Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1994. február 2., szerda PETŐFI NÉPE 5 A FELKÉSZÜLT SZAKEMBEREKRE A JÖVŐBEN IS NAGY SZÜKSÉG LESZ Új korszak kezdődik a távközlésben A MATÁV Rt. a koncessziós pályázat eredményhirdetése után új életet kezd. Amerikai és német cégekkel közösen - új társaságot alapítva - dolgozik a magyar távközlés fejlesztéséért- hangzott el a megyei távköz­lési üzem tájékoztatóján.- Az időpont alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, miként si­került1 a három évvel ezelőtt meghirdetett program - mondta Gyenes Géza üzemvezető. Az összefoglalóból kiderült: Bács-Kiskunban 28 ezer tele­font szereltek föl 1990 óta, je­lenleg 64 ezer van. Három évvel ezelőtt 28 ősrégi, LB-rendszerű- úgynevezett „kurblis” - köz­pont szolgált. Ma már ezek kö­zül egy sem üzemel. Sajnos, a teljes automatizálás nem sike­rült: 8 ezer előfizetőt kapcsol­nak ma még központosok. Hu­szonöt település még nincs be­kötve a távhívásba. A legbüsz­kébbek a bajai körzet teljes au­tomatizálására és a kecskeméti elektronikus-digitális központ üzembehelyezésére. Ennek elő­feltétele volt - a központi beru­házásban készülő - Budapest- Szeged optikai gerincvezeték építése. Komoly fejlesztésnek mondható - bár nem minden problémát oldott meg - a kis­kunfélegyházi és a halasi kiegé­• A fejlesztés során nem feledkeztek meg a megyei ügyfélszolgálati iroda korszerűsítéséről sem. szítő központok felszerelése. A távközlés területén a me­gye legelmaradottabb része Ka­locsa és Kiskunhalas térsége. Igazai kínálati piaci helyzet ma még nincs sehol Bács-Kiskun­ban. A- lakások számához vi­szonyított telefonellátottság aránya Szakmaron a legjobb. Megközelíti az európai normát. Érdekes magyar sajátosság, hogy épp Szakmáron még kézi kapcsolásos központ szolgál.- Hogy szervezik át a MA- TÁV-ot? Lesznek-e elbocsátá­sok? - kérdeztük Gyenes Gézát.- Erre ma még nem tudok válaszolni. A pályázatok ered­ményeit csak részben ismerjük. Az biztos, hogy a kecskeméti körzet sorsa már eldőlt: a nem­zeti koncesszió része. Az új cé­get már bejegyezték. A megyei üzemnél félezren dolgoznak. Nem tudom, hogy miként ala­kul a jövő. Abban azonban biz­tos vagyok, hogy jó szakembe­rekre a következő időszakban is szükség lesz. Egy sose látott, nagyívű fejlesztés indul meg hamarosan; több területen a már elkészült tervek szerint. A kül­földi társvállalkozók nagy ta­pasztalaté szakemberek, akik milliárdokat invesztálnak a be­ruházásokba. F.P.J. A TÁMOGATÁS HIÁNYA A BÖLCSŐDÉK LÉTÉT FENYEGETI A kismamák segítsék egymást? • A bölcsődék az önkormányzatok költségvetését terhelik. Az iskolák és az óvodák kap­nak úgynevezett normatív (köz­ponti) támogatást, a bölcsődék ellenben nem. Ennek következ­tében viszont a működtetésük kiadásai teljes egészében az érintett települések költségveté­seit terhelik. A központi támo­gatás hiánya ,azonban sok he­lyen már a bölcsődék létét fe­nyegeti. Kezdeményezi-e a nép­jóléti tárca felülvizsgálni a böl­csődék normatív támogatásának ügyét? - kérdeztük dr. Surján László minisztertől.- Mivel társadalmi és szociá­lis igényről van szó, már több­ször kezdeményeztük a dolgot. Azzal a szándékkal, hogy a böl­csődék legalább az óvodák tá­mogatásának megfelelő mér­tékű normatívához jussanak. Az Országgyűlés szociális, család- védelmi és egészségügyi bizott­sága támogatta az indítványt, a Tisztelt Ház viszont nem fo­gadta el. így más megoldási le­hetőségeket kell keresnünk - ez folyamatban van. Ilyen megol­dás lehetne például, ha a gyesen lévő kismamák több. más gye­rek ellátását is vállalnák. Míg 1989-ben 1084, addig je­lenleg 797 bölcsőde működik az országban. Ezekben 39 ezer kisgyermek számára van férő­hely. A bölcsődék bezárásának oka elsősorban a gyerekek lét­számának a csökkenése. Keve­sebb lett az intézmények igény- bevétele, ezzel együtt pedig emelkedtek az egy főre jutó költségek. Nagy György Eredményes rendőrök Rájárt a rúd a múlt héten a bűnözőkre: a bajai rendőrök jó néhány bűncselekmény tettesét őrizetbe vették. A tatai kollégá­ikkal együttműködve sikerült elfogni 10 álkulcsos gépkocsi­felnyitás elkövetőit. A pécsi és a dunaföldvári rendőrség köz­reműködésével hét, Dávod és Hercegszántó környékén elkö­vetett besurranásos lopás gya­núsítottja került őrizetbe. A vasútállomáson kedden két személy megtámadott egy fiatalembert. Elvették tőle 7 ezer forint értékű sétálómagnó­ját. A rendőrök csütörtökön ta­láltak rá a nagybaracskai és bácsbokodi illetékességű rab­lókra. Elfogtak két fiatalkorú tolvajt is. A nevelőotthonban élő K. Zsolt és P. József a pia­con büfékocsikat törtek fel. Édességet, magnót, illatszereket tulajdonítottak el. Immár har­madszor törték fel a piac Szenes utcai részén levő dohányüzletet, szerdán éjjel 23 óra 50 perckor. A rendőrségre telepített néma riasztó azonban jelzett, a járőr a helyszínen fogta el a bajai K. Andrást, aki 62 ezer forintnyi cigarettát pakolt össze. Z.L. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rablás Baján — a vádlottakat felmentették Több, mint két évvel ezelőtt, 1991. október 21-én éjszaka tíz órakor, amikor Baján, a Dózsa György úton lévő Éva presszó­ból kilépett Nyári Lajos — ké­sőbbi elmondása szerint — két férfi megtámadta, karóval egy­szerre ütést mértek rá, amelyek­től ő megroggyant, a földre esett, de rögtön fel is ugrott, el­kezdett szaladni, hogy az autó­jához érve azzal elmeneküljön, de a kocsiba nem tudott be­szállni, ezért tovább szaladt, majd egy kapualjból eléugrott valaki, ismét kapott egy ütést, amitől már az eszméletét vesz­tette, s a virágágyásba esett. Amikor magához tért, már senki nem volt a közelében, s nem is tudta megmondani, ki ütötte le, viszont állította, hogy a korábbi két ember, H. László és K. Attila bajai lakosok vol­tak. Elmondta Nyári Lajos azt is, hogy a leütés után hiába ke­reste tízezer forintját és 200 márkáját. Feltápászkodott és elindult visszafelé az Éva presszóhoz, de útközben, a benzinkútnál ta­lálkozott korábbi társaságának tagjaival, akik értesítették a rendőrséget. Itt látta meg Varga Józsefet, akinek szintén véres volt a feje, aki elmondta, hogy ő is kapott a támadóktól. Nyári a rendőröknek hasonlóan mondta el az esetet, azzal a kis különb­séggel, hogy nekik már 11 ezer forintról beszélt, s megemlítette a két nevet. A többiek, akik lát­ták a támadást, szintén két em­berről szóltak, de azokat nem ismerték fel. A rendőrök még azon az éj­szakán — éjfél után két óra kö­rül — elfogták H. Lászlót és K. Attilát, akik a Sugovica-parton haladtak. A terhűkre rótt cse­lekményt mindketten tagadták. Egybehangzóan állították, amit később tanúk is igazoltak, hogy a cselekmény idején mindketten K. Attila édesanyjánál voltak, többek társaságában, ott alud­tak, és éjfél után együtt indultak hazafelé, hogy külön-külön a lakásukra menjenek. Ilyen előzmények után került az ügy a megyei bíróság elé, ahol H. Lászlón és K. Attilán kívül Cs. László és Ny. Béla hercegszántói lakosokat is vá­dolták. Az utóbbiakat azzal, hogy H. Lászlóval közösen 1991. július 9-én Hercegszán­tón — mert külföldi utazásuk­hoz pénzt akartak szerezni — a lakásán megtámadták, gázzal lefújták a 88 éves F. Mártont, s elvitték 39 500 forintját. A megyei bíróság dr. Bo- dóczky László vezette büntető­tanácsa tárgyalta az ügyet, és felmentette a vádlottakat — ki­véve Ny. Bélát, akit fogolyszö­kés bűntette miatt — mint visz- szaesőt — egyévi börtönre ítélt, két évre eltiltotta a közügyektől. Megállapította a bíróság, hogy H. László és K. Attila ab­ban az időszakban, amikor Nyári Lajost és Varga Józsefet leütötték, és az előbbinek a pénzét elvették, éppen K. Attila édesanyjának a lakásán tartóz­kodtak, amit több tanú is bizo­nyított. Innen jóval éjfél után együtt indultak haza, amikor a Sugovica-parton a rendőr „el­fogta” őket. Kiderült az is, hogy Nyári arra biztatta Vargát: vall­jon úgy a rendőrségen, hogy őt H. László támadta meg. Ezt a kérését azzal indokolta Nyári, hogy „nem bírjuk egymást”. Ugyancsak nem igazolódott az az állítás, miszerint a herceg- szántói idős embert H. László és két társa rabolta volna ki, ugyanis a határőrizeti szervek igazolása szerint abban az idő­ben mindhárman Németország­ban tartózkodtak. Később, a ki­adatási egyezménynek megfele­lően kiadták őket. így került például Ny. Béla is itthon előze­tes letartóztatásba. De 1991. ok­tóber 19-én 22 óra körüli időben orvosi vizsgálatra vitték, s azt követően a bajai kórház udva­rán a rendőrök őrizetéből meg­szökött úgy, hogy a kezei össze voltak bilincselve. Lakására ment, ahol a bilincseket le­szedte, majd ismét Németor­szágba távozott, ahonnan vi­szont kitoloncolták, s 1992. ok­tóber 21-én előzetes letartózta­tásba helyezték. A bíróság az ítélet indoklásá­ban a többi között leszögezi: „Az eljárás során semmi olyan konkrét bizonyíték nem merült fel, amelyek alapján a vádlottak bűnösségére következtetést le­hetett volna levonni. Egyetlen konkrét tárgyi bizonyíték sem került elő — kivéve a herceg- szántói férfitől elvitt darálót, amit azopban a nyomozás során nem találtak meg.” Az ítélet K. Attila vonatkozá­sában jogerős. Gál Sándor CSÓTÁNYIRTÁS, FESTÉS, FERTŐTLENÍTÉS Felújítás a Platánban A kecskeméti önkormányzat szociális bizottsága kihelyezett ülést tartott hétfőn a Platán Ott­honban. Az intézmény igazga­tói állására kiírt pályázat ugyanis most van elbírálás alatt. A látogatás másik oka: a szociá­lis otthon jelentős területet, épü­leteket kapott a volt állatte­nyésztési intézettől, s ezek álla­gával, hasznosíthatóságával is­merkedett a bizottság. A terü­letbejárás után a bizottság tagjai egyöntetűen megállapították, hogy az épületek átalakítására jelentős összeget kell fordítani. Mivel erre most nincs pénz, szóba került a bérbeadás lehető­sége is. Erre konkrét terveket kell a közeljövőben készíteni. A bizottság megismerkedett az in­tézetben elhelyezett emberek életkörülményeivel, az itt dol­gozók gondjaival is. Az egész­ségügyi intézményekhez hason­lóan itt is létszámgondokkal küszködnek, jelenleg nyolc nő­vér hiányzik. Gondot okoz az idős emberek és a szellemi fo­gyatékos gyerekek elkülönítése egymástól, így naponta alakul­nak ki konfliktusok. Nem meg­oldott az itt élők higiéniás ellá­tása sem, azonnal szükség lenne csótányirtásra, fertőtlenítésre, tisztasági festésre. Nem halo­gatható sokáig a „B” épület- szárny komplex felújítása sem, mivel az annak idején „cs” terv alapján készült el, s mára telje­sen tönkrement. A bizottság úgy döntött, hogy az intézmény dolgozzon ki egy tervet az el­végzendő feladatokról. Ezeket a népjóléti iroda megvizsgálja, minősíti, s megpróbálja a hozzá szükséges pénzt előterem­teni. (mester) Az AIDS-ről Félegyházán Dr. Miskovits Eszter adjunk­tus és Dr. Szabó Zsuzsanna a budapesti Szent László kórház AIDS-osztályának vezető orvo­sai tartottak előadást a közel­múltban Félegyházán az AIDS-ről, annak lefolyásáról, a fertőzöttek lelki gondozásáról. A nagy tapasztalaté orvosok diaképekkel - időnként nyers valóságában - illusztrálták a HÍV- vírussal fertőzöttek álla­potát a betegségtünetek megje­lenésétől egészen a végkifejle­tig. Míg korábban csak a homo­szexuális férfiak betegségének tekintették, ma már érinti a nő­ket, sőt a gyerekeket is. Az AIDS-ről nagyon sokat tud az orvostudomány, s még­sem eleget. Ismerik a vírust, megbecsülhető a betegség lefo­lyása, időtartama. Nagyon fon­tos az elsődleges tünetek, a bőr- elváltozások, herpeszek, gom­bás köröm, nyelvben, szájban keletkező elváltozások felisme­rése. Mindezek ártalmatlan, enyhe lefolyású betegségek tü­netei is lehetnek, de jelezhetnek súlyosabb gondot is. Az im­munrendszer gyengülésével a szervezet védekezőképessége csökken, s olyan kórokozóknak sem képes ellenállni, amelyek az egészséges szervezetben is megtalálhatók. Ezért fontos a szemléletváltozás az egészséges életmód, a szervezet védekező- képességének megtartása, hi­szen az AIDS ellen jelenleg nincs gyógyszer. Az előadás kitért azokra a lelki tényezőkre is, amelyet a beteg és környezete átél. Ez alatt a viszonylag hosszú idő­szak alatt, amíg csak vírushor­dozó a beteg - akár tünetmente­sen, egészségesen is élhet. A konkrét betegség szakában na­gyon fontos ismerni a lelki té­nyezőket. Ma az AIDS-es bete­get rendszerint kiközösítik, tár­sadalmi űr keletkezik körülöt­tük. Éppen ezért a legtöbbjük ti­tokban tartja a betegségét, ezál­tal másokat is fertőzhet, s gyó­gyításuk sem történhet időben. Minthogy az előadáson orvo­sok, egészségügyi területen dolgozók, pedagógusok, szociá­lis szakemberek vettek részt, igen széles körben nyílt mód, hasznos információkat meg­tudni az egyre veszélyesebbé váló betegségről. b.n.k. Kecskeméti pilóták L—39-es tanfolyamon • A leendő hajózok egészségi állapotát a ROVKI orvosai elle­nőrzik. Jövőre talán ezek a fiúk is Kecskeméten repülnek . Az elmúlt év augusztusában a kecskeméti katonai repülőtéren megtartott sajtótájékoztatón je­lentette be dr. Szendrey László, a Honvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára, hogy a Ma­gyar Honvédség hamarosan L- 39-es típusú, cseh gyártmányú oktató repülőgépeket kap Né­metországtól. Az L-39-es tí­pusú, kétkormányos kiképző repülőgépből a Magyar Köztár­saság a múlt év vége felé húsz darabot kapott. Különböző re­pülőcsapatokból - a kecskemé­titől is - kiválogatták azokat a repülőgép-vezetőket, akik ked­vet, tehetséget éreztek a típu­sátképzésre. Ők január 10-én átképzésre utaztak a Cseh Köz­társaságba. A kiképzés a Bmo melletti Serov katonai légibázi­son történik. Az elméleti kiképzés után részt vesznek gyakorlati oktatá­son, ahol elsajátítják a cseh ok­tatótisztektől az L-39-es típu­son való repülést. A tanfolyam február 19-éig tart, majd a ki­képzett pilóták fogják tanítani a leendő oktatói állományt. Ezt követően pedig 1995-ben megkezdődik a Szolnoki Repü­lőtiszti Főiskolán tanuló hajózó tisztjelöltek kiképzése. A hon­védség vezetésének döntése alapján a főiskola egyik kiképző százada az L-39-es típusú repü­lőgépekkel Kecskemétre tele­pül. Kenyeres Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom