Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

PETŐFI NEPE

A VIDÉK GAZDAGODÁSÁT SZOLGÁLNÁ

A falusi turizmus és a világkiállítás

• — Üdüljön vidéken, és látogassa meg a budapesti Expót! E gondolat jegyében támogatja az első perétől a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége a világkiállítást. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke szerint vidéken, a falvakban, tanyákon jelenleg meglévő ötezer férőhelyen kívül további mintegy 100 ezer kihasználható vendéghely volna. Ebből 1996-ig 25 ezer új férőhelyei - ez a jelenlegi szállodai kapacitásnak mintegy a tele - lehetne kialakítani a hazánkba látogató külföldieknek.

A szándék és a lelkesedés azonban nem elég. A falusi turizmus érdekében is lobbizni kellene az agrár-, a foglalkoztatás- és az oktatáspolitikában. az idegenforgalom, a környezet-. a természet- és a műemlékvédelem szférájában. Szükség volna a vendégfogadóknak a mainál jóval magasabb összeghatárig e kiegészítő jövedelem után adómentességet biztosítani. és lehetővé kellene tenni, hogy a vendéglátásra vállalkozók is igénybe vehessék szolgáltatásuk színvonalának javítására a vidéket érintő pénzügyi támogatásokat, kedvezményes hiteleket.

A szövetség szeretné már készen látni az integrált falulejleszlési programot. mivel annak szerves része a falusi vendégfogadás is. Csáky Csaba az állam szerepvállalásával kapcsolatosan kifejtette: a rendelkezésre álló épületek állami támogatással történő modernizálása kiegészítő jövedelmet biztosítana a vendéglátók számára, a férőhelyek hasznosításával pedig nemcsak a vendégfogadók.

• A külföldi vendégek igénylik a különféle látványosságokat is.

hanem az adott térség más foglalkozási ágai is javítanák jövedelmi pozícióikat. Hiszen a vendégek megjelenése keresletet támasztana a helyi szolgáltatások, áruk iránt is. A falusi vendégfogadás fellendülése kedvező

hatással lehetne a vidék fejlődésére, a falusi lakosság életszínvonalára, a munkanélküliség csökkentésére, a természeti és kulturális örökségek védelmére, újfajta üdülési igények kielégítésére egyaránt. (újvári)

HIVATALOS KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK

Elfogadtak tíz Expo-programot

Gyorsulnak az Expo előkészületi munkálatai: a Világkiállítási Tanács novemberben kétszer is összeült, úgyszintén a kormány is napirendjére tűzte a világkiállítás aktuális ügyeit. A világkiállítás főbiztosaszszonyának és Budapest főpolgármesterének találkozói nyomán elhárultak az együttműködésük előtti akadályok. Az események gyorsulására mutat az is. hogy első ízben találkoztak teljes létszámban a vidék Expofelelősci. s vitatták meg a közös tennivalókat. Remélhetően havonta ismétlődnek ezek a tanácskozások. Németh Ferenc, az Expo igazgatója örömmel újságolta:

— Újabb hét pályázatot minősített a Világkiállítási Tanács hivatalos rendezvénnyé. Így már összesen tíz elfogadott program kapta meg az Expo hivatalos kísérőrendezvénye címet, veheti igénybe azokat a támogatásokat. illetve részesülhet azokban az előnyökben, amelyek a címmel együttjárnak. A most elfogadott pályázatok üzleti szempontból is biztossá. befektetésre érdemessé váltak, és nem mellékes, hogy bekerülhetnek a turistáknak ajánlott hivatalos programokba is. Rövidesen újabb tagokkal gyarapodik majd ennek a ..különleges klubnak" a köre.

— Mi a kísérőrendezvények újdonsága?

— Ez a tevékenység eljutott mára a sokoldalú, szakmai koordináció szakaszába. Például a borászati szakemberek az Expót kitűnő alkalomnak tartják arra, hogy a magyar borok jóhírét visszaszerezzük. Ennek szerintük a feltétele, hogy csak egyetlen borfesztivál legyen, és ennek keretébe illeszkedjen az összes ideillő kezdeményezés. A résztvevőkkel szemben rendkívül szigorú feltételeket szabtak, mert így érhető el. hogy a pályázók a legmagasabb követelményeknek is eleget tegyenek és ennek megfelelő fogadtatásban részesítsék a borászati cégek, vállalkozások. szőlősgazdák a hazai és külföldi vendégeket minden helyszínen. Az Expo borfesztiválján bárki indulhat, ha képes a nívós feltételeknek megfelelni. Az Expo Iroda ezt a kezdeményezést éppen úgy. mint más hasonlót. messzemenően támogatja, de szakmai ügyeikbe nem avatkozik bele. A vízilabdázók közössége és a lovasprogramokkal kapcsolatos rendezvények kezdeményezői is a

• A világkiállítás a hajósi bor jóhírét is öregbítheti.

szakmai összefogást és koordinációt tekintik elsődlegesnek.

— Miként fogható össze ez a szerteágazó tevékenység?

— Nagymértékben építünk az önkormányzatokra, mert csak velük együtt lehet elérni, hogy kisrégiók, megyék, országrészek között összhang és együttműködés legyen a világkiállítással kapcsolatos munkában. Erre szükség és lehetőség van. A jelentős és tartósan fennmaradó kísérőrendezvényeket ugyanis csak úgy lehet a siker esélyével beindítani és komoly haszonnal működtetni, ha a különböző erők. területek, szakemberek összefognak. Az Expo-felelősök legutóbbi tanácskozásán éppen ez volt az egyik témánk, amiben sikerült megegyeznünk, és az eszmecsere után kialakult közös álláspont feltétlen új lendületet adott az előkészítői munkához.

— Müven lehetőségeket kínétI a Világkiállítási Programiroda a magyar vidék bemutatáséira?

— Nagy gondot fordítunk arra. hogy a magyar vidék legvonzóbb látnivalói bemutatásra kerüljenek. Ehhez, igyekszünk a legkedvezőbb feltételeket teremteni. Az Expón felépítendő hétház és a skanzen minden közművel ellátott területét díjmentesen kapják meg a pályanyertesek csakúgy, mint az említett épületek terveit. Rájuk csak a felépíttetés, a működtetés költségei hárulnak. Ez a befektetés azon túl. hogy módot ad

cgy-egy település, régió, országrész milliók előtti bemutatkozására, egyúttal felkeltheti az érdeklődést a látottak iránt, és a bemutatott helyek meglátogatására készteti a turistákat. Mindezen túl, az említett épületek a pályázók tulajdonát képezik, és a világkiállítás után még máshol is felállíthatják. hasznosíthatják bármelyiket.

— Van-e más. közvetlen haszna is annak, hogy saját tulajdont képeznek a liétliáz, a skanzen épületei?

—- Mint üzleti vállalkozás, nem lebecsülendő az említett épületekben folytatható kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel járó bevétel sem. Nem nehéz megjósolni, hogy milyen nagy lesz a kereslet az adott régió, országrész, vidék jellegzetes ételei, italai, ajándéktárgyai iránt. Még arra is van lehetőség, hogy a tulajdonos ezt a jogot bérlőnek adja át. Ám azt. hogy mit fontos kiállítani és hogyan rendezzék be a pa\ bonjukat, mit sugalljon a településről, a vidékről, csak azok tudják igazán, akikről a kiállítás szól. Itt szárnyalhat és szárnyaljon is a pályázók alkotó fantáziája. mert minden értelmes ötletnek helye van. Ha ezt jól csinálják, vendég és vendéglátó hasznát látja.

— Milyen további tervek foglalkoztatják Önöket?

— Szeretnénk elérni, hogy kialakuljon 25-30. úgynevezett integrált kísérőrendezvény, és már 1995-ben ki is próbálhassuk, bejárathassuk ezeket a programokat. Bennük sokféle esemény, szórakozás, minden korosztálynak tartalmas időtöltés lehetősége ötvöződik vonzó turistacsalogatóvá. Éppen ezek hírére, a külföldön is megjelenő ismertetők hatására sok vendég egyenesen ilyen helyekre érkezik, és vesz részt a rendezvényeken. Csak ezek után keresik fel a fővárost és a világkiállítást. Vagyis, a külföldi vendégek éppen a vidéki rendezvények hatására kelnének útra a fővárosba, a világkiállítás, a hétház, a skanzen megtekintésére, és ez az útiprogram a magyar nemzeti pavilonban fejeződnék be. Ez a hely lenne az Ott szerezhető élménnyel a látogatás csúcspontja, egy feledhetetlen emlék színtere. Ez, valamint az elképzeléseink szerint megvalósuló és hetente új látványosságot kínáló Expo-rendezvény ismételt látogatásra serkentené a vendégeket.

Maris János

Alföldi Társadalom 1993

Békéscsabán megjelent az Alföldi Társadalom című földrajztudományi évkönyv 1993. évi kötete. A Nagyalföld Alapítvány kiadásában és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének békéscsabai osztálya gondozásában immár a negyedik alkalommal megjelent évkönyvben történészek, szociológusok, ,-közgazdászok földrajzosok' együttesen ff'. Alföld-kutatási eredményekkel foglalkozó tanulmánya olvasható. A kötet első részében Nagykőrös példáján a hosszútávú társadalmi folyamatok településalakító erejét és a református lelkészek XVIII. századi gyulai szerepét elemző írások kaptak helyet. Több tanulmány foglalkozik a- Magyar Alföld közigazgatásának .fcfyb jel|e?iRíőivel, a megyerendszer+949 e#T95& közti átszervezésével.

Még lehet pályázni

Az Expóhoz kapcsolódó rendezvénypályázatra 1994. február 15-éig van már csak lehetőség az ötletek benyújtására! Tehát, aki az Expóhoz kapcsolódó rendezvény ötletével, rendezvényével hivatalosan kapcsolódni szeretne az 1996-os világkiállításhoz, az a köztársasági megbízotti hivatalok Expó-referenseit keresse +£[. Ökayyhden segítséget megadnak a pályázd! ^nyújtásához is.

DRÁGÁBB LESZ AZ ALGOPYRIN ÉS A CAVINTON

Mennyivel emelkednek a gyógyszerárak?

1993-ban egy magyar állampolgár átlag 620-630 forintot költött orvosságra. Az országgyűlés jóváhagyása alapján 1993-ban a társadalombiztosítás 38 milliárd forintot fordíthatott volna gyógyszertámogatásra, ezzel szemben ez az összeg az év végére elérte az 50 milliárd forintot. A lakosság saját zsebéből további 12.5-13 milliárdot fizetett ki a patikákban. pedig 1993-ban nem volt jelentős központi gyógyszeráremelés sem.

Akkor mi okozza a mintegy 25 százalékos drágulást? Dr. Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze szerint mintegy 400 új. a korábbinál drágább gyógyszer került forgalomba. A hazai készítmények az infláció. a külföldről behozott orvosságok pedig a forint idei ötszöri leértékelése miatt kerülnek többe. Az árak és tb-támogatás változatlan hagyása mellett 1994-ben az egészségbiztosításnak mintegy 60-62 milliárdot kellene orvosságra költenie, ezzel szemben a rendelkezésre álló keret - idei áron számolva - csak mintegy 50.7 milliárd forint. Mindezek ismeretében elkerülhetetlen a gyógyszerek árának átlagosan 40 százalékos emelkedése.

Ismerve a lakosság jövedelmi viszonyait. a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti kollégiuma hosszas mérlegelés után határozott az egyes gyógyszerek áráról és a tb-támogatás arányáról. Dr. Hamvas József, a szaktárca gyógyszerészeti főosztályának vezetője megerősítette, hogy több mint 30 betegségcsoportban a rászorulók változatlanul térítésmentesen jutnak orvossághoz. Az epilepsziások. az inzulinnal kezelt cukrosok. a daganatos betegségekben szenvedők ezentúl sem fizetnek majd

• A gyógyszergyártás drágulását az inflációval indokol ják.

a gyógyszerért. A Magyarországon törzskönyvezett mintegy 2400 féle készítmény egynegyede, megközelítően 600 gyógyszer tartozik ebbe a kategóriába. Nem módosul a krónikus betegségek kezeléséhez alkalmazott gyógyszerek ártámogatása. A döntést hozó szakemberek úgy állapították meg az új árakat, hogy minden gyógyszercsoportban legyen olcsó. magasabb összeggel támogatott készítmény.

Az orvosságok többsége azonban jelentősen drágul, mivel megszűnik, vagy jelentősen csökken a támogatás. egyes gyógyszereknél pedig bevezetik a fix összegű hozzájárulást. Néhány példa: a Cavinton ára a 95

százalékos támogatással most 8.70. januártól viszont 45 forintba kerül. A főleg idősek által szedett tabletta ára a támogatás 15 százalékos csökkenése miatt lesz a jelenleginél ötször drágább.

Megszűnik a Germicid végbélkúp eddigi 50 százalékos dotálása, januártól a gyerekeknek készített kúp 10.50 helyett 34 forintba kerül. A Mucopront szirup árához az eddigi 324 forinttal szemben jövőre csak 202,50-ct ad a biztosító. így a mostani 230 forintról 398.50-re emelkedik az ára. Az Ulcerant az eddigi 95 százalék helyett fix összeggel. 1824 forinttal támogatják, ez a változás azonban csak 2 forintos árnövekedést eredményez: 114 helyett I 16 forintba kerül a hatvan darab tabletta. A fájdalom-és lázcsillapítókat 1994. január l-jétől nem támogatja a biztosító. azokért az eddiginél jóval többet kell majd fizetni. Az Algopyrin új ára 57 forint lesz.

Ugyancsak a jövő év elejétől mintegy 40-nel bővül azoknak a gyógyszereknek a köre. amelyeket vény nélkül is meg lehet vásárolni, így például a Kalcium Sandozten és a Voltaren is kapható lesz recept nélkül. és indokolt esetben a orvosok is felírhatják. Vényre továbbra is érvényes a támogatás.

A gyógyszerek árának átlagos 40 százalékos emelkedése miatt bizonyára mind többen kerülnek nehéz helyzetbe. A rendkívül alacsony jövedelműeknek sem kell azonban gyógyszer nélkül maradniuk. Szociális indokok alapján a háziorvos javaslatára a helyi önkormányzatoknál igényelhető közgyógyellátási igazolvány. amelyre a népjóléti miniszter rendeletében felsorolt gyógyszerek térítésmentesen válthatók ki.

Szabó Margit

Ki kit helyettesít a kormányban?

Munkavédelmi

vándorgyűlés

Az Országgyűlés törvényt alkotott a munkavédelemről, és az erre felhatalmazott miniszterek hamarosan kiadják végrehajtási rendeleteiket. Kecskeméten a GAMF-on január 27 és 28-án rendezendő munkavédelmi vándorgyűlés lesz. az első olyan találkozó. ahol a szakemberek megismerkedhetnek a végrehajtási rendelelekből fakadó feladatokkal, azok végrehajtásának módjaival. A plenáris ülésen a tervek szerint két előadás hangzik el a jogszabályok munkabiztonsági és foglalkozásügyi részeiről. A szekcióüléseken mindenki elmondhatja javaslatait, és kérdéseket tehet fel. Három szekcióban folyik majd a munka: a munkaadóiban, a munkavállalóiban és a foglalkozásegészségügyiben.

Antall József kormányában a helyettesítési rendet egy miniszterelnöki rendelet szabályozta, amelynek értelmében a miniszterelnököt a belügyminiszter helyettesítette.

A további rend a következő volt: a belügyminisztert az igazságügyminiszter. a honvédelmi minisztert a belügyminiszter, a földművelésügyi minisztert a munkaügyi miniszter, a munkaügyi tárca vezetőjét az ipari és kereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét a pénzügyminiszter, az ipari és kereskedelmi minisztert a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, akit viszont a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter helyettesít. A környezetvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter kölcsönösen helyettesíti egymást. A külügyminisztert. a pénzügyminisztert, a művelődési minisztert és az igazságügyminisztert egy-cgy államminiszter helyettesíti. Boross Péter miniszterelnök egyetlen változást rendelt el: a kormányfőt a jövőben nem a belügyminiszter. hanem a honvédelmi miniszter, név szerint- nőni Kónya' Imre. hanem Für Lajos helyettesíti.

Miért változtatott az eddigi renden az új miniszterelnök? Egyes megfigyelők a kormányzópárton belüli* okokkal magyarázták, mások szerint a kormányzati munkába éppen csak hogy bekapcsolódó belügyminisztert nem lelt volna célszerű mindjárt ilyen nagy feladattal megbízni. Boross Péter sokkal egyszerűbb érvet hozott fel: Antall József betegsége idején is a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter egyes teendőit Für Lajos látta el. miért kellett volna most ezen változtatnia? K. T.

AZ ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS MARADHAT

Változnak az adózási szabályok

1994. január elsejétől nemcsak a magánszemélyek, hanem a munkaadók is fizethetnek bizonyos esetekben személyi jövedelemadót - tájékoztatott dr. Mészáros Gyulámé, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettese. A dolgozóknak nyújtott bizonyos természetbeni juttatások - köztük a nem klasszikus értelemben vett munkaruha - után jövőre őket terheli majd az adófizetési kötelezettség, méghozzá a legmagasabb. 44 százalékos kulccsal.

A természetbeni juttatások közül jó néhány ugyanakkor továbbra is adómentes marad: többek között a dolgozók étkeztetése havi 1200 forintig. Korábban ezer forint volt az adómentes határ. Ugyancsak adómentes marad a klasszikus munkaruha (védőfelszerelés-, formaruha-, egyenruha-) juttatás, amely csakis meghatározott cikklista alapján számolható el. Tehát megszűnik a hivatali öltönyök, kosztümök, „formaruhák" adómentes osztogatása. A munkaadók nyilván jobban meggondolják majd. milyen juttatásokban részesítik ezután dolgozóikat. Amennyiben a juttatás nem természetbeni. hanem pénzbeni - ruhára, üdültetésre, étkeztetésre adott készpénztámogatás -. akkor a munkavállaló fizeti utána a jövedelemadót.

— Hogyan változnak a személygépkocsi-használattal kapcsolatos adószabályok?

— Ha a munkaadó belföldi kiküldetésre küldi a dolgozóját, annak saját kocsijával, akkor az útielszámolás 1994. január l-jétől a dolgozó bevételének minősül. E bevétellel szemben kétféle módon írhatók le a költségek: ha a dolgozó az egyszerűbb

elszámolást választja, tikkor az üzemanyag- normán felül kilométerenként 3 forintot számolhat el (a mai 8 forint helyett) javítási, biztosítási és egyéb költségek címén.

A másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amelynél az üzemanyagnormán felül minden más költséget (kivéve az amortizációt) tételesen. számlák alapján lehet levonni a bevételekből, természetesen a hivatali és a magáncélú használat arányában. Ha valaki a munkaadó személygépkocsiját magáncélra, ingyen használhatja, az üzemanyag ellenértékét sem fizeti meg, akkor a munkáltatónak kell évi 20 ezer kilométerre számított üzemanyag ára után 44 százalékos adót fizetni, és ezt nem lehet költségként elszámolni. Amennyiben a magáncélú használat nem az egész évre szól, akkor a napok szerint, időarányos mértékben kell adót fizetni.

— Változnak-e az adószabályok a lízingeléssel kapcsolatban?

— Alapvetően. Ugyanis, ha egy

eég valamilyen vagyontárgyat (például személygépkocsit) lízingel, és ezt később a dolgozója maradványértéken kívánja megvásárolni, akkor a cég fizeti a dolgozó nyeresége után a 44 százalékos adót. Az új szabályok szerint a lízingszerződés megkötésekor érvényes beszerzési árból le kell vonni a lízingelés időszakára eső - évenként 20 százalékos — amortizációt, és azt a maradványértéket, amelyért a dolgozó megvásárolta az adott vagyontárgyat. A fennmaradó összeg az adó alapja. Egyébként a lízingdíj költségelszámolása is módosul. bizonyos szigorítások, kötöttségek lépnek életbe. N. Zs.

1 A népszerű autólízingelés feltételei 1994-től szigorodnak.