Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

10

____________________________________________________S I3 O R T ______________________________ 1993. október 4., hétfő

KO

SÁRLABDA

Hiányoztak a kulcsjátékosok

RÖPLABDA

A tapasztalat győzött

• A kecskeméti Pusztai üti át a labdát a háló felett.

KÉZILABDA

A nagy akarásnak nyögés lett a vége

BAJAI BÁCSKA— ATOMERŐMŰ SE 82—95 (46—51)

NB I. A-csoportos férfimérkőzés: Baja, 1000 néző. Vezette: Král, Görgényi.

Bajai Bácska: Szabó 9/3, Tamás 12/6, Vujadinovics 20/6, Ágh 13/3, Grebnyev 20. Csere: Korcsok 6, Rétháti, Csanyik 2. Edző: Kancsár Zoltán.

A hazaiak számára kedvezőtlen előjelekkel indult a mérkőzés, hiszen az egyik kulcsemberük, Vujadinovics — bár vállalta a játékot —, egész héten sérüléssel bajlódott. Dunai, aki kezdő lett volna, nem érkezett meg a találkozóra, és hiányát védekezésben a Bácska alaposan megérezte. Az elején felváltva estek a kosarak, de már akkor is a Paks irányította a játékot. A félidő közepén azután a Bácska kétcenteres játékra tért át. Ennek erdményeként a hazaiak 9 ponttal elhúztak. A hajrában azonban védekezésben sokat hibáztak, így fordított a Paks.

Szünet után folytatódott a vendégek fölénye, különösen Gulyás volt elemében, akit Grebnyev már nem tudott tartani. Az utolsó három percben a Bácska mindent egy lapra feltéve támadott, ám a ziccerek sorra kimaradtak. Küzdelmes mérkőzésen az Atomerőmű megérdemelten nyert a védekezésben gyenge teljesítményt nyújtó hazaiak ellen.

Kitűnt: Grebnyev, illetve Gulyás 27, Munteán 17/6, Gergely 17/9, Mokos 15/6.

DOMBÓVÁR- HONVÉD BAJAI SE TK 108—75 (52—37)

NB I. B-csoportos férfimérkőzés. Dombóvár, 300 néző. Vezette: Téczely, Csizmadia.

Bajai Honvéd: Varga Gy. 2, Likár 9, Kajtár 17/15, Halmai 14/3, Gorja- nácz 11/3. Csere: Pergel 2, Csátaljai 7, Szőke 6, Bödör, dr. Varga 7. Edző. Pump Gábor.

A bajaiak előre eltervezett taktikája már a találkozó megkezdése előtt részecskéire hullott, mert Csá- nyi és Jenei megsérült, a magas katonajátékosok pedig nem álltak rendelkezésre. Először emberfogással próbálkoztak a vendégek, majd zónára álltak át, de egyik sem hozott sikert. A második félidőben Likár kipontozódott, és onnantól fölényesen vezetve nyert a Dombóvár.

Kitűnt: Kerényi 26, Jankovics 20, Erupkin 15/3, Takács 13, illetve Kajtár, Halmai, Gorjanácz.

TATABÁNYA- BAJAI TK ELMA 56—62 (25—32)

NB I. B-csoportos női mérkőzés:

Tatabánya, 100 néző. Vezette: Szász, Porpáczy.

Bajai TK Elma: Kmetovics 7, Megyeri 13, Szabó 12/6, Mészáros 15, Illés 9/3. Csere: Barna 4, Mari 2, Völgyesi, Rádi. Edző: Nagypál Gábor.

A találkozón végig a remekül védekező Baja vezetett. Megyeri jól semlegesítette a tatabányaiak magas centerét, és mellette pontokat is szerzett. A vendégek fölényére jellemző, hogy az első félidőben már 13 pont különbség is volt a javukra.

Fordulás után a hazaiak zónavédekezésre tértek át, amivel kizökkentették a Baját megszokott játékából. A végén azonban távoli kosarakkal sikerült megtartani az előnyt.

Kitűnt: Pavlova 15/3, Cságola 13, Csendes 10, illetve Megyeri, Szabó, Barna.

UNIVER KSC—SZARVAS 52—70 (26—34)

NB I. A-csoportos női mérkőzés.

Kecskemét, 300 néző. Vezette: Pázsitka, Bukta.

Univer KSC: Kosjár L. 8, Pasek, Farkas 19, Iványi 3/3, Kosjár K. 22/3. Csere: Szabóné, Jáger, Andó, Kósa. Edző: Adamik Ferenc.

A kecskeméti csapatból a Kosjár testvérek és Iványi egész héten betegek voltak. Bár vállalták a játékot, és ennek köszönhetően az 5. percben még 10—0-ra vezettek is, Adamik edző rövid időn belül kénytelen volt cserélni. A kulcsemberek hiányában a Szarvas hamarosan átvette a vezetést. Szünet után Nedilia és Frankó Á. kosaraival elhúzott a vendégegyüttes. A hazai cserejátékosok nem tudták tartani a lépést, így biztos vendégsiker született.

Kitűnt: Kosjár K„ Kosjár L., illetve Nedilia 24/3, Balogh 17/3, Frankó Á. 10/6.

KECSKEMÉTI SC—

MAFC OLIVETTI 2:3 (10, -8, -6,10, -8)

NB I/B-s férfimérkőzés. Kecskemét, 50 néző. Vezette: Varga N., Zalánfi.

KSC: Kodácsi, Király, Jantovics, Pusztai, Tóth Á., Sándor. Csere: Bardóczky, Kertész, Buzinkai, Bessenyei. Edző: Karagics Mátyás.

Áz első játszmát végig vezetve biztosan nyerte a KSC. A másodikban 6:6 után sok nyitást és nyitásfogadást rontott. A harmadikban hengerelt a MAFC. Novák és Somodi

VÍZILABDA

Vereség a rangadón

KVSC—SZENTESI VASUTAS 11—12 (2—4,5—3,2—5, 2—0)

OB I/B-s mérkőzés: Kecskemét.

Vezette: Oravecz, Bánhidi.

KVSC: Rehák— Nagy R. 4, Király, Deák R. 1, Hegedűs 2, Simon G. 2, Csák 1, Budai, Nagy I. 1.

sánc nélkül ütött. A negyedik játszmára összeszedte magát a kecskeméti együttes. Bár akkor is sok nyitást rontott, mégis egyenlített a hazai csapat. A döntő játszmában a KSC szervával szerzett vezetést. A második labdánál azonban hibázott, s ez megzavarta a csapatot. Ezután az is kitűnt, hogy a fiatalok „fejben” elfáradtak és egymás után követték el a kezdetleges hibákat. A rutinos ellenfél biztosan fordította a maga javára a mérkőzést.

Kitűnt: Pusztai, Sándor, illetve Kása, Somodik, Tari, Novák.

A KVSC edzője: Simon Balázs.

A kecskemétiek áz ifjúsági csapat kapusával álltak ki a rangadóra, de így is jól tartották magukat.

Kitűnt: Nagy R., Hegedűs, illetve Kocsis (k), Zentai 3, Szebeni 4, Bartók 2.

KISKUNMAJSA—

HC SZARVAS 21—23 (9—13)

NB I/B-s férfimérkőzés. Kiskunhalas, 350 néző. Vezette: Horváth Á„ Horváth Zs.

Kiskunmajsa: Molnár— Szakács 2, Bárány 5, Vizsnyiczai 1, Kiss 1, Újvári 2, Farkas 2. Csere: Horváth (k), Kucsera 7, Juhász 1. Edző: Bör- csök József.

Hétméteresek: 1/0, illetve 4/4.

Kiállítások: 16., illetve 14. perc.

Nehezen lendült a gólgyártásba a hazai csapat és csak a 4. percben tudta először bevenni az ellenfél kapuját. A 8. percben egygólos majsai vezetésnél hármas emberelőnybe került a Majsa, de a játékosok nem tudtak élni a nagy lehetőséggel, így maradt a sovány hazai előny (4-2).

(Időközben Pataki Györgyöt, a vendégek szakvezetőjét piros lappal elküldték a kispadról.) E közjáték után sem roskadt össze a vendégcsapat, hanem még nagyobb elszántsággal vetette magát a küzdelembe és a 21. percben 9-4-re fordított.

A második félidőben azután az addig is sokszor fölösleges erélyeskedéssel fellépő játékvezetőké lett a főszerep. Előbb Vizsnyiczai hetesgólját érvénytelenítették, majd néhány másodperc múlva a majsai gólzsákot, Újvárit és a szarvasi Szávát küldték — dulakodásért — idő előtt zuhanyozni.

A sok hibával tarkított mérkőzésen a majsaiaknak sehogy sem sikerült az egyenlítés. Bár többször is szabályosnak tűnő majsai találatot érvénytelenítettek a játékvezetők.

Ebben az időszakban ritka alkalom volt, hogy mind a tizennégy játékos egyszerre a pályán legyen, mert a játékvezetők a legkisebb szabálytalanságért is kiállították a vétkest. így egyik oldalon sem alakulhatott ki folyamatos játék.

Az utolsó percen belül, 22-21-es szarvasi vezetésnél még lett volna lehetőség az egyenlítésre, de Vizsnyiczai elhamarkodott lövését blokkolták a védők és a kontrából Gilan

megadta a kegyelemdöfést a lelkesen harcoló kiskunmajsai együttesnek.

A majsaiak nagy akarásának azonban nyögés lett a vége, de a mutatott játék alapján nem is érdemelt volna győzelmet a majsai csapat.

A mérkőzés értékelésekor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a játékvezetők mindkét csapat terhére sokat tévedtek, széttördelték a játékot. Ezt bizonyítja az is, hogy öt sárga és hat piros lapot osztottak ki, valamint 15 kétperces kiállítással tették színesebbé a találkozót.

Kitűnt: Kucsera, illetve Somogyi (kapus, a mezőny legjobbja), Almási 9/4, Gilan 5. Tapodi Kálmán KISKUNHALASI KSE— DEBRECENI MEDICOR 28—17 (15—10)

NB I/B-s női mérkőzés. Kiskunhalas, 300 néző. Vezette: Horváth J., Kiss S.

KSE: Böcking— Burainé 8, Vass 6/2, Décsi, Cseri 3, Viszmeg 2, Sávolt 2. Csere: Fritsch (k), Vörös (k), Csábi 5, Nagy É. 1, Kósa 1/1. Edző: Jürgen Böcking.

Kiállítások: 12. perc, illetve 4.

perc.

Hétméteresek: 5/3, illetve 4/2.

Nehezen lendült bele a hazai csapat, mert egyéni játékkal próbálkozott. A 10. percben 3—3 volt az állás, a szünetig 5 gólos előnyt szerzett a KSE. A második félidőben a játék egyes szakaszaiban már elfogadható teljesítményt nyújtottak a halasiak és ez gólokban is megmutatkozott.

Kitűnt: Böcking, Burainé, Vass, illetve Mészáros 4, Makádi 3, Kat- kóné 3.

Olvasóink

figyelmébe!

Kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy lapunk 2. oldalán is találnak sportbeszámolókat.

A JÓL KARBANTARTOTT ESZKÖZPARK A BIZTONSÁGOS TERMELÉS ÉS A BEVÉTEL ZÁLOGA

A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat idei eredményei

A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Kutatási és Termelési Ágazata meghatározó szerepet játszik a hazai energiaipar életében. A MOL-nak két évvel ezelőtti átalakulása óta a kutatástól a termelésen keresztül a szállításig terjedő, számos bányászati üzemet is fenntartó mamutcégként, tevékenysége minden területén - így hatalmas eszközparkja karbantartására is - speciális stratégiát kellett kidolgoznia. Jellemzőit Pallaghy Barnabás, termelés-szállítási igazgató a következőképpen foglalja össze:

Minden olyan vállalat, amely termelőeszközöket működtet, nagy súlyt fektet azok karbantartására, üzemképességük biztosítására még akkor is, ha anyagi lehetőségei szűkösek. Ha bevételei lehetővé teszik, hogy ezt a tevékenységet magas színvonalon végezze, a karbantartás még inkább hangsúlyt kap a vállalat működésében. Nincs ez másként a MÓL Rt.-nél sem, mert az eszközökkarbantartása a biztonságos termelés - és ezzel a bevétel - záloga.

Az elmúlt időszakban megfelelő vállalkozói piac hiányában más vállalatokhoz hasonlóan az rt. is saját hatáskörben, belső szolgáltató szervezetekkel oldotta meg a karbantartási feladatokat. Az évek során jól képzett, korszerűen felszerelt karbantartó szervezetek alakultak ki az egyes üzemekben, akik a fenntartási feladatokat magas színvonalon oldották meg.

Az átalakulás után a MÓL Rt.-t is arra kényszerítik a körülmények, hogy az alapprofilt tartsa meg és művelje magas színvonalon, s minden üzemviteli kiszolgáló tevékenységet a vállalkozói piacon található szerviz cégekkel végeztessen el. Ennek érdekében a továbbiakban saját kiszolgáló szervezeteit is vállalkozási formában kívánja üzemeltetni, nemcsak kizárólagos MOL-tu- lajdonban, hanem szívesen lát dolgozói vagy külső befektetőket is.

Az rt. természetesen nem akarja veszélyeztetni a termelés biztonságát, az üzemeltetői felelősséget sem akarja áthárítani, ezért érdeke, hogy a vállalkozássá alakult szervezetek továbbra is működőképesek maradjanak és maradéktalanul ellássák a kiszolgáló tevékenységet. De ezt piaci körülmények között, várhatóan egyre élesedő versenyben kell végezniük.

Az rt. az elvárt magas színvonalú szolgáltatás biztosítósa érdekében az ISO 9000 szerinti olyan minőségbiztosítási követelményrendszert állít fel, ami minden vállalkozásra, amely az rt. üzleti partnere szeretne lenni, egyformán kötelező. Ha ezt valamelyik nem tudja vállalni, akkor nem maradhat tovább az üzleti partnerek között. Ezt teszi egyébként minden, felelősen gondolkodó vállalat, amelyik jelentős számú külső kivitelezőt foglalkoztat. A felállítandó követelményrendszer arra is alkalmas, hogy a vállalkozásokat minősítse, amit minden vállalkozás tudomására is hoz, további fejlődésük elősegítése céljából. Természetesen a leváló szervezeteknek komoly esélyük van arra, hogy ezeknek a követelményeknek megfeleljenek.

De nem pihenhetnek a babérjaikon, folyamatosan fejleszteniük kell szolgáltatási színvonalukat, javítani kell hatékonyságukat és akkor biztosak lehetnek abban, hogy tartós üzleti kapcsolatban maradnak az rt.-vel, ami eg úttal azt is jelenti, hogy hosszú távú, megfelelő jövedelmezőségű munkát tudnak biztosítani dolgozóiknak.

A MÓL Rt. karbantartási filozófiája tehát alapvetően az, hogy megtartva a tervezési és irányítási funkciókat, az operatív feladatokat a piacon lévő vállalkozókkal végeztesse el, gondosan ügyelve arra, hogy a hatékonyság és a színvonal növekedjen, az eszközök rendelkezésre állása ne csökkenjen, és egyúttal egy stabil szolgáltatói vállalkozói körnek nyújtson biztos megélhetést.

A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat idei eredményei A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat gazdálkodásáról, idei eredményeiről Asztalos József igazgató a következőképpen nyilatkozik:

Az ágazat helyzetét 1992-ben a naturális célok teljesülése mellett az eredményesség drasztikus csökkenése jellemezte, amelynek alapvető tényezői a földgázimport vesztesége, a hazai termelés túladóztatása s a számviteli törvénnyel összefüggő költségnövekedések voltak.

A fő tényezők 1993-ban sem változtak, sőt bizonyos területeken még rosszabbodtak. így az alapvető termelési és földgázellátási célok megvalósítása mellett az alapfeladattá a talpon maradás, s egyben a jövőre való felkészülés vált. Mindez szigorú intézkedéseket, feszített tervfeladatok meghatározását igényelte, amelynek végrehajtása folyamatban van.

Az eddigi eredmények viszonylag kedvezőek. Féléves szinten a tényleges adózás előtti eredmény jelentősen meghaladta a tervezettet.

A túlteljesítésben szerepelnek átmeneti jellegű megtakarítások, szezonális jelleghez kapcsolódó tényezők, de számottevő az a hatás is, ami a földgáz-értékesítés túlteljesítése, illetve a költségekkel való szigorú gazdálkodás hatására következett be.

Az ágazat további intézkedéseket is kidolgozott arra, hogy a gyakorlatilag nulla szintű adózás utáni eredménytervéhez képest jelentős pozitív irányú változás következzen be. A jelenlegi felmérések szerint reális esélyeink vannak arra, hogy ez évben 1,5-1,6 milliárd Ft eredményt produkáljunk. Hangsúlyozni kell viszont a nagyfokú bizonytalanságokat is. Például az igen korszerű, magas színvonalú bányatörvény adózással kapcsolatos konkrét szabályozása még nem került kiadásra. E területen azt tapasztaljuk, hogy jelentős a törekvés a törvény költségvetési szempontok szerinti átértelmezésére.

Egyre nagyobb veszteségek jelentkeznek az importgáz-forgalmazáson is, hiszen annak mértéke jelentősen meghaladja a szociálpolitikai szempontoknak alárendelt belföldi szolgáltatói, illetve lakossági gázárat. A forint leértékelődése tovább súlyosbítja ezt a helyzetet a hatóságilag maximált árral összefüggésben, és még nehezebbé teszi a piaci jellegű árra való áttérést. Pedig az alacsony gázár félreorientálja a fogyasztót, veszélyezteti az ellátás biztonságát, ellehetetleníti a teljes gázszektor működését és privatizációját.

A lakosság pedig joggal várja el a gázbekapcsoláshoz szükséges beruházások, létesítmények megépítését s a szolgáltatás hosszú távú biztonságát. Súlyos gondokat okoz egyes fogyasztóink fizetőképtelensége is, akik közül többnek a terheit a szénhidrogén-bányászatnak kellett, kell átvállalnia.

Mindezen gondok ellenére az ágazat érzi a felelősségét a nemzetgazdaság energiaellátásában, és komoly erőfeszítésekkel úrrá kíván lenni a bizonytalanságokon, vállalja a küzdelmet a minden irányból érkező veszélyek, kihívások ellen. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy a piacosodás előrehaladása szakterületünkön is növeli lehetőségeinket, hozzájárul gazdálkodásunk eredményességéhez. _ k -