Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

PETŐFI NÉPE 2 1994. január 12., szerda Brüsszel után merre tovább? Az atlanti szervezet brüszszeli csúcsértekezlete és a kedden közzé tett közös zárónyilatkozat nemzetközi elemzése azonnal, gőzerő­vel beindult. Mi történt a fő témakörben, a NATO-tag- ság ügyében? Sokan igen kritikus véleményt hangoz­tatnak: az amerikaiak által kezdeményezett békepart­nerséget „meghátrálás­ként” értékelik. A derűlá­tóbbak legalább a NATO és a kelet-európai térség egy­üttműködésének lehetősé­gére, a békepartnerség ré­vén kooperációra, s az „út végén” az esetleges tagság esélyére hivatkoznak. A bí­rálók viszont arra figyel­meztetnek: a békepartner­ség keretei túl képlékenyek, nem fogalmazódott meg a NATO-bővítés konkrét felté­telrendszere. Hol van az igazság? Merre megyünk akkor Brüsszel után? A leg­több megfigyelő hajlamos elfogadni azok véleményét, akik eleve irreálisnak tar­tották az atlanti szövetség gyors felduzzasztását, hi­szen ez egyes jelentkezők el­fogadását, mások visszauta­sítását jelentette volna. Igaz, a mutató még kimoz­dulhat ellenkező irányba is. Moszkvában például érhetik még meglepetések az oda­utazó Clinton amerikai el­nököt, és vele a világot. De miért ne bízhatnánk egyszer jó meglepetésekben is? A NATO Szarajevó védelméről Zárónyilatkozat közzétételé­vel kedd délelőtt befejezte munkáját az Észak-atlanti Szö­vetség állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója. Az előrejelzett különnyilatkozat helyett a Szövetség vezetői vé­gül itt fejezték ki a NATO az irányú készségét, hogy Szara­jevó és a többi védett övezet to­vábbi ostroma esetén légicsa­pást mérjen a támadó erőkre. Az alapelveket tekintve, a közös nyilatkozatban a Tizenhatok mindenekelőtt leszögezik: jól­lehet a hidegháború véget ért, újabb konfliktusok, feszültsé­gek jelentek meg, és így to­vábbra is érvényes az, hogy a Szövetség nélkülözhetetlen. A bevezető értésre adja, hogy a Szövetség nyitott marad újabb tagországok befogadása előtt, és utal a békepartnerség meg­hirdetésére is. A nyilatkozat a továbbiakban megismétli az előző napi - a békepartnerség megteremtésére tett - felhívás­ban foglaltakat, beleértve annak hangsúlyozását is, hogy a Szö­vetség nyitott újabb tagok befo­gadása előtt. Ezzel egyidőben egy további bekezdés terjedelmesen mél­tatja a Helsinki-értekezlet (EBEÉ) folyamatát és intézmé­nyit. A nyilatkozat az utolsó pon­tok között szögezi le a boszniai válság kapcsán: a NATO foly­tatja eddigi misszióit a térség­ben, és a szövetség vezetőinek elhatározott szándékuk, hogy elhárítsák az ENSZ-csapatok tevékenységét akadályozó té­nyezőket. Szorgalmazzák az eddig született BT-határozatok maradéktalan teljesítését, és egyúttal megerősítik a Szövet­ség augusztus 2-i határozatában kifejezett készséget, hogy - ENSZ-felhatalmazás alapján - légicsapást mérjenek a Szaraje­vót és a védett körezeteket ost­romló egységekre. Egyúttal fel­szólítják az ENSZ-alakulatok parancsnokságát, készítsenek haladéktalanul operatív tervet a pillanatnyilag elzárt kéksisakos egységek szabad mozgásának újbóli biztosítására, továbbá vizsgálják meg a tuzlai repülő­tér megnyitásának lehetőségét. Változatok a nyugdíjemelésre A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat Elnöksége az idei nyugdíjemelésekre három vál­tozatot terjeszt a testület január 21-én esedékes közgyűlése elé. Mindhárom javaslat alapja az az önkormányzati szándék, hogy a várható helyett az elmúlt évi nettó keresetnövekedés legyen a nyugdíjemelés alapja. Ez az előzetes adatok szerint körülbe­lül 18 százalékot tesz ki. A lehe­tőségek ezen belül már csak az ez évi két nyugdíjemelés idő­pontjában (március-szeptember vagy január-szeptember) térnek el egymástól, illetve a százalék­ban. Ugyanígy nyitott kérdés az is, hogy visszamenőleges hatá­lyú legyen-e az idei nyugdíj- emelés. Az NDSZ elnöke Lakiteleken Hat évvel ezelőtt más re­ménnyel tett eleget Pozsgay Imre egy lakiteleki meghívás­nak. Most tényleg a lakitelekiek invitálják újra, hogy politikai visszaemlékezéseinek megjele­nése alkalmából a választópol­gárokkal találkozzon, mondta a politikus, ezzel mintegy meg­kezdve az NDSZ választási kampányát. Találkozóra került sor Kötőrő Miklóssal a megyei közgyűlés elnökével is Kecskeméten. A Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke a megye helyzetéről tá­jékozódott, - idetartozó lévén különös érdeklődéssel - s be­szélt a nemzeti demokraták programjavaslatairól és válasz­tási előkészületeiről. A szemé­lyes eszmecsere során a megyét foglalkoztató legfontosabb kér­désekről, a mezőgazdaság és a munkanélküliség helyzetéről esett a legtöbb szó, egyetértve a területfejlesztés új szerepének megítélésében. Melyik oldalra nyit majd a Fidesz? A Fidesz az SZDSZ-szel, a Vállalkozók Pártjával és az Ag­rárszövetséggel képzel el lehet­séges koalíciót a választások után, s programja középpontjá­ban a gazdasági növekedés megindítása áll - mondták el kedden a Fidesz országos el­nökségének és parlamenti frak­ciójának kihelyezett ülése után, a Vas megyei Sitkén. Azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a fia­taldemokraták, ha szükséges, megőrzik nyitottságukat jobbra is, balra is. A párt úgy látja, hogy ma Magyarországon min­denképpen egy liberális gazda­ságpolitikára van szükség. Lezsák az intézményrendszerről „Mi is tudtuk, mit kellett volna tenni, de tettük azt, ami lehetséges volt” - idézte Jókai Mórt Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke kedden Bu­dakeszin. Beszédében kifejtette: az MDF az elmúlt években is megmaradt nyugodt erőnek. A borúlátó jóslatok ellenére az elmúlt három és fél évben sike­rült az új politikai intézmény- rendszert kiépíteni. A gazdasági átalakulás elérkezett ahhoz a szakaszhoz, amikor már a nehéz helyzetbe került családok is érezhetik majd ennek előnyeit. Tolvajok különjárata A balatonfüredi rendőrkapi­tányságon kötött ki hétfőn az a „különjárat”, amelynek 13 utasa január 7-ikén Ford mikrobusz- szal lépte át a magyar-román határt. Az utasok közül tízen a gyengébb nemhez tartoznak, köztük terhes asszony is van, sőt olyan is akadt, aki hozta két­éves gyerekét. Üzleti kőrútjaik során az árak iránt érdeklődött, a többiek ezalatt „lesöpörték” a polcokat. Loptak Veszprémben, Örvényesen, Csopakon és a Ba- laton-parton. Vasárnap már fü­lön csípték őket a füredi rend­őrök, de kellő bizonyíték hiá­nyában el kellett engedniük va­lamennyit. Hétfő reggel azon­ban ott folytatták, ahol abba­hagyták, így egykettőre össze­gyűlt az őrizetbe vételükhöz elegendő bizonyíték: desodo- rok, illatszerek, élelmiszerek, ékszerek kerültek elő a buszból, a rejtett zsebekből. A Krajová- ból Balatonra látogató tizenkét személyt két román tolmács se­gítségével hallgatták ki, majd a veszprémi fogdába szállították a társaságot. A gyereket csecse­mőotthonba vitték. Az ukrán-orosz atomvita fordulatai Bili Clinton amerikai, Borisz Jelcin orosz és Leonyid Krav- csuk ukrán államfő január 14-én Moszkvában aláírják az ukrán atomfegyverek leszerelésére vonatkozó megállapodást. Ösz- szeállításunk az ukrán atomle­szereléssel kapcsolatos vita főbb állomásait mutatja be. Október 24. - Az ukrán par­lament elfogadja a szövetségi felügyeletet az Ukrajna terüle­tén lévő nukleáris fegyverek fölött, s a köztársaság atom­fegyvermentessé tételét. 1992. január 10. - Megkez­dődik az egykori szovjet hadse­reg harcászati atomfegyverei-, nek elszállítása Ukrajna terüle­téről. Március 12. - Leonyid Kravcsuk ukrán elnök ideigle­nesen leállítja a harcászati atomfegyverek Oroszországba szállítását, mert a köztársaság szigorú garanciákat akar arra vonatkozólag, hogy a fegyvere­ket megsemmisítik, nemcsak orosz területekre telepítik át. Április 16. - Moszkvában Borisz Jelcin és Leonyid Krav­csuk aláírja az ukrán területen lévő harcászati atomfegyverek kivonásának menetrendjéről és azok megsemmisítéséről szóló egyezményt. Május 23. - Lisszabonban a négy, atomfegyverrel rendel­kező volt szovjet köztársaság és az Egyesült Államok jegyző­könyvben erősíti meg a fegy­verzetcsökkentésről szóló ST ART-egyezményt. November 5. - Igor Juh- novszkij ukrán miniszterel­nök-helyettes bejelentése sze­• Robbanófej leszerelése, valahol Ukrajnában. rint Ukrajna csak pénzért haj­landó lemondani hadászati atomfegyvereiről. December 10. - George Bush amerikai elnök levélben felajánlja Leonyid Kravcsuk- nak, hogy az Egyesült Államok 175 millió dollárt biztosít az Ukrajnában tárolt atomfegyve­rek megsemmisítésére, ha az lemond róluk és csatlakozik az atomfegyverek továbbadását tiltó egyezményhez. Április 5. - Az orosz kor­mány nyilatkozatban száll síkra azért, hogy az Ukrajna területén található atomfegyverek orosz fennhatóság alatt legyenek. Április 6. - Kijev erre éles hangú kormánynyilatkozatban válaszol: nem adja ki kezéből az Ukrajna területén levő atomfegyverek robbanófejeit. Június 17. - Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk Moszkva melletti találkozóján Oroszor­szág garanciát vállal Ukrajna biztonságára addig, amíg Kijev nem csatlakozik a START- 1-hez, valamint az atomso- rompó-egyezményhez. Július 2. - Az ukrán parla­ment a külpolitikai alapelveket rögzítő okmányban kimondja: Ukrajna atomhatalom. A tör­vényhozás ukrán tulajdonná nyilvánítja az atomrakétákat. Szeptember 3. - Jelcin és Kravcsuk krími csúcstalálkozó­ján az orosz és az ukrán kor­mányfő megállapodást írt alá arról, hogy megsemmisítés cél­jából Oroszországba viszik az Ukrajnában lévő atomrobbanó­tölteteket, Moszkva viszont uránt szállít az ukrajnai atome­rőművekhez. November 18. - A kijevi par­lament feltételesen ratifikálja a START-1 megállapodást. December 20. - Hosszas uk- rán-orosz-amerikai szakértői tárgyalások után megállapodás születik arról, hogy Moszkva gyakorlatilag leírja az ukrán tar­tozást az energiaszállításokért. Január 10. - Brüsszelben a NATO-csúcs alkalmával Bili Clinton bejelenti: a tárgyalások eredményeként moszkvai láto­gatásán háromoldalú megálla­podást ír alá államfőtársaival az Ukrajnában telepített atom­fegyverek leszereléséről. Kijev kötelezettséget vállal a területén elhelyezett 176 interkontinentá­lis ballisztikus rakéta és 1500 robbanófej leszerelésére. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Csökken Japán aggodalma A japán vezetés azt szeretné, ha Ukrajna a nukleáris fegy­verek leszerelésen túl megtartaná a tömegpusztító fegyve­rekre, technológiára vonatkozó nemzetközi szerződéseket, csatlakozna az atomsorompó-szerződéshez is. Ezt a véle­ményt hangoztatta a japán kabinet főtitkára az ukrán atomar­zenál leszereléséről szóló hír kapcsán. A kormányfő is ör­vendetesnek nevezte, hogy pénteken megállapodást írnak alá az ukrán atomfegyverek leszereléséről. A világ harmadik legnagyobb atomhatalma sokáig vonakodott megtenni e lé­pést, és a japán vezetés az egyik leginkább aggodalomra okot adó ténynek tartotta azóta, hogy felbomlott a Szovjetunió. Megfenyegetni a szerb csapatokat? Nagy-Britannia és Franciaország kedden felszólította a NATO-t, hogy fenyegesse meg a szerbeket légicsapásokkal, amennyiben nem hajlandók újra megnyitni a tuzlai repülőte­ret a segélyszállítmányok és a muzulmán enklávéba vezető utat az ENSZ-erők számára. Brit illetékesek közölték, hogy a közös javaslat Brüsszelben, a NATO-csúcs első napjának végén rendezett vacsorán széles körű támogatásra talált. Alain Juppé francia külügyminiszter a francia televízióban hangsúlyozta, hogy be kell vetni a NATO légierejét, ha a boszniai ENSZ-békefenntartókat támadás érné. Gáli nem kapott segítséget Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn - jobb meggyőződése ellenére - a világszervezet Szomáliái katonai szerepének drasztikus korlátozását, a kéksisakosok számának 16 ezer főre való csökkentését javasolta, a Biztonsági Tanácsnak, mivel számos állam bejelentette csapatainak kivonását, a tá­vozó kéksisakosok újakkal való felváltására pedig nincs kilá­tás. Butrosz Gáli jelentésében hangsúlyozza, hogy 42 tagál­lamtól kért katonákat és logisztikai támogatást, de kedvező választ ez idáig nem kapott, csupán Pakisztán és India ígért további 2300 embert. Számos állam kivonja csapatait. Lemondott a Szabad Európa elnöke Lemondott posztjáról William Marsh, a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió elnöke, tiltakozásul az ellen a terv ellen, hogy az amerikai állami költségvetés által finan­szírozott rádiók székhelyét Münchenből Prágába helyezzék át. A The Washington Post keddi számának jelentése szerint Marsh a felügyelő tanácsnak írt levelében közölte, lépése annak az elégedétlenségnek a következménye, amellyel a testület az áthelyezéssel szembeni fenntartásait fogadta. Az elnök a többi között azzal érvéit, hogy az áthurcolkodás túl­ságosan is megterhelné a rádió költségvetését, az 1500 mun­katárs közül pedig sokan nem vállalnák az átköltözést. A japán kormánykoalícióról Nem válik ki a japán kormánykoalícióból a szociáldemok­rata párt (SDPJ), mert ez a konzervatív párt hatalomba való visszakerülését jelentené - közölte kedden a párt elnöke. Murajama Tomiicsi azt is hangsúlyozta, hogy a szocialisták­nak e cél érdekében szorosabb kapcsolatot kellene kialakíta- niok a széles értelemben vett liberális erőkkel. A kedden el­kezdődött pártértekezlet jelentőségét az adja, hogy a japán kormánykoalíció legnagyobb pártján, a SDPJ-n belül sokan ellenzik a pártvezetés által tett engedményeket a rizspiaci nyitásban és a politikai reformtörvényben. Clinton véleménye a Közös Piacról Az Egyesült Államok teljes egészében támogatja az euró­pai integráció folyamatát, beleértve az önálló kül- és bizton­ságpolitika intézményesülését, és üdvözli az Európai Unió kiszélesítését. Nem tartja ugyanakkor szükségszerűnek azt, hogy összekapcsolják az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás kérdését - jelentette ki Bili Clinton, miután Brüsszelben kedden találkozott az Európai Unió vezetőivel. Az EU-USA transzatlanti megállapodás értelmében évente legalább kétszer csúcsszinten találkozik a Tizenkettek fél­éves elnökségét adó ország vezetője és az EK bizottság el­nöke az Egyesült Államok elnökével. Clinton ennek jegyé­ben folytatott rövid megbeszélést Andreas Papandreuval, a januártól EU-elnökséget ellátó görög kormány fejével, va­lamint Jacques Delors bizottsági elnökkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom