Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-30 / 299. (304.) szám

DE KI FIZETI A NYOLCVANEGYMILLIÓ FORINTOT? Nem dózerolják el a gokartpályát Janurában eldőlhet a kecskeméti gokartpálya sorsa, mely heves indu­latokat váltott ki az elmúlt hónapok­ban. A december 20-ai közgyűlésen ugyanis már kiosztották a képvise­lőknek az előterjesztést, ami két ha­tározattervezetet tartalmaz. Az egyikben az áll, hogy az új vásártér helyéül az E75-ös út és a Ladánybe­­nei út csomópontját jelölik ki. A má­sik határozattervezet megerősíti a korábbi döntést, mely a Búzakalász utcai gokartpályát nevezi meg a vá­sártér helyének. A képviselők janu­árban majd szavazással döntik el, melyik elképzelést fogadják el. Merász József polgármester elő­terjesztésében leírja, hogy a jelen­legi, Zöldfa utcai vásártérre az új tu­lajdonos már megkérte a bevásárló­­központra az építési engedélyt, és legkésőbb 1996. január 1-jén meg kell kezdeniük a kivitelezést. Az új Búzakalász utcai vásártér kialakítá­sának becsült költsége 246,6 millió forint. Amennyiben a gokartpályát is felhasználják vásári célra, akkor eb­ből 81,3 millió forint megtakarítható. A kérdést megvitatta az önkor­mányzat városrendezési bizottsága, akik a vásárteret a Búzakalász utca térségében javasolják elhelyezni, de a stadion megtartása mellett. Állás­pontjuk szerint ide kell telepíteni a belvárosi nagybani piacot is. A kör­nyezetvédelmi bizottság is a gokart­pálya melletti területet tartja a legal­kalmasabbnak, de ők is kiállnak a stadion érintetlenül hagyása mellett. A polgármester a kulturális és sport­­bizottsággal egyeztetett álláspontja szerint Kecskemét nem tudja vállalni a pálya fenntartási költségeit, a Kart Clubtól pedig érdemi ajánlatot nem kaptak. A köztársasági megbízott hivatala kivizsgálta Kárpáti József, a Kart Club ügyvezető elnökének bejelenté­sét, de jogszerűnek találták a stadion megvásárlását, amit korábban több­ször is meghirdettek. Mint ismeretes, a Dutép felszámolójától, a Reorg Rt.-től vették meg a vásárigazgató­ság pénzén a pályát és a területet, ami az önkormányzat tulajdona lett, és használója a vásárigazgatóság. A polgármesteri előterjesztés kitér arra is, hogy a vásártér telepítése a Búzakalász utcán 1870 polgárt érin­tene a tsz-faluban, továbbá a Rendőr­faluban, de védő zöldövezettel a ha­tás minimálisra lenne csökkenthető. Álláspontja szerint viszont a keres­kedelmi forgalom növekedése miatt a térségben felértékelődnének az in­gatlanok. (A lakossági fórumokon a polgárok ennek az ellenkezőjét állí­tották.) A gokartpályán tervezett vá­sártér ellen gyűjtött 1706 darab alá­írást is megvizsgálták, lyiegállapítot­­ták, hogy 479 környékbeli, 253 kecskeméti, de nem környékbeli, 67 lakcím nélküli kecskeméti és 907 nem kecskeméti polgár aláírása sze­repel az íveken. A polgármester, szintén fórumon • Tóth Benjámin a közmeghallga­táson is tiltakozott a vásártér ellen. elhangzott felvetésre, vizsgálta saját lakóhelyén, Kadafalván is a vásártér kialakításának a lehetőségét. A szóba jöhető terület körülményes megköze­lítése miatt erre nem lát lehetőséget. Merász József egyébként kifejti, hogy a KGST-piac megszüntetése érdekében a lakosságnak, a legális kereskedőknek és az önkormányzat­nak össze kell fognia. Ugyanakkor a Búzakalász utca környékén élőket a KGST-piac megszüntetése sem nyugtatná meg. A polgármester vé­gül kérdésesnek tartja, hogy „sza­bad-e az ott élők félelme és heves til­takozása ellenére a város egészének érdekeit akár tettlegességig fajulva is érvényesíteni?” (m.) > Két önkormányzati bizottság is elutasította a gokartpálya megszüntetésének ötletét. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Veszélyben vannak a diákok A homokbányái kereskedelmi is­kola diákjainak élteveszélyes szalad­gálását az 1-es és a 11-es buszmeg­álló között a legutóbbi közmeghall­gatáson is kifogásolták. A felszólaló a kapott válaszra reagál az alábbi­akban a polgármesternek címzett nyílt levélben. Tisztelt polgármester úr! Az 1993. november 22-ei városházi közmeg­hallgatáson tett közérdekű bejelenté­sünkre - az önkormányzat képvisele­tében - a mérnöki és környezetgaz­dálkodási iroda vezetője, Bognár Ist­ván levélben válaszolt. Közölte, hogy az 52-es országos főútvonal és a Zápor utca torkolatába tervezett pá­ros buszmegálló és kijelölt gyalogát­kelőhely (zebra) tervei, hatósági en­gedélyei elkészültek, rendelkezésre állnak. A buszmegállók és járulékos létesítményeinek kivitelezéséhez szükséges pénzügyi keretet 1993. évre igényelték, de fedezet hiányá­ban a létesítmény idei kivitelezésére nem kerül sor. Tudomásuk szerint a pénzügyi fe­dezet az önkormányzat 1994. évi költségvetési rendelettervezetében szerepelni fog. Tájékoztatott továbbá az Izsáki út mentén lévő erdősáv helyzetéről és ellenőriztetéséről. Az irodavezető úr által, saját hatáskö­rébe tartozó ügyekben adott tájékoz­tatását köszönettel elfogadtuk. Ami nem fogadható el, amire a szülői munkaközösség a mai napig sem kapott választ, hogy az 1991. óta fennálló balesetveszély megszünte­téséhez az önkormányzat 1993-ban miért nem biztosította a pénzügyi fe­dezetet? A gyalogátkelőhely (zebra) és megvilágításához, megépítéséhez szükséges rész szakértői szakvéle­mény szerint mintegy 350-400 ezer forintba kerülne. Amennyiben a gaz­dasági és pénzügyi iroda saját hatás­körben nem volt jogosult a pénz biz­tosítására, úgy a lényegesen kisebb jelentőségű — például a rágcsálóir­tási ügyhöz hasonlóan - miért nem tett előterjesztést a közgyűlés részére valamely jogosult a fedezet biztosí­tása érdekében? Előterjesztés esetén a közgyűlés a pénz biztosítását nagy többséggel megszavazta volna... Az előzményekre hivatkozva is­mételten tájékoztatjuk a polgármes­ter urat, hogy az 52-es országos főút­vonal és a Zápor utca torkolatában tanítás után a tanulók tömegesen vá­rakoznak az 1-es és 11-es buszokra. Attól függően, hogy éppen melyik busz érkezik (kijelölt gyalogátkelő­hely hiányában), megkezdődik a tö­meges rohangálás az 52-s főútvonal két oldalán lévő buszmegállók vala­melyikéhez. Ennek eredményeként 1991 óta egy súlyos és egy könnyebb baleset történt. A jelzett utak keresztezésé­ben meglévő veszélyhelyzet évek óta közismert, legfeljebb azok számára nem, akik nem akarnak tudni róla. A sorozatos balesetekről, a gyalogátke­lőhely hiányáról a Petőfi Népe is több ízben beszámolt, sajnos minden maradt a régiben. A történtek alapján bizonyítható, hogy a homokbányái kereskedelmi iskola — nem tévedés — 600 tanuló­jának testi épsége, élete évek óta nap mint nap veszélyben van. A tűrhetet­len állapot megszüntetéséért a szülői munkaközösség az iskola igazgató­ján keresztül még 1991. évben kérte a polgármester úr segítségét. Ennek eredményeként a buszállomások, gyalogátkelőhely és járulékos léte­sítményeinek tervei elkészültek. A tervek elkészíttetése óta építési munka nem, de 1993. november első napjaiban újabb baleset történt, melyről az 1993. november 22-ei közmeghallgatáson beszámoltunk. A fenti közérdekű bejelentésünkre hivatkozva ismételten kérjük a tisz­telt magisztrátus felelős vezetőit a szükséges intézkedések megtételére. A Kecskeméti Kereskedelmi Szak­­középiskola szülői munkaközössége nevében: Dr. Borbély Lajos Kecskemét, Énekes u.16. Emlékplakett A kecskeméti Erdei Ferenc Műve­lődési Központ által alapított Köz­­művelődésért emlékplakettet idén Hegedűs Zoltán, a Hegedűs Együttes vezetője, Némethné Bálái Edit, a kismamatoma vezetője és Parádi Fe­renc, a Vándorhorgászok Klubjának vezetője nyerte el. PONTSZÁMNÖVELŐ JAVÍTÁSOK Kivizsgálták a hitelosztást Képviselői interpellációra vizsgá­latot rendeltek el a kecskeméti ön­­kormányzat vállalkozásfejlesztési alapjának elosztásáról. Kiderült: még egy izsáki varroda és egy helvéciai telephely kialakítására is futotta - természetesen szabálytalanul - a kecskeméti váltakozók helyi adójá­nak egy részéből képzett hitelalap­ból. Megállapították azt is, hogy né­hány pályázati adatlapba a gazdasági hivatal dolgozója belejavított, azt ki­egészítette, s ez a legtöbb esetben pontszámnövekedést eredményezett. Mint ismeretes, az egymillió forintig elnyerhető kamatmentes kölcsönt ezen pontszám alapján osztották szét. A polgármester előterjesztését a képviselő-testület nagy többséggel elfogadta a vizsgálatról, melynek egy része Katona László, a hitelosztás előkészítését végző gazdasági hivatal vezetője beszámolóján alapul. A kérdések másik részének vizsgála­tára pedig a jegyző vezetésével egy munkacsoportot hoztak létre. Rác András korábban interpelláci­óban kérdezte meg, igaz-e, hogy több pályázat elveszett? A hivátálve­­zető két ilyen esetről tud, azonban a vállalkozók időben pótolták azokat, így hátrány nem érte őket. Katona László cáfolta azt, hogy hivatala dol­gozója, aki egyben állítólag az egyik pályázó könyvelője is, részt vett a pá­lyázatok kiértékelésében. Az ezzel kapcsolatos névtelen bejelentésre nem látta szükségét az intézkedés­nek. Az viszont bebizonyosodott, hogy a hivatalvezető a végleges dön­tés előtt már megállapodást kötött a kölcsönről két pályázóval, akik nem tartották be a helyi adórendeletet, így csak — azt rendezve - a második fél­évben kaptak hitelt. Arra is fény derült, hogy a gazda­sági hivatal elfogadott olyan pályáza­tokat is, melyek a határidő lejárta után, valamint még a pályázat kiírása előtt érkeztek. Előfordult, hogy a hi­vatal ügyintézője a hitelre fedezet­­biztosításként elfogadott olyan ingat­lant, amit 1,5 milliós jelzálog terhel, és elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be rá az OTP megyei igaz­gatósága javára. A jegyző vezette munkacsoport tagjainak egyöntetű véleménye sze­rint a hitelosztásról döntő gazdasági és költségvetési bizottság által kidol­gozott pontozási rendszer elhibázott, és nem igazodik a közgyűlés dönté­séhez. így az elbírálási szempontok között nem szerepel kellő súllyal a termelő tevékenység segítése. Idén az elbírálási rendszerbe előnyként bekerült az önkormányzati feladatok kiváltása, illetve az ahhoz való kap­csolódás. Ezt szinte minden pályázó­nál maximális pontot adva vették fi­gyelembe, még azért is, ha a város­házi trafikba árut szállított vagy ha önkormányzati intézménynek fuva­rozott a vállalkozó, esetleg széket, asztalt javított. Akadt pályázó, aki 10 pontot ka­pott új munkahelyteremtés, szak­munkásképzés címén, holott pályá­zati adatlapján sem tanuló, sem al­kalmazott nem volt bejelölve. Meg­esett, hogy egy bt. és egy kft. is meg­kapta az 1-1 milliót, s a vizsgálat de­rítette ki, hogy mindkét társaság tu­lajdonosai ugyanazon személyek. A közgyűlés egy év türelmi időt szabott a kamatmentes hitel törlesztésének megkezdésére, ehhez képest sok esetben ennél 6-10 hónappal is töb­bet adtak. A kölcsönosztásról döntő gazda­sági bizottság elnöke, Körmöczi Béla vitatta a vizsgálat némely megállapí­tását és kérte, a jogi és ügyrendi bi­zottság ellenőrizze annak valóságtar­talmát. Merász József polgármester ezzel egyetértett. Támogatta, hogy további részletei kerüljenek nyilvánosságra ennek a kényes ügynek. Mihályka Gyula JÜií 1£J(U Y H AVI Közelmúltunk hetényi titka A hetényegyházi honvédségi üzemanyagbázison öt vasúti tartály­­vagonnyi, pontosan 198 ezer 400 li­ter motorbenzin folyt a talajba 1987 áprilisában. A közelmúltban kapott az ügy nyilvánosságot úgy, hogy egy dunántúli lap informátorra hivat­kozva megírta az esetet. Dr. Makra Ernő mémökalezredes válaszcikké­ben a túlzásokat cáfolta, mégis egy elképesztő történet bontakozik ki. E- szerint 1987. április 1-jén, pénteken adták át Hetényben a 3 darab új, egyenként 1 millió literes tartályt. Az egyik alsó búvónyílásának fedelét a kivitelező korábban helyezte vissza, úgy, hogy nem zárt hermetikusan. Vasárnap érkezett a szállítmány, a benzint a tartályba fejtették. Mivel az elfolyást megakadályozó körfo­­lyosó-medence is tökéletlen volt, az üzemanyag a talajba jutott. A felelős, a honvédség szerint, a kivitelező volt, ennek ellenére a raktárnál és a felettes szerveknél három tisztet és öt polgári személyt vontak szigorúan felelősségre. Az alezredes szerint a legközelebbi tanyák tulajdonosait ér­tesítették, de a benzin a kutakban nem jelent meg, mivel a szennyezés a talajvíz szintjéig nem jutott le. A ta­lajból a benzint - amit lehetett - visszanyerték, a maradék a homok­ból idővel kipárolgott. KONKURENCIAHARC A KOMOLYZENEBEN IS? Három újévi koncertet rendeznek Január 1-jén és 2-án nem keve­sebb, mint három újévi koncertet is rendeznek Kecskeméten. A kecskeméti Ifjúsági és Tűzoltó Fúvószenekar vezetője, Kuna Lajos elmondta: változó rendszerességgel régóta vannak újévi hangversenyek a hírős városban a szimfonikus zene­kar fellépésével. Családias hangulatú rendezvények voltak ezek. 1992-ben a fúvószenekar már társadalmi ren­dezvénynek számító újévi koncertet adott január 1-jén a Kodály-iskola dísztermében. 1993-ban a színházban játszottak a fúvósok, s ekkor már a Villám Kft. is rendezett hangversenyt a technika házában, ahol a szimfonikusok ját­szottak. A konkurencia megjelenése ellenére mindkét rendezvény telt há­zat vonzott, bár az azonos Újévi kon­cert cím okozott némi kavarodást. 1994. január 1-jén 15 órától a fú­vósok az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartják hagyományos műsorukat. A Strauss-művek mellett más vidám szerzemények is felcsen­dülnek. Ezúttal is lesz ősbemutató: Rózsa Pál szerzeményét Nyíri Fe­renc harsonaművész adja elő. A kon­cert szólistái pedig Falusi János, Boldoczki Gábor és a Family Brass lesz. A műsort Ittzés Tamás vezeti, vezényel Kuna Lajos. A második újévi koncertet a TIT rendezi - többedmagával - a tech­nika házában január 2-án 18 óra 30 perctől, s ezen Kecskemét Város Szimfonikus Zenekara játszik. Sza­bié s István, a TIT megyei igazgatója érdeklődésünkre elmondta: 1993. ja­• A fúvószenekar tavaly a színházban adott újévi koncertet. nuár 2-án a hagyományteremtés szándékával a Privát Profittal és má­sokkal közösen rendezték az első ilyen hangversenyt. Ekkor bejelentet­ték, hogy pontosan egy év múlva ugyanitt ismét megrendezik a kon­certet. Szabics Istvánt megkérdeztük, igaz-e, hogy összevesztek a Privát Profittal, ezért utóbbiak külön, ja­nuár 2-án este a színházban szintén rendeznek egy újévi koncertet, ahol ugyancsak a városi szimfonikusok játszanak. Az igazgató úgy vélte: — A Privát Profit azt csinál, amit akar, én együtt képzeltem idén is, ha együtt kezdtük el. Az utolsó pillana­tig így volt. Annak idején a Kecske­méti Szimfonikus Zenéért Alapít­vánnyal, Dóbiás Péterrel és Villám Józsefnével megállapodtunk abban, hogy nem kérünk belépőt, amit a szponzoroknak köszönhetünk. A Privát Profit illetékesét sajnos minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült elérnünk. Annyi bizonyos, hogy január 2-án, 20 órától a szín­házban Újévi J. Strauss-koncert cí­men a városi szimfonikusok játsza­nak, s az est rendezőjeként a Kecs­kemét Város Szimfonikus Zenekar Alapítvány van feltüntetve. Az egyik alapítót és a kuratórium titkárát, Vil­lám Józsefnét megkérdeztük, melyik az „igazi” újévi koncert a szimfoni­kusok két hangversenye közül? El­mondta, mindkettőt támogatják, mindkettő igazi újévi koncert, Tudja, hogy egyesek ebből szeretnének problémát csinálni, de ő elég radiká­lisan áthúzza számításaikat.(mgy.) Kalapács alatt a gyümölcsösök Az Agro-Mix Szövetkezet egyik kárpótlásra kijelölt területé­ről a bíróságnak kellett döntenie. A szövetkezet az aranykoronában ki nem fejezhető, értéknövelő be­ruházásának megtérítését kérte a gyümölcsösért. A városi bíróság első fokon jóváhagyta a földalap­kijelölést. Ezt követően jelent meg az Alkotmánybíróság hatá­rozata, mely szintén kedvezőt­lennek tekinthető az Agro-Mixre nézve. A közelmúltban a megyei bíróság másodfokon is elutasí­totta a szövetkezet keresetét, így jövőre minden bizonnyal kala­pács alá kerülnek a nagy értékű gyümölcsösök. Segítenek a máltaiaknak A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat kecskeméti csoportja azzal a kéréssel kereste meg még április­ban az önkormányzatot, hogy a város adja tulajdonukba a Hoff­mann János utca 11. számú ingat­lant. A képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy az ingyenes hasz­nálatot biztosítják. A jóváhagyott közgyűlési szerződés azonban nem adott garanciát a máltaiak­nak az épületen tervezett felújítá­saikhoz. Legutóbb a város köz­gyűlése módosította a szerződést, így a máltaiak határozatlan időre ingyenes használatba vehetik a 603 négyzetméteres ingatlan két­harmad részét, ami 3,1 millió fo­rintot ér., Érthetetlen támadás A* személyes szabadság meg­sértése miatt indult nyomozások mindig rendhagyó esetek. A kecskeméti rendőrkapitányság legutóbbi sajtótájékoztatóján Ko­vács István őrnagy egy meghök­kentő feljelentésről számolt be. Kecskeméten még karácsony előtt az Árpád söröző környékén állítólag egy 15 éves kerekegy­házi kislány arcába rongyot nyomtak, elkábult, betuszkofták egy autóba, és Kerekegyházán ki­lökték az autóból délután fél 7-kor. A lány nyolc napon belül gyógyuló agyrázkódást szenve­dett. A támadásra nincs magyará­zat, hiszen semmi egyéb erőszak, bűncselekmény nem történt. Interpelláció az üdülőkről Az év utolsó kecskeméti kép­viselő-testületi ülésén több érde­kes interpelláció hangzott el. A Bácsterv Kft.-t, mint ismeretes, megvásárolta az önkormányzat az ÁVÜ-től. Katona László interpel­­lációs kérdésben arról érdeklő­dött, mi lett a cég két üdülőjével, mely egy alapítványba van beje­gyezve, és a Bácsterv Kft. dolgo­zóit illeti. Merász József polgár­­mester ígértetett tett rá, hogy utána néz a dolognak. Szenes Márton szintén az interpellációk között javasolta, hogy a megyei önkormányzat, a város és a me­gyei kórház egyeztető bizottsága újítsa fel a tárgyalásokat a kórház városi támogatásáról, amit a kecskeméti szenátorok nemrégi­ben elutasítottak. A polgármester szerint a tárgyalásoknak eddig sem volt akadálya. Két cégbői egy? Gazdaságossági megfontolás­ból merült fel, hogy a Démász Rt. tulajdonában lévő Hőszolgáltató Kft.-t és a kecskeméti önkor­mányzat cégét, a Termostar Kft.-t egyesíteni kellene. A tervet tá­mogatja a város közgyűlése, és elkezdődött az alapító okirat elő­készítése. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula 1 KECSKEMET

Next

/
Oldalképek
Tartalom