Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-11 / 289. szám
1993, december 11., szombat MEGYEI KÖRKÉP ELŐNYÖS BORKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS Nyugaton is keresettek a magyar borok FEKETÉN FOGLALKOZTATOTT KÜLFÖLDIEK Bírságolt a felügyelőség A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Brüsszelben aláírta hazánk és az Európai Unió közötti borérdekvédelmi és borkereskedelmi megállapodást. — Mit tartalmaz ez a szokatlan szerződés? — Az érdekvédelmi megállapodás mindkét fél borainak névhasználatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tartalmazza — mondta kérdésünkre dr. Kádár Béla. — Magyarországon 437 védett bortermelő helyet tartunk nyilván, mintegy 1500 magyar borfajta neve részesül nemzetközi oltalomban. A megállapodás hangsúlyozottan kiemeli a Tokaj megnevezés védelmét, de a listán szerepelnek olyan hagyományos kifejezéseink is, mint a bikavér, az aszú, vagy a siller. A borkereskedelmi megállapodás vámkedvezményeket nyújt a feleknek, de a magyar borok egyelőre kétszer akkora vámkedvezményt kapnak, mint a közösség borai a magyar piacon. A kivitelt háromszor akkora mennyiségben növelhetjük, mint amekkora importra a szerződés minket kötelez. • A piac növekedésével borgazdaságunk gyorsabban helyreáll. — Mennyire tudjuk majd az új lehetőségeinket „aprópénzre” váltani? — 1990 előtt a magyar borexport Akasztón segítik a vállalkozókat Az akasztói önkormányzat már többször bizonyította, hogy a vállalkozókat, de különösen a helyieket segíti. Ezt tükrözi a közelmúltban hozott döntésük is, ami a helyi patika bérbeadását illeti. A Galix Gyógyszerellátó Vállalat kérelmére úgy határoztak, hogy az önkormányzat a bérbeadás jogáról nem mond le, de ha a helyiséget akasztói gyógyszerész kívánja kivenni, úgy tőle 1994- 2000-ig nem kémek bérleti díjat. A tényleges közüzemi költségeket a vállalkozó fizeti. Csökken az állatállomány? • Nehéz az értékesítés, de azért megmaradt az állattartó kedv. A kunszentmiklósi képviselő-testület legutóbbi ülésén az állategészségügy helyzetéről és a hatósági jogkör gyakorlásáról hallhattak tájékoztatót a résztvevők. Mint azt dr. Szalay Tibor körzeti állatorvos elmondta, nagytömegű járványos megbetegedés nem volt az állatok körében, de a juhoknál előfordult rühösség, városi zárlatra pedig a nyulak vírusos fertőzése miatt volt szükség. A BOV libatelepén kacsapestis miatt le kellett vágni az egész törzsállományt. A rókaveszettség minimálisra csökkent, viszont volt kutya- és macskaveszettség is. Jelenleg körülbelül százötven lovat és tíz szamarat tartanak nyilván a városban. Ez az állomány a kisgazdaságok elterjedésével arányosan növekvő. A 800 szarvasmarhából 350 a tehén, de számuk fokozatosan kevesebb a tejfelvásárlási árak miatt. Az esztendővel ezelőtti sertésszámlálás több mint nyolcezret mutatott, de ez a szám is folyamatosan csökken, főként a felvásárlási és a takarmányárak aránytalansága miatt. Az állományra sajnos jellemző az agyonkeresztezett zsírtípus. A pár ezres juhállomány az export visszamaradása miatt szintén fogyóban van. A városban változatlanul gondot okoznak a kóbor ebek. Az idén veszettség ellen 2600 ebet kellett beoltani. A hatósági munkát értékelve megállapították, hogy az állatrakodók megfelelőek, exportszállításokra is alkalmasak. A húsboltok és a vágóhíd higiéniás állapota jó. A marhalevél-kezelés tapasztalatai is kedvezőek. Molnár Péterné tudósítónktól 12 százaléka ment csak nyugatra, a többi a keleti országokba. Kivitelünknek és termelésünknek elsöprő többségét a tömegborok jelentették. A keleti piacok csaknem teljesen megszűntek. Az elmúlt 3 évben ennek ellenére — vagy inkább éppen ezért — jelentős fejlődés tapasztalható a borászatban. 1989-ben 23 millió dollárt „hozott” a borexportunk, ebben az évben elérjük a 70 milliót. A mostani megállapodásunk óriási lehetőségeket nyit már a közeljövőben: piacot teremtettünk a minőségi boroknak és a pezsgőféléknek. — Felkészülünk mi arra, hogy megfeleljünk ezeknek az igényeknek? — A magyar borok többsége az áruházak olcsóbb fajtái között kapott helyet. Hozzáértéssel most ki lehetne emelkedni ebből a kategóriából, meg kellene ismertetnünk a nyugati vevőkkel, hogy a magyar bor nemes ital. így kikapaszkodhatunk az árgödörből is. A szeptemberi borfesztiválon már nagyon sok termelő új fajborokkal jelentkezett. Úgy látszik, borgazdaságunk gyorsabbam áll talpra, mint általában a hazai gazdaság. Rendhagyó közgyűlés Rendhagyó módon ma délelőtt 9 órakor ülésezik Bács-Kiskun közgyűlése Kecskeméten, a megyeháza nagytermében. Legérdekesebb napirendi pontként ígérkezik annak az előterjesztésnek a megvitatása, amely értékeli azt az érdekképviseleti munkát, melyet a megyei önkormányzat a települések érdekében kifejtett. Emellett módosítják az idei költségvetést, döntenek a bátmonostori gázátadó átadásáról, s megállapítják a közgyűlés jövő évi munkatervét. Sor kerül az idei „Bács-Kiskun Megyéért” díjak átadására is. Ütlegelte munkásait Alkalmi munkásokat keresett B. Tibor, volt rendőr, a csikériai kocsmában április 23-án, ám súlyos sérülésekkel járó verekedés lett a vége a hétköznapinak iduló estének. Hamar talált két embert a munkára és el is indultak a szeméttelep felé autóval. B. Tibor közben a hátsó ülésre dobta pénztárcáját. Az úton néhány lapát leesett az autóról és a megbízó kiszállt, hogy visszategye a csomagtartóba. Az autóban maradt két munkás rögtön a pénztárcába nyúlt, amit viszont B. Tibor, amint elfoglalta helyét, észre is vett. Miután kiszálltak a gépkocsiból, arra kérte újdonsült dolgozóit, békésen zárják az ügyet, és adják vissza a hiányzó pénzt. S. Zoltán ekkor üres zsebeit akarta mutatni, ám B. Tibor támadásra számított, ezért ő lendült akcióba. Kirúgta a sértett lábait, majd ököllel verte a földre kerülő embert. A volt rendőr profi módon végrehajtott ütlegelése következményeként S. Zoltán 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. Többek között koponyaalapi törést, orrcsonttörést, és több helyen bevérzések, zúzódások keletkeztek a testén. A bajai bíróság B. Tibort 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, két év felfüggesztéssel, és 5 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott. Több mint 150 ezer forint bírságot fizetett az a két megyei cég, amelyek szabálytalanul alkalmaztak 11 külföldi állampolgárt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei szervezetének ellenőrzése eredetileg a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok betartása volt, s ekkor derült fény erre a szabálytalanságra. Az akció során 31 munkáltatónál 21 esetben találtak hiányosságot. Az ellenőrzés megállapította: a vizsgált közlekedési és szállítási vállalatoknál jellemző a nagymértékű túlmunka végeztetése. Bár e cégeknél is biztosítják a gépkocsivezetők számára a minimális 9 órai pihenőidőt a két munkanap között. Az egyik vállalat kecskeméti telephelyén a javítóbrigád tagjait nem váltotta fel az igazgató, mondván, hogy csak olyan ügyes embereket enged a javítandó gépekhez, mint a túlórázók. A szabálytalanságok közül egyébként 14 szabálysértésnek minősült, a felügyelők 62 ezer forint bírságot szabtak ki. Megyei kárpótlási helyzetkép • A legutóbbi lajosmizsei árverés egy pillanata. A licitek a városban is csak jövőre folytatódnak. (Fotó: Bártfai Róbert) Bács-Kiskunban az 1991-es első vagyoni kárpótlási törvény alapján 59 ezer 917 kárpótlási igénybejelentést nyújtottak be. A termőfölddel, lakással, telekkel, üzemmel kapcsolatos sérelmekért 3,5 milliárd forintnyi összeget igényeltek. Néhány ügy kivételével ezeket az igényeket már elbírálta a kárrendezési hivatal. Az 1992-es második kárpótlási törvény alapján 4200-an kértek 635 millió forintot. A legfrissebb információ szerint az ügyek 97 százalékában már meghozták a határozatot. Bács-Kiskun 151 mezőgazdasági üzeméből 136-nál van jogerős földkijelölő határozat. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetnek és az állampusztai célgazdaságnak nem kellett földalapot kijelölni, 13 üzemnél pedig jogvita van még mindig. A kárrendezési hivatal 3,2 millió aranykorona értékű föld kijelölését igényelte, de csak 2,5 milliót jelöltek ki. A tanyákon élők 106 esetben kérték a határozatok módosítását. Eddig 881 kárpótlási földárverésre került sor a megyében, melyeken 16 ezer ember jutott földhöz. Közel egymilliárd forintnyi értékpapírt használtak fel. Átlagban egy aranykorona értékű földet 710 forintért adtak el. A földhivatalok idén október 21-étől december 31-éig 77 árverés anyagát nem tudják előkészíteni. A kárrendezési hivatal túlterheltségére is jellemző, hogy munkatársaik 1993-ban összesen 1812 nap fizetett szabadságot nem tudnak kivenni, az árverezők 3930 túlórát teljesítettek. Dr. Izsák Dezsőiétől, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjétől megtudtuk: noha az első és második kárpótlási törvénnyel kapcsolatos határozatokat lényegében meghozták, van még feladatuk. Május 31-éig kell á jogerős földkijelöléssel rendelkező gazdálkodó szervezeteknél a kárpótlási földeket elárverezni. Most jelölik ki és mérik fel az állami földeket és a szövetkezetek használatában lévő állami tartalékterületeket a későbbi árverezéshez. Ha a parlament lehetővé teszi az elkésett kérelmek benyújtását. akkor azokat is el kell bírálni. A hivatal segít a személyi kárpótlási ügyek intézésében is. heti 1500 határozatot hoznak. Izsák Dezsőné szerint a hivatal a jövő év végéig biztosan működni fog és az illetékesek foglalkoznak vele, mi legyen a dolgozókkal. A megyei kárrendezési hivatalnál a 85-ös létszámot december 31-éig le kellett csökkenteni 65-re, ami már megtörtént. A vizsgán nem számíthatnak Fricire Megyénkben is több százan keresték föl a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett vállalkozási tanfolyamot. A résztvevők tanulhattak a televízióban bemutatott Frici, a vállalkozó szellem című tansorozatból, a kiadott jegyzetekből és a TIT konzultációs rendezvényein. Megyénkben Baján és Kecskeméten találkoztak időről időre az érdeklődők. A tanultakról azok adhatnak számot e napokban, akik elfogadható üzleti tervet küldtek be. Csupán Kecskeméten több mint 90 dolgozatot fogadott el a bírálóbizottság. A legjobbak értékes jutalmat, illetve hasznos segítséget kapnak. Sokuknak az OTP 2 évig ingyen kezeli folyószámlájukat. Mintegy harmincán az országban tekin télyes támogatást kapnak. A legjobbak Lakiteleken vehetik át megérdemelt jutalmukat H. N. TEREBÉLYESEDIK A VAJDASÁGI SEGÉLYAKCIÓ Az első gyógyszerszállítmány Topolyán 1993. december 1-jén Topolyán átadták a megyéből induló első gyógyszerszállítmányt, melynek értéke 250 ezer forint. Tovább terebélyesedik a gyűjtőakció, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által kezdeményezett vajdasági segélyakcióhoz a megye több települése már csatlakozott. Kerekegyháza község 3 tonna élelmiszert és ruhaneműt ajánlott fel a testvérközségének, Péterrévének, Baja testvérvárosába, Zomborba szeretné eljuttatni adományait, Tiszaalpáron a lelkes lokálpatrióták 300 karácsonyi ajándékot készítettek a vajdasági gyerekeknek. Több megyei intézmény is bekapcsolódott az akció szervezésébe. A Kecskeméti Tűzoltók Önsegélyező Egyesülete ruhaneműt gyűjtött. A kiskunhalasi könyvtár vállalta a halasi gyűjtésbe való bekapcsolódást. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet és a lajosmizsei Nefelejcs Ház Szociális Otthon szintén jelezte csatlakozását a vajdaságiak megsegítéséhez. Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Egyesületének elnöke vállalta, hogy a gyógyszeradományok gyűjtésében és beszerzésében a magángyógyszerészek közreműködnek. Több helyi egyház is jelezte, mint például Vaskút és Kunszentmiklós, hogy hívei körében kezdeményezi a gyűjtési akciót. A kecskeméti Európa Jövője Egyesület felhívta tagjait és hazai valamint külföldi partnereit az akcióhoz való csatlakozásra. Az egyesület december 13-18. között Kecskeméten, a megyei önkormányzat irodaházában (Kecskemét, Deák F. tér 3.) várja az adományokat. Az egyesület felhívására már több kecskeméti és megyén kívüli szervezet és intézmény jelezte csatlakozási szándékát, pl: a budai tanítóképző tanárai és hallgatói játékokat, élelmiszereket gyűjtenek, a dombóvári Zrínyi I. Általános Iskola játékokat kíván eljuttatni a vajdasági gyerekeknek. Bács-Kiskun testvérmegyéi közül az olaszországi Modena tartomány és a dániai Viborg megye jelezte, hogy adományokkal támogatja az akciót. A Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól szerzett információ szerint több megyei vállalkozó pénzzel és egyéb adományokkal kíván hozzájárulni a vajdaságiak megsegítéséhez. A vállalkozók által felajánlott pénz és a vállalkozás eszközeivel való hozzájárulás, valamint a magánszemélyek által felajánlott pénz közérdekű kötelezettségvállalásnak tekinthető (az adóalapból történő leírása az érvényes adószabályok szerint történhet). Ismételten közöljük, hogy a pénzadományokat az OTP 259 98009 597-336009 sz. számlára lehet befizetni VAJDASÁGI KARÁCSONY megnevezéssel. A szervezők kérik, hogy a megye lakói, intézményei, vállalkozói segítsék a vajdaságiakat a nehéz körülmények között és közösen tegyük szebbé a karácsonyt a Vajdaságban. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megalakulásának 3. évfordulójára, december 11-éré meghirdetett ülésén előterjesztés kerül a közgyűlési tagok elé a vajdasági segélykeret újabb 1 millió forinttal történő megemelésére. EGY ÚJSÁGCIKK NYOMÁN Halason nem tetszett a Zsaru Igazsága van az újságírónak, aki a Zsaru magazin ez évi 49. számában „Inkognitóban” írja, hogy az ügyfélszolgálati irodák legtöbbje a nyitott kapuk elvét vallja. Már ahol van ügyfélszolgálati iroda. Kiskunhalason ugyanis - sajnos - NINCS. A rendőrkapitányság elhelyezési körlete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatásrendészetet egy épületbe koncentráljuk. Az „A” épületben dolgoznak a szabálysértési előadók és a személyiigazolvány-ügyintézők, a „B” jelűben az engedélyügyi előadó, a Szathmári utcai házban a gépjárművesek. Az „A” épületben kapott helyet a fogda, a bűnügyi raktárak, ennélfogva a vonatkozó utasítások szerint az épületben történő ügyfélmozgást ellenőriznünk kell. Ezt másutt esetleg objektumőrrel, nálunk technikával és ügyféleligazítóval oldottuk meg. Minden bizonnyal nagyon kitolunk az ügyféllel, aki már az ügyeleti ablaknál megtudja, hogy feleslegesen áll sorba mondjuk az igazgatásrendészeti osztályvezető ajtaja előtt, mert az ügye más hatóságra tartozik. Minden bizonnyal az az ügyfél is haragszik, akit megkíméltünk attól, hogy lépcsőzzön az emeletre, mert már a kapuban megmondjuk neki, hogy a keresett munkatársunk nincs bent. A mi dolgozóink az ügyfelek felé a nyitottságot nem a nagykapura értik. A halasi ügyfél tudja, hogy szegény országnak nem lehet gazdag rendőrsége. A kirakatba azt tehetjük, amink van. A halasi ügyfél azért mégiscsak elégedetten távozik, mert nem küldték a városba nyomtatványért, illetékbélyegért, fényképért, lemásolták a szükséges példányszámban az okmányait, megköthette a kötelező biztosítást és ha jogi problémája volt, abban is segítséget kapott. Minden bizonnyal enyhíthette didergését az ügyintéző kolléganők meleg mosolya. Dr Kastyják János r. alezredes, kapitányságvezető (A Zsaru magazinban megjelent cikket lapunk is tallózta, ezért hoztuk nyilvánosságra a fenti levelet.) Közgyűlés Katymáron Az idősek otthonának munkájáról szóló beszámoló megvitatása mellett a község 1994-es költségvetését is napirendre tűzik a helyi képviselők december 13-án 14 órai kezdettel Katymáron, a képviselő-testület soron következő ülésén. Zeneművészek kitüntetése A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tanácsa által alapított, A Kodály Intézetért-díjat ebben az esztendőben Szabó Miklós karnagy, egyetemi tanár és Szőnyi Erzsébet zeneszerző, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár veheti át. A kitüntetés átadására 1993. december 20-án, a Kodály-évforduló rendezvényeihez kapcsolódva kerül sor. t ' Oktatási fórum Tiszakécskén A tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium tantestületei ma este oktatási fómmot rendeznek, melyre meghívták a város képviselőit. A pedagógusok igyekeznek a felvetett kérdésekre választ adni és egyeztetni a képviselő-testülettel az oktatási intézmény jövőbeli elképzeléseit. A fórumot ünnepi tantestületi vacsora követi, amelyre a városatyák is hivatalosak. Közmeghallgatás Madarason A madarasi önkormányzat december 13-án 14 órai kezdettel közmeghallgatásra vár ja a település polgárait a községháza tanácskozótermébe. Ezt követően is ülésezik a testület, mivel a december 9-ére meghirdetett közgyűlés elmaradt. A napirenden kilenc fontos téma szerepel, többek között kárpótlási ügyek, a községi alapítványok működése, valamint a jövő évi költségvetés tervezete. Elismerés Tegnap a Magyar Művelődési Intézetben 19 amatőr művészeti együttes, illetve csoport vette át a neki ítélt Kiváló Művészeti Együttes címet, 8 társulat pedig nívódíjban részesült pénteken. Kiváló Művészeti Együttes címben részesült a kecskeméti Csík zenekar és a Táncsics Mihály Művelődési Központ díszítőművész-szakköre. Csárdabontás Lebontják Tőserdőben a Holt-Tisza partján a Halász és a Ligeti csárdát. Erről a lakiteleki önkormányzat a legutóbbi ülésén döntött. Már korábban elkészült az új rendezési terv, ami egységessé tenné a vendéglátással foglalkozó épületeket. A két csárda küllemével nem illik bele a képbe, ezért is született a határozat. Maradnak a vonatjáratok Felröppent a hír, hogy Tiszakécskén és környékén a közeljövőben vonatjáratok szűnnének meg. Torbán Mihály tiszakécskei állomásfőnök cáfolta ezt. Elmondása szerint tervezték ugyan, de továbbra is ugyanannyi vonat fog járni, mint eddig. Elmondta még, hogy január elsejével változik a menetrend, de a térséget ez sem érinti. Testületi ülés Bácsalmáson Bácsalmás képviselő-testülete a december 14-én, 14 órakor kezdődő ülésen tárgyalja meg az önkormányzat jövő évi költségvetésének tervezetét. Napirenden szerepel még a helyi lakásrendelet megalkotása, a horvátországi testvérvárosi kapcsolat, tanteremigények, a közalkalmazotti besorolások felülvizsgálata. Zárt ülésen a jövedelempótló támogatással kapcsolatos fellebbezésekről és szociális ügyekről is tárgyal a képviselő-testület.
