Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

1993. december 28., kedd MEGYEI KÖRKÉP_________________3 Zugpiacról ne vegyünk élelmiszert! • Legfeljebb a lábon járó élelmiszert szabad megvenni. Első földárverés Lakiteleken Kiskunhalason az idén öt ételmér­gezéses esettel foglalkoztak a helyi tisztiorvosi szolgálat munkatársai. A legutolsó esetre, a kórházi ételmér­gezésre, bizonyára emlékeznek még olvasóink. Azóta a halasi szakembe­rek, okulva az esetből, még nagyobb figyelmet szentelnek a polgárok tá­jékoztatására. s a megelőzésre. Dr. Iván András, városi tisztiorvossal az ünnepek veszélyeiről beszélgettünk: — Túl vagyunk az ünnep egy ré­szén, s szerencsére munkánk nem akadt. Mégis, mivel előttünk van még a szilveszter — ételekkel, ita­lokkal terhelve —, úgy érzem, né­hány dologra figyelmeztetnem kell az ünneplőket. Bizonyára mindenki járt már KGST-piacon, ahol jugo­szláv, román, lengyel, s mindenféle nemzetiségű árus megfordul. Itt egyre többször árulnak különböző élelmiszereket, s ezek veszélyesek lehetnek az egészségre. — Milyen élelmiszerekre kell kü­lönösen vigyázni, melyek okozhat­nak betegségeket? — Elsősorban a túróra és a tej­fölre, s egyéb tejtermékekre gondo­lok. Ezek nem bevizsgáltak, erede­tük, szállításuk, tárolásuk teljesen el­lenőrizhetetlen. Jóllehet, jóval ol­csóbbak, s némelyeknek gusztuso­sabbak is, mint a boltokban kapha­tók, azonban könnyebben okozhat­nak megbetegedést. Mivel a tejter­mékek rendkívül könnyen fertőződ­hetnek, nem lehet elég óvatos sem az előállító, sem a kereskedő, de a vá­sárló sem. Az ismeretlen emberektől származó, bizonytalan eredetű, bak­teriálisán fertőzött tejtermékek eset­leg további súlyos ételmérgezéseket okozhatnak városunkban. Végső kétségbeesésében fordult szerkesztőségünkhöz Jászpap Anikó, Baja, Dózsa György út 78. szám alatti lakos, mert amint elmondta, la­káscseréje kapcsán, melyhez a gyámhatóság is hozzájárult, kilátás­talan jogi helyzetbe kerül. Három évvel ezelőtt, amikor a harmadik gyermekét várta, élettársával úgy gondolta, hogy egyszobás lakásukat nagyobbra cserélik, a család kom­fortja érdekében. Azóta még egy gyermek született a családban és bi­zony örültek az akkori döntésnek. Az ingatlancsere alkalmával csak azért jött létre az egyezség, mert a hivatal­ban biztatták őket, hogy az új házrész rövidesen állami kézbe kerül, és könnyebb lesz a megvásárlása. Azóta kiderült, hogy a volt tulaj­donosnak Izraelben él egy örököse, aki ügyvédje révén jogot formál az ingatlan értékére. Ez viszonylag nem — Hogyan próbálják megelőzni a veszélyt, s milyen módon intézked­nek, ha ilyen árust találnak? — Kollégáim a pénzügyőrséggel és a rendőrséggel együtt, illetve kü­lön is körülbelül havonta ellenőrzést tartanak. Ha nem hivatalosan előállí­tott tejterméket árusítót találnak, tet­tenérés esetén a helyszínen megtilt­ják a forgalmazást és azonnal értesí­tik az állat-egészségügyi hatóságot, nagy pénz, összesen 250 ezer forint. Olvasónk el is fogadná ezt az ajánla­tot, de mivel élettársa munkanélküli, ő pedig gyesen van, nincs annyi tar­talékuk, hogy kifizessék a vételárat. Több pénzintézetet is felkerestek, de hitelezni senki sem akar, mert mint mondják, nincs fedezet, és ilyen helyzetben hol talál ma az ember készfizető kezest. Jászpap Anikó fel­kereste a polgármesteri hivatalt, hogy segítséget találjon, de ott semmi jóval nem biztatták. Mivel a vételár kifizetésének határideje köze­ledik, a négygyermekes anyuka attól fél, hogy eladják a feje felől a lakást, mert már megfenyegették, hogy jog­cím nélkül használja az ingatlant. At­tól is tart. hogy amíg bent lakik, meg­fizethetetlen bérleti díjat kémek tőle. Tőlünk is azt kérdezte, megenyhül­het-e a bank szíve, és nem akar négy­szeres garanciát a hitelért. P.Z. ugyanis a további intézkedés az ő ha­táskörük. Az állat-egészségügyi ha­tóságnak van ugyan irodája a köz­ponti piacépületben, s itt lehetne be­vizsgáltatni az árulandó túrót, azon­ban ezt az ott árulók is csak kis szá­zalékban, a KGST-piac árusai pedig soha nem teljesítik. így az egyetlen megoldás a gyanútlan vevő számára az, ha nem piacokon, hanem boltban vásárol tejtermékeket. Néma községek A Dunántúl több településével to­vábbra sem lehet telefonkapcsolatba lépni. A hétfői helyzethez képest azonban már némi javulás is tapasz­talható, így például Somogybán megkezdődött a helyreállítás és egyes falvak este már újra hívhatók lesznek. A telefonhálózat hibáit első­sorban a szélvihar következtében ki­dőlt fák okozzák, melyek több he­lyütt megrongálták a vezetékeket. Je­lenleg a soproni igazgatóság terüle­tén, Zirc környékén a legrosszabb a helyzet, itt 15 településsel szakadt meg az összeköttetés. A Matáv a Westel Rt.-vei együttműködve 10 rádiótelefont kísérel meg a honvéd­ség segítségével eljuttatni a bajba ju­tott körzetbe. Két évvel korábban, még 1991 szeptemberére tervezték Lakiteleken a földárverést. Akkor az nem jött létre, s azóta is húzódott az ügy. Most végre sikerült a földalapokat rendezni, s december 27-28-ára írták ki a Szikra Szövetkezet területeire való licitálást. Az első nap többek között a Kisrét, a Nagyrét egy része, valamint a téglagyári almás került kalapács alá. A 360 hektár területre száztizenketten jelentkeztek. Ahol nem egyeztek meg, s többen emelték fel a tárcsát, az árverésvezető adott időt arra, hogy megállapodás szüles­sen. Maga az árverés a terveknek megfelelően zajlott, csak egy esetben történt a megszokottól eltérő dolog. Hogyan értékelik az 1993-as esz­tendőt a közigazgatásban dolgozók? Milyen szakmai sikereket könyvel­hetnek el, s milyen kudarcokkal kell számot vetniük? Ezt kérdeztük há­rom jegyzőtől. Dr. Erdei Attila. Kecskemét jegy­zője: — Sikereim, kudarcaim a hivatal munkájához kapcsolódnak. Az irányí­tásom alatt működő polgármesteri hi­vatalnak az a legfontosabb feladata, hogy a testületet segítse. Ez sok mun­kát jelentett, hiszen 34 közgyűlés volt ebben az évben, 50 rendeletet alkot­tak, s több mint 700 határozatot hoz­tak. Szakmai siker, hogy ehhez segít­séget adtunk. A bizalmatlanság, ami a korábbi években jellemezte a hivatal és a testü­let viszonyát, feloldódott. Ebben az évben új feladataink is voltak, többek között a jövedéki törvény, az útlevél­kiadással kapcsolatos teendők, a tár­sadalombiztosítási önkormányzati választások lebonyolítása: ezek meg­oldása mind-mind szakmai sikere a hivatalnak. Jelentős előrelépés történt az idén a számítógépesítés terén is, amit jövőre is folytatni kell. Kudarc, hogy több olyan rendelet, határozat is született, amely törvénysértő vagy jogellenes volt, ez az én személyes Harmincnégy roma szervezet vett részt tegnap tanácskozáson. Azt vi­tatták meg, miként juttassák kifeje­zésre akaratukat a közelgő ország­­gyűlési választásokon. A vélemény megoszlott: a képviseletükre párto-Az egyik licitáló, aki az egyeztetés­ben nem volt benne, felborította a megállapodást. A kevés kárpótlási jeggyel rendelkezőkön szeretett volna segíteni, de pontosan fordítva sült el a dolog, ugyanis 14 százalékos felhasználás történt. Ez azt jelenti, hogy százezer forintért hét aranyko­ronát kap a licitáló, ami ebben az esetben fél hektár földnek felel meg. Tekintettel arra, hogy tízen igényel­tek volna abból a területből egy hek­tárt, számukra szinte egy nadrágszíj­­parcella jutott. Akinek viszont több volt a kárpótlási jegye, az nagyobb földet kapott. A földek egyébként 500 és 1800 forint között keltek el. kudarcom még akkor is, ha e rendele­teket gyorsan korrigálta a testület. Dr. Hauzmann János, Izsák jegyzője: — Sikernek értékelem, hogy az önkormányzat működőképes volt, pénzügyileg is, és abban az értelem­ben is, hogy a testület a demokrácia szabályait betartva, nem pártoskodva, hanem a feladatokra koncentrálva működik. Jó kapcsolat van a képvise­lők és a hivatal között, személyi tor­zsalkodás nem nehezíti a munkát. Ku­darc a megoldatlan földügy, a földki­adási história. Az önkormányzatra, a jegyzőre ebből számos feladat hárul, miközben nincs meg a lebonyolítás pénzügyi fedezete, a szakmai bukta­tókról már nem is beszélve. — Kutasiné Nagy Katalin, Lajos­­mizse és Felsőlajos körjegyzője: — A tisztes helytállást én sikernek nevezem, magamra és a hivatalomra értve. Kiegyensúlyozottabb volt az idén a hivatal és a képviselő-testület kapcsolata. Ebben az esztendőben a népjóléti igazgatásban a szociális fel­adatok jelentettek pluszterheket, ez rótta a legnagyobb feladatot az ön­­kormányzatra és a hivatalra is. Ku­darc, hogy nem sikerült úgy elismerni anyagilag a hivatalt, ahogy azt az idei helytállásért megérdemelte volna. Ábrahám Eszter kát keressenek-e meg, vagy önálló cigány szervezetek útján jussanak a parlamentbe? A célszerűbb az lenne, ha a nemzetiségek alanyi jogon, pár­toktól függetlenül küldhetnének képviselőket az országgyűlésbe. Mérlegen a kalocsai önkormányzat három éve Gyerek nem lehet hitelfedezet? JEGYZŐK VÁLASZOLNAK Sikerek és kudarcok 1993-ban Tanácskozó roma szervezetek Kitüntették az alpolgármestert Tegnap a bajai városházán Hada­­rics Imre alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnok­ság vezetője adta át Cserháti János alpolgármesternek a Honvédelmi Tegnap, a Baja-Kalocsa között lévő települések utazni szándékozó polgárai hiába vártak a buszra, 7 órá­tól 10 óráig egyetlen járat sem érke­zett a megállóba. A legtöbben Faj­­szon és Bátyán fagyoskodtak, de Sü­­kösdön és Dusnokon is vagy harmin­cán álltak a féltetős várókban. Nem volt magyarázat az igazi okra. mert a járművek a latyakos út ellenére jó tempóban haladtak. Az elmúlt héten a betörések jelen­tették a legtöbb gondot a bajai rend­őrkapitányság dolgozóinak. Az isme­retlen elkövetők általában ajtóbe­­vagy kifeszítés módszerével tevé­kenykedtek. Először hétfőn Baján, egy külterületi hobbikertben lévő épületből meszet és bort loptak el 1400 forint értékben. Ugyancsak az­nap immár sokadszor törtek be a vaskúti Kuglizó presszóba, 12 és 14 óra 45 perc között. Innen számoló­gépet és váltópénzt vittek el. mintegy 6 ezer forint összegben. A keddre virradó éjszaka egy Dózsa György utcai üzletet látogattak meg a város­ban. itt a kár értéke még ismeretlen. Bátmonostoron. a kedd esti órák­ban egy családi házból műszaki cik­keket tulajdonítottak el. mintegy 30 ezer forint veszteséget okozva a há­ziaknak. Baján, a Nagy István utcai élelmiszerbolt göngyölegraktárából az éjszaka folyamán WC-papírt, pa­pír zsebkendőt és csomagolóanyagot pakoltak össze, körülbelül 40 ezer Minisztérium kitüntetését. A kitünte­tett a sorkötelesek sorozásának és bevonuItatásának magasszintű elő­készítéséért kapta a Honvédelmi Mi­nisztérium elismerését. Mint a bajai Volán-buszmegálló forgalomirányítójától megtudtuk, a 8 órakor Budapestre induló járatot az iskolaszünet miatt nem indították útra. A 8 óra 20 perckor menetrend szerint induló busz útközben meghi­básodott, így közel egyórás késéssel folytathatta útját. Az eset egyik ta­nulsága, hogy a községekben kialakí­tott buszmegállók váróhelyiségei nem igazán alkalmasak a céljukra. forintért. Csütörtökről péntekre vir­radóra. a Nagy István utca végén ta­lálható kutyaiskola épületéből mag­nót hangfalakkal loptak el. A hétvégi házak sem maradtak ki a sorból. Csütörtökön a Tanya V. kerü­let egyik lakásából paplant, és egyéb használati tárgyakat vittek el 4500 forint értékben. Karácsony első nap­ján a Nagy-Pandúr-szigetcn, a Kalap vendéglő környékén lévő víkendhá­­zat törtek fel. Itt a kár értéke ismeret­len, mivel a tulajdonost keresik, mert valószínűleg nem bajai. Karácsony másnapján egy rémi lakos tett felje­lentést, hogy az éj leple alatt a keríté­sen átmászva behatoltak az udvaron található kamrába, ahonnan hősugár­zót, valamint 100 liter folyóbort tu­lajdonítottak el, mintegy 10 ezer fo­rint veszteséget okozva a gazdának. Végezetül az ünnep utolsó napján egy garai dohányboltból vittek el 50 ezer forint készpénzt az ismeretlen elkövetők. Zalavári László Az önkormányzatok tevékenysé­gének része az évente egyszer köte­lezően megtartandó közmeghallga­tás, amelyre a kalocsai önkormány­zat ünnepek előtt kerített sort. Annak a kevés számú résztvevőnek, aki az intézményvezetőkön kívül jelent meg a fórumon, többnyire egyirányú kommunikációban volt része. A cse­kély érdeklődés ellenére a polgár­­mester egy órán át tartó, nagyívű előadásban számolt be az 1993-as év eredményeiről, üz önkormányzat fel­állása óta eltelt időszakról. Az előadó hangsúlyozta: a gázprogram miatt idén minden választókörzetben la­kossági fórumot tartottak, ahol bár­milyen kérdésre közvetlenül vála­szoltak. A tájékoztatást szolgálta az a sokszorosított, közel négyezer pél­dányban készített beszámoló, amely a helyhatóság 1990. október 26-a óta eltelt időszakát értékelte. Az immár hároméves múltra visz­­szatekintve. Török Gusztáv Andor az elsők között említette a szerve­zeti-működési szabályzat megalkotá­sát. amely a munka jogi kereteit biz­tosítja. Ez utóbbiról azt állapította meg. hogy a 19 képviselő megtanulta az önkormányzatiságot, már jól el­igazodik a részletekben is. Míg 1991- ben az önkományzat 1045 mil­lió forintból gazdálkodott, ez a szám 1992- re 300 millió forinttal emelke­dett. Ennek oka, hogy a város min­den lehetséges céltámogatást megpá­lyázott, s időközben a költségvetést érintő inflációs automatizmusok is emelkedtek. A gazdálkodás egyik jellemzője, hogy az önkormányzat bevételei mintegy 20 százalékát te­szik ki a költségvetésnek. Az első évben 80. a második évben valami­vel kevesebb pénzmaradvány kelet­kezett. Ez mutatja, hogy a város pozi­tívummal zárta az évet. kiegyensú­lyozott gazdálkodást folytatott. En­nek ellenére nem szabad hallgatni ar­ról. hogy az intézmények szűkös ke­retek között gazdálkodtak. Az idei év városi költségvetésének sarokszáma 1 milliárd 607 millió fo­rint, amelyből 330 millió a saját be­vétel. Ennek jelentős része pályázati pénzekből, privatizációs bevételek­ből tevődik össze. Számottevő az emelkedés az ipar­űzési adó esetében van. Míg 1992-ben 25, addig idén 50 millió lesz az ebből származó bevétel. A polgármester szerint a következő tes­tület minden bizonnyal bátrabb lesz a helyi adók kivetésében. Hiszen az iparűzési adón kívül más adónemet nem vezetett be. Ennek oka elsősor­ban a tömeges elszegényedés volt. A nehéz körülmények ellenére a lakosság jelentős közműfejlesztése­ket vállalt. A telefonon kívül út-, gáz- és a szennyvízcsatorna-hozzájá­rulás terhelte a családokat. Jelentős eredmény, hogy a város infrastruktu­rális elmaradottságát lassan felszá­molják. Ez egyben lehetőség a vál­lalkozás élénkítésére. Az elmúlt idő­szak eredménye a szennyvíztisztító 80 milliós bővítése, az eddig 40 mil­lió forintot felemésztő szennyvízhá­lózat kiépítése. Ez a 4 éves program 460 millió forintot emészt fel. A kór­házi műszerek beszerzésére 120 mil­lió forintot szánnak, az időarányos lemaradás 17 millió forint, amelyet a jövő évben pótolnak.’ Szívós és ki­tartó kilincselésnek köszönhetően az önkormányzat közvetett eredmény­ként könyvelheti cl. hogy a Démász Rt. iroda- és üzemvitelházat épít a városban, melynek értéke 120 millió forint. Több évtizedes ígérgetés után a posta is megtartja a szavát, posta­épület készül a városközpontban. Felépült az új MOL-benzinkút, az ATI-pálya melletti területen újabb üzemanyagtöltő állomást létesítenek. Már csak a gázépítés miatt elmaradt utcákban nincs betonút, a Meszesi út városi szakasza is aszfaltborítást ka­pott. Működik a 11 millió forinton felépített szeméttelep, amely 20 évre megoldja a város gondjait. Az átalakulási folyamat legkénye­sebb pontja az egyházi ingatlanok visszaadása volt. Az érsekséggel folytatott tárgyalások mindvégig konszenzuson alapultak, korrekt vi­szony jellemzi a kapcsolatot. Sajnos az iskola- és egyházközösségi nővé­rekhez fűződő kapcsolatot helyen­ként felhők árnyékolják. Az oktatás területén hatalmas előrelépés, hogy megkezdődött a két világnyelv isko­lánkénti oktatása, az óvodákban is van nyelvoktatás, a számítógép is ott van az iskolákban. A testületi mun­kát kellő visszafogottsággal értékelő polgármesteri beszámolót többnyire az értékelt időszak megállapításaihoz kapcsolódó lakossági hozzászólások követték. Zsiga Ferenc Hiába vártak a buszra Betörések Baján és környékén Soltvadkerten a közügyekről Soltvadkert város képviselő-testü­­lete ma délután ülést tart. A napirend szerint rendeletet alkotnak a közterü­letek használatáról, javaslatot terjesz­tenek elő az ivóvíz jövő évi díjára, szó lesz az önkormányzati tulajdon­ban lévő ingatlanok értékesítéséről is. Tájékoztatót hallhatnak a résztve­vők az 1994. évi útépítési pályázati lehetőségekről, s arról, hogyan halad a négy tantermes iskola építése. Az egyéb ügyek, bejelentések előtt pe­­,dig az önálló költségvetési szervek — általános iskola, óvoda, önkor­mányzati vízmű — alapító okiratá­nak elfogadására, illetve annak ki­egészítésére kerül sor. A költségvetésről A képviselő-testület Csikérián is megtárgyalta a jövő évi költségvetés irányelveit. Az önkormányzati bevé­telek 62 százalékát teszik ki a külön­féle jogcímek szerint járó normatív állami hozzájárulások. Csikérián ez az összeg a jövő évben jelentős mér­tékben, 780 ezer forinttal csökken. A kiesés magyarázata a jókora lét­számcsökkenés a gyermekintézmé­nyekben. Az általános iskolában ti­zenöttel kevesebb az idén a beíratott gyermekek száma. A bevételkiesést az önkormányzat a kiadási oldal mérséklésével tudja ellensúlyozni, ezért összevonások, pedagógus-lét­számcsökkenés várható Csikérián. A közalkalmazotti törvény végrehajtá­sának anyagi vonzata a községben éves szinten 1,2 millió forint. Állami fedezet nélkül az önkormányzat csak az intézmények működésének ter­hére, vagy hitelből tudja megoldani a kötelező bérfejlesztéseket. A szociá­lis segélyek és egyéb ellátások telje­sítésére a tervezet több mint 5,6 mil­lió forintot különített el. A jövő évi költségvetésben saját erőből megva­lósuló fejlesztést nem tudott tervezni az önkormányzat. A központi útépí­tési alap által kiírt pályázat nyújthat lehetőséget három utca szilárd bur­kolattal való ellátásához, lakossági hozzájárulással. Távlati célként tűzte ki a testület — szintén pályázattal — az orvosi rendelő felszerelésének bővítését minilaborral, EKG-készü­­lékkel, mikroszkóppal. Kit bíznak meg? A tiszakécskei képviselő-testület még az év utolsó napjait is kihasz­nálja arra, hogy érdemi munkát vé­gezzen. A december 30-án sorra ke­rülő ülésen többek között szó lesz a művelődési központ igazgatói meg­bízásáról. Mint ismeretes, Varga Fe­renc igazgatónak a szerződése ez év­ben lejár. Az új pályázat elnyeréséig a házat megbízott igazgatónak kell vezetnie. Ez lehet Varga Ferenc is, ha úgy dönt a testület. Alapítvány a szakemberekért Csikéria polgármestere, dr. Rácz István tiszteletdíjából alapítványt hozott létre. Az alapítvány célja a község felsőfokú végzettségű szak­ember-utánpótlásának biztosítása és az egyetemeken, főiskolákon tanuló csikériai fiatalok támogatása. Az alapítványi tőke hozadékából ösz­töndíjat képez a kuratórium. A támo­gatást pályázatok útján nyerhetik el a továbbtanuló fiatalok. Emelt üdülőadó A kunfehértói képviselő-testület január elsejétől módosította a kunfe­hértói üdülőterületen lévő nyaralók helyi adóját. így az épület hasznos alapterülete után évente négyzetmé­terenként harminc forintot fizetnek majd az üdülőtulajdonosok. Az adó a nyaraló nagyságától függően az eme­lés után jövőre 800 és 1500 forint összeg körül mozog majd. Figyelőszolgálat A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén, a Tisza gátjain, töltésein és az ügyeleteken továbbra is száz szakember teljesít éjjel-nappal figye­lőszolgálatot. Az őrszolgálatot akkor hagyják abba, ha a töltéslábtól visz­­szahúzódik a víz a középvízi me­derbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom