Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-25 / 275. szám

Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs • Kunpeszér • Solt • Szabadszállás • Szalkszentmárton • Tass # Újsolt Kunszentmiklós és vidéke NEM ELÉG A FÖLD A KÁRPÓTLÁSRA Kunszentmiklóson történelmet írnak A közelmúlt önkormányzati ülé­sén a városatyák tájékoztatót hallgat­tak meg a földrendező és a földkiadó bizottság munkájáról. Kunszentmik­lóson 1992. augusztus 12-én alakult meg a földrendező bizottság 10 tag­gal. Elnöke Mózes Albert. A nem helyben lakók ügyeinek intézését dr. Miklay Frigyes budapesti lakos vál­lalta, de a térképek, a földügyek ke­zelése és rendbetétele is az ő reszort­ját képezi. (Feladatukat egyébként mindketten társadalmi munkában végzik.) A kataszteri térképek, a lis­ták előkészítését a téesszel való egyeztetés követte. Majd a kárpótlási terület bejárása után április első nap­jaiban sor került az I. földárverésre, ahol minden árverésre bocsátott föld elkelt, azaz a rendelkezésre álló föl­dalap 30 százaléka. A II. földárverés augusztus köze­pén zajlott le, amely nem volt zökke­nőmentes. Palásti Kovács Imre, a földárverés vezetője rosszindulatával és türelmetlenségével megzavarta az előkészített megegyezést, amely sze­rint a városhoz közel eső földekből minden igénylő kaphatott volna egy bizonyos részt egyenlően. Megálla­pítható, hogy az árverés magas áron történt, ugyanis az árverésvezető igyekezete az árak felhajtására irá­nyult. A licitálás miatt pedig eléggé elaprózódott a földterület. Most a III. földárverés előkészí­• A kárpótlási jegyek értéke nö­vekszik. (Fotó: PN-archív) tése folyik, ahol földalapot képez a kárpótoltak részére a nemzeti parktól visszakapott 4667 AK földterület. E tény valamelyest enyhít azon a gon­don, hogy kevés a föld az igénylők számához képest. A földrendező bizottsággal párhu­zamosan működik a földkiadó bi­zottság, amelynek 17 tagja van, el­nöke pedig Farkas Jenő. Megtörtént az Egyetértés Szövetkezet földjének felosztása földalapokra. A szövetke­zetben 2158 fő 65 998 AK értékű földdel rendelkezik. A részarány-tu­lajdonosoknak csak a fele jelentette be igényét földre, amely 46 943 AK értéket képez, következésképp itt még további teendői lesznek a bi­zottságnak. Az ezután bejelentett igényeket már csak a maradékból elégíthetik ki sorsolással és a gyen­gébb, s a várostól távol eső földek­ből. A bizottság munkájáról elmond­ható, hogy a törvényesség és az érin­tettek érdekeinek figyelembevételé­vel 897 fő számára 30 763 AK értékű földet jelölt ki. Fellebbezést két eset­ben terjesztettek elő. A föld kijelölé­sénél ügyeltek arra, hogy a tanyás ingatlannal rendelkezők a tanya kö­rül, a városi lakosok pedig a közeli területeken kapjanak földet, azonban kevés tulajdonosnak sikerült a régi, eredeti földjét visszakapnia. Az új földtulajdonosok részéről felmerült a kijelölés és kimérés költ­ségeinek terhe, amelyet ugyanis ne­kik kell jelenleg viselniük, s amely­nek jogosságát megkérdőjelezik, mert a kárpótlási földek kimérésének költségeit velük szemben a költség­­vetés viseli. Elmondható még, hogy a bizottság munkájához szükséges személyi és anyagi feltételeket az önkormányzat és az Egyetértés Szövetkezet biztosí­totta. A kijelölések az aktivitás elle­nére is áthúzódnak a jövő év első fe­léig. Molnár Péterné KÖZMEGHALLGATÁS KUNSZENTMIKLÓSON Kevesen kíváncsiak a város dolgaira? Legfőképpen a pénzről esett szó a múlt heti kunszentmiklósi közmeg­hallgatáson. A városi fórumon dr. Bórák Ákos polgármester arról adott számot az érdeklődőknek, hogyan gazdálkodott a rábízott vagyonnal az önkormányzat 1993-ban. Jól-e, avagy rosszul — ezt persze eldönteni nem volna könnyű feladat. Ám az tény, hogy a kiadások meghaladják a bevételeket, aminek fő oka a sokak véleménye szerint túl impozánsra si­keredett sportcsarnok építési költsé­geinek tetemes növekedése. A hiány azonban nem katasztrofális, 10 mil­lió forint körül mozog, azaz jóval ki­sebb a korábban gondoknál. Borús képet festett a polgármester a