Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
1994. január 12., szerda PETŐFI NÉPE 5 Közös cég a szállításra A kőolaj és földgáz magyar- országi tranzitjárói, a szállítóberendezést javító és karbantartó közös vállalat létrehozásáról tárgyal Moszkvában egy magyar energetikai szakemberekből álló küldöttség. A leendő vegyes vállalat tevékenysége - a tárgyalások eredményétől függően - kiterjedhet a kőolajipari termékek feldolgozására, értékesítésére is. Az atomenergetikai minisztériumban a magyar delegációt az orosz miniszterhelyettes fogadta. Hírlevél a választáson A választópolgárok és a pártok minél teljesebb tájékoztatása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Belügyminisztérium Választási Irodája és a Választási Hírlevél kiadója. A megállapodás szerint a Választási Hírlevél rendszeresen közzé teszi a választási iroda tájékoztatóit. Az időszakos kiadvány február 28-tól jelenik meg hétfőnként, a választások befejezéséig, várhatóan 12 alkalommal. Törvénytelen, mégis virágzik A magyar biztosítási jogszabályok hézagait meglovagoló osztrák biztosítótársaságok megyei tevékenységéről két éve cikkezünk. így érthető, hogy a múlt héten a Fővárosi Bíróság ez ügyben kitűzött tárgyalására egészen Budapestig mentünk. Nem hiába, mert írásaink megállapításait láttuk visszaigazolódni: a Magyarországon működő osztrák biztosítók brókercége, a Safe-Invest tevékenysége törvénysértő. Aki a név hallatán nem tudná azonosítani a csak valutáért élet- és balesetbiztosítást kötő céget, annak elmondjuk, hogy az eredeti nevén GVP, az elmúlt négy évben WVT, IVT, IVP Safe-Invest neveken tulajdonképpen a jogszerűség látszatát keltve gyűjtötte - információnk szerint gyűjti - az évi 100 ezer forintnak megfelelő, valutában fizetendő biztosítási díjat. A bírósági ítéletből kiderül, hogy az erre szakosodott, ebből megélő ügynökök csupán Bács-Kiskun megyében közel tízezer állampolgárral kötöttek biztosítást. Az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a szerződést kötő magyarok megsértik a devizajog szabályait. Az üzlet mégis virágzott - virágzik -, mert a honi bejegyzéssel járó kaució lefizetése, a székhelyteremtés költségei elmaradásának egy része az üzletkötők zsebébe vándorol. A tárgyaláson azt is megtudtuk, hogy a Legfőbb Ügyészség 1992-ben közzé tett, a törvénytelen működést kimondó állás- foglalásának megítélése nehezítette, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kizárólag tanácsadásra, s nem biztosításra vonatkozó engedélyt adott. Ezen okirat birtokában persze már könnyebb volt a megtévesztés. A becslések szerint több tízezer, többnyire tehetős ember kötött biztosítást, fizeti az infláció emelkedésével már több mint évi százezer forintnak megfelelő valutát. A kör ördögi, hiszen a szerződést már megkötöttek csak úgy jutnak a beígért előnyökhöz, ha a díjfizetés folyamatos. A menetközbeni kiszállás nagy valutaveszteséggel járna. Ugyanakkor bírósági ítélet ide, bírósági ítélet oda, az ügynökök tovább folytatják a szerződések kötését. Zs. F. KÁRPÁTALJAI KÖRNYEZETVÉDŐK SZERINT Merénylet készül a Tisza ellen A szolnoki Tisza Klub küldöttsége dr. Hamar József vezetésével a közelmúltban látogatást tett Kárpátalján azzal a céllal, hogy a Felső-Tisza vidékének természetvédelme érdekében együttműködést kezdeményezzen. Előzetesen tárgyaltak az Ungvári Egyetemmel, a Környezetvédelmi Minisztérium Kárpátaljai Természetvédelmi Hivatalával, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségével és az ungvári konzullal. A látogatás előzményét jól érzékelteti a Kárpátaljai Szemléletben 1993. júniusában megjelent Merénylet a Tisza ellen című írás. Ebből idézünk: „A kárpátaljai területi vezetés megrendezésre a harkovi Hidprojekt és az osztrák Tau- emkraftwerke vállalat előzetes számításokat végzett egy, a Tiszán mesterséges víztároló rendszer létesítésének lehetőségeiről. 1992. augusztus 16-án Ar- szen Uhaly, az Ukrán nemzet- biztonsági szolgálat területi főosztályának vezetője arról tájékoztatta a Kárpátaljai Ukrán Nemzeti Tanács ülését, hogy hivatalának munkatársai négy ciánkálival megrakott, nyitott vasúti kocsit fedeztek fel a bátyúi vasútállomáson. A szállítmány címzettje Kárpátalja volt. A ciánkálira az aranynak az ércből való kivonásához van szükség. Ez a folyamat rendkívül vízigényes, öt köbméter víz kell egy tonna érc feldolgozásához. Talán éppen ezért tervezik a víztározók építését a Tisza alföldi szakaszán, azon a vidéken, ahol a higanyérc kitermelése is folyik. Azt azonban senki sem veszi figyelembe, hogy a technológiai folyamatban való felhasználása után a szulfidokkal és ciánkálival erősen szennyezett víz nem vezethető vissza a folyóba. E szennyezett víznek, a belőle elpárolgó gőzöknek és a hátramaradó sóknak a környezetre, az állatokra és az emberekre gyakorolt hatása katasztrofális lehet.” Az idézet után lássuk a látogatás eredményeit. A küldöttség vendéglátóikkal közösen megállapította, hogy a régió közös védelmének elvi akadályai nincsenek. A természetvédelem hivatali szervezete kiépült, bár hatékonyságuk kérdéses. Tiszai vízbázisuk védelmét leginkább a zárt határszakasz biztosítja. A régió nemzetközi természet- és tájvédelmét már az ungvári tudósok is kezdeményezték. Az elképesztő szegénység, a bizonytalan helyzet azonban számos veszélyt jelent hazánk számára is, ha nem fogunk biztosítékokkal rendelkezni. Ugyanis a infrastruktúra és a szellemi kapacitás hiányos ahhoz, hogy a régióban való szabad gazdasági övezet ki ne használja a természeti adottságokat és a megfelelő törvények hiányát. Szabó Irén Pályázat a szép temetőkért A Magyar Kertészek Egyesülete 1993 nyarán tette közzé felhívását, hogy az egyházközségek és az önkormányzatok a lakosság segítségével hozzák rendbe az elhagyott temetőket. Felhívásunkat támogatta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. A jól ápolt temető „apáink nyughelye” legyen, mindig tiszta, gondozott. Kértük a jó szándékú embereket, hogy különleges gondot fordítsanak hősi halottjaink sírjainak ápolására, valamint ne feledkezzenek meg az elhagyott zsidó temetők ápolásáról sem, mert számos olyan település van, ahol ott a szép, régi zsidó temető, de a hozzátartozók már nem élnek. Számos szépen kidolgozott pályaművet kaptunk, pályázott egészen kis település is, mint a 490 fős lakosságú Fancsal az Észak-Borsod hegyei közül. Ebben a kis faluban állították fel már 1955 júliusában az I. és a II. világháborús hősi emlékművet. Sajnos, azóta évtizedekig ilyen nem épült. Harangláb és ravatalozó is épült, ez év őszén pedig rendbehozták az izraelita temetőt, ahol mindössze 7 sírkő található. A község kapta a Horváth Jenő, cserszeg- tomaji faiskolai termesztő által adott díjak közül a 100 000 Ft-os növénydíjat. Az értékes örökzöldek kiültetés után még szebbé teszik a kistelepülést. A végzett munkáról Berta József nyugalmazott néptanító számolt be. A második díjat, az 50 000 Ft-os növénydíjat a Nyíregyházi Városvédő Egyesület kapta. Rendbehozták az I. világháborús katonai temetőt. A 3200 sírkő alatt békésen nyugosznak a magyar katonák mellett a bos- nyák, a német, az olasz és a többi nemzeti fiai. 1000 sírkő lecsiszolása már megtörtént. Az egyesület reméli - amelynek ifjúsági szekciója is van -, hogy a többire is sor kerül. A Jakabszállási Önkormányzat és Római Katolikus Egyházközség nyerte el a 30 000 Ft-os növénydíjat. A község temetője szépen karbantartott, az 56-os szabadságharc és a 2. világháború hőseinek tiszteletére emlékfalat emeltek az áldozatok nevének feltüntetésével. Megépült a szép ravatalozó is. Külön örömmel üdvözöljük ezenkívül az egyházközség és az önkormányzat összefogását. Számos értékes pályamunkát és még több támogatást kérő levelet kaptunk. Sajnos, anyagi erőnk véges. Egyesületünk nem kap állami támogatást, annak osztogatását nem is tartja indokoltnak. Tagjaink nagylelkű adományaira számíthatunk. Sajnálatos, hogy számos intézmény, nagy bank és alapítvány számolatlanul szórja szét a milliókat, lényegtelen dolgokat is támogat. Higgyék el ezen urak, hogy a mi támogatásunk is lesz legalább annyira jó reklámhordozó, ha már nem tekintik a nemes célt. Címünk: Magyar Kertészek Egyesülete 1122. Budapest, Ráth György u. 30: 1994. évre meghirdettük a magyarországi Szűz Mária-kegyhelyek és szobrok környékének kertészeti rendbehozatalát. Kérjük, aki teheti, díjak adományozásával segítse munkánkat, mert több száz pályázatra számíthatunk. Hazánk 1000 éve Mária országa, tegyünk róla, hogy a jövőben is az legyen. Februári felhívásunkban tesszük közzé a feltételeket és az adományozók nevét. Móczár Béla, elnök • Bács-Kiskunban is akad nem egy olyan temető, amelyen lenne mit szépíteni. Iskolaszékiskola A műit év őszén életbe lépett oktatási törvény értelmében valamennyi általános és középiskolában kötelező megalakítani e testületet. Az iskolaszékek legfőbb célja a nevelő- és oktatómunka segítése, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók, az intézményfenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Ezért annak munkájában részt vesznek a szülők és a nevelők választott, valamint az intézmény- fenntartó megbízott képviselői, de jelen lehetnek az iskolai, kollégiumi vagy nevelőotthoni diákönkormányzat delegáltjai, a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a munkáltatói érdek- képviseleti szervek küldöttei is. A testületek eredményesebb működése érdekében szervezi meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszéke „Iskolaszék a gyakorlatban” című alkalmazásorientált konferenciát január 27. és 29. között. Az előadásokon a kormányzat és oktatáspolitika irányelveiről, az iskolaszékek múltjáról és jelenéről, létrehozásukról tartanak előadásokat a szakma neves képviselői. Aki nem tud besorolni A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felhívja a közoktatási intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete által készített Gyakorlati tudnivalók és teendők című kiadvány, amely eljutott a közoktatási intézményekhez is, eltérő álláspontot közöl egyes jogszabályi rendelkezések értelmezéséhez, mint az MKM által elkészített és a közoktatási intézményekhez megküldött segédanyagban foglaltak. Ezért javasolják a közoktatási intézmények vezetőinek, hogy abban az esetben ha, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tanügy igazgatási Főosztálya által elkészített és hozzájuk eljuttatott segédanyagban nem találnak megfelelő tájékoztatást a besorolások elvégzéséhez, forduljanak az illetékes tankerületi oktatási központhoz, ahol a megfelelő segítséget megkapják. Lesz-e szerződés a halasi gyógyfürdővel? # A kérdéses halasi termálfürdő bejárata. A kiskunhalasi önkormányzat legutóbbi, múlt év végén tartott ülésén dr. Kövecs Gyula képviselő, a kórház igazgató főorvosa a helyi termálfürdővel kapcsolatban interpellált, s kifejezte aggodalmát több száz beteg további sorsát illetően. Felszólalása idején ugyanis a halasi gyógyfürdőben hiányzott néhány olyan szolgáltatás, amely a fürdőnek a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósággal erre az évre kötött szerződéséhez szükséges lett volna. A megyei tb több mint egy éve jelezte, hogy mely gyógyfürdőkkel, s milyen feltételekkel köt a jövőben szerződést. E feltételek között szerepelnie kell a termálvizes gyógymedencének, a víz alatti csoportos gyógytornának, a gyógymasszázsnak és a súlyfürdőnek. E két utóbbival azonban gondok voltak Halason. A masszőr éppen akkor távozott, továbbá a súlyfürdőhöz szükséges orvosi felügyelet sem volt pillanatnyilag megoldott. Szerencsére néhány nappal ezelőtt rendeződött a helyzet mindkét szolgáltatás tekintetében, így elhárultak az akadályok a tb-vel kötendő szerződés elől. Amint azt Mamlecz Benőtől, a Halasvíz Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, alakulóban a feltételek, a vállalat a közeljövőben tárgyal a tb-vel. AZ INFLÁCIÓ FINTORA SZERBIÁBAN Hétszázan adták össze a harminc forintot Csakhogy nem az ásványvíz lett olcsóbb, hanem ezt az ösz- szeget 700 háztartás fizette az egy hónap alatt elfogyasztott vízmennyiségért. Zomborban, Szerbiában, Kis-Jugoszláviában. A magyarországi olvasó számára elképzelhetetlen méretű jugoszláviai pénzromlás természetszerűleg azokat sújtja leginkább, akik képtelenek azonnal vagy előre megfizettetni munkájukat, szolgáltatásaikat. Az áldozatok a dolgozók, a nyugdíjasok és például a közművek. Az infláció fintorának ékes példája a zombori vízgazdálkodási vállalat esete. A fogyasztóknak december második feléig kellett befizetniük a novemberben elhasznált víz- mennyiség árát. A határidő utolsó napján mintegy hétszázan keresték fel a pénztárt, és számoltak le hihetetlen mennyiségű dinárt. A következő napon az összes befizetés feketepiaci árfolyamon számítva nem ért többet fél német márkánál, azaz harminc forintnál. A gazdasági helyzet abszurditását szemlélteti, hogy ebből, illetve az ilyen bevételekből a vállalatnak ki kell fizetnie saját dolgozóit, illetve el kell végeznie szolgáltatásait. A rendszer mégis működik. Csak éppen senki se érti, hogyan. • Csoda, hogy miből kapnak fizetést: igaz, nincs is mire költeni az üres boltban.
