Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-23 / 273. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. november 23., kedd KIEGÉSZÍTŐ JÁRULÉKÉRT PLUSZJÁRADÉK Törvény az önkéntes biztosítópénztárakról »Ul \ i ' • Aki az önsegélyező pénztárakkal köt szerződést, az krízishelyzetben számíthat anyagi segítségükre. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslatot tárgyalja az Országgyűlés. A fiataloknak és a középnemzedéknek új a fogalom, az idősebbek viszont tudják, miről van szó, hiszen egészen az 1949-ben történt államosításig nálunk is működtek ilyen intézmények. A parlament szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagját, dr. Kovács Lászlót kérdeztük az ügy jelentőségéről.- Amennyiben a képviselőtársak elfogadják a kormány előterjesztését, kiteljesedik a szociális biztonság intézményrendszere. Mint ismeretes, jelenleg az állami és önkormányzati költségvetésből finanszíroznak bizonyos ellátásokat, például a családi pótlékot, a fogyatékosok ellátását, a munkanélküli-segélyt. A kötelező társadalombiztosítás betegség esetén és az idős korban döntően a befizetett járulék arányában, illetve részben a szolidaritás elvén nyújt anyagi támogatást. Üzleti alapon már eddig is lehetett kiegészítő biztosítást kötni a nyugdíjas évekre.- Mivel teremt új feltételeket az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak létrejötte?- Elsősorban abban, hogy működésüket kedvezményekkel segíti az állam. Aki az önsegélyező pénztárakkal köt szerződést, az krízishelyzetben - súlyos betegség, haláleset, munkanélküliség esetén - számíthat anyagi segítségükre. A kiegészítő egészségpénztár, nevéből adódóan a kötelező társadalombiztosítás által nem finanszírozott vagy luxusellátásnak számító szolgáltatások igénybevételéért fizet. A kiegészítőnyugdíj-pénztár a törvényjavaslat szerint tíz év várakozási idő után, a befizetett összeg MOGORVA MONOLÓG A kockázat mindig a termelőé! Sok munkanélkülit elcsábított mostanában a laskagomba-termesztés, mivel ma, Magyarországon a mezőgazdasági termékek közül ennek az egynek van biztos piaca. Többet is megvennének tőlünk a nyugatiak, ha tudnánk adni. A laskagomba piaca tényleg biztos, de a termesztése ezernyi ponton veszélyes. Megfelelő hőmérséklet, páratartalom és fény kell ennek a terméknek, tévedés tehát azt hinni, hogy a sötét, szellőztethetetlen pince is megfelel a célnak. Én 140 négyzetméteres, szalmával bélelt fóliasátrat csináltattam, de sem a légkondicionálásra, sem a párologtatóberendezésre nem volt pénzem, szellőztetéssel, illetve slagból permetező vízzel „szabályoztam” a hőmérsékletet és a páratartalmat. Az alapanyag lecserélése után mindig alaposan lefertőtlenítettem a környezetet. Ezerkétszáz zsákkal indultam, mindennel együtt 260 ezer forint ráfordítással. Másfél évi — azaz három szezon — termés hozta vissza a fóliaház árát, az idén már az eddigi munkabért — a sajátomét, meg a segítséget — is visszakaphattuk volna. Tavasszal szakítottam a céggel, amelynek a termést értékesítettem korábban. Meguntam ugyanis, hogy az átvétel után mindig csak két hétre tudtam meg, az osztrák átvevő ,— Ausztriában — hányad osztályúra minősítette a gombámat. Ilyen hoszszú idő alatt, a hosszú úton, szállítás közben annyi minden történt, evvel a kényes kis portékával, miért én viseljem ennek is a kockázatát? Ha nem értenék egyet a minősítéssel, reklamálni sem tudnék, mert mire a papírokat megkapom, a gombámat már rég megette valamelyik „sógorom”. Fogtam magam, átpártoltam egy kft.-hez. Tavasszal sokáig hideg volt, aztán meg hirtelen robbant be a nagy meleg. Csak a nyáron volt pár hét gombára ideális idő. Nagyon hiányzott a bevétel, mert a gazdaságomban indítani kellett a tavaszi munkákat, kénytelen voltam kölcsönkérni. Gondoltam, majd a gombából megadom. Befuccsolt a kft., azóta is futok a pénzem után. Ekkor szegődtem a harmadik partnerhez. Róluk csak azt az egy rosszat hallottam, hogy fizetni akkor tudnak, amikor a külföldi átvevőjüktől megkapták a pénzt, 30-35 nap múlva. Mivel ezenkívül mindenben előnyösebb feltételeket biztosítottak másoknál, leszerződtem velük, elhoztam tőlük az ezerkétszáz zsákot. Kiderült, hogy mind fertőzött volt, vagy csak egy volt köztük beteg, az terjesztette el a kórt. Mindegy, a termés az utolsó dekámig tönkrement. Persze, elvileg garanciával adja minden cég az alapanyagot, de nincs az a szakember, aki be tudná bizonyítani, hogy nem nálunk volt a hiba, hanem a zsákokban. Egy ilyen bizonyításra akkor lehetne esélyem — elvileg! —, ha a termelés körülményei mindenben megfelelnének az előírásoknak. De hát akkor legalább egymillió forint kellene a beruházáshoz és fűteni a gombára, ami eleve ráfizetésessé teszi a termelést. Ma, Magyarországon sajnos minden szakmában a termelőt terheli a tönkrement, eldeformálódott gazdaság összes problémája, illetve a vállalkozás kockázata. Nem vigasztal, hogy november közepén, a váratlanul beköszöntött nagy hidegben azoknak a gombája is kipusztult, akiké eddig sikerült. Lejegyezte: Almási Márta Cégbírósági hírek Ez év szeptember végéig a következő cégeket jegyezték be a Bács-Kiskun megyei cégbíróságon: FIN-INVEST Kft., (Kecskemét), CHEVALIER Kft., (Kecskemét), F&SZ Kereskedelmi és Ingatlanhasznosító Kft., (Kecskemét), Lőrinci Textil Kft., (Budapest, fióktelep Dunaegyháza), REAGÁL Termelő és Kereskedelmi Kft., (Kecskemét), AVIFORM Baromfifeldolgozó Kft., (Kerekegyháza), Almás-COOP Kft., (Bácsalmás), Bokod-COOP Kft. (Bácsbokod), PENTACOLOR Textil és Vegyipari Szolgáltató Fejlesztői Kft., (Budapest, fióktelep Kunszentmiklós), B-ART Képzőművészeti és Restaurátor Kft. (Kiskunmajsa), V + F 2000 Kereskedelmi és Vendéglátó Kft., (Kecskemét), Jogi Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., (Kecel), SILI Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., (Kecel), POP-TOP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Ancsa és Társa Kertépítő Bt. (Kiskunmajsa), SZAS A Kereskedelmi Bt. (Kiskunhalas), Nagy és Társa ’93 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), THONON Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Sróf Autósport Gépjárműgyártó, Javító és Kereskedelmi Bt. (Kecskemét), FRANCOM Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), ELEKTRO-SZEKURITY Automatikai és Biztonságtechnikai Bt. (Jánoshalma). arányában kezdi folyósítani a szerződésben kikötött többletnyugdíjat.- Valójában arról van szó, hogy akinek a jövedelme megengedi, megvásárolhatja az átlagon felüli ellátást, járadékot? De így az érintettek kétszer fizetnek...- De két helyről is kapnak pénzt! Az egyénileg szerződők - legalább tizenöten kell lenniök - a kiegészítő pénztárnak befizetett összeggel csökkenthetik adóalapjukat. A munkahely is köthet kiegészítő biztosítást a dolgozói javára - de csak az összes dolgozónak, kollektiven -, ebben az esetben ezt a pénzt költségként lehet elszámolni. Ugyanakkor a kiegészítő pénztáraktól kapott pénz jövedelemnek számít és adózni kell utána.- Mi történik a befizetett tagdíjjal? Hogyan és kik gondoskodnak arról, hogy ne értéktelenedjenek el a befizetések? Miből fizetik a kiegészítő pénztárak alkalmazottait?- A tagdíjakat befektetik, nagyobb részüket kötelezően, államilag garantált értékpapírokba, kisebb hányadukat pedig bankbetétekbe.- Ezzel kockázatot vállalnak...- Természetesen, de csak a kamatokból tudják a pénzüket szaporítani. Vélhetően a munkahelyi, és a szakmákat tömörítő kiegészítő pénztárak lesznek a legnépszerűbbek. Várhatóan a községekben, városokban is alakulnak területi önkéntes, önsegélyező pénztárak, s elképzelhető, hogy ezek közül az egyik jól gazdálkodik a tagdíjakból, a másik kevésbé szerencsésen. Ezért javasolják a törvény előkészítői, hogy az új pénztárrendszerhez tartozók hozzanak léte garanciális, illetve kiegyenlítő alapot, amelyet a pénztárszövetség kezelne. A pénztárak állami felügyeletére a törvényjavaslat is tartalmaz garanciákat, de a tervek szerint erről külön kormányrendeletet is alkotnak majd. Újabb vevő a Matávra A Matáv-privatizáció váratlan versenyzőjének nevezte az olasz STET állami távközlési vállalatot Nicholas Denton budapesti tudósító a Financial Times című brit lapban. Azt írta, hogy a legnagyobb kelet-európai privatizációban az előzetes licitek bizonyára 500 millió körül vannak a Matáv 30 százalékáért. A privatizációs tanácsadók hangsúlyozták, hogy a négy előzetes licit nem teljesen összehasonlítható, és az első fordulóban kialakuló rangsor nem megbízható jele a végkifejletnek. Az egyik rivális elismerte, hogy a STET-nek minden bizonnyal sikerült megszabnia az alapárat, és aláaknázta azt a feltételezést, hogy a Matávért gyakorlatilag a Deutsche Telekom és a France Telecom között folyik a harc, habár a hiedelem az, hogy Magyarország és Németország politikai és gazdasági kapcsolatai a Deutsche Telekom vezette konzorcium javára szólnak. Megszűnik a COCOM A lehető leghamarabb megszűnik a fejlett technológiájú nyugati termékek kelet-európai exportjának korlátozására 43 éve létrehozott nemzetközi szervezet (COCOM), mivel fenntartásának indokai megszűntek - közölte a bizottság holland elnöke, majd hozzátette: a COCOM legkésőbb jövő márciusban befejeződő felszámolásával párhuzamosan új szervezetet hoznak létre, amely a jelenleg „veszélyesnek” tartott országokba irányuló technológiaexport korlátozására lesz hivatott: Irán, Irak, Észak-Korea és Líbia, jár az új rendszer kidolgozóinak fejében”. Kína csökkenti a vámokat Kína a jövő év végéig átlagosan 3,5 százalékkal csökkenti az importra kirótt vámokat, hogy növekedjék az ország külkereskedelmi forgalma - jelentette a China Daily kínai lap a kormány vámtarifa-bizottságának egy névtelenül nyilatkozó tagjára hivatkozva. Közel 3 ezer importcikk vámtétele lesz alacsonyabb, köztük elsősorban a nyersanyagoké és az olyan berendezéseké, amelyekből Kína hiányt szenved. A vámtételek átlagos mértéke a jelenlegi 39,9 százalékról 36,4 százalékra süllyed. Területi agrárkamarai hálózat alakult A magyarországi Országos Agrárkamara 1922-ben alakult meg és 1949-ig működött. Azzal a céllal hozták létre, hogy segítsék a gazdákat a termelésben, értékesítésben, s képviseljék érdekeiket. Ezután nagy űr következett, míg 1989-ben újjászervezték Bács-Kiskunban az Agrárkamarát. Ekkor még téeszek voltak jobbára a tagjai. A rendszerváltással, a szövetkezetek átalakulásával a kamarai tagságot nagyon sokan megtartották. Ezután már tömegével jelentek meg a megyében a szövetkezeti kiválások, privatizáció, kárpótlás folytán a magángazdák. Főleg az ő érdekükben hozta létre a megyei agrárkamara (az országban elsőként) munkatársi hálózatát. A megye tíz körzetre osztott területén működik egy-egy szakember. Tallósi Józsefhez Baja déli része, összesen 11 község tartozik. Csátaljai lakosként, a régió középpontjából igyekszik ellátni feladatát. Mégis, miben áll a teendője? — Érdekképviselet és szolgáltatás a feladatom — kezdte válaszát Tallósi. — A helyi önkormányzatokkal, gazdakörökkel, egyéni gazdákkal, de bármely más, mezőgazdasággal foglalkozó csoportokkal tartom a kapcsolatot. Segítem az új vállalkozások beindulását szakmai tanácsokkal, a hitellehetőségek megismertetésével. — Az idei ősz legnagyobb problémája - főleg az új gazdák körében - a termékértékesítés volt. Nekik is tud tanácsot adni? — Ezt én is tapasztaltam, de ez annak is következménye, hogy nagyon sokan nem kellően átgondolt termelésbe fogtak, és piacismeret hiányában vagy nem, vagy csak alacsony áron tudták eladni terményeiket. A kamarának konkrét javaslatai és termeltetési szerződései vannak egész széles skálán. Például az őszi kalászosokra, kukoricára és cukorrépára olyan kedvező ajánlatunk van — illetve most már csak az utóbbi kettőre —, mely megfinanszírozza a termelési költségek jelentős részét. Fémzárolt vetőmagot, műtrágyát, vegyszert hitelben kapnak a szerződők, egészen a termény leadásáig. Ezzel a formával az értékesítés bizonytalansági tényezője kiküszöbölődik. S. G. Csak kétszázezer embert képes eltartani a föld „Az egyedüli üdvözítő megoldásként kikiáltott családi kisvállalkozói gazdálkodásnak - ágazati méretekben véve - ma nincs gazdasági realitása”, állítja a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). A szakemberek szerint még nincsenek meg az induláshoz szükséges alapfeltételek, hiányoznak a kisvállalkozások tömeges beindításához nélkülözhetetlen műszaki-technikai alapok, az anyagi források. Szakértői számítások szerint a jelenlegi nagyüzemek helyébe lépő kisgazdaságok megfelelő gép- és eszközellátása nagyságrendben ezermilliárd forintos ráfordítást igényelne. A tulajdon természetbeni kiadásának és elaprózásának gyakorlata nemcsak a hazai gazdasági tapasztalatok tényeivel ellenkezik, hanem szemben áll az agrárfejlődés világfolyamatával is. A mintaként tekintett Nyugat-Európában ugyanis az árutermelő vállalkozások bizonyos ágazatokban csak egyre nagyobb földterületen gazdálkodva igazán versenyképesek, ezért egyre többen szövetkeznek, használják közösen a drága gépsorokat. Az USA-ban is terjed a szövetkezés gyakorlata. A piacon igazán számottevő gabonatermelő, állattartó farmok mérete általában megfelel a magyarországi szövetkezetekének. Termelékenységük - jórészt ennek köszönhetően is - mintegy háromszorosa a hasonló nyugat-európai gazdaságokénak. Azzal, hogy a részarány-földtulajdonokat természetben jelölték ki, nem növekedett a föld eltartóképessége. Az ország haszonnal megművelhető földterülete csupán 200 ezer embert juttat megfelelő jövedelemhez, ezzel szemben a földekre ma közel 2 millió kistulajdonos tart igényt. Az így kialakuló birtokstruktúra csökkenti a jövedelmeket, veszélyezteti a gazdálkodás stabilitását, a bérleti intézmény közbeékelésével pedig növeli a termelés költségeit. A birtokpolitikai célok tisztázatlansága, a föld, az erdő és a vadászati törvény hiánya, a földtulajdonos és a bérlő jogainak rendezetlensége, valamint a kárpótlás elhúzódása - a MOSZ szerint - kaotikus állapotokat idézhet elő. Az érdekképviseleti szervek ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az agrártermelés meghatározó szektoraiban csak a tőkeerős és megfelelő szakembergárdával rendelkező nagyvállalkozások képesek megfelelni a piaci verseny követelményeinek, tehát a magyar mezőgazdaság talpra állításakor elsősorban ezeket kellene támogatni. November a faültetés hónapja Ilyenkor, novemberben sokan felkeresik a faiskolai lerakatokat, hogy kiskertjükbe, esetleg nagyobb területre gyümölcsfát ültessenek. A jelenlegi időjárás azonban ezt egyelőre nem teszi lehetővé. A megye egyik legnagyobb telepe Kecskemét mellett, Borbáson található. Az elmúlt évben még 50 lerakatuk volt, az idén már csak huszonhárom. A többit bezárták, mert keveset forgalmaztak.- Pár évvel ezelőtt még úgy volt, hogy helybe jöttek a nagyüzemek - mondja Bukodi Gedeon ügyvezető. - A termelés ötven százalékát vitték el. Mivel megszűntek, nagyon kevesen vásárolnak már helyben, inkább a lerakatokat választják. Körülbelül 70-80 gyümölcsfajtával foglalkozunk.- Milyen csemetékből árulnak a legtöbbet?- Legnagyobb mennyiséget almából adunk el, mert abból nagy területet telepítenek. Ezt helyből viszik el. A lerakatoknál főleg a csonthéjasok a keresettek: kajszi, őszi, szilva, meggy, cseresznye.- Mi az oka annak, hogy diót csak nagyon ritkán lehet kapni?- Hazai dió az idén nem termett, mert elfagytak az oltások a tavasszal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz belőle. Külföldről próbáljuk a hiányt pótolni. Megmozdult az export is. A régi szovjet piac megszűnt, helyette Németországba, Szlovákiába, Horvátországba szállítunk. Japán termelők tiltakozása a rizsimport miatt Megérkezett Jokohamába az első külföldi rizsszállítmány, de a Thaiföldről érkező hajót tiltakozó farmerek várták a kikötőben. Kilenc éve ez az első alkalom, hogy nagyobb mennyiségű rizs érkezik Japánba külföldről. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt a termés vagy 2 millió tonnával maradt el a várttól, emiatt Japán csaknem 1 millió tonnányi rizst importál. Az idén 200 ezer tonnát vásárolnak - ebből érkezett meg csütörtökön a hétezer tonnás thaiföldi szállítmány. A vásárlások nem jelentik azt, hogy Japán egyszeriben megnyitja hermetikusan védett piacát a külvilág előtt. A GATT azt követeli, hogy a szigetország szüntesse meg a rizsbehozatal tilalmát, ehelyett vámokkal szabályozza az importot.- Mennyit szoktak évente szemezni?- Ez változó. Két éve még egymilliót készítettünk, számítva arra, hogy az új földtulajdonosok majd telepíteni fognak. Sajnos, ez nem jött be, hiszen az árverések még most is tartanak. Ennek megfelelően ebben az évben csak 500 ezret szemeztünk.- Csak gyümölcsfákkal foglalkoznak, vagy esetleg mással is?- Az árbevételünk 70 százalékát a gyümölcsfák, tíz százalékot a díszfák, a többit szántóföldi kultúra adja. A faiskola helyére öt évig ugyanis nem kerülhet kétszikű növény, mert rontaná a csemeték esélyeit.- Ön szerint mikor a legjobb gyümölcsfát telepíteni?- Homokon inkább tavasszal, kötött talajon inkább ősszel, de a szakemberek ezt tudják. A hobbikertesek pedig úgyis akkor ültetik, amikor nekik alkalmas. Persze, az időjárás is közbeszólhat, úgy, mint most. Szentirmay Tamás • A földből kivett csemetéket szállítás előtt kötegelik. Akciók az orvvadászok ellen Visszaszorítják az egyre inkább terjedő orvvadászatot hazánkban. Erről kötött együttműködési megállapodást hétfőn az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatósága és az Országos Magyar Vadászati Védegylet. A megállapodást Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, valamint Bánffy György, a védegylet elnöke írta alá. Túrós András az aláírást követő tájékoztatón elmondta: az egyezség értelmében a rendőrség közös akciókat folytat majd az egyes vadásztársaságokkal a jogosulatlan vadászat viszszaszorítása érdekében. Emellett megszigorítják a közúti ellenőrzéseknél is a lőfegyverek és az elejtett vadak szállításának ellenőrzését. A közúti ellenőrzéseknél az intézkedő rendőrnek meg kell vizsgálnia a lőfegyver tartásának jogosságát, amennyiben a csomagtartóban fegyvert talál, illetve, ha elejtett vadra bukkan, a szállítás jogszerűségét és a vadhús eredetét. Ez utóbbinál a jogos birtoklást a kitöltött egyéni lőjegyzék, a vadászrészszállító jegy vagy a kiállított számla igazolhatja. Emellett a rendőrség megszigorítja a vadászfeggyverek engedélyezését is. A vezérőrnagy utalt arra, hogy jelenleg nem feltétele a vadászfegyver tartásának, hogy valaki tagja legyen a vadásztársaságoknak. Bánffy György szerint az idén mintegy 47 ezer vadászjegyet adtak, míg körülbelül 72-73 ezer vadászfegyver-tartási engedély van az állampolgárok birtokában. Ez - Túrós András szerint - mintegy 120 ezer vadászfegyvert jelenthet. A védegylet elnöke elmondta azt is: az orvvadászok által okozott gazdasági kár 10 millió forintos nagyságrendű évente. A legtöbb orvvadász - az eljárások számát figyelembe véve - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, valamint Nógrád megyében van. t
