati idővel rendelkezők, a rokkantak csekély járadékát tehát a szociális támogatásra szánt pénzből kellene fedezni. Komoly mérlegelést érdemelnek az életkörülmények alakulását érzékeltető adatok is. Az 1989-es évet bázisnak tekintve 3 év alatt a fogyasztói árak 257, a nettó átlagkeresetek 206, a nyugdíjak 188 százalékkal emelkedtek; a reálbérek tehát 20, a reálnyugdíjak 27 százalékkal csökkentek. Tegyük hozzá: zömmel éppen azok az árucikkek, szolgáltatások drágultak, amelyek az időseket érintik. A különféle reformok közül elsősorban az egészségügyi, illetőleg az üdüléssel kapcsolatos változtatások érintették hátrányosan a nyugdíjasokat. A gyógyszeráremelés, a SZOT— üdülés felszámolása, a vállalati üdülők megszűnése - mind főként az ő helyzetüket rontotta. Az idős, elesett emberek korábban több csatornán át - volt munkahelyük, a szakszervezet, a tanács révén - juthattak, gyakran személyes kérés nélkül is, támogatáshoz. Mára e csatornák minimálisra szűkültek; törvény szabályozza, hogy milyen jövedelmi szint fölött lehet segélyért folyamodni. Az idős szegények azonban nem szívesen kémek. A víz-, a gáz-, a villany-, a fűtés központi támogatásának fokozatos leépítését nem ellensúlyozza, hogy a szociális törvény alapján lakásfenntartási támogatás igényelhető. A 70-en felüliek kedvezményei - az ingyenes utazás, a tv-előfizetés alóli mentesség - egyértelműen könnyítik az egzisztenciális terheket. A jelenlegi helyzet ismeretében azonban úgy látjuk: indokolt lenne az e kedvezményekre jogosító korhatárt 65 évre csökkenteni. Mint dr. Mosóczy Róbert elmondta, az elemző tanulmányt a Nyugdíjas Kamara megküldi az Országgyűlés, a kormány, a népjóléti tárca és a nyugdíjas önkormányzat illetékeseinek. ADATTÁR A LAKÁSÁLLOMÁNYRÓL A képviselőjelöltek felkészüléséhez A választási előkészületekhez a képviselőjelölteknek az ország, a térség, az adott választókerület helyzetét, fejlődését bemutató, annak reális értékelését lehetővé tevő objektív, megbízható adatokra van szükségük. Külön erre a célra feldolgozás készül a legutóbbi népszámlálás adataiból. A 350 oldal terjedelmű kötet a népesség és a lakásállomány különböző szempontok szerinti összetételére vonatkozó részletes adatokat tartalmaz országgyűlési választási körzetenként. A kötetből minden bejegyzett politikai párt egy mintapéldányt kaphat, a további szükséges példányszámokat pedig megvásárolhatja. Az adatok mágneslemezen, térképi ábrázolásra alkalmas módon is rendelkezésre állnak. Annak érdekében, hogy a felkészüléshez ne csak a népességre és a lakásállományra vonatkozó információk álljanak a pártok, képviselőjelöltek rendelkezésére, hanem a társadalom, a gazdaság szélesebb jellemzőiből is válogathassanak, a hivatal a sok éve nyilvános, bárki számára hozzáférhető településstatisztikai adatbázis- rendszer (sokak T-STAR néven ismerik) széles adatköréből a legjellemzőbbnek tekinthető 80 alapadatot is kiválasztotta. Ezeket az adatokat személyi számítógépeken felhasználható mágneslemezen bocsátja rendelkezésre, döntően az országgyűlési választókörzetek szerint csoportosítva, a felhasználásához szükséges kezelő- programmal együtt. A Központi Statisztikai Hivatal február utolsó hetére készíti el az ország állapotát, az 1993. évi folyamatokat értékelő kiadványát. Minden olyan politikai párt, amely ezt igényli a hivataltól, 5 példányt térítésmentesen, a további példányokat pedig térítés ellenében kaphatja meg. A hivatal ezenkívül - korlátozott anyagi lehetőségei függvényében - az év első negyedévében több, könnyen kezelhető, egy-egy témakörben a legfontosabb 1993. éves, illetve az elmúlt négy évre vonatkozó adatokat tartalmazó kiadványt (munkaerőpiac, négy év számokban, népesség, szociális helyzet) szándékozik kiadni. Amerikai dokumentumok az 1956-os forradalomról Választási Hírlevél Elkészült a Választási Hírlevél című hetilap első száma. A magát a magyarországi választási pártok közszolgálati hírleveleként definiáló lap célja, hogy a kampány három hónapos időszaka alatt közreadja valamennyi, a választásokon induló párt, vagy független képviselő programját, közleményét, nyilatkozatát, közérdekű bejelentéseit, az esélyegyenlőség jegyében, segítse a tájékozódást a választási időszakban. A tegnap utcára kerülő első Hírlevél tartalmazza a választó- jogi törvény teljes szövegét, hivatalos közleményeket, 19 párt programját és híreit, valamint országgyűlési felszólalásokat és közvélemény-kutatási eredményeket. A néhai dán diplomata, Poul Bang-Jensen fia, Per Bang-Jen- sen a hét végén Budapesten átadta az Egyesült Államok Külügyminisztériumának 1955— 1959 közötti, Magyarországgal kapcsolatos iratait. A mintegy 30 ezer oldalas mikrofilmes dokumentációt - amelynek zárolási ideje az amerikai törvények szerint most járt le - Mécs Imre országgyűlési képviselő, a Bang-Jensen Társaság elnöke vette át. Mécs Imre az MTI-t tájékoztatva elmondta: A Bang- Jensen család kívánsága, hogy az anyagot olyan kutatások számára tegyék hozzáférhetővé, amelyek az 56-os magyar forradalom és szabadságharc objektív, történeti feltárására törekednek, a forradalom résztvevői és Poul Bang-Jensen szellemében. A dokumentáció mikrofilmre vitelének költségeit a Bang-Jensen család fedezte. A budapesti amerikai követség, illetve az Egyesült Államok más külképviseleteinek most hozzáférhetővé vált követi jelentéseinek és belső iratainak, többsége az 56-os forradalomnak és Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének külföldi visszhangjával kapcsolatos. A dokumentáció rendkívül jelentős a kutatók számára. Nagyon fontosak, érdekesek lehetnek az amerikai miniszterhelyettesek és ügyintézők megjegyzései a dokumentumokon. Az anyagot az 56-os Intézet munkatársainak adják át, majd az Országos Széchényi Könyvtárban helyezik el. A politikusok népszerűsége a keleti országrészben A választások közeledtével egyre inkább érdekessé válik, mit gondolnak az emberek azokról a személyekről és pártokról, akik a politika frontvonalán szerepelnek, s várhatóan a kampány során is központi szerepet játszanak majd. Mint minden hónapban, a Szonda Ipsos decemberben is elkészítette a közvélemény-kutatását. Két hete a pártokra vonatkozó listát és grafikonokat közöltük, mai összeállításunkban bemutatjuk, hogy milyen volt a politikusok ismertsége és megítélése a „Dunán innen”, az ország keleti felében az esztendő végén. Külön jelezzük, ha lényeges eltérések mutatkoznak az országos átlaghoz képest. Az ország keleti felén, mint ahogy országos viszonylatban is, a népszerűségi listát decemberben is Göncz Árpád vezette 81 ponttal, ami a novemberi pontszámnál még magasabb, akkor ugyanis, a maximálisan elérhető 100 pontból 74-gyel volt listaelső. Egyúttal ő a legismertebb politikus is, az emberek 91 százaléka számára cseng ismerősen a köztársasági elnök neve. 70-es pontszámmal a regionális népszerűségi lista második helyezettje továbbra is Fodor Gábor, a Fideszből nemrég távozott parlamenti képviselő. Palotás János és Hóm Gyula osztozik a harmadik helyen 67-es pontszámmal. Az országos listán a második helyen Fodort, harmadikon Hóm Gyulát találjuk, 72-es, illetve 67-es népszerűségi pontszámmal, Palotás országos népszerűsége alapján az ötödik helyre került, Király Zoltán után. A Fidesz jelenlegi vezetői tovább csúsztak lefelé a listán, Orbán Viktor pártelnök, aki novemberben még a nyolcadik helyet foglalta el, decemberre a népszerűsége alapján már csak a 13. helyet mondhatja magáénak, igaz pontszámai nem estek, csak relatív helye változott a 25-ös listán, s Deutsch Tamás is hátrébb szorult. Kövér László frakcióvezetőt a megkérdezetteknek, csakúgy mint novemberben, mindössze 1/3-a ismeri, bár az iránta tanúsított rokonszenv 49-ről 52-re emelkedett a múlt hónaphoz képest. A Fidesz Országos Választmányának új elnöke, Szájer József neve és tevékenysége, úgy látszik, továbbra is ismeretlen a keleti országrész polgárai számára, hiszen mindössze 1/4-nyien alkottak róla véleményt, kevesebben, mint úgy általában az országban (ahol 1/3-nyian). Az őt ismerők körében a megítélése - hasonlóan Kövér Lászlóéhoz - közepes (53 pont). Az SZDSZ két leggyakrabban szereplő személyiségét illetően figyelemreméltó, hogy a viszonylag rövid frakcióvezetői múlttal rendelkező Kuncze Gábor a mezőny első felében található 60 ponttal, s már 60 százaléknyian ismerik (novemberben csak 47 százalék ismerte a keleti országrészben). Kuncze az országos átlagot tekintve is sokat javított ismertségén, a novemberi 48 százalékkal szemben decemberben már az ország 59 százaléka ismerte. A politikusok ismertségében Kunczénél volt a legjelentősebb változás novemberhez képest. Pető Ivánnak, a párt elnökének továbbra is jóval nagyobb az ismertsége (77 százalék), a népszerűségi pontszáma azonban lényegében megegyezik Kuncze Gáboréval (60 pont). A kormánypártok reprezentánsai közül Surján László a legnépszerűbb kormánypárti politikus, a keleti országrészben a 12. helyen áll a népszerűségi ranglistán. Egyedül ő került az inkább rokonszenves politikusok közé, s múlt hónaphoz képest emelkedett is pontszáma, 55-ről 59-re. Szintén nőtt az új miniszterelnök, Bo- ross Péter népszerűsége, míg novemberben az országrész 47 pontnyira értékelte, decemberben már 51 pontot kapott. E pontszámával Boross Péter a keleti országrészben egyébként valamivel népszerűbb, mint országosan. A többi kormányzati politikust inkább negatívan ítélik .meg. Összességében elmondhatjuk, hogy a keleti országrészben kevésbé kritikusak az emberek a politikusok, kiváltképp a kormánypárti politikusok megítélésében, hiszen majdnem mindenki magasabb rokon- szenvpontszámot kapott, mint amilyen az országos átlag. Keleti országrész Ország népszerűség ismertség népszerűség ismertség Göncz Árpád 81 91 81 93 Fodor Gábor 70 77 72 81 Palotás János 67 83 64 85 Horn Gyula 67 84 67 86 Király Zoltán 65 74 65 76 Békessy László 62 63 61 67 Demszky Gábor 62 83 60 85 Deutsch Tamás 61 76 61 78 Nagy Tamás 61 39 61 39 Kuncze Gábor 60 60 59 61 Pető Iván 60 77 60 80 Surján László 59 81 56 84 Orbán Viktor 59 84 58 86 Zwack Péter 54 62 52 66 Szájer József 53 24 53 32 Kövér László 52 35 51 39 Boross Péter 51 83 48 84 Lezsák Sándor 50 61 46 64 Pozsgay Imre 49 82 49 86 Szabó Iván 45 73 45 76 Jeszenszky Géza 42 85 41 87 Kónya Imre 38 76 35 80 Csurka István 32 83 31 85 Torgyán József 30 89 29 90 Thürmer Gyula 28 58 26 61 • A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Az adatfelvétel ideje: 1993. december. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 461 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A DIGIFON KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁSOKAT MEGRENDELHETI A 084-ES TELEFONSZÁMON! (A digifon szolgáltatásokat csak a digitális központra kapcsolt előfizetők vehetik igénybe!) MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szegedi Igazgatósága
