Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

MAGYAR TENGERI KIJÁRAT ROTTERDAMBAN? Kis ország - nagy üzleti lehetőségek Hollandiai látogatásának záró saj­tótájékoztatóját a holland tőke temp­lomában, az ABN-AMRO, a legna­gyobb bank székháziban tartotta az elmúlt héten Göncz Árpád. Ugyanitt, a holland üzletembereknek mondott pohárköszöntőjében Magyarország utazó ügynökének nevezte magát köztársasági elnökünk. Hollandiai lá­togatásának valóban egyik legfonto­sabb célja volt a gazdasági kapcsola­tok erősítése a két ország között. Nem véletlen, hogy soha ennyi ma­gyar üzletember nem kapott még he­lyet az elnöki kíséretben, mint most. — Érthető, hogy gazdasági kap­csolatainkat igyekeztünk elmélyí­teni, hiszen a két ország között sem­miféle politikai ellentét nem áll fenn. Szeretnénk erősíteni a holland beru­házási készséget, hiszen Hollandia a világ egyik legnagyobb beruházójá­nak számít. A szakemberek tárgyal­tak a kormánygarancia lehetőségéről is a holland befektetőknek - mondta a látogatást összegző tájékoztatójá­ban Göncz Árpád. A Petőfi Népe kérdésére, hogy a mezőgazdaságról esett-e szó a tárgyalásokon, elnökünk így válaszolt: — Sajnos, idén a korábbihoz ké­pest jelentősen visszaesett a Hollan­diába irányuló mezőgazdasági expor­tunk, elsősorban amiatt, hogy vető­magból nem tudtuk a leszerződött mennyiséget szállítani. De csökken­tek a harmadik piacra irányuló közös szállítások is. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági területen tapasztal­ható minden nyugat-európai ország­nál a legerősebb piacvédő magatar­tás. Ez alól Hollandia sem kivétel. Eredménynek tekinthető viszont, hogy konkrét tárgyalások folytak a holland értékesítési szövetkezeti és szaktanácsadói rendszer tapasztalata­inak átadásáról. Szabó Attila, a Kecskemétvin ve­zérigazgatója szintén tagja volt a magyar elnököt kísérő üzletem­ber-küldöttségnek. Mint elmondta, biztató tárgyalásokat folytatott, még­sem lesz könnyű a konkrét üzletkö­PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. október 12., kedd 1 A rotterdamiak ajánlata év végéig érvényes a magyar kikötői köz­pontra. A felvételen konténeres áruszállító hajó érkezése. tés, mert a magyar borok szinte egyáltalán nincsenek jelen a holland piacon, se a vásárlók, se a kereske­dők nem ismerik italainkat: — A bolgár borokkal kell verse­nyeznünk, ha be akarunk tömi a hol­land piacra. Sok kis importőr cég dolgozik, akik olcsó, ugyanakkor látványosan kiszerelt italokat keres­nek a szupermarket hálózatokba. Van érdeklődés fehér- és vörösborra, sőt pálinkára is, de csak a közös piaci szabványnak megfelelő üvegekkel és címkékkel lehet eredményesen meg­jelenni - összegezte tapasztalatait a Kecskemétvin vezérigazgatója. — Pintér József keceli gyárostól a megérkezés után személyesen is el­köszönt elnökünk, aki maga is meg­fordult már a Pintér Művekben. — Mire figyelt fel Hollandiában? —- tet­tem fel a kérdést az ismert keceli vál­lalkozónak a hazafelé tartó elnöki különgépen: — Néhány dolog nagyon felkel­tette az érdeklődésemet. így például az elhasznált gumiabroncsokat fel­dolgozó környezetbarát berendezés, vagy a biogázzal működő, elektro­mos energiát előállító rendszer és több más hulladékfeldolgozási eljá­rás. Érdeklődés mutatkozott az álta­lunk gyártott lakókocsik iránt is, úgyhogy a vártnál jobban sikerült a hollandiai út - mondta Pintér József. Érdemes megemlíteni még egy té­mát az elnöki látogatással párhuza­mosan folyó gazdasági tárgyalások közül. Szóba került, hogy hazánk ten­geri kijáratot kaphatna Rotterdamban, a világ egyik legforgalmasabb kikötő­jében. Rotterdam városa és a kikötő igazgatósága ugyanis a közép-európai térségből elsőként nekünk ajánlotta fel, hogy anyagiakkal támogatná egy raktár- és kereskedelmi komplexum felépítését a most alakuló 65 hektáros nemzetközi ipari parkban. Itt működik már Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Honkong, Indonézia és legújabban Iz­rael kereskedelmi és elosztó kikötői központja. Olyan társaság ez, amelybe bizony nem lenne rossz be­kerülni... Lovas Dániel / Évtizedes szünet után újra közraktározás Kétéves előkészítő munka után mára működtethetővé vált a piacsza­bályozásnak és a mezőgazdasági termelők rövid távú hitelezésének egyik fontos eszköze, a közraktáro­zás, amit a június 30-án alakult Con­cordia Közraktározási és Kereske­delmi Részvénytársaság végez. A már több évtizede szünetelő rendszert kedvezőtlen külső körül­mények között kellett újraszervezni. Az aszály, a gyenge terméseredmé­nyek és a mezőgazdasági termelők súlyos forgóeszközhiánya miatt ugyanis a közraktár nehezen verse­nyezhet a készpénzzel fizető vásár­lókkal. Ennek ellenére a társaság 420 ezer tonna tárolókapacitásának 26 százalékát már megtöltötték gaboná­val: 83 ezer tonna kalászost helyeztek el a cég tárolóiban, 188 ezer tonna gabona közraktározását pedig művi úton, a termelőnél kialakított- közrak­tárban végzik. Az intervencióval fel­vásárolt gabonából 145 ezer tonna került a Concordia telephelyeire. A részvénytársaság a Gabonafor­galmi és Malomipari Szolgáltató Vállalatból alakult át, a vagyonmér­leg szerinti 2 milliárd 892 ezer forin­tos saját tőkével, 1 milliárd 980 ezer forint jegyzett tőke és 912 ezer forin­tos tőketartalék mellett. A 45 telep­helyből 21 silóbázis a megyei gabo­naforgalmi vállalatoktól került a tár­saság tulajdonába, 1 milliárd forintos jelzáloggal terhelten, ami, ismerve a bankok háromszoros biztosítását, durván 300 millió forintos tartozást jelenthet. A silók tehermentesítése megkezdődött, amire az ÁVÜ 100 millió forintot biztosít a reorganizá­ciós alapból. A részvénytársaság tu­lajdonába került a Gabona; Rtjj réjg-J vényeinek 25 százaléka plusz egy részvény is. A cég jelenleg 100 szá­zalékban állami tulajdonban van. Várhatóan novemberben-december- ben jegyzi be a cégbíróság, és azt követően 30 napon belül meghirde­tik a társaság részvényeinek 49 szá­zalékát, amire az igazgató elsősorban a pénzügyi befektetők jelentkezését várja. Hosszú távon az állami tulaj­don nagysága 25 százalék plusz egy szavazat lesz a Concordiánál. A de­centralizált privatizáció megkezdő­dött a cégnél. Az ebből származó be­vételek a Concordiánál maradnak. Nagysága várhatóan nem haladja majd meg a 30-40 milliót, aminek megközelítően a duplájára lenne szükség a tárolók felújításához. Magyarország modell a mobiltelefon-piacon A recesszióba süllyedő Kelet-Eu- rópa iránt sok nyugati befektető ér­deklődése csökkent, de nem a táv­közlési társaságoké - írta a Financial Times című brit lap keddi számában Nicholas Denton budapesti tudósító, s hozzátette, hogy a legutóbbi két magyar digitális mobiltelefon-kon­cesszió győztesei, minden várakozást felülmúlva, közel 100 millió dollár koncessziós díjat és 400 millió dollá­ros fejlesztést ígértek tíz év alatt. Magyarországot széles körben* ke­let-európai modellnek tekintik - írta a brit lap munkatársa. A US West például hídfőállást akar az EK-piacra való bejutáshoz. A másik vonzerő, hogy a kelet-európai kormányok liberális távközlési rend­szert akarnak. A döntő mégis az, hogy a kelet-európai mobilpiac érzé­ketlen a recesszióra. A US West korábbi magyar ve­gyes vállalata, a Westel szolgáltatá­saiért sorok állnak, és a magyar elő­fizetők átlagosan háromszor annyit beszélnek a mobil telefonon, mint a nyugati fogyasztók, a keményebb díjszabás dacára. Magyarország a gyémánt a US West kelet-európai koronájában - mondják a versenytár­sak is. Ez talán a magyar természet­nek köszönhető: ők a térség kereske­dői - magyarázta a Telecom Den­mark egyik vezetője. Magyarország szomszédai sem akarnak lemaradni, és a mobil tele­fon népszerűségének másik magya­rázata az, hogy a hagyományos tele­fonból rossz az ellátás Kelet-Euró- pában. Magyarországon a mobilt használóknak a fele például nem jut telefonhoz - írta a Financial Times tudósítója. Privatizálják a Fortét Megkezdődtek a privatizációs előkészületek a Forte Fotokémiai Ipari Rt.-nél. A cégnél jelenleg négyszázan dol­goznak, alaptőkéje 1,1 milliárd fo­rint. A társaság az idén 1:9-2 milli­árd forint árbevételre számít. Tavaly az árbevétel 1,8 milliárd forintot tett ki. A vállalat, melyet hetven évvel ezelőtt a Kodak-konszem alapított, jelenleg állami tulajdonban van. Fe­kete-fehér, illetve színes filmeket, fo­tópapírokat gyárt és értékesít. A ter­melés több mint felét exportálja a vi­lág ötven országába. A külföldi érté­kesítést a cég leányvállalata, a Che- mofort Kereskedelmi Kft. végzi. Az idén az exportbevétel várhatóan tíz­millió dollár körül alakul. A cég iránt több nemzetközi hírű vállalat érdeklődik. Emellett a dol­gozók is tervezik, hogy MRP kereté­ben bekapcsolódnak a Forte privati­zációjába. Cégbírósági hírek Ez év augusztus végéig a követ­kező betéti társaságokat jegyezték be a megyei cégbíróságon: Néró Ipari Kül- és Belkereskedelmi Bt. (Kis- kunmajsa), OMNICID Mezőgazda- sági Kereskedelmi és Szolgáltató Egészségügyi Bt. (Kecskemét), Tranzit Fuvarozó Bt. (Kerekegy­háza), KADE Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Wie­ner Bier Bt. (Kecskemét), Pápai és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Nagybaracska), Farkasné és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Poór Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), Kalmár Sütőipari és Kereskedelmi Bt. (Kun- fehértó), Halas-Elektro Alkatrészfel­újító és Kereskedelmi Bt. (Kiskunha­las), M és L Termelő és Szolgáltató Bt. (Lajosmizse), Coctail Kereske­delmi Bt. (Kecskemét), FEBOK Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kis­kunhalas), Szalai és Kreszló Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Veréb és Bartók Termelő, Szolgál­tató és Kereskedelmi Bt. (Harta), Fabula-Auera Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Szekeres és Társa Termelő és Szol­gáltató Bt. (Fájsz), Visz-Vesz Szál­lító és Kereskedő Bt. (Kiskunhalas), BARCOMP Baromfinevelő Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecs­kemét), Termo-Komfort Épületgé­pészeti Tervező és Kivitelező Bt. (Apostag), Déli Sarkcsillag Ter­melő, Szolgáltató, Kereskedelmi Bt. (Hercegszántó), Kontra-Kommerce Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja). Vállalkozások az adóbevallások tükrében A társasági adóbevallást benyújtó 116 ezer vállalkozás az elmúlt évben 6400 milliárd forint nettó árbevételre tett szert. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai sze­rint ez mintegy 4-6 százalékos nö­vekedést jelent 1991-hez képest. Továbbra is az energetika, az alapanyag-termelés és az infrastruk­túra terén működő nagyvállalkozá­sok játsszák a legfontosabb szerepet a gazdaságban. A 774 nagyvállalat 41 százalékkal részesedik a teljes nettó árbevételből. Ezek a cégek 500 dolgozónál többet foglalkoztatnak. Ugyanakkor egyre erősödik a kisvál­lalkozási szféra, amelybe a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozá­sokat sorolja a statisztika. A vállal­kozások száma szerint 1992-ben a kisvállalkozásoké volt a vezető hely, hiszen minden 100 cég közül 80 ebbe a kategóriába tartozott. A nettó árbe­vétel szempontjából már árnyaltabb a kép, hiszen minden 100 forintból csupán 29-et termel ki ez a vállalko­zási kör. Az APEH adatai szerint, miközben az összes nettó árbevétel 14 százaléka. származott átlagosan exportból, a veszteséges vállalkozá­soknál az export árbevétel aránya meghaladta a 16 százalékot is. Va­gyis a veszteséges vállalkozások na­gyobb arányban exportáltak, mint a nyereséget felmutatni tudók. A nye­reséges vállalkozások, amelyek ösz- szesen 237 milliárd forint adózás előtti eredményt mutattak ki 1992-ben, a teljes árbevételnek két­harmadát realizálták. Növekvő magyar-kínai üzleti forgalom A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatokban az elmúlt két-három év stagnálása után az idén fordulat következett be. A tavalyi 55-60 mil­lió dolláros forgalommal szemben az -idén a kereske,deIem.£lMi£ti.a_l 00 millió dollárt. Ebben nagy része van asfH(|gCj^vc|-keUj(f klubjának, amelynek képviselői piackutató kör­úton vettek részt májusban. Az akkor kötött üzletek hatására jelentősen megnőtt a magyar acélipari, illetve gyógyszeripari export Kínában. MOGORVA MONOLÓG Bevételem csökkent, kiadásom növekedett Tizenöt évig volt virágboltom. Kezdetben viszonylag jól ment, eltar­tott kettőnket a lányommal és nyolc év alatt kifizettem a kölcsönt is, amit az üzletvásárlásía vettem fel rokon­tól. Az épületet kívül-belül én tartot­tam rendben. Patinás városrészben van a bolt, csupa jómódú polgár élt ott a háború előtt. Az államosítás után vezetők­nek, protekciósoknak utalták ki a szép, rangos házakben levő lakáso­kat, amelyek majd’ mindegyikéhez tartozott üvegezett veranda is. Nos, az asszonyok szinte versenyeztek egymással abban, hogy ki tud szebb télikertet kialakítani, s ebben én vol­tam a segítség. Gondoskodtam is róla, hogy mindig találjanak valami új, érdekes növényt az üzletemben, aminek nem lehet ellenállni. Emellett vágott virágot is rendszeresen vásá­roltak télen, nyáron. Olyan anyagiak között éltek, hogy megengedhették maguknak. Először akkor csappant meg a be­vételem, amikor ez a korosztály nyugdíjba ment. Közben cserélődtek is a lakók, egyre több ágrólszakadt került közéjük. Ők semmit nem vásá­roltak tőlem, viszont az utcán csa­vargó gyerekeik miatt már nem pa­kolhattam ki a bolt elé, mint régen. Elvitték, felrúgták, összetaposták a virágokat, csak úgy, unalomból. Só­kat rontott a forgalmamon, hogy már nem tudtam a potenciális vevők orra elé tenni a különlegességeimet. Azontúl csak az jött be hozzám a boltba, akinek határozott célja volt. Lassanként valósággal elszigetelőd­tem az ottlakóktól, pedig azelőtt név­ről ismertem mindenkit! Mindeközben rohamosan növe­kedtek a költségeim, egyre drágáb­ban tudtam megvenni a virágokat. Nem emelhettem az áraimat a csilla­gos égig, inkább az árrést csökkentet­tem. Mégis eljutottam addig, hogy a koszorún, alkalmi csokron kívül csak a nagy névnapokon, ballagáskor, anyák napján vásároltak tőlem. Az élettársam rábeszélt, hogy neveljünk virágot. Fóliasátrat bérelt, először csak száz négyzetméterest. Az összes holland liliomot megvette tőlünk egy budapesti virágcsarnok. Befekteté­sünk megháromszorozódott. Követ­kező évben az összes pénzünket ebbe a vállalkozásba öltük, most már na­gyobb területen csináltuk. Az első nyíláskor bőséges volt a betakarítá­sunk, de utána valami gombabeteg­ség egy hét alatt kipusztította a há­romszáz négyzetméter liliomot. Egymillió forintot veszítettünk. Hiába próbáltam selyemvirággal, ajándéktárgyakkal, sőt, újsággal is föllendíteni az üzlet forgalmát. Min­den újabb kísérletezésem csak a veszteséget növelte. Pontosabban az adósságomat, mert az utóbbi időben már csak hitelre tudtam vásárolni. Amíg adtak. Előbb kellett volna ab­bahagynom, de úgy voltam én ezzel a vállalkozásommal, mint a hosszú ideig tartó boldog kapcsolattal. Eladtam a helyiséget, antikvár könyvesboltot nyitottak benne. Illik a környezetbe, de szerintem az üzlet biztos bukást ígér. Én táppénzes va­gyok azóta, de ha lejár az egy év, nem tudóm, mi lesz. Munkát nem ta­lálok, munkanélküli-segélyt nem ka­pok. Lejegyezte: Almási Márta Testvérvárosi üzletfelek Üzleti kapcsolatok szálai szövőd­nek Székesfehérvár és testvérvárosai között: a dunántúli megyeszékhely gazdasági diplomáciájának eredmé- nyeképt a vele kapcsolatsánál ló, tele,-, púlések vállalkozói közül mind töb­ben aljtkítan^fbkiiözvetlen kapcsola- i tot fehérvári cégekkel. Az Olasz Cento gazdasági szakemberei például több vállalkozást alapítottak már Székesfehérvárott, bútorgyártásra, üvegszálas műanyag gyártására és az autóiparban használatos műanyagok előállítására. Az angliai Chorley üzletembereivel a közelmúltban ta­lálkozón tekintették át az együttmü- , ködcs. lehetőségeit. Székesfehérvár partner- és testvérvárosainak már ed­dig.'is a. vállalkozói napok keretében kínált évente alkalmat arra, hogy egymás gazdaságát is megismerjék, üzleti kapcsolatokat teremtsenek. Ezt a célt információs üzletközpont létre­hozásával szeretnék előmozdítani. A megyei listavezető vállalkozó A Magyarországi Cash-Flow a rendszerváltás után most először je­lentette meg a Bács-Kiskun megyei Top 10-et, azt a listát, amelyik az ár­bevétel alapján rangsorolja megyénk vállalkozóit, cégeit. Az 1992-es lis­tavezető: a kiskunhalasi dohányke­reskedő, Sepsi László, aki hét és fél milliárd forint éves forgalommal magasan vezeti a sort. — Mióta foglalkozik dohány­nagykereskedelemmel? — 1991. augusztus 1-jétől. Tehát most volt kétéves a Sepsiker, az or­szágos, disztribútor cégem. Tehát — legalábbis a papírforma szerint — kezdő vállalkozó vagyok. Igazából, persze, szinte egész életem folyamán kereskedő üzletember voltam. — Valami különös történhetett 1992-ben. Ezért ez a döbbenetesen gyors siker? Vagy a dohánypiacon ez a mérték, ez a tennészetes? — Nehéz megítélni, hogy mi a „különös” egy átalakuló gazdaság­ban. Az biztos, hogy 1991-92-ben, a dohánygyárak privatizációjával — a világcégek megjelenésével egy idő­ben — a kereskedelem is megújult. Az egykori monopol vállalattól ko­moly piacot hódítottak el a magán­cégek. Persze, a Sepsiker igazi sike­réve igazából 1993. Már a magyar cigarettapiac nagyobbik része az enyém. Á cég éves bevétele több lesz a húszmilliárdnál is. Vagyis mintegy háromszáz százalékkal nagyobb for­galmam lesz, mint 1992-ben volt... — Félelmetes számok. Jó lenne megtudni: a forgalom hány százaléka marad a disztribútornál? Konkrétan: mennyi a profit a Sepsikernél? — Erre a kérdésre nem válaszo­lok. Keresse ki ott, ahol a toplista adatait szerezte. Annyit azonban el­árulhatok: a világon az egyik legke­ményebb verseny a dohánypiacon van. Egyre több cég kap bebocsátta- tást a gyárakhoz. Tehát ez a jelenlegi, első látásra igen kedvező helyzet nem nyugodt. Én azt sem zárom ki — szerencsére van annyi tőkém, hogy kibírom —, hogy hónapokig gyári áron áruljuk a cigit. Sajnos, a verseny különböző fordulóiról — te­hát nemcsak emelés, hanem csökken­• Sepsi László tés is van — nem mindig kap hírt a vásárló. A kiskereskedelem ugyanis lefelé nem követi olyan következete­sen a módosulásokat, mint fölfelé... — Milyen jellegű beruházások szükségesek a cigikereskedelemhez? — A Sepsiker országos raktári és terítőhálózat. 120 teherautóm van. Toyota, Nissan, Ford furgonok; DAF, Mitsubishi és Volvo kamio­nok. A nagyobb városokban keres­kedelmi központok, ügynökségek és raktáraim vannak. Minden kocsim­ban van telefon. Az egészet pedig korszerű komputerrendszer köti ösz- sze. Természetesen sokat kell költeni a biztonságra is, az értékek védel­mére... Évente több száz milliót for­gatok vissza a cégbe. A profit jelen­tős hányadát azonban már más terü­leteken fektetem be. Nagyobb földte­rületeket vásároltam. Megvettem a Herbária Rt. részvényeinek jelentős hányadát, enyém a Kecskeméti Hű­tőház, meg szeretném szerezni a Vik­tória Malomipari Rt.-t is. Úgy gon­dolom ugyanis, hogy nem marad ha­tástalan a cigarettázás elleni propa­ganda. — Azt mondják, hogy a cigike­reskedők igazi extrája az áremelés. Közismert, hogy évente kétszer, há­romszor is emelik a cigaretta árát. Legutóbb — szeptember elején — 20 százalékkal emelkedtek az árak. — A kereskedő akkor örül, ha ol­csón vesz és drágán ad el. A nem várt üzleti események kétesélyesek. Vagy vesztünk, vagy nyerünk. Ha valaki nem vigyáz, könnyen elveszti a vá­mon, amit megnyert a réven. Még egyszer mondom: ez igazi tüzes piac. Pillanatok alatt tönkre lehet menni. A nagyobb nyereség érdekében én már vállalhatok néha talán nagyobb koc­kázatot is. Ennyit az áremelésekről... — Néhány hónappal ezelőtt még az utcasarkon, a vonaton, a zöldséges standon is árultak cigarettát. Az áru nagy része csempészimport volt. A jövedéki törvény a nagykereskedők malmára hajtotta a vizet? — Elsősorban az állam malmára! A hivatalos, tisztes nagykereskedő­ket az állam (a pénzügyőrség) szaba­don és könnyen ellenőrizheti. Mi va­gyunk a Magyar Köztársaság talán legnagyobb és legkövetkezetesebb adószedői. Nap mint nap milliókat utalok át az ÁPEH-nek. Az, hogy rend van végre a cigarettapiacon, természetesen nekünk is jó, mert raj­tunk — és nem a sefteseken — ke­resztül jut el a vevőhöz. Tiszta piaci verseny szabályozza: ki mennyit ad el. De a versenyt állni kell, nem sza­bad föladni. A Sepsikernél, azt gon­dolom, ezzel mindenki tisztában van. Nem kívánunk senkit sem kiszorítani a piacról, de úgy gondolom, itt csak az marad meg, aki keményen küzd! F. P. J. A Bács-Kiskun megyei toplista (1992 — a legnagyobb árbevétel szerint) milliárd Ft 1. Sepsi László 7,58 2. Fúzió-Pharma Kft. 5,1 ( 3. Bácshús Rt. 4,72 4. Viktória Rt. 3,66 5. Petőfi Nyomda Rt. 3,31 6. Univer Szövetkezet 2,62 7. Olympos Kft. 2,61 8. Calix Gyógyszerellátó Váll2,58 9. Szigma Rt. 2,52 10. Kecskeméti Konzervgyár 2,32

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom