Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

PETŐFI NEPE 1993. december 9., csütörtök KÉRDŐJELEK Lassan? Gyorsan? A világ immár 25 éve legexklu­zívabb „társasága”, a Római Klub legutóbbi, hannoveri össze­jövetelén (amelynek egyik dísz­vendége Göncz Árpád volt) az Európai Unió megszületését az emberiség történetében az első igazi kísérletnek nevezte arra, hogy „egy csokorba kösse a nem­zeti jogosítványokat, és a határo­kon átnyúlva egyesítse a kulturá­lis identitásokat”. De eközben felhívta a figyelmet arra is, hogy „a politikai érdek­­közösség csakis a helyi energiák összekapcsolásával és a dolgok decentralizálásának útján te­remthető meg", ami egyet jelent a nemzeti tudat és az európaiság szinkronjával. Ez viszont időigé­nyesebb, mint ahogyan sokan gondolták. Ezt az elmúlt évek konfliktusainak sora bizonyítja. A „római bölcsek” szerint vál­tozatlanul mély meggyőződéssel „erősíteni kell az emberek euró­pai identitását”, de annak isme­retében, hogy „házat nehéz épí­teni. Az európai ház felépítéséhez sok idő kell, s az építők egyetlen generációja kevés hozzá". De van-e idő? Genscher német ex-külügyminiszter szerint nincs, s „aki azt gondolja, hogy Európa államai külön-külön eleget tud­nak tenni a kihívásoknak, mély­ségesen elmaradottan gondolko­dik”. A megoldás ezért, hogy „Európa szövetkezzék, mégpedig gyorsan”. Akkor hát: milyen legyen a tempó? A biztos válasz most, amikor a gyakorlatban is meg­kezdjük „társult tag” karrierün­ket az Európai Unióban, különö­sen fontos lenne. De ki tudja a biztosan helyes választ? -kocsis-BÉCSBE MENNEK A RENDŐRÖK Melyik levél rejt bombát? Magyarországon a rendőrök eddig még nem találtak levélbombát, azt csak külföldi kollégáiktól ismerik - hangzott el az Országos Rendőr-fő­kapitányság szerdán tartott sajtótájé­koztatóján a minapi osztrák levél­bomba-sorozat kapcsán, amelynek tapasztalatait pénteken Bécsben a magyar rendőrök személyesen is megismerhetik. Bakos Károly alez­redes, a rendőri ezred tűzszerészeti szolgálatának illetékese hangsú­lyozta: Magyarországon az állami vezetők, az úgynevezett védett sze­mélyek postáját a Köztársasági őrez­red rendőrei gondosan ellenőrzik. Az átlagpolgárnak azonban érdemes né-, hány dologra felhívni a figyelmét a levélbombákkal kapcsolatban. Az ilyen eszközök egyik fajtája nyitás­kor azonnal robban, de van olyan le­vélbomba is, amely késleltetve fejti ki hatását. Ezek elektronikus, me­chanikus vagy vegyi úton robbannak. Gyanút kelthet a levelek rendhagyó címzése, illata és különösen a mé­rete, a súlya. Amennyiben a külde­mény vastagsága eléri a 20 millimé­tert és a súlya meghaladja a 180 grammot, akkor abban elvileg bomba is rejtőzhet. Amennyiben valaki ilyen levelet kap, akkor ajánlatos a feladót a küldemény felnyitása előtt telefonon felhívni. így kiderülhet, hogy fiktív személytől érkezett-e a levél. Gyanús küldemény esetén pe­dig azonnal értesíteni kell a rendőr­séget. Az ilyen levelet tilos összehaj­togatni vagy nehezebb súlyt ráhe­lyezni, mert akkor működésbe léphet a benne lévő robbanószerkezet - mondta el a szakértő. Busek a magyar választásokról Erhard Busek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke szerdán délután felke­reste Lezsák Sándort, az MDF ügy­vezető elnökét. Az osztrák politikus, aki egyben Ausztria alkancellárja, hazai kormányzati tapasztalatai alap­ján elismerően szólt az MDF és az ál­tala vezetett kormány három és fél éves tevékenységéről, s úgy vélte: az 1994-es magyarországi választások kihatnak egész Kelet-Európára. Az ÖVP elnöke a megbeszélésen maga és pártja nevében kifejezésre juttatta szimpátiáját és erkölcsi támogatását a kormányzópárt iránt - hangsú­lyozta Herényi Károly szóvivő. Merre mutat a gazdasági iránytű? Kohl üzenete A miniszterelnök megbízásából Boross Péter belügyminiszter fo­gadta Bernhard Vogelt. A tárgyalá­sok után Bernhard Vogel telefonbe­szélgetést folytatott Antall Józseffel, akinek tolmácsolta Kohl kancellár politikai és személyes üzenetét. (Folytatás az 1.oldalról) Az alelnök kifejtette: ha az export a jövőben is a jelenlegi szinten ma­rad, valószínűleg alacsonyabb mér­tékű import mellett kell a hazai gaz­dálkodóknak tevékenykedniük. Az MNB ezért olyan árfolyampolitikát folytat majd, mely reálértéken a fo­rint árfolyamának szinten tartását képviseli. Kamatpolitikájában pedig a jegybank arra helyezi a hangsúlyt, hogy az állampolgárok betéteik után pozitív reálkamatot kapjanak, ezzel is ösztönözve a további megtakarítá­sokat. Czirják Sándor szerint jövőre az infláció 16-22 százalék között vár­ható. Amennyiben ez 18-19 százalék körül alakulna, az alelnök szerint a 10 százalékos forrásadót, illetve a pozitív reálkamatot is beszámítva, 23 százalékos betéti kamatszinttel lehet számolni. A betéti és hitelkamatok között a kamatrés szűkülni fog. Az elkövetkezendő évben azonban to­vábbra is magasak lesznek a vállal­kozóknak nyújtott hitelkamatok. A jegybank erőfeszítéseket tesz vi­szont, hogy ne történjen jelentős ka­matemelés az év során. Vértes András, a GKI Gazdaság­­kutató Rt. igazgatója ugyanezen a ta­nácskozáson úgy vélekedett, hogy jövőre a belföldi kereslet szűkítésére nem lesz lehetőség, az MNB ilyen irányú esetleges törekvései csak mérsékelten érvényesülhetnek. Az igazgató restriktiv, fogyasztáscsök­kentő politikát vár a választások után. A GKI szerint éves szinten 20-21 százalékos forintleértékelést lehet prognosztizálni. A független gazdaságkutatók az igazgató szerint úgy vélik, hogy a be­téti kamatok szintje 25 százalékos lesz a jövő év végén. Eloszlik a rejtély Pearl Harbour körül? Egy könyv, amely japán dokumen­tumokat idéz, eloszlatja azokat az el* teijedt hiedelmeket, hogy az ameri­kaiak előre tudtak a Pearl Harbor el­leni támadásról. Donald Goldstein és Katherine Dillon történészek japán nézőpontból vizsgálták meg, hogyan hajtották végre a japánok 52 évvel ezelőtt, 1941. december 7-én táma­dásukat. Pearl Harbour Papers, a második világháború óta megjelent tizen­egyedik könyv bebizonyítja, hogy a japánok brilliáns és kitartó haditu­dománya, nem pedig valamiféle trükk vitte sikerre a támadást. Az amerikaiak mindenfélét kitalál­tak, hogy megmagyarázzák, mikép­pen voltak képesek a japánok ötezer kilométert megtenni egy hajórajjal anélkül, hogy felfedezték volna őket- írja a szerzőpáros. Az egyik hiedelem az volt, hogy Roosevelt elnök titokban örült a tá­madásnak, mert ezáltal legyőzhette ellenzékét, és beléptethette Amerikát a háborúba. Elterjedt, hogy az ame­rikai haditengerészeti parancsnokság tudott a japán hajóraj közeledéséről.- Semmi sincs a dokumentumokban, • Amerikai hadihajó tüzelés közben. amely ezt bizonyítaná - állítják a szerzők. — Az igazság az, hogy a japán haditengerészet okosabb elmékkel rendelkezett - mondta Goldstein. A támadás azért sikerült, mert a terve­zés tökéletes volt és ajapánok olyan fegyverekkel rendelkeztek, amelyek hiányoztak az amerikai fegyvertár­ból. Egyik ilyen fegyver olyan tor­pedó volt, amelyet repülőgépről dob­tak le és képes volt sekély vízben is elérni célját. A szerzők szerint Washington tudta: Japán be fog lépni a háborúba, csak azt nem, hogy mikor és hol. Thachert beidézték Nagy-Britanniában először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő, vagy volt kormányfőnek hivatalos vizsgá­lóbizottság előtt kellett tanúskodnia a vezetése idején történt üzelmekről: Margaret Thatcher, volt brit kor­mányfőt is elővette a kormánya iraki fegyverszállítási botrányát vizsgáló bizottság. Az ügy hordereje miatt a bizottság nem kímélte Thatcher asz­­szony tekintélyét, és meglehet, még John Major miniszterelnököt is bei­dézik, hiszen 1990. novemberig kü­lönböző miniszteri tisztségeket töl­töttbe. Az ügy alapja az, hogy a brit vám­hatóság leleplezte: egy Matrix Chur­chill nevű angol cég a nyolcvanas években, egészen az Irak 1990. au­gusztusi invázióját megelőző pillana­tokig nehézfegyverek gyártására al­kalmas anyagokat és gépeket adott el Iraknak, megsértvén a kormány ide­vágó tilalmát. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. december 8-án) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 147,57 148,97 150,37 ausztrál dollár 66,20 66,82 67,44 belga frank (100) 278,40 280,73 283,06 dán korona 14,75 14,88 15,01 finn márka 17,22 17,42 17,62 francia frank 16,88 17,02 17,16 görög drachma (100) 40,46 40,88 41,30 holland forint 51,82 52,25 52,68 ír font 139,88 141,18 142,48 japán yen (100) 91,96 92,56 ' 93,16 kanadai dollár 74,74 75,44 76,14 kuvaiti dinár 332,28 335,03 337,78 német márka 58,06 58,54 59,02 norvég korona 13,37 13,49 13,61 olasz líra (1000) 59,02 59,66 60,30 osztrák schilling (100) 825,55 832,35 839,15 portugál escudo (100) 56,94 57,49 58,04 spanyol peseta (100) 70,83 71,59 72,35 svájci frank 67,61 68,15 68,69 svéd korona 11,86 11,99 12,12 USA-dollár 99,06 99,84 100,62 ECU (Közös Piac) 111,85 112,83 113,81 Társulási szerződés Az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága egyhangúlag támogatta szerdai ülésén az Európai Unió és Magyar­­ország társulási szerződésének kihir­detését. Az erre vonatkozó jogsza­bály kapcsán Juhász Endre külgaz­dasági államtitkár elmondta, hogy a társulási szerződés megerősítéséről szóló diplomáciai jegyzék még nem érkezett meg Brüsszelből. A remé­nyek szerint azonban még ezen a hé­ten megküldik a dokumentumot, így a kihirdetést a Ház a jövő héten napi­rendjére tűzheti. Az államtitkár hoz­záfűzte azt is, hogy a kihirdetés, bár formális aktus, mégis mérföldkő lesz a magyar joggyakorlatban. A szerző­dés értelmében ugyanis Magyaror­szág is kötelezettséget vállal arra, hogy belső jogalkotását fokozatosan összhangba hozza az Európai Unió normáival. Ugyancsak egyhangúlag támo­gatta a testület a magyar-szlovén ki­sebbségvédelmi megállapodás ratifi­kálását. Ledolgozható a hátrányos helyzet Hamarosan a kormány elé kerül­het az a program, amelyet a Népjóléti Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a hátrányos helyzetű és hanyatló térségek fejlesztése érdekében. Bán­laki Pál, a program egyik kidolgo­zója elmondta: ez idő szerint több száz, közgazdasági értelemben is hátrányos helyzetű település van az országban. Körülbelül másfél év a program .kifutása”, s ez idő alatt a hátrányos települések megtanulnak élni az amúgy is rendelkezésre álló lehetőségekkel. Kulcskérdés - és ez a tárca programjának alapelve - a belső erők, tehát a meglévő szellemi potenciál mozgósítása. A fejlődés csak a térségben élő emberek cselek­vőkészségére, a helyi anyagi és szel­lemi erőforrások aktivizálására épül­het a szakértők szerint. A románok a magyarokról A románok 51 százaléka számára rokonszenvesek - 7 százalékuk szá­mára erősen rokonszenvesek - a ma­gyarok, 29 százalék formál róluk kedvezőtlen, 10 százalék nagyon kedvezőtlen véleményt, 9 százalék nem nyilatkozott - derült ki egy fel­mérésből, amelynek eredményét az Evenimentul Zilei közölte. Általában ott a legjobb a vélemény a magya­rokról, ahol románok és magyarok együtt élnek (a Bánátban mindössze 8, Erdélyben 29, Máramarosban 33 százalék a negatív vélemények ará­nya), és ott a legrosszabb, ahol nem élnek magyarok számottevő arány­ban, így Munténiában, Moldovában és Dobrudzsában (48, 50, illetve 51a negatív vélemények aránya). A ma­gyarság aránya 85 százalék Hargita, 75 százalék Kovászna, 41 százalék Maros, 35 százalék Szatmár, 28 szá­zalék Bihar, 24 százalék Szilágy és 20 százalék Kolozs megyében. Ro­mánia történelmi egységeit tekintve Erdélyben 24 százalékot, Körös-Má­­ramarosban 21 százalékot, Bánátban 7 százalékot és Munténiában 0,2 szá­zalékot tesznek ki - áll a kimutatás­ban. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Emelkedett az európai munkanélküliség Az Európai Közösség statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint októberben tovább emelkedett a munkanélküliség a tizenkét tagállamban. Az aktív életkorú lakosság 10,7 százalékának nem volt munkája. Ez több mint 16 millió embernek felel meg. A legtöbb mun­kanélkülit Spanyolországban tartják nyilván (21,9 százalék), majd Ír­országban (18,4). Belgiumban 9,7 százalékos az arányuk, Hollandiá­ban 8,6, Németországban 6,1, Olaszországban 11,7, Franciaországban 11,2, Nagy-Britanniában 10,2 százalék. Gyorsul a privatizáció Romániában Romániában azt tervezik, hogy a jövő évben 2368 állami vállalatot privatizálnak, és ezzel a gazdaság egy jelentős része magánkézbe kerül. A bukaresti vagyonügynökség 1994-re szóló elképzelése szerint 1930 kis-, 403 közepes és 35 állami nagyvállalatot privatizálnak. Ezek nagy­része a mezőgazdaságban és a kereskedelemben működik. Az intéz­mény becslése szerint a jövő évben magánkézbe adandó cégek tőkeva­­gyona 1165 ezer milliárd lej, ami a jelenlegi átváltási kurzus alapján valamivel több mint egymilliárd dollárt tesz ki. A legutóbbi, júniusi adatok szerint Romániában a hazai össztermék 22 százalékát állítja elő a magánszektor. Fegyveres tiltakozók Dél-Afrikában Mintegy 30 fehérbőrű fegyveres kedden elfoglalt egy erődítményt Pretoria közelében, és vezetőjük fogadkozotf megvédik magukat egy olyan dél-afrikai állammal szemben, amelyben a fehérbőrűek többé nem rendelkeznek kizárólagos hatalommal. Az erődöt kormánykato­nák vették körbe. Willem Ratte, a hadsereg egykori parancsnoka által vezetett „Pretoriai búr kommandó" borotvaéles huzaltekercsekkel és aknákkal körülvéve azon a napon ásta be magát a történelmi nevezetes­ségű Schanskop, erődben, amikor a hatalmat a feketebőrűekkel első íz­ben megosztó Átmeneti Végrehajtó Tanács Fokvárosban megtartotta első találkozóját. A fegyveresek tegnap megadták magukat. Vihart kavartak a tisztiorvos szavai Kisebb fajta vihart kavart az amerikai egészségügyi hivatal vezető­jének, Jocelyn Eldersnek az a kijelentése, hogy a kábítószerek legalizá­lása valószínűleg csökkentené a bűnözési hullámot, és általánosságban is elősegítené az erőszak mérséklését. Alig hangzottak el a szavai, a Fehér Ház szóvivője máris elhatárolta magát tőle, aláhúzva, hogy Bili Clinton elnök a leghatározottabban ellenzi a kábítószerek szabad for­galmazásának bármilyen formájú bevezetését. A Szenátus republiká­nus kisebbségének vezetője, Robert Dole szenátor pedig - nem éppen hízelgő modorban - azt mondta, hogy a kijelentés hallatára az amerika­iaknak szöget üthetett a fejébe, vajon nem a „legfőbb tisztiorvos je­­lentí-e a legnagyobb egészségügyi ártalmat a társadalomra nézve”. Elrepültek Angliából az F-lll-esek A hidegháború utáni „béke osztaléka” és az Európából való fokoza­tos amerikai kivonulás újabb jeleként örökre elrepültek Nagy-Britanni­­ából, a közép-angliai Upper Heyford támaszpontjáról az amerikai F- 111 -es harci repülőgépek. A nyolcvanas évek közepén még 86 F- 111-es állomásozott Upper Heyfordban, amely 42 éven át Nyugat-Eu­­rópa egyik legnagyobb amerikai légitámaszpontja volt. Most az utolsó három F-l 11-es is elrepült - egy közülük múzeumba kerül Utah ál­lamban, a másik kettőt szétbontják, alkatrésznek. A légitámaszpont jövő szeptemberben hivatalosan is visszakerül a brit királyi légierő bir­tokába. Az amerikai légierőnek ezután már csak egy bevetési egysége marad Nagy-Britanniában, Lakenheath-ben. A litván és finn biztonságpolitikáról Litvánia soha többé nem kíván az orosz kollektív biztonsági ernyő alá kerülni - szögezte le Algirdas Brazauskas litván államfő Esko Aho finn miniszterelnökkel folytatott vilniusi megbeszélése során. A Litvánia biztonsági helyzetéről érdeklődő finn kormányfő kijelentette, hogy or­szága ezen a téren nem változtat korábbi politikáján és továbbra sem kíván a NATO tagjává válni. Főként nők és gyermekek az áldozatok Amerikai hivatalos források szerint június és október között mintegy tízezer Szomáliái vesztette életét vagy sebesült meg a kelet-afrikai or­szágban lezajlott fegyveres Összetűzésekben. Az ENSZ békefenntartói elleni támadásoknak és a Szomáliái klánok egymás közötti leszámolá­sainak áldozait összesítő adatot a The New York Times szerdai száma közölte. Anthony Zinni tábornok szerint az áldozatok zöme nő és gyermek volt, akiket élő védőpajzsként használtak a Szomáliái klánok fegyveres csoportjai. Tajvanra térítettek egy kínai gépet Tajvanra térítették el szerdán a kínai légitársaság egyik belföldi jára­tát. A repülőt egy kínai férfi és egy nő kényszerítette útirányának meg­változtatására. Tajpejben mindketten megadták magukat. A gépen 137 személy tartózkodott, egyikük sem sérült meg. A gép eredetileg a ke­let-kínai Csingtaóból a délen fekvő Fucsou városába tartott. Kecskeméti Területi 6000 Kecskemét, Batthyány u. 10-12. Pf. 301 SZOLGÁLTA TÁ SAINK:- bankszámlavezetés- betétgyűjtés- kamatozójegy-forgalmazás- devizaszámla-vezetés- valutaváltás- hitel- és váltóügyletek- pénzügyi tanácsadás Számlavezetés és értékpapír-forgalmazás Tel.: 76/322-961 Hitelügyintézés: Tel.: 76/481-770 Fax: 76/321-032 Telex: 26-829 .„r.,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom