Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
1993. szeptember 29., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Fórum a telefonról Kécskén Szeptember 27-én, lakossági fórum keretén belül tárgyalták Tiszakécskén a telefonhelyzetet. Megtelt a művelődési központ emeleti nagyterme, annyi érdeklődő volt. A lakosrság előtt az elmúlt hónapokban már több variációt említettek. A Matáv képviselői most azt kérték, hogy hétszáz jelentkező fizessen be október 31-ig tizenötezer forintot, ellenkező esetben úgy veszik, mintha a város elállt volna a telefonfejlesztéstől. Egy hónap csúszást még elfogadnak. A fennmaradó összeget — harmincezer forint — március 31-ig kellene kifizetni. A jelenlévők úgy nyilatkoztak, hogy elfogadják ezt a megoldást. Jogi kapcsolatban a Matávval az önkormányzat állna mindaddig, míg a bekötés meg nem történne. KOPOGTATNAK A KÉRDEZŐBIZTOSOK Mezőgazdasági összeírás Csütörtökön az ország valamennyi megyéjében — így Bács-Kiskunban is — összesen 106 ezer családot keresnek fel a Központi Statisztikai Hivatal számlálóbiztosai, hogy a negyedévente esedékes állatszámlálással egybekötött, a kistermelők növénytermesztési tevékenységére is kiterjedő vizsgálathoz az adatokat összegyűjtsék. Most ugyanazokat keresik fel, akiket 1991 szeptemberében már felkértek az együttműködésre, hiszen a reprezentatív vizsgálódás éppen arra keresi a választ, hogy mi történt a mezőgazdasági kistermelés házatáján az elmúlt két esztendő alatt. S bár az adatszolgáltatás kötelező, a megkérdezettek garanciát kapnak arra, hogy az egyedi adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A KSH éppen azért kéri az adatszolgáltatók megértését és türelmét, hogy a mezőgazdasági kistermelésről a lehető legpontosabb statisztikák készülhessenek. Halfőző polgármesterek Az ötödik alkalommal megrendezett kalocsai Paprika Napok záróakkordjaként halfőzőversenyt tartottak a Kage Rt. szelidi üdülőjében. A tíz meghívott szakácsnak — jórészt neves éttermek profijainak — egyenként 10 plusz 2,5 kg pontyot kellett megfőzniük, melyből a kisebbik adag volt a versenymunka. Vajtala István, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Egyesületének alelnöke, aki egyben a zsűrielnöki tisztet is betöltötte, úgy fogalmazott az értékelés során, hogy a jobbnál jobb halászlevek közül nehéz volt a választás, a döntés, hiszen a különbségek nehezen voltak mérhetők. A végeredmény: 1. Sümegi József (mohácsi halászcsárda), 2. Király Sándor (Nagybaracska), 3. Palotai Péter (Dusnok). Működött egy másik értékelőbizottság is, mely az angol, dán, vala- • mint a svéd nagykövetség munkatársaiból tevődött össze, és függetlenül a szakmai zsűritől Palotai Pétert hozta ki győztesnek, és jutalmazta különdíjjal. A sorrend kihirdetésekor kiderült az is, hogy a képzeletbeli dobogó ezüst- és bronzérmes helyén Nagybaracska, illetve Dusnok polgármestere áll. S. G. Országos tanácskozás Yaskúton a nyúltermelésről Aligha gondolnánk, hogy a nyúltermeléssel és -feldolgozással foglalkozó szakemberek az egész világot átfogó szövetségbe tömörültek. A mindenekelőtt tudományos kérdésekkel, a kutatás és fejlesztés problémáival és a tenyésztés legkedvezőbb módozatai kimunkálásával tevékenykedő világszövetségnek mintegy negyven magyar tagja van. Elsősorban tudósok, egyetemi tanárok, de vannak közöttük nyúlfeldolgozók, illetve -termeltetők is. A múlt héten a vaskúti Bácska Rt. adott otthont annak a tanácskozásnak, melyen a nyúltenyésztők 5. világkongresszusán elhangzottakról számoltak be az előadók. — Jómagam az előadásomban a cégünket mutattam be, és ezzel kapcsolatban a nyúltenyésztés és -feldolgozás gyakorlati gondjait elemeztem — mondja Schadt István igazgató. — A Bácska Rt. bajai nyúlvágóhídjának gazdasági nehézségei nagyjából megegyeznek az országos gondokkal, melyek mindenekelőtt abból származnak, hogy a nyúl felvásárlási ára nem fedezi a termelési költségeket. Ez azt eredményezte, hogy a kistermelők leálltak, az országos felvásárlás a régebbi 14 millióról körülbelül egyharmadával, tehát 10 millióra csökkent. Bajai vágóhidunkon a szokásos 3 millió nyúl helyett jó, ha az idén 2 és fél milliót fel tudunk dolgozni. —Vázolná néhány szóval a viszszesés okát? — Az alapvető probléma abban rejlik, hogy a nyúl felvásárlási ára lassan eléri a termelési költségeket. A kistermelők is visszahúzódnak. Régebben kétszáz beszállítónk volt, most alig tizenöt maradt. Gyakorlatilag egyetlen nagy felvevő piaccal, az olasszal számolhatnak a hazai nyúlvágóhidak, mely egységes árat kínál. Á termeltetőnek gyakorlatilag semmi haszna sincs. Egy kiló nyúlhús előállításához 3 és fél kilogramm takarmány kell, melynek mázsánkénti ára meghaladja a 2 ezer forintot. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a termelő még kiegészítő takarmányt, például lucernát is felhasznál, akkor az általunk adható 95 forintos kilónkénti árból vajmi kevés haszna marad. — Akkor tehát önöknél jelentkezik a haszon. — Sajnos, nálunk sem. A múlt hónapban a vágóhidunk 4 és fél millió forint ráfizetést termelt. A feldolgozási költségek emelkednek, most már elérik a 40 forintot kilogrammonként. Növekedik az energia árától a munkaruhamosás áráig minden. Valaha ez sem volt: most 4 millió forint helyi adót fizetünk évente. Az olaszok körülbelül 240 forintot adnak egy kiló nyúlhúsért, melyet két kilogramm élő nyúlból lehet kinyerni. A felvásárló szervezet árrése 20 forint, így mi az élő nyúlért kifizetünk 115-120 forintot. Itt van az ördögi kör, hogy senkinek sem éri meg a nyúllal foglalkozni, sem a termelőnek, sem a felvásárlónak, sem a feldolgozónak. — Mi lenne tehát a megoldás? — Csak az állami támogatás növelése jelenthet kiutat, mely ebben a hónapban még 20, de a jövő hónaptól csak 10 százalék. Az olaszok 4150 lírát adnak 1 kg húsért. A Nemzeti Bank állandóan szórakozik velünk, változtatja a devizaszorzót. Ha például elindítanak egy összeget augusztus 28-án, akkor biztosan szeptember 3-án érkezik meg, amikor a legkisebb lesz a devizaszorzó. Szerintem csalnak, lopnak, hazudnak a bankok: a veszteségünk egyetlen tétel esetében úgy 240 ezer forint. Maximálisan kihasználják a lehetőségeiket: egyszer nyolc, másszor tizennégy nap alatt jön meg az átutalás. Akkor írják jóvá, amikor a legalacsonyabb a devizaszorzó. Ezt a hülye is látja: ráülnek a pénzünkre. Korábban 4-5 nap alatt érkezett meg az átutalás, ma háromszor ennyi idő kell hozzá. Valaki ráül, rossz helyre irányítják a pénzt... Nem kis tételekről • Vaskúti utcakép. A bankok jól kihasználják a saját érdekükben az idő múlását. van szó, hiszen egy-egy héten 20 millió forint körül van. A költségvetés pedig ugyanígy átver bennünket. — Mi a módszer? — Az árat és a nyereséget úgy számoljuk, hogy benne van a szubvenció is. A kistermelőnek kifizetjük az árat, a bevételt viszont három hónap múlva kapjuk meg, és akkor igényelhetjük a szubvenciót. Ha ma, szeptember 24-én érkezik meg egy átutalás azért a nyúlért, melyet negyed évvel ezelőtt adtam el, akkor október 20-áig igényelhetem, és a rákövetkező hónapban, november 20-áig kapom meg a pénzt. Hatalmas összegek, félszáz millió forintok lógnak, de ha a felvásárló behozza a nyulat, nekem azonnal fizetnem kell. És nincs ez másként a többi nyúlvágóhídnál sem. Gál Zoltán Ma eltemetik a katonák földi maradványait • A föltárás során koporsómaradványokat is találtak. A múlt hét péntekén megérkezett Kiskunfélegyháza önkormányzatához az orosz nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének írásos engedélye, s így elhárult az utolsó akadály a szovjet katonák újratemetése elől. Hétfőn reggel nyolc órakor, a zeneiskola előtti emlékmű tövében a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Üzem dolgozói a Tisztiorvosi Szolgálat szakemberének irányítása mellett megkezdték a kihantolást. A jobb sorsra érdemes katonák holttestei immár harmadik nyughelyükre kerülnek a Felső-Köztemetőbe, hisz 1945-ben is több helyről gyűjtötték össze az ötven tetemet a város különböző pontjairól, s így kerültek a közös sírba. Az első két nap harmincöt emberi maradvány került a felszínre, többet nem találtak. A munkálatokat tegnap folytatták. A kihantolást sokan megnézték. A helyszínen semmilyen rendbontás nem történt, bár a bámészkodók közül többen gyalázatosnak tartották a halottak bolygatását, s azt is kifejezésre juttatták, másra is költhetné a város a pénzét. Ma 11 órakor öku(Folytatás az 1. oldalról.) Érdeklődésünkre az üggyel kapcsolatosan a hétfői sajtótájékoztatón dr. Kastyják János, városi rendőrkapitány a következőket mondta: — Valóban érkezett egy ilyen levél hozzánk, melyben leírják, hogy H. Jenő és T. Erzsébet rekettyéi lakosok ki akarják végezni N. Lászlót, aki ebben a körzetben volt megbízott. Ezt a családot, sajnos, régóta ismeri a rendőrség, három gyermeküket is állami gondozásba kellett vetetni, valószínű, ezért forraltak bosszút. A bejelentést követően felkerestük H. Jenőt, aki tagadta, hogy gyilkosságra készülne. Nem csináltunk nála házkutatást, de nyomatékosan felhívtuk a figyelmét, óvakodjon a fenyegető kijelentésektől. A levél íróját nem találtuk, mert állítólag a nyáron elköltözött a megadott címről. Sajnos, a mi szakmánkban igen gyakoriak az ilyen és hasonló indulatos megnyilvánulások, fenyegetőzések. — Tud-e minderről N. László rendőr? — Igen, tud — vette át a szót Fekete Béla, a bűnügyi osztály vezetője —, a nyomozó kollégák tájékoztatták őt. Ezt követően felkerestem N. Lászlót, hogy megtudjam, véleménye szerint mi a fenyegetés oka? — Körzeti megbízottként a reketytyei szőlőkben teljesítettem szolgálatot. Másfél évvel ezelőtt, bejelentés alapján, jártam kollégámmal ezen a menikus szertartással, katonai tiszteletadás mellett helyezik a maradványokat most már valóban örök nyu, vidéken, amikor egy hölgy a Gubodi úton kocsijába felvett és behozott egy tízéves kislányt a rendőrségre. A gyermek elmondta, hogy három napja van egyedül két kisebb testvérével, étlen-szomjan a tanyán, mert a szüleik, H. Jenő és T. Erzsébet elmentek munkát vállalni. A helyszínre érve a tanyában, a földön félig elrothadt paplanban egy teljesen kiéhezett, négy hónapos csecsemőt találtunk, mellette nagyobbacska testvérével. A gyerekeket a halasi kórházba szállítottuk, és minderről rendőri jelentést készítettem. Később értesültem róla, hogy a három gyermek állami gondozásba került, és ennek alapján a szülőktől megvonták a családi pótlékot. Véleményem szerint ezért forr a bosszú ellenem. — A kapitányság részéről tájékoztatták önt a fenyegetésről, az esetleges intézkedésről? — Hivatalosan engem senki nem keresett meg, csupán az egyik kollégám, baráti alapon, beszélt a dologról. — Ezek után fél-e? — A fenyegetőző H. Jenőről sokan tudják, hogy az idegenlégióban szolgált, és ez az ember mindenre képes. Ha vadászbalesetnek akarják álcázni a lelövésemet, akkor nem félek, mert a vadászaton nekem is fegyver van a kezemben. Az pedig köztudomású, hogy a halasi rendőrkapitányságon mint mesterlövész is dolgozom, tehát értek a fegyverhez... Fáber Erzsébet galomra. Az emlékoszlopot október 23-ig helyezik át a Felső-Köztemetőbe. Gajdics Ottó Horvátországi magyarok Szombaton, az eszéki városháza dísztermében tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége. Osztrogonácz József, a Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az eseményre minden horvátországi magyarlakta településről ott voltak a képviselők, még a megszállt területekről is. Az elmúlt négy év munkájának értékelésében különös hangsúlyt kapott a szétrombolt és megszállt falvak lakosságának helyzete. így a középpontba Kórógy, Szentlászló és Haraszti falvak elmenekült lakosságának sorsa, és az Európa különböző részein élő horvátországi magyarok szomorú helyzete. A 25 ezres horvátországi magyarság fele menekültként él, távol szülőföldjétől. A háború ellenére a szövetség végezte munkáját, melyhez sok segítséget kapott az anyaországtól, Németországtól, de Horvátország kormánya is partnerként kezeli őket. A sok problémából kiemelkedett az asszimiláció, az iskola, és az anyanyelv kérdése. A közgyűlés titkos szavazással újra bizalmat adott Csörgits József korábbi elnöknek. A rendezvényen képviseltette magát a Magyarok Világszövetsége, de ott voltak a vajdasági horvátság képviselői is. Állami szinten az anyaország nem képviseltette magát. Papp Zoltán Megfenyegették a mesterlövészt Földárverés éjfélig (Folytatás az 1. oldalról) A 244 hektárnyi területhez az árverezők 2300 aranykoronáért jutottak hozzá. Az árak nagyrészt átlagosak voltak, a legmagasabb vételi ár egy kis terület erdő esetében 2300 forintig szökött fel aranykoronánként. A negyvenkilenc tulajdonhoz jutott a letétbe helyezett kárpótlási jegyeknek csupán egy töredékét, mindössze hárommillió 180 ezret használt fel. A nap második részében már a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kárpótlásra kijelölt szántói kerültek kalapács alá. Itt már kisebb volt az érdeklődés, az árverés megkezdése előtt mindösszesen hetvenhetén összesen 13 millió forintnyi kárpótlási jegyet helyeztek letétbe. A legalacsonyabb vételi ár ezer forint volt aranykoronánként, de a legmagasabb sem haladta meg az 1300 forintot. Ebben a fordulóban negyvenhatan kétmillió-négyszázezer forintnyi jegy felhasználásával jutottak tulajdonhoz. A jelen lévő licitálók kitartva a végsőkig, úgy éjféltájban kapták vissza fel nem használt, de letétbe helyezett kárpótlási jegyeiket. SZÓBESZÉDEK LAJOSMIZSÉN A jósnő sem hisz a balesetben Igazmondó Éva asszony, a lajosmizsei jósnő is kételkedik abban, hogy baleset áldozata lett a Gondűző kocsma előtt múlt csütörtökön a 41 éves Radics István. Nem csak ő van ezen a véleményen, ami szöges ellentétben áll a boncolás eredményével. Mint megírtuk: a rendőrök szerint fulladás következtében halt meg a kétgyermekes ember és nem találtak rajta veréstől származó sérüléseket. Ezzel szemben az terjedt el a városban, hogy négyen támadtak a tragikus éjszakán Radicsra. Sokan azt is tudni vélik, hogy a boncolás után azért nem történhetett meg azonnal a temetés, mert a nyomozók újabb vizsgálatot rendeltek el. Tegnap erről érdeklődtünk a lajosmizsei temetőben, ahol azonban egyértelműen cáfolták a híresztelést. Á temető irodáján elmondták a Petőfi Népe munkatársának, hogy a férfi temetésének időpontja napokkal ezelőtt ismert volt, és ezen nem is változtattak. Radics Istvánt ma délelőtt helyezik örök nyugalomra Lajosmizsén. Noszlopy Repült a belga tábornok A Magyar Honvédség vendégeként — Urbán János tábornok kíséretében — tegnap látogatást tett a kecskeméti repülőtéren Guidó Vonhecke repülő altábornagy, a Belga Légierő vezérkari főnöke, akit Vass József alezredes, a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred megbízott parancsnoka fogadott. A programban szerepelt repülőtechnikai bemutató, valamint közös repülés. A belga tábornok MiG—21 UM típusú oktatógépen együtt repült Fülöp György őmagygyal. A látogatás után a katonai küldöttség helikopterrel Kalocsára repült a légvédelmi rakétaezredhez. • Felszállás előtt a gép mellett: Fülöp őrnagy, Vonhecke altábornagy, Urbán tábornok, Kovács és Vass alezredes. (Fotó: Szüllő Gábor) Közügyekről Kiskőrösön Ma délután ülést tart Kiskőrös város képviselő-testülete. A napirend szerint megválasztják a helyi gyermek- és ifjúsági alapítvány kuratóriumának elnökét, döntenek a a Kiskőrösért díj adományozásáról is. Ezután arról határoznak, hogy testvérvárosi kapcsolato alakítanak ki a szlovákiai Liptósz.ntmiklóssal. Azt is tervezik, hogy humánszolgáltató központot hoznak létre. Szó lesz még a háziorvosi ellátás finanszírozásáról, s több segélykérelem ügyében is döntenek majd. Távközlési változások Október 1-jétől a 01-es távolsági bejelentő és a 09-es tudakozó hívások 22 óra és reggel 6 óra között nem Kecskemétre, hanem Szegedre érkeznek. A szegedi távbeszélő-kezelők és tudakozómunkahely-kezelők látják el a szolgálatot, tőlük kaphatunk felvilágosítást egy-egy, számunkra ismeretlen telefonszámról. Kiskunhalas a 01-et illetően kivétel marad, hiszen itt még lesz éjszakai szolgálat. Október 31-től Kalocsán az úgynevezett manuális kezelés megszűnik, a 01-es bejelentő napközben Kecskemétre, majd Szegedre fut be. A Szegedi Távközlési Igazgatóság területén ez a regionális éjszakai központosítás Békéscsaba és góckörzetének előfizetőit is érinti. A segítőknek segítettek A máltai szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának munkálkodása sem zökkenők nélküli. Legutóbb cserbenhagyta őket a technika, amikor az erdélyi magyar gyerekeket hozták autóikkal óhazai nyaralásra. Autóbuszuk Vásárosnaménynál magmakacsolta magát, úgyannyira, hogy más megoldás nem kínálkozott, tréleren kellett hazaszállítani Kecskemétre. A kecskeméti Hírős Taxi volt segítségükre. A végelszámolásnál csak az önköltséget számolták el a szeretetszolgálatnak, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a máltaiak minden forintjának van helye. T anyavillamosítás Két kunfehértói tanyás ingatlantulajdonos villamos hálózattal történő ellátását támogatja az önkormányzat. Ha a két személy az előre kalkulált bekerülési összeg felét kifizeti, a fennmaradó kétszer egynegyed részt a helyi és a megyei önkormányzatok vállalják fel. A polgármester szerint ilyen jellegű támogatás a településen hat-nyolc éve nem volt. Fejlődik az üdülőfalu A múlt évben alakították meg érdekvédelmi egyesületüket a majsai üdülőtulajdonosok. Az elmúlt esztendő során máris sikereket értek el, hiszen összefogásuk eredményeképpen szilárd burkolatot kaptak az üdülőfalu utcái. Most újabb fejlesztésbe fogtak bele és megkezdődött a vezetékes gázrendszer kiépítése. A tervek szerint a kivitelezők október végéig végeznek a munkával. Telefórum Október 15-én Kiskunmajsán Fekete Pál országgyűlési képviselő a helyi televízió stúdiójából válaszol a polgárok kérdéseire. Akinek nincs telefonja, írásban eljuttathatja kérdéseit a Kiskunmajsa, Pf. 42 címre. TORGYÁN ORGOVÁNYON! A Független Kisgazdapárt nagygyűlést tart Orgoványon 1993. október 1-jén /pénteken/, 18 órai kezdettel, a művelődési házban. Előadók: dr. Torgyán József országos elnök és dr. Bernáth Balázs megyei elnök. Mindenkit szeretettel vár a Független Kisgazdapárt. (12363) Fizetett politikai hirdetés
