Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-08 / 260. szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. november 8., hétfő A politikai pártok hétvégi rendezvényei MDF frakcióülés A testület Mátraházán megtartott ülése első állomása annak a körútnak, amelynek keretében az elnökség végiglátogatja az egyes régiókat, azzal a szándékkal, hogy a helyszínen szerzett információkat beépítse a törvényhozási munkába. A tanácskozáson Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke elmondta, hogy a privatizáció során eddig négy és fél milliárd forint értékű állami vagyon talált gazdára kárpótlási jegyekért, a felkínált 12 és fél milliárdból. A közeljövőben lehetőség nyílik a gyógyszeripar és a MÓL Rt. részvényeinek megvásárlására is. Raskó György államtitkár hozzátette, hogy negyedmillióan szereztek ezidáig földtulajdont, összesen egymillió hektár területen, ami 20 millió aranykorona-értéket jelent. Bejelentette: tekintettel arra, hogy a földalap kimerülőben van, még ebben a hónapban pótlólagos földalap-kijelölésekre kerül sor. Schamschula György közlekedési miniszter az ülésen közölte, hogy várhatóan már tavasszal átadják a forgalomnak az MO-ás autópályát. Józsa Fábián belügyi államtitkár pedig annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy minden magyar településnek legyen testvértelepülése a Kárpát-medencében. Mint azt Kónya Imre a sajtótájékoztatón elmondta: amíg 1990-ben csupán 600 millió, az idén már 7 milliárd forint céltámogatásban részesültek az önkormányzatok. Boros-beszéd Századunk nagy tanulsága, hogy a morális korlátokat áthágó, eszmények nélküli szabadosság pusztítást szabadított Európára. Krematóriumok, gulágok, elgyötört társadalmak a mérföldkövei annak a történelmi útnak, amely az egyént abszolutizáló, a közösségi értékeket degradáló újkori liberalizmussal vette kezdetét. Remény van azonban arra, hogy lezárul a racionális világkép és az ezredéves értékeket őrző keresztényi hit nagy viaskodása, és helyreáll az eszmények értéke, az egyéni szabadság megtartásával. Az MDF-nek teljes ethoszával azt kell sugároznia, hogy a társadalom nem mondhat le olyan közösségi értékekről, mint a vallás, a hazaszeretet, a nemzeti eszme. Egyebek mellett erről beszélt Boross Péter belügyminiszter vasárnap az MDF Kereszténydemokrata Körének csepeli országos tanácskozásán. A politikus szerint az ország 94-ben nem egyszerűen politikai irányzatokra, hanem szellemi, erkölcsi értékekre is voksol majd. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy szellemi, intellektuális vonatkozásban nem lát érintkezési pontot az MDF és a kommunisztikus hagyományokat, illetve a polgári radikalizmust követő politikai erők között. Az MDF-et tőlük elválasztó szakadék csak szélesedhet. Egyesülő kisgazdák Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt néven szombaton megalakult a Torgyán József vezette FKGP-vel szembenálló egységes párt. Erről három kisgazda-tömörülés, a kezdményező FKGP Történelmi Tagozata - élén a 36-ok parlamenti frakciójával - a Nemzeti és a Konzervatív Kisgazdapárt döntött a szombati, több mint kétezer résztvevő jelenlétében megtartott országos nagygyűlésen. — Egyesüljünk arra, aminek lennünk kell - hangsúlyozta az egységet sürgető beszédében Horváth László, a Történelmi Tagozat elnöke Kossuth szavait idézve. Felhívta a figyelmet: az elmúlt évek hibáiból egymást segítve, összefogva kell okulni, tanulni. Fontos feladatként jelölte meg a párt hitelének helyreállítását, a kisgazda program megvalósítását, az antidemokratikus stílustól való elhatárolódás jegyében. Horváth László a nagygyűlés jelentőségét érintve kifejtette, hogy ez egyfelől erőfelmérés és erődemonstráció, másfelől pedig próbatétel: mennyire tudnak türelmesek lenni egymással szemben a kisgazdák. Torgyán kalocsai nyilatkozata Pártegyesülés csak valódi pártok között lehetséges, a mai napon tehát nem történhetett pártegyesülés Budapesten - jelentette ki Torgyán József szombaton Kalocsán, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt nagygyűlésén. A rendezvény után Torgyán József az MTI munkatársának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az ellenében tömörültek között szó sem lehet pártegységről, csupán néhány személy a pártegység látszatával szeretné erősíteni személyes ambícióit. A legfeljebb pártkezdeményezéseknek nevezhető, a kisgazdapártból leszakadt erőknek sem vezére, sem tábora nincs - mondotta Torgyán József. A MIÉP országos gyűlése Horváth Lajost, az eddigi megbízott elnököt választották a szombati országos gyűlésen a Magyar Igazság és Élet Pártja ügyvezető elnökévé. A társelnök Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke lett. A két vezető mellett a küldöttek héttagú elnökséget is választottak, és elfogadták a párt alapszabályát. Horváth elutasította azokat a vádakat, hogy a MIÉP szélsőséges lenne. Kijelentette: pártjuk mérsékelten jobboldali polgári, szociálisan érzékeny és keresztény polgári párt. Jobboldaliságuk abban merül ki, hogy elutasítják a marxizmust. A MIÉP a harmadik utat megtestesítő politikát folytat: elvetik a szocialista berendezkedést és a liberális piacgazdaságot is. A párt eddigi szervezettségéről beszámolva az elnök elmondta, hogy több mint 4000 tagúk van, és 70 csoportjuk tevékenykedik. Kifejtette meggyőződését, miszerint a MIÉP egyre erősödik, „a parlamenti pártok pedig széthullanak”. Csurka István felszólalásában a rendszerváltás egyik legjelentősebb állomásának nevezte a MIÉP megalakítását. Az író-politikus szavai szerint a pártra azért van szükség, hogy a magyarság ne maradjon képviselő nélkül saját hazájában. Véleménye szerint a jelenlegi kormány kiegyezett a régi elittel. A Munkáspárt XVI. kongresszusa — Mondjon le a kormány, a köztársasági elnök írja ki a választásokat, és a jövő év elején döntsön a nép — hangzott el szombaton a Munkáspárt XVI. kongresszusán. Thürmer Gyula pártelnök félórás előadásában kifejtette: a Munkáspárt nem fogadja el a kapitalizmust, követeli a privatizáció leállítását, nem akarja a földesúri nagybirtokokat, viszont meg szeretné menteni a szövetkezeteket. A jövőt tekintve azt hangsúlyozta, hogy ellenőrizhetővé kell tenni az országgyűlési képviselők munkáját, be kell vezetni a visszahívhatóság intézményét. Nagy hangsúlyt kapott a pártelnök kiegészítőjében, hogy a Munkáspárt ellenzi Magyarország belépését a NATO-ba és az Európai Közösségbe. A több órás, késő délutánig tartó vitában a küldöttek egyetértettek a választási program tartalmával. A kongresszus szüneteiben tartott sajtótájékoztatókon bemutatták a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltjeit. Ezzel kapcsolatban Thürmer Gyula a kongresszus félidejében megtartott sajtótájékoztatón kijelentette: a 30 ezres tagságot számláló, 1400 alapszervezettel rendelkező Munkáspárt mind a 176 választókerületben indul. Baloldali Tömörülés Egész Közép-Kelet-Európa számára történelmi jelentőségű az, ami végbement az országban az új baloldal építése terén. Meggyőződésem, hogy az új Európát csak a három fő politikai erő - a baloldal, a liberalizmus és a jobboldal - közösen tudja megteremteni - hangsúlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök a Baloldali Tömörülés szombati ülésének meghívott előadójaként. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a politikus aggasztónak nevezte a termelés visszaesését, a mezőgazdaság szétesését, a koncepció nélkül zajló privatizációt és a katasztrofális mértékű költségvetési hiányt. A mély válságból való kilábalás egyik feltételének nevezte, hogy a demokratikus erők félretegyék a politikai acsarkodást, és öszszefogjanak. A HELSINKI WATCH JELENTÉSE A romániai magyar kisebbségről • Kézimunkázó kalotaszegi magyar asszonyok. Ülést tart az Alkotmánybíróság A testület ma dönt arról, alkotmányellenes-e a polgári perrendtartás azon rendelkezése, amely szerint a bíróság nyilvános tárgyalás nélkül elutasíthatja a keresetet, ha úgy látja, hogy a követelés nyilvánvalóan alaptalan. Az alkotmánybírák megvizsgálják a társadalombiztosítási törvény két rendelkezésének alkotmányosságát is, azt, hogy miért nem terjedhet ki a társadalombiztosítás a munkáltató házastársára, ha munkaviszonyban állnak egymással, illetve hogy indokolt-e a nyugdíj összegének megállapításakor - bizonyos idejű kereset hiányában - a minimálbér figyelembevétele. Az Alkotmánybíróság kedden várhatóan határozatot hoz a miniszterelnök indítványáról, amelyben az állam környezetvédelmi feladatairól szóló alkotmányszakasz értelmezését kérte a testülettől. Az alkotmánybírák megvitatják azt az indítvány is, amely a kárpótlási törvény földértékszámítási módját kifogásolja. Egy másik, napirenden szereplő indítvány azt tartja alkotmányellenesnek, hogy a kárpótlási jegyet névértékén használhatják fel azok, akik azon termőföldet vesznek. Keresztény-zsidó teológiai hét Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke vasárnap Budapesten megnyitotta a Keresztény-zsidó teológiai hetet. A Keresztény-Zsidó Társaság november 11-ig tartó rendezvénysorozatán neves egyházi személyiségek fejtik ki gondolataikat a magyarországi zsidóság, a hazai katolikus, evangélikus, református és kisebb protestáns egyházak, valamint a szerzetesrendek történetéről. Előadásokat tart majd többek között: Berger István és Raj Tamás főrabbi, Markovits Zsolt és Fröhlich Róbert rabbi, valamint Ladányi Sándor református, Fabinyi Tibor evangélikus és Török József katolikus teológiaprofesszor, illetve Szigeti Jenő, az Adventista Egyház elnöke. Az előadások előtt Hegedűs Lóránt református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Hecker Frigyes, a Metodista Egyház szuperintendense, Dankó László kalocsa-kecskeméti katolikus érsek és Harmati Béla evangélikus püspök, elnök mond bevezetőt. MATÁV-tender A MATÁV privatizációjára kiírt tenderre MagyarCom név alatt a Deutche Telekom, az Ameritech és a Cable and Wireless telekommunikációs cégek közösen nyújtottak be pályázatot. A Deutche Telekom (DT) a nagy telekommunikációs cégek közül a világon a harmadik, Európában az első helyet foglalja el. A 230 ezer embert foglalkoztató, 230 millió ügyféllel rendelkező német cég ebben az évben több, mint 35 milliárd USA-dolláros bevételre számít. — A romániai magyar kisebbség helyzete az oktatás, a kultúra, a szólás- és gyülekezési szabadságjogok érvényesülése tekintetében jelentősen javult ugyan az 1989. decemberi fordulat óta, ám az elért vívmányok ellenére az utóbbi három és fél évben is történtek súlyos emberi jogi kihágások a magyar közösség és tagjai ellen - állapítja meg a Helsinki Watch nevű emberi jogi szervezet jelentése. A megtörtént eseteket részletesen ismertető jelentés kitért a történelmi háttérre is, megemlítve, hogy míg az 1992. januári hivatalos népszámlálás adatai szerint 1,6 millió magyar él Romániában, más források 2-2,5 millióra teszik a magyar kisebbség lélekszámát. A forradalom győzelmétől a magyar közösség nemcsak azt várta, hogy véget ér az alapvető szabadságjogok lábbal tiprásának az az általános gyakorlata, amelytől minden egyes romániai állampolgár szenvedett, hanem hogy megszűnnek az előző rendszer által a kisebbséggel szemben alkalmazott megkülönböztető jogsértések is. A marosvásárhelyi események után, és annak fényében, hogy a román kormány rendre visszatáncolt a kisebbségeknek tett ígéreteitől, világossá vált azonban, hogy a magyarok reményei és elvárásai koraiaknak bizonyultak. Az emberi jogok megsértésének legsúlyosabb, dokumentált eseteit a szervezet megbízottai főképpen helyi szinteken tapasztalták. Külön megemlítették, hogy „Kolozsvárott és Nagybányán, ahol jobboldali nacionalisták szerezték meg a polgármesterséget, korlátozták a gyülekezési és szervezkedési szabadságjogokat, illetve a szólásszabadságot”. Noha a kihágások bizonyos körzetekre koncentrálódnak, az emberi jogi csoport szerint mégsem tekinthetők elszigetelt incidenseknek: nem csupán azt jelzik, hogy a helyi vezetők szinte büntetlenül zaklathatják a kisebbségeket, hanem azt is, hogy a központi kormány „vagy nem tudja, vagy nem akarja a helyi szerveket rákényszeríteni a kisebbségek jogaira vonatkozó alkotmányos rendelkezések betartására”. A szervezet úgy véli, hogy a bukaresti kormány „időnként hajlamosnak mutatkozik az etnikai feszültségék kihasználására saját politikai céljaira”. Felelőtlen magatartásnak tekinthető román részről az állítólagos magyar területi törekvések ismételt felemlegetése akkor, amikor mind a magyar kormány, mind a romániai magyar kisebbség nemegyszer leszögezte: nincsenek ilyen szándékai. Mint ahogy nem volna szabad a szélsőségesek követeléseit, hangozzanak el akár a magyar kisebbség, akár a románok oldaláról, ürügyként felhasználni az egész magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív politikára és hatósági zaklatásra. Betiltják a ferde uborkát? Nem-nem, az Európai Közösség nem kívánja betiltani Nagy-Britanniában az édes ferde uborkát (ami a britek szerint a legízletesebb a gyakran majszolt szendvicseiken). Nem, az EK nem gyakorol nyomást Londonra, hogy a halászhajókon a tengerészek hajhálót viseljenek (mi van, ha kopasz?) és kötelező legyen az óvszertartás a fedélzeten. Ilyen és ehhez hasonló cáfolatok olvashatók a nemrég a brit külügyminisztérium által megjelentetett, talán „Ellen Euromítoszok” címmel fordítható 16 oldalas brossúrában. A kiadvánnyal akar a londoni külügyi tárca ellentámadást indítani, és talán véglegesen győzni a közös Európa építést ellenző legendák táplálóival szemben. A „Brüsszeli Monstrum” ellen ágálok olyanokat is terjesztettek, hogy az EK a tisztaság megőrzéséért kötelezővé teszi kisgyerekek számára pelenka viselését a tengerparti üdülőövezetekben. Kitalációnak minősíti a kiadvány, hogy I. osztályúnak minősítik az egyenes kígyóuborkát -, mivel azt könnyebb ládákba rakni - a ferdével szemben, amelyet viszont be kell tiltani. A külügyi tájékoztató kiadvány azt is leszögezi: abszurditás a házi sütemény eladásának betiltásáról szóló mendemonda. Bugyutaságnak minősíti azt, hogy a sárgarépát gyümölcsösé minősítik át. Az „Éllen Euromítoszok” 40 „nem”-et tartalmaz - egyelőre. A szigetországban feltehetően jóval több bárgyúság kering az Európai Unió megteremtésének hátrányairól. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Többpárti választások Jordániában A PFSZ és Izrael szeptemberi megállapodása nyomán majdnem elhalasztották, végülis az egyezség égisze alatt tartják november 8-án Jordániában az 1956 óta első többpárti parlamenti választásokat. Huszszein király, akit meglepetésként ért az Oslóban született és Washingtonban aláírt megegyezés, s akiből első reflexként a titkos alku bírálatot váltott ki, a négy éve elindított demokratizálási folyamat újabb szakaszának elnapolását fontolgatta, mígnem felülkerekedett optimizmusa a palesztin-izraeli megbékélés távlatait illetően. A 3,9 millió lakost számláló királyságban meghatározó a demográfiai tényező, az, hogy hivatalos adatok szerint is több mint negyven százaléka a lakosságnak (1,7 millió ember) palesztin, az 1948-as és az 1967-es háborúk menekültjei, illetve leszármazottaik. A Kurd Munkapárt cáfolja a kapcsolatot A Kurd Munkapárt cáfolta, hogy részt vett volna a nyugat-európai török képviseletek elleni támadásokban. Tiszta hazugság minden olyan, a nyugati tömegtájékoztatási szervekben megjelent hír, amely ezeket a támadásokat kapcsolatba hozza a Kurd Munkapárttal - olvasható a kurd szervezet nyilatkozatában, amelyet telefaxon juttatott el a Reuter brit hírügynökséghez. Csütörtökön ismeretlenek 28 városban támadtak meg török vállalati és diplomáciai képviseleteket Németországban, de hasonló támadások célpontja volt London, Bécs, Koppenhága és Strasbourg is. A Kurd Munkapárt ezeket a támadásokat úgy értékeli. mint a kurd nép természetes reagálását a török hatalom mészárlására, de neki magának semmi köze sincs ezekhez az incidensekhez - olvasható a nyilvánosságra hozott nyilatkozatban. Gorbacsov véleménye Jelcinről Mihail Gorbacsov szerint a jelenlegi orosz vezetés korántsem demokratikus, és a volt szovjet vezető a virginiai Richmondban tartott előadásában azt a kételyét is kifejezte, hogy az egy hónap múlva esedékes oroszországi parlamenti választások tisztességesek lesznek. Virginai üzletemberek előtt beszélve Gorbacsov emellett megjósolta, hogy Borisz Jelcin orosz államfő, ígéretével szemben nem rendezi meg júniusban az elnökválasztásokat. A moszkvai fehér ház múlt havi ostromáról szólva azt állította, hogy abban nem száznegyvenen, hanem több százan vesztették életüket. Elmondta: egyelőre nem tudja kire szavaz majd a decemberi parlamenti voksoláson, egyelőre csak abban biztos, hogy a jelenlegi miniszterelnök-helyettes, Jegor Gajdar fémjelezte radikális gazdasági reformekre biztos nem. Emlékeztek az orosz kommunisták Oroszország-szerte lényegében békésen zajlottak vasárnap a november 7-i megemlékezések. A rendőrség csak délelőtt avatkozott közbe a moszkvai Kaluzsszkaja téren, illetve a Vörös tér előtt, a közeli metróállomásokra szorítva vissza a tilalom ellenére gyülekezőket. Az ország többi részén incidensek nélkül zajlottak a megemlékezések. Vasárnap délután az orosz főváros központjából kiszorított kommunista tüntetők Moszkva peremén, a medvedkovói metróállomás közelében emlékeztek meg az októberi forradalom 76. évfordulójáról. A gyűlésen legfeljebb háromezren vettek részt, s a megmozdulás színhelyén nem voltak egyenruhás rendőrök. A vasárnap délutáni nagygyűlésen Anatolij Krjucskov, a kis létszámú és gyengén szervezett Oroszországi Kommunisták Pártjának vezétője a decemberi választások bojkottjára hívott fel. A sok érdeklődőre tekintettel egy napra megnyitották a Lenin-mauzóleumot. mely előtt hosszú sor kígyózott. Drágábban autózhatnak a lengyelek Vasárnaptól átlagosan 5 forintnak megfelelő összeggel (900-1000 zlotyval) emelkedett a benzin literenkénti ára Lengyelországban. A 86 oktános normál literének új ára 9 800, a 95 oktános ólommentes benziné 10 000 zloty (kb. 50 dollárcent). A pénzügyminisztérium nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a költségvetési törvény értelmében augusztusban 8 százalékkal kellett volna felemelni az üzemanyagárakat. Ezt azonban az akkori kormány politikai okokból (a közelgő választások miatt) nem hajtotta végre, s ezzel jelentős költségvetési kiesést okozott. Ugyancsak a költségvetés ír elő novemberre újabb 6 százalékos benzináremelést. A kettő együtt literenként 1600 zlotys árnövekedést jelentene, ennél a mostani áremelés jóval kisebb mértékű. Oxfordi egyetemre járhat Szolnokon! 1993 novemberében ismét indul Szolnokon az Oxford Open CMS felsőfokú, 1 éves, távoktatásos menedzserképző tanfolyama, magyar nyelven. A kurzust sikeresen elvégzők oxfordi regisztrálású nemzetközi menedzserbizonyítványt kapnak. A tanfolyam témái: Vállalkozás és vezetés; Az emberek vezetése; Problémamegoldás és döntéshozatal; Pénzügyi módszerek a vezetésben; Üzleti jog; Marketing Tandíj: 108 ezer Ft. Ennek az oktatási rendszernek a keretein belül ötször 1 napos menedzserképző tréning is indul, melyben a vezetők a napi feladataik megoldásához kapnak korszerű ismereteket az Attitűdváltoztatás, Motiválás eszközei, A csoportépítés, A kommunikáció, A döntéshozatal témakörökben. A bizonyítványt az Omegaglen Brit-Magyar Vezetőképző állítja ki. Tandíj: 12.000 Ft Középfokú végzettséggel rendelkező hallgatóink ezután folytathatják tanulmányaikat a CMS-en, majd oxfordi egyetemi menedzserdiplomát is szerezhetnek. A 3 napos kommunikációs tréningünket vezetőknek, a politikai eletben részt vevőknek, ügyfélforgalomban dolgozóknak javasoljuk. Tandija: 8 ezer Ft. A két tréninget - megfelelő létszám esetén - kihelyezett formában is megszervezzük. Érdeklődni lehet az oktatást szervező Possibility Közvetítő Irodánál. ________Levélcím: 5004 Szolnok Pf. 20 Tel.: 56/420-824, 375-474 (is9ip