küszöbön álló 1994-es évről. Az önkormányzat kedvezőtlen pozíci­óba kerül, hiszen a jövő évi bevéte­lek várhatóan meg sem fogják köze­líteni az 1993-as évét. Jelenleg a for­rások 54 százalékát fordítja a város az intézmények működtetésére. Jö­vőre ez az arány eléri a 95 százalé­kot. Beruházásra, szociális támoga­tásokra öt százalék marad! A polgármester után dr. Rákosi Mihály rendőrkapitány tájékoztatta a hallgatóságot a város és környéke közbiztonsági helyzetéről, valamint a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében tett intézke­• Bucsi Szabó Gyula megdicsérte az önkormányzatot. désekről. Felszólalása élénk vissz­hangra talált, többen kétségbe von­ták, hogy a rendőrség minden tőle telhetőt megtesz a bűnözés vissza­szorítása érdekében. Hiszen miköz­ben szigorúan ellenőrzik és büntetik a járművezetőket, kevés jele van a bűnözők elleni kemény fellépésnek. A kapitány válaszában elmondta, hogy ez azért nem egészen így van, hiszen éppen most füleltek le egy be­• Kamarási Ferencné a romló közbiztonság miatt aggódik. törőbandát a kunszentmiklósi nyo­mozók. Közbiztonság, cigánykérdés, pénzügyek, környezetvédelem, e témák körül forogtak a felszólalások. Nem volt sok belőlük, ám maga a hallgatóság sem volt túlzottan népes. A fórumra ezúttal is kevesen jöttek el, talán ha ötven kunszentmiklósi polgár volt kíváncsi a város dolgaira. Sitkéi Béla Dunavecsének csak ígért a Matáv A nagyközség legutóbbi testületi ülésén sem maradtak feladatok nél­kül a képviselők. Az 1994. évi költ­ségvetési koncepció tárgyalása során megtudhatták az érdekeltek, hogy jövőre még nehezebb gazdálkodási körülményekre, takarékosabb elosz­tást megkövetelő „szűk esztendőre” számíthatnak. A jelentős pénzössze­geket felemésztő intézményi hálózat fenntartása már ebben az évben is komoly gondokat okozott, és az okta­tási, egészségügyi feladatok mara­déktalan ellátása a jövő gazdálkodási évben is megfontolt gazdálkodást kí­ván. Slágertéma volt az ülésen a tele­fonhelyzettel kapcsolatos tájékoz­tató. Napirend előtt kapott szót Kál­mán Miklós, a Matáv Szegedi Igaz­gatósága műszaki igazgatóhelyet­tese, aki ismertette a telefonfejlesz­tési elképzeléseket. A térségre kon­cessziót írtak ki, melynek elbírálása és kedvező befektető pályázata ese­tén Dunavecsén már épülhet a tele­fonhálózat. A Matáv tervei szerint a teljes kié­pítés a kalocsai körzetben, ahova községünk is tartozik, 1996-ig vár­ható és 1997-től kínálati helyzetbe kerülnek. A tájékoztató indulatos megjegy­zéseket váltott ki, mivel ismét csak ígérgetést és semmi konkrétumot nem kaptak felvetéseikre ugyanúgy, mint 1990 óta már oly sok esetben. Úgy érezték, hogy a pénzükért, rész­vényeikért mielőbb tárcsázni és tele­fonálni szeretnének. És ugye, nem különleges igény, ha valaki az évszázad végén Európával telefonon is kapcsolatba szeretne lépni? Farkas Pál Új, korszerű beruházás • A RAM Kft. révén a világ második ólommentes akkumulátorgyártó bázisa lesz a Akkumulátorgyár kunszentmiklósi telepe. SOLTI FEJLESZTÉSEK Városavatóra vár a község Bács-Kiskun megyében is egyre több település büszkélkedhet, hogy várossá avatták. Ha a jelenleg is épülő és már üzemelő benzinkutak számát nézzük, Solt máris kiérdemelte volna a „benzinkutak városa” címet. A vá­rossá avatást sok helyi vállalkozó, a te­lepülés fejlődéséért küzdő lokálpatri­óta is türelmetlenül várja már. Van-e reális esély az előrelépésre? — erről kérdezem Németh József polgármes­tert. — Ma már adminisztrációs korlá­tok nincsenek. Amennyiben egy tele­pülés rendelkezik az infrastrukturális feltételekkel — akár egy Soltnál ki­sebb település is —, benyújthatja vá­rossá nyilvánítási pályázatát. — Vannak-e már konkrét terveik, amik meghatározzák az irányt? — Programoktól még nem válunk várossá, de természetesen a települé­sen mostani beruházásai is részei a fo­lyamatnak: a gázbemházásra, a szi-SZALKSZENTMARTONI MUBOCI Megállapodás a tejtermelőkkel December elsején egy olyan érde­kes és meglehetősen új dolog veszi most kezdetét Szalkszentmártonban az önkormányzat szervezésében, amelynek több célja is van. A részle­tekről Aranyi János, a település pol­gármestere adott tájékoztatást. Az önkormányzat 1991 óta szer­vezi és szállítja a helyi tehenesgaz­­dáktól a tejet a tejiparnak. Erre azért volt szükség, mert nélkülünk a szállí­tás költsége a tej árának az egyhar­­madát tette ki. Segítségünkkel azon­ban a tehéntartók néhány forinttal többet kapnak a tejért, és úgy tűnik, hogy ez valamennyire ösztönzőleg is hat rájuk. A Népjóléti Minisztérium kiírására kidolgoztunk egy olyan pá­lyázatot, amelynek célja a települé­sünkön élők szociális helyzetének javítása. Ezek után megvásároltuk a tejbegyűjtőt, és olyan eszközöket is vettünk, melyek a tej tárolásához és vizsgálásához szükségesek. Majd ajánlatot tettünk a tehéntartóknak: az állami 15 forint helyett mi legkeve­sebb 18 forintot fizetünk a tej literjé­ért. Az ily módon birtokunkba kerülő tej egy részét elszállítjuk rendeltetési helyére, másik részét pedig a köz­ségben két helyen kiosztjuk a rászo­rulók között. így mintegy hetven ember teljesen ingyen, a többiek pe­dig önköltségi, azaz húszforintos áron juthat a tejhez. Terveink szerint egy közmunkára alkalmazott személy fogja elvégezni a tej adagolását, természetesen mi­után az átesett a kellő vizsgálatokon. Reggel 7-8 óra között a tejházban vehetik át adagjukat a környéken la­kók, 8-9-ig pedig a polgármesteri hivatal melletti épületben felállított műboci adagolja a tejet azoknak, akik itt jelentkeznek érte. December 1-jétől napi 150 liter tejjel számo­lunk, a jövő év végére napi 500 liter is lehet a tejhozam. Ez az egész mintegy egymillió fo­rintjába kerül az önkormányzatnak. Ha kategorikusan nézzük a dolgot, akkor ez kereskedésnek számít, de mi mindezt nem a haszon fejében tesszük, hiszen a segítség a célunk. Beszélgetésünk ideje alatt éppen a polgármesteri hivatalban tartózko­dott Kovács Istvánná, aki férjével közösen tartja a teheneket. — Túl sokat még nem tudok el­mondani a dologról, mivel most fog beindulni. Az örömteli, hogy ezentúl 3 forinttal többet fogunk kapni a te­jért, de igazság szerint még ez sem reális ár a boltihoz képest. (A bol­tokban 35 forintba kerül egy liter tej.) Mi azért fogtunk bele, mert mindketten munkanélküliek va­gyunk, és valamiből ugye, meg kell élni. Jelenleg 80 literre kötöttem szerződést, de azért így is jut tej a rendszeresen hozzám járó vásárlók­nak. Ebben a kezdeményezésben kü­lön öröm számunkra, hogy valahol mi is segíteni tudunk a nehéz hely­zetben lévő nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak. —más A HAGYOMÁNYOK TISZTELETÉVEL ÉS SZELLEMÉBEN Új utakon a Baksay Sándor Református Gimnázium A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium büszke ha­gyományaira, arra a szerepre, ame­lyet betölt a városban, s környezeté­ben, hiszen vonzáskörzetéhez tarto­zik a Felső-Kiskunság, a Dunántúl egy része és néhány Duna menti te­lepülés. 1992-ben a régi, híres alma mater újra a református egyház isko­lájaként kezdhette 313. tanévét. Nevelési elveiben, értékrendjében a gimnázium és tanári kara a több száz éves hagyományok korszerű folytatója szeretne lenni. E program jegyében 1994 szeptemberétől a 10 éves gyermekek számára ismét indí­tanak elsős, kisgimnáziumi osztályt, amely szeptembertől speciális tan­terv szerint működik, hiszen a gyere­kek csoportbontásban tanulják a számítástechnikát és heti öt órában az angol nyelvet. (A nyelvtanítás Ox­­fordban végzett, valamint amerikai anyanyelvű tanár közreműködésével történik.) Oktatási kínálatukat bővítendő a nyolcosztályos gimnáziumi osztály mellett hatosztályos képzést is indí­tanak, 12 éves gyermekek számára. A gimnazisták fakultációban tanul­hatják az informatikát, számítástech­nikát, az idegen nyelveket. A diákok két nyelvet választhatnak: tanulhat­nak angolul, németül, franciául, oro­szul és felvehetik a latin nyelvet is. (A kisgimnazisták hittant is tanulnak, felekezeti csoportokban.) E kínálat mellett természetesen 1 A gimnázium büszke hagyományaira, múltjára. (Fotó: PN-archív) továbbra is várják az általános isko­lát végzett, 14 éves gyerekeket ha­gyományos gimnáziumi osztálya­ikba. A nyelvtanulás és a közismereti tárgyak mellett számukra gyakorlati fakultációként a gépjárművezetés és a szövegszerkesztés választható. Az írásbeli felvételi mindhárom képzési formában a magyar nyelv és iroda­lom, valamint a matematika. Az iskola hagyományai közé tar­tozik az is, hogy időről időre nyílt napokat rendeznek, várván a szülő­ket, a pályaválasztás és továbbtanu­lás előtt álló gyerekeket is. E napo­kon — legközelebb december 1-jén és 2-án — az érdeklődők megismer­kedhetnek nemcsak az iskolával, ok­tatási elképzeléseivel, kínálatával, hanem a diákok tanórán kívüli prog­ramjaival is, hiszen a gimnáziumban — a közösségi rendezvényeken túl, amelyeknek a 80 fős kollégium ad otthont — az irodalmi színpadban, az énekkarban, és több szakkörben is részt vállalhatnak a diákok. A város díszpolgára A képviselő-testület posztu­musz díszpolgári címet adomá­nyozott dr. Csikesz Ferenc gim­náziumi tanárnak, aki az 1956-os forradalomban szerzett elévülhe­tetlen érdemeket. Támogatás a vöröskeresztnek A kunszentmiklósi képviselő­­testület 50 ezer forinttal támo­gatja a városi vöröskereszt mű­ködését. Az összeg hozzájárult ahhoz, hogy a szervezet második féléves működésén belül meg­tarthatott egy szűrővizsgálattal egybekötött véradást az elmúlt héten. Testületi ülés Ma ülést tart a kunszentmiklósi önkormányzat. A napirenden egyebek között az állategészség­ügy helyzetéről szóló jelentés, va­lamint az 1994. évi költségvetési koncepciók meghatározása sze­repel. A képviselők emellett meghallgatják Gergely Sándor jegyző beszámolóját a város köz­­igazgatási munkájáról. Kunadacsi segítség A kunadacsi képviselő-testület legutóbbi ülésén olyan döntés született, hogy minden gyermek ' 1 OTT forint áHhefteti segélyben L^túmssük^mieJitet^ecembsr kör zepén fizetnek ki. Szintén ekkor kézbesítik ki a településen élő nyugdíjasok részére az önkor­mányzat által Összeállított aján­dékcsomagot. Megépül az út Kunadacs és Szabadszállás képviselő-testülete közös ülésen határozott a két települést össze­kötő műút megépítéséről. A kivi­telezésre kilenc pályázat érkezett, amelyek közül a legkedvezőbb a lakiteleki székhelyű önkormány­zatok útépítő szervezetének aján­lata volt. Ez a fontos, 23 Észak-Bács-Kiskun megyei tele­pülés által fenntartott szervezet jövő év július 30-ig vállalta az aszfaltos összekötőút megépíté­sét. Tartályos gáz Kunpeszéren Kunpeszéren az egészségházat és az orvosi rendelőt tartályos gázzal fűtik. Ezzel új energiahor­dozó jelent meg a településen, amely környezetkímélőbb és egy­szerűbb kezelésű, mint a hagyo­mányos fűtőeszközök. A polgá­rok is barátkoznak az újfajta megoldással, és ha lesz rá igény, a jövő évben már az egész falu ilyen rendszerrel fűlhet. Az oldalt a NEXUS BT. készítette. Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla (feüLS* él *0]réb ktagénftSfc. jH KlINSZENTMÍklÓS, KuNSÁq ÁruIiáz 6. bulik. | Szeretettéi várunk^ minden vásárlót és érdeklő dót! J lárd burkolatú utak és a vízhálózat épí­tése. Elengedhetetlen egy új egész­ségügyi centrum megépítése, ami az 1994. évi költségvetési tárgyalásokon nagy hangsúlyt kap. Ez az új létesít­mény az önkormányzat épülete mel­lett lévő üres telken épülhetne fel. Rendeznünk kell a község központi részét, az Aranykulcs teret és a Béke teret, aminek megvalósítására minden esélyünk megvan, hiszen az érintett vállalkozók és a lakosság is igényli már egy városias hangulatú, jó kon­cepcióval kialakított centrum megva­lósítását. A vállalkozók, intézmények vezetői és a polgárok is elvárják tő­lünk, hogy mielőbb „magasabb osztá­lya” lépjünk. Reméljük, a telefonhá­lózat fejlesztése is tud követni ben­nünket. Az önkormányzat mindent el­követ, hogy a városi álmok valóra vál­janak: polgáraink hűségesek marad­hassanak és biztos megélhetést talál­janak itt a solti síkságon. s. á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom