Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-17 / 268. szám

1993. november 17., szerda ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS ALAKUL A miniszter tanácsadói lesznek • A tudás függyvénye lesz a talponmaradás. A közelmúltban elfogadott okta­tási törvény értelmében még az idén meg kell alakulnia az Országos Köz­nevelési Tanácsnak. Mi lesz a szer­vezet feladata? - kérdeztük Szilá­gyiné dr. Szemkeő Juditot, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium megbízott helyettes államtitkárát.- A szakmai döntések előkészíté­sében, véleményezésében lesz sze­repe, de javaslatot tehetnek a dönté­sek megváltoztatására is. A tanács tu­lajdonképpen a miniszter szakmai tanácsadó testületé lesz. Az iskolai követelményrendszert, a keret- és ajánlott tanterveket a testület véle­ménye alapján fogadja el a miniszter.- Kik lesznek a tanács tagjai?- Az országos pedagógiai szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek), a pedagógusképző intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia te­hetnek javaslatot a 21 tag személyére. Mintegy 200 szervezetet kértünk fel arra, hogy jelezzék, az intézményük­ben ki az általuk legalkalmasabbnak vélt jelölt. A beérkező neveket ösz­­szesítjük, rangsoroljuk, és a listát visszaküldjük az intézményeknek. Ennek alapján a javaslattevők megje­lölik az általuk választott 21 sze­mélyt. Akik a legtöbb szavazatot kapják, azok kerülnek be a Tanácsba.-Elsősorban elméleti vagy gya­korlati szakemberekre számítanak?- Az intézmények vezetőitől azt kértük, hogy ne csak elméleti szak­embereket javasoljanak. Nagyon fon­tos lenne, hogy azok a gyakorló pe­dagógusok is képviseltessék magu­kat a tanácsban, akik a hétköznapi problémákat, a gyakorlatban jelent­kező gondokat is látják. Az ideális az volna, ha a tanácsban fele-fele arányban lennének jelen az elméleti és a gyakorlati szakemberek.- Várhatóan mikor alakul meg a tanács?- November végén már működnie kellene.- A szakemberek munkáját az élet minden területén meg kell fizetni. Kü­lönösenha felkérésre, főállásuk mel­lett végzik tevékenységüket. A tanács tagjai milyen javadalmazásban ré­szesülnek?- Tisztában vagyunk azzal, hogy meg kell fizetnünk a szaktekintélye­ket, nem is kívánjuk ingyen dolgoz­tatni őket. Különös tekintettel arra, hogy megbízatásuk 3 évre szól. Ám, hogy mennyit tudunk fizetni, azt ma még nem tudom megmondani. Domi Zsuzsa TIZENKILENC KÉRDÉS, TIZENKILENC FELELET A most születő kamarai törvényről KEREKASZTAL MELLETT A NEMZETISÉGEK Küszöbön az egyetértés? • Fiatal szarvasi szlovák néptáncosok. A Parlamentben megkezdődött a választási törvény módosításáról szóló javaslat vitája. Egyik legfonto­sabb újdonsága: a kisebbségek önálló parlamenti képviseletének rendezése lenne. Valamennyi párt vezérszónoka elmondta már vélemé­nyét a törvényjavaslatról. Úgy tűnik, hogy a pártok közötti konszenzus, amely e kérdésben hónapokkal ez­előtt kialakult, mára bizonyos érte­lemben labilissá vált, és így kiszá­míthatatlan lett a törvényjavaslat sorsa. Ezért a Belügyminisztérium, mint a törvényjavaslat előterjesztője, a hazánkban működő 17 nemzetiségi és etnikai kisebbségi szövetség veze­tőinek részvételével egyeztető kerekasztalt szervezett, amelynek feladata a vitás kérdések tisztázása volt.- Keressük azokat a megoldáso­kat, amelyek mindenki számára elfo­gadhatóak, hogy a törvény további tárgyalásából kiszűrjük a vitatott pontokat - mondta Dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai ál­lamtitkára, aki a megbeszélést ve­zette.- Bizonyára sok új javaslat került szóba, mit tart ezek közül a legjelen­tősebbnek?-A résztvevők felvetették, hogy ha egy nemzetiségnek több érdekvé­delmi szervezete is működik, akkor valamennyi állíthasson listát, még akkor is, ha csak egy olyan kedvez­ményezett képviselőjük lehet, akinek a mandátumához elegendő a 3000 szavazat.-Ebben az esetben versenyezné­nek egymással az azonos nemzetisé­geket képviselő szervezetek?- Lényegében igen. Amelyiknek a listavezetője több szavazatot - de legalább 3000-et - kap, az lesz a várhatóan 13 nemzetiségi képviselő egyike. Nem volna jó, ha a nemzeti­ségi listán szerzett mandátumok a politikai csatározások martalékává válnának, ezért valamiféle olyan konstrukciót kellene keresni, amely kizárná, hogy a nemzetiségi mandá­tumok képviselői csatlakozhassanak valamelyik párthoz. Természetesen mindegyik képviselő - mint a többi frakcióban bárki más is -, szavazás­kor azt a gombot nyomhatja meg, amelyet szíve-lelke szerint jónak lát. Nem győzőm hangsúlyozni: ezek csak javaslatok! A további megbe­széléseken kell kialakítani a végleges álláspontot, és az Országgyűlés elé szavazásra bocsátani. koós A versenyszférában nem alkal­mazható a közvetlen kizárás, a pi­acról való kitiltás, mint a hivatás­­rendi kamaráknál (orvos, ügyvéd). Ha például piacrontáson kapja va­lamelyik tagját, nyilvánosságra hozhatja az esetet, hogy mindenki — a megrendelő, a vásárló — egy­aránt tudomást szerezzen róla. Ha ez nem elég, és az illető továbbra sem tér vissza a tisztességes piaci magatartáshoz, a kamara kérheti a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ha a ver­senyhivatal bírósági eljárást kezde­ményez, és ennek nyomán elma­rasztaló döntés születik, akkor végső esetben a hatóság bevonhatja a vétkes vállalkozó igazolványát. Működési engedély hiányában pe­dig automatikusan törlik a kamarai tagok jegyzékéből. J5. Ki gyakorolja a törvényességi felügyeletet a kamarák felett? A törvénytervezet szerint a kor­mány kijelölt minisztere, illetve miniszterei, vagy egy tárca nélküli miniszter, vagy két szakminiszter. Az elképzelések szerint például a mezőgazdasági kamara a földműve­lésügyi; a kézműves-, illetve a ke­reskedelmi és iparkamara pedig az ipari miniszter felügyelete alá tar­tozna. Az előkészítés során felme­rült még az ügyészség is, mint fő­hatóság. Hogy melyik lesz végül is, azt majd az Országgyűlés dönti el. Egyébként ez a feladat inkább elle­nőrzés jellegű, mintsem valódi fel­ügyelet. Várhatóan a kamarák saját hatáskörben sokkal nagyobb szigor­ral fognak eljárni, mint bármely más felügyeleti szerv tenné. Mivel az adott kamarák az egész ágazat érdekeit képviselik, nem engednek a piacra olyan gyenge árut, amely az egész magyar mezőgazdaságra, vagy iparra rossz fényt vet. 17. Milyen töményeket kell a kamarai tömény életbe lépésekor módosítani? A kamarák kötelezettségeit és jogait figyelembe véve módosítani kell majd többek között a központi műszaki fejlesztési alapról — az egyéni vállalkozásról, az adózás rendjéről, az illetékekről, a kon­cesszióról, a számvitelről, az ál­lamháztartásról, az állami pénzala­pokról, a földművelésügyi alapok­ról, az agrárpiaci rendtartásról, a statisztikáról, a cégnyilvántartásról szóló törvényt, s hatályát veszti a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló törvényerejű rendelet is. 18. Az állam a kamarákra ruház számos gazdasági feladatot. Ha csökken a feladatok száma, elkép­zelhető, hogy az állami apparátus létszáma is kisebb lesz? Miközben az egyik oldalon keve­sebb lesz a feladat, a másik oldalon több. Például az EK-tagsággal számtalan új megoldásra váró prob­léma jelentkezik, vagy az állampol­gári jogokat védelmező ombudsman intézménye is sok új szakember munkába állítását igényli. De hama­rosan lesz adatvédelmi biztos is az illegális statisztikák, adatgyűjtések megakadályozására. Tehát az államapparátus csökkenésére nem számíthatunk, legfeljebb a további létszámnövekedés megállítása kép­zelhető el. 19. Várhatóan mikor kezdik meg működésüket a kamarák? Mivel a gazdaságnak szüksége van a kamarákra, talán még az idén sikerül megszavaztatni a Parlament­tel a törvényt. A tervek szerint az 1994-es év a kamarák szervezésé­nek éve lesz, s 1995-től kezdhetik meg működésüket. Domi Zsuzsa ződéskötéshez is mintát kaphatnak, ha igénylik. 7. Hogyan épül majd fel a kama­rai rendszer? A három országos kamarán kívül úgynevezett területi kamarák ala­kulnak. Ezek megyénként, illetve nagyobb földrajzi területenként is szerveződhetnek. Például elképzel­hető, hogy az egész Dél-Dunántúl alkot egy önálló területi kamarát, másikba tömörülnek az északi me­gyékben élők, vagy két-három me­gyénként csoportosulva alakítanak regionális szervezeteket. Egyébként a Magyar Gazdasági Kamara ma is ilyen szerkezetben működik. 8. Mi lesz a kamara vezető testü­letének, illetve a tisztségviselőknek a jogállása? A köztestületi jellegből adódóan a törvény csupán a kamarák működési rendjét határozza meg, a többi kér­dést a belső szabályozásra, az öni­gazgatásra bízza. Megszabja a tör­vény, hogy milyen testületeket, il­letve tisztségviselőket kell válasz­tani, de azt már a testületekre bízza, hogy az elnök tiszteletdíját mekkora összegben állapítják meg. A kamara legfőbb szerve a küldöttgyűlés. Kö­telező létrehozni az elnökséget, az ügyvezetőséget, az ellenőrző, illetve az etikai bizottságot. Az elnököt várhatóan a gazdasági élet vezető képviselői közül választja majd ki a testület. Az elnökség többi tagja is a tekintélyesebb üzletemberek, vállal­kozók közül kerül ki. S míg az el­nök társadalmi munkában végzi a feladatát, addig bizonyára a titkár — aki az ügyek gyakorlati lebonyolítá­sáért felel — munkaviszonyban áll majd a kamarával. 9. Hogyan jönnek létre a gyakor­latban a kamarák? Kik fogják meg­alakítani? A jelenleg működő érdekképvise­letek tagjaiból alakuló előkészítő bizottság végzi ezt a feladatot. Számba veszik, majd összehívják a tagjaikat és megválasztják a tiszt­ségviselőket. Miután felállt a szer­vezet, megkezdődhet a munka. A törvény kimondja, hogy az elnök­ség egyharmad részét az érdekkép­viseletek köréből kell megválasz­tani. 10. A kamarák felállítása nemcsak idő-, hanem pénzigényes feladat is. Ki fizeti az árát és miből? A piacgazdaság kialakulásához elengedhetetlen, hogy az állam bi­zonyos feladatokról lemondjon, és átruházza azokat a gazdaság más szereplőire. Ennek a feladatmegosz­tásnak a kereteit biztosítja a most születő kamarai törvény. Többek között jogi, könyvelési, számviteli kérdésekkel fordulhatnak a kamarához. Segítséget kapnak a hazai, illetve külföldi piacra jutás­ban. Fontos információkhoz juthat­nak a kamarák révén a piac alakulá­sával kapcsolatban. Sőt, még a szer­Az előzetes számítások szerint mindössze 100 millió forintba kerül a kamarák felállítása.Ezt a számlát a költségvetés állja. Egyrészt egyszeri támogatást ad az induláshoz — épü­letek bérleti díja, infrastruktúra meg­teremtése —, másrészt ingyen bocsát a kamarák rendelkezésére olyan ada­tokat, információkat — az APEH-től, illetve a Cégbíróságtól —, amelyekért más szervezeteknek fizetniük kellene, s amelyek a saját adatbank létrehozásához elengedhe­tetlenek. 11. Később miből tartják fenn ma­gukat a kamarák? A tagdíjakból, amelyek mértékét maguk a kamarák állapítják meg. A kamarai tagság automatikus, és tag­­díjfizetési kötelezettséggel jár. Ez a tény ösztönző hatással lehet a most működő érdekképviseletekre is. Ugyanis, ha a kamarák minden igényt kielégítenek, a tagok könnyen úgy dönthetnek, hogy nem fizetnek két szervezetnek. S mivel a kamará­ból nem léphetnek ki, az érdekképvi­seletet hagyják el, s az ott felhalmo­zott vagyonukat — épületek, gépek, berendezések — átviszik a kama­rába. Mindazonáltal vannak és lesz­nek olyan munkaadói, illetve a mun­kavállalói érdekképviselettel össze­függő feladatok, amelyeket a kama­rák nem láthatnak el. E téren tehát megalakulásuk nem jelent majd konkurenciát a gazdasági érdekkép­viseletek számára. 12. Bevételeik növelése érdekében gazdálkodhatnak-e a kamarák? Nem. A piaci versenybe nem kap­csolódhatnak be, nehogy saját tag­jaik konkurenciájává váljanak. Vi­szont nonprofit szervezetet — pél­dául közhasznú társaságot — alakít­hatnak. Ezek a szervezetek intézhe­tik azokat a kiállításokkal, vásárok­kal, utaztatással kapcsolatos teendő­ket, amelyek az adott ágazat — me­zőgazdaság, ipar, kereskedelem — egészének fejlődése szempontjából fontosak. 13. Hogyan tudja megvédeni a kamara a tagjait a kedvezőtlen gaz­dasági folyamatoktól? A kamara mindenekelőtt az egész gazdaság, s azon belül az adott ága­zat érdekeit képviseli. Vegyünk egy példát. A kormányzat szabad utat enged a fuvarozásnak, s a külföldi kamionosok elárasztják az ország út­jait. A hazai fuvarozók persze tilta­koznak és segítségért fordulnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­rához. A kamara megvizsgálja, hogy a kialakult állapot a gazdaság egé­szére milyen hatással van. Ha csak a fuvarozóknak okoz kárt, de a gazda­ság többi szereplőjének jó a konkur­­rencia (csökkennek a szállítási költ­ségek, pontosabb a szállítás üteme­zése, biztonságosabb az áru célba ér­kezése stb.), akkor utat engedve az egészséges piaci folyamatoknak, nem tesz lépéseket a hazai fuvarozók érdekében. De ha a külföldiek meg­jelenése nem kedvez a gazdaságnak (növekszik a bűnözés, romlanak az utak, nem fizetnek úthasználati díjat, szennyezik a környezetet, romlanak a szolgáltatások stb.), akkor a ma­gyar fuvarozók mellé áll, és tárgya­lásokat kezd a kormánnyal az ügy rendezése érdekében. 14. Mi történik, ha nem sikerül egyezségre jutni valamilyen kérdés­ben? Akkor a független bírósághoz for­dulhat a kamara. A nemzetközi gya­korlat azonban azt bizonyítja, hogy az állam és a kamarák legtöbbször megtalálják a megfelelő megoldást. 15. Hogyan tartatja be a kamara a törvényességet, illetve mit tehet, ha szabálytalanságot tapasztal? • A kamara az összes gazdasági szféra, köztük az idegenforgalom érdekeit is képviseli • Minden vállalkozó valamelyik kamara tagja lesz. 1. Számos kamara létezik már ma is hazánkban. Milyen változást je­lent a törvény megjelenése? A tervezet szerint a törvény ha­tálybalépésétől kizárólag három gazdasági kamara létezhet: a keres­kedelmi és iparkamara, a kézműves kamara, valamint az agrárkamara. Például a ma még meglévő taxis vagy könyvvizsgáló kamarai elne­vezés használata tilos lesz. A tör­vény bevezetése azonban nem érinti a hivatásrendi kamarákat, mint ami­lyen például az orvosi, a közjegyzői vagy az ügyvédi kamara, amelyek működését külön törvények szabá­lyozzák. 2. Kik lehetnek a gazdasági ka­marák tagjai? A gazdaság valamennyi szerep­lője automatikusan tagja lesz vala­melyik kamarának akkor, amikor megkapja a vállalkozói engedélyét vagy a cégbíróság bejegyzi a gaz­dálkodó szervezetet. Tehát a műkö­dési profiljuknak megfelelő kamara tagjai lesznek a mostani kamarának nevezett érdekképviseleti szerveze­tek tagjai, a vállalatok, a vállalko­zók, a kisiparosok, a részvénytársa­ságok, a korlátolt felelősségű társa­ságok és az összes többi gazdálkodó szervezet. 3. A kamarai törvény bevezetésé­vel megszűnnek az érdekképviseleti szervezetek (a MOSZ, az IPOSZ, a Húscéh stb.), vagy párhuzamosan működik majd a két fajta szervezet? Nem szűnnek meg az érdekképvi­seletek, továbbra is elláthatják fel­adatukat, ha bizonyos szakmák, ágazatok szükségét érzik ennek. Azt sem zárja ki a törvény, hogy a ka­marai tagok az érdekképviseleti szervezeteknek is tagjai legyenek. Tehát mindkét szervezet párhuza­mosan működhet egymás mellett. 4. Mennyivel adnak majd többet tagjaiknak az új kamarák, mint a mostani érdekképviseletek? Mivel a kamara a gazdasági élet összes szereplőjének képviseletét látja el, jelentős tényezője lesz a tár­sadalomnak. Ezért például joga lesz véleményezni a gazdasági törvénye­ket, intézkedéseket. így várhatóan jobb, pontosabb, használhatóbb tör­vények születnek. Ezenkívül az ál­lam bizonyos közfeladatokat is át­ruházhat a kamarákra. Például a jö­vőben feladatuk lehet a minőségta­núsítással. a szabványosítással, a nemzetközi áruforgalommal kapcso­latos teendők ellátása, amelyek az üzleti forgalom biztonságát szolgál­ják. Klasszikus kamarai feladat lesz az úgynevezett választott bíróságok fenntartása. Ez annyit jelent, hogy a gazdaság szereplői maguk választa­nak bírákat, akik eldöntik a gazdál­kodók egymás közötti vitáit. 5. A mezőgazdasági termelők és feldolgozók más-más kamarába tar­toznak majd. Miért? Mivel a gazdasági érdekeik pon­tosan ellentétesek — a termelők mi­nél magasabb áron szeretnék eladni a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a gabonát, a feldolgozók pedig a le­hető legalacsonyabb áron szeretnék megvenni ezeket — külön kama­rákba sorolja őket a törvénytervezet. A mezőgazdaságiba a növényter­mesztéssel, állattenyésztéssel, kerté­szettel, vadgazdálkodással, erdőgaz­dálkodással, halászattal foglalkozók, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatásokat végzők tartoznak. A kereskedelmi és iparkamarába pedig a feldolgozóiparban tevékenykedők. 6. Milyen szolgáltatásokat vehet­nek igénybe a kamarai tagok? PETŐFI NÉPE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom